Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. február 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szállóból kollégium Balatonbogláron Hatvannyolcmillió forintba kerül a balatonboglári önkor­mányzatnak a kollégium épí­tése. A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombináttól meg­vásárolták a szállót, itt rende­zik be a középiskolai intéz­ményt, amelyet szeptember­ben már birtokba is vehetnek a diákok. Balatonboglár idei költségvetésének a kilencven százalékát fordítják erre a be­ruházásra. A megyei közgyű­lés ötmillió forinttal járult hozzá a térségi feladatokat is ellátó kollégium kialakításá­hoz. A településen folytatják a szennyvízprogramot, az idén a Wesselényi és a Vikár utcát kapcsolják be a hálózatba. Somogy szövetkezetei A négy dél-dunántúli me­gye, Baranya, Somogy, Tolna és Zala közül Somogybán a legelterjedtebb gazdálkodási forma a szövetkezet. Me­gyénkben a múlt évben 275 szövetkezet működött, míg Baranyában 226, Tolnában 171, Zalában pedig 232. A múlt év végén 14 szövetke­zetben folyt csődeljárás So­mogybán. Virágkötészeti verseny Az idén is megrendezik az amatőr virágkötők országos versenyét. A megyei elődöntőt a Somogy Megyei Művelődési Központban rendezi meg, ott jelentkezhetnek a részvevők. Nyugdíjas pedagógusok köszöntése Kaposváron A kaposvári Toldi általános iskola és gimnázium diákjai az idén is köszöntik a város nyugdíjas pedagógusait. A Dorogi István karnagy vezette gimnáziumi kórus és az iskola diákjai zenés irodalmi műsor­ral készülnek a rendezvényre, amelynek február 12-én 16 órakor a Szakszervezetek Székháza ad otthont. Az in­tézményben működő nyugdí­jas pedagógus klub tagjait kö­szöntik a diákok műsorukkal. Költői est a Gyergyaiban A barcsi Nagy Ferenc költő mutatkozott be hétfőn este a kaposvári Gyergyai Albert kö­zépiskolai kollégiumban. A költő a pályájáról beszélt a di­ákoknak és fölolvasta leg­újabb verseit. BANKJEGY- KIADÓ AUTOMATA A KORSZERŰ BANK­SZOLGÁLTATÁS ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (201381) Tündét tatarozzák Két komp február végére menetkész — Megszépül a Kelén (Folytatás az 1. oldalról) Az Almádi vízibusz a ta­vaszra új sétafedélzetet kap. Kisebb-nagyobb javítást, kar­bantartást az egész balatoni flottán végeznek. A költségek jóval meghaladják a 10 millió forintot. A Balaton legrégibb hajóján a Kelénen különös figyelem­mel és szeretettel dolgoznak a szerelők és a hajós személy­zet. 1891-ben építették. Azóta ugyan számos átalakítást vé­geztek rajta, de külsejében még a múlt század végi han­gulatot idézi fel. Egyidős a Kelénnel a Helka, amely már régóta a parton van Füreden és szórakozóhely­ként üzemel. Úgy volt, hogy a múlt évben sikerül visszavá­sárolnia a Balatoni Hajózási Kft-nek. A terv az, hogy úszó szállodát alakítanak ki benne. A siófoki műhelyben a motor felújítását már megkezdték. A vétel elé azonban különböző akadályok kerültek, s a mun­kát leállították. Az már biztos, hogy az ugyancsak 1891-ben készült Helka a tavasszal mint úszó szálloda nem lép szolgálatba. A tervről a Balatoni Hajózás Kft vezetői azonban nem tet­tek le. Ha a vételt sikerül nyélbe ütni, máris vízre teszik a Helkát, átvontatják Siófokra és átalakítják. Két kompon — a Széche- nyin és Kossuthon — is népes munkacsoport serénykedik. Mindkettőnek a hónap végére menetkésznek kell lennie. Ha ugyanis a jég eltűnik a Bala­tonról, s újabb jegesedésre már nem lesz kilátás megkez­dődik a kompközlekedés Szántód és Tihanyrév között. Miután ennek a két kompnak van radarja, azért ezeket he­lyezik először üzemkész álla­potba. Ezen a két kompon a személyzet is segít a javítás­ban. Cseresznyák István Nantes-ba utazott a Kodály kórus Tegnap reggel elutazott a franciaországi Nantes-ba a ka­posvári Kodály Zoltán Általános Iskola gyerekkórusa, hogy részt vegyen a nemzetközi gyerekkó- rus-versenyen. A Zákányi Zsolt, Liszt-díjas karnagy vezette kórus negyven európai együttessel együtt sze­repel a hét közepén a selejte­zőn, s ha továbbjutottak, február 18-án utaznak haza. Műsorukban a kórusirodalom gyöngyszemeit szólaltatják meg a kaposvári énekesek, Palest­rina-, Liszt-, Kodály-, Kocsár- dalokat énekelnek. Á versenyen francia szerzők által komponált művek kötelező programként szerepelnek. A kórus több tagja is influenzás, ezért csak negy­venen utaztak el Franciaor­szágba. A versenyen való szereplés költségeihez a városi önkor­mányzat járult hozzá. Somogyi kolbász — zalai piacra Nem bánta meg a lábodi hentesmester, Csonka József, amikor három évvel ezelőtt adott kaposvári kollégája, Fe­kete János szavára. 0 ugyanis azt javasolta, hogy „szakosod- jék” kolbásztöltésre. Társával, Lábas Gáborral a vállalkozá­suk' ma már jól bejáratott kis­üzem. A sertéshúst a Kordé Sándor vezette helyi ALM kft kellő mennyiségben és minő­ségben biztosítja. A terméket a vállalkozók által létrehozott betéti társaság forgalmazza; a nagyatádi és barcsi, illetve a dél-somogyi üzletek szívesen rendelnek a lábodi füstölt kol­bászból. Ám „betörtek” a zalai piacra is, ugyanis a széles vá­lasztékára és a minőségre ké­nyes Zalahús is forgalmazza terméküket: somogyi füstölt kolbász elnevezéssel árulják a zalaegerszegi és a kanizsai boltokban. A jó minőségnek titka van — ezt pedig a meste­rek őrzik. Csonka József Füstre kerül a lábodi kolbász (Fotó: Király J. Béla) azonban annyit elárult: a leg­fontosabb a higiénia (minden töltésből mintát küldenek a kaposvári állategészségügyi állomásra), emellett a jó minő­ségű hús darálás előtti fűsze­rezése. Hogy ez miért fontos, azt nyilván a böllérek is tudják, s hogy jó-e, azt már a vásárló dönti el. Polgármesterek a költségvetésről Fonyód: filléres gondok Horváth Gábor: A szegény város már a vállalkozókban sem bízhat (Tudósítónktól) A befagyott Balaton, a hát­térben felsejlő badacsonyi hegyek látványa büszke­séggel töltheti el Fonyód polgárait: ez az a hely, ame­lyet költők, festők örök időkre piedesztálra emeltek a magyar irodalomban és képzőművészetben. Horváth Gádorpolgármes­teren azonban az elégedett­ségnek nyomát sem lehet fölfedezni. Talán túlságosan magába forduló, netán eny- nyire fegyelmezett ember? Nos, amikor Fonyód 1993. évi terveiről, költségvetésé­ről kezdem faggatni, azonnal kiderül: mindegyik feltétele­zés téves. — A város üzemeltetése 290 millió forintba kerül, azaz bevételeink háromne­gyedét tizenegy intézmény: iskolák, óvodák, a bölcsőde, az öregek napközi otthona és a városgazdálkodási iroda működtetésére kell fordítanunk. Paradoxon, hogy saját költségvetésünk­ből még 115 millió forintot hozzá kell tennünk az állami támogatáshoz. Felháboro­dásom oka az, hogy a törvé­nyileg deklarált feladatokhoz nem kapjuk meg a szüksé­ges központi támogatást. Szegény a város, és már a vállalkozói rétegben sem bízhat. Szerettük volna helyi kereskedőknek értékesíteni a Delta étterem melletti terü­letet, ám se pénz, se bank- garancia, sőt még az igazi koncepció is hiányzik. Az önkormányzat a belvárosba illő épületegyüttest képzel el itt felépíteni, amelyhez üzle­tek, esetleg lakások is tar­toznának. Az ingatlan értéke nem éri el a 10 millió forintot sem, a szerződésre mégis várni kell. Vajon miből építe­nének fel akkor egy 100- 200 millió forint értékű üzlet- központot? Fonyód azért — ha kisebb léptékben is — az idén is fej­lődik. Folytatódik a fonyódli- geti rész csatornázása a vasúttól északra, s ehhez 23,5 millió forint céltámoga­tást sikerült szerezni; az ön- kormányzat hasonló nagy­ságú tétellel támogatja. így egy-egy ingatlantulajdonos­nak 60-65 ezer forintba ke­rül a közművesítés. Nagy pénz ez azoknak, akik a nyugdíjukból próbálják fenn­tartani villájukat, lakóházu­kat, s már a tomboló balatoni nyárban, a turisták tömegé­ben sem bízhatnak. Nem úgy, mint Fonyód polgármestere, aki jól ismeri a tavat. Tudja, hogy a Sí­pos-hegy alatt, néhány száz négyzetméteren sohasem fagy be a Balaton. Forrás, meleg vizes forrás van itt — mondják a helybeliek. Ennek a párját kellene megtalálni — de a Pénzügyminisztéri­umban. Társaság a Balaton fejlesztésére A Balatoni Gazdasági Kamara és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság közös szervezésében, Pör- zse Oszkárné, a társaság képviselője előadást tartott Sió­fokon a Balatoni Regionális Fejlesztési Társaság alapításá­ról. A térség fejlesztését előse­gítendő hoznák létre a társa­ságot rt vagy kft formájában. A hosszú távon gondolkodó, jól prosperáló fiatal kis- és kö­zépvállalkozásokat támo­gatná, egyben elősegítve a térség infrastruktúrájának fej­lődését is. A társaság, mint kockázati társaság 4 milliárd forint tőkével alakulna. Létre­hozásában szerepet és anyagi részesedést vállalna az Állami Vagyonügynökség, az önkormányzatok és a vál­lalkozók. Az országban három ilyen társaság létrehozását tervezik. Az első már megszü­letett a Dél-Alföldön, a máso­dik székhelye lenne a balatoni régió. Sajnos, az idegenforga­lom csökkenése, az adóterhek növekedése a vállalkozói kedv visszaesését eredményezte. A résztvevők őszinte érdeklő­déssel fogadták a találkozót. A Balatoni Gazdasági Ka­mara, várja a régió fejleszté­sére vonatkozó ötleteket, ja­vaslatokat és kérdéseket. (Címe: 8200 Veszprém Buda­pest út 3.) Új elnökség és új pártelnök Kaposváron Beszélő viszonyra törekszik az MDF Uj elnökséget választott a Magyar Demokrata Fórum ka­posvári szervezete. A VI. országos gyűlés után tartott köz­gyűlésen többes jelöléssel a 42 éves technikus, Kari Péter kapott bizalmat. — Tősgyökeres kaposvári vagyok, a helyközi távbeszélő igazgatóság kaposvári üzem­egységében dolgozom. Két gyermekem van — kezdte be­mutatkozását az új elnök, aki a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem hallgatója. — Többen is felkértek, hogy vállaljam az elnöki jelölést. Nem tartom ma­gamat született politikusnak, s nem vágytam ilyen dicsőségre. Három jelölt közül nagy szava­zattöbbséggel lettem elnök. A döntést el kellett fogadni. — Hogyan ítéli meg az MDF eddigi tevékenységét? — Már az is eredmény, hogy az MDF az elmúlt két év politikai hullámverésében fenn tudott maradni. Veszítettünk tagokat is, de nem olyan mér­tékben, hogy emiatt kétségbe kellene esni. Az MDF-nek semmilyen hatalmi eszköz nem volt a kezében. Sajátos helyzet alakult ki, amit a tag­ság is észrevett és nehezen viselt el. Azt várták, hogy ha­talmi pozícióból történjék meg a változás. Antall József vi­szont meghirdette: csak a jogi alapokon nyugvó változás fo­gadható el. Az emberek igaz­ságérzetét viszont sok minden sérti. A gazdaságban is alig történt személyi változás. — Mit tart a helyi MDF fő feladatának? — A nyitottság elvét vallom. Elveink fenntartása mellett mindenkivel beszélő vi­szonyra törekszünk. Nincs olyan politika, amelyből ki le­het zárni valakit. Rosszak vol­tak a kapcsolataink, bár ez nemcsak a mi pártunkra vo­natkozik. Szélesíteni sze­retném a kapcsolatot a kü­lönböző szervezetekkel és a szakszervezetekkel is. — Minden szakszervezet­tel? — Igen, az MSZOSZ-el is. Tehát minden érdekképvise­lettel! Egyébként szakszerve­zeti bizalmi is vagyok. Tudo­másul kell venni, hogy a balol­dalnak is vannak értékei. Kár lenne azt mondani, hogy érté­keink csak nekünk vannak. — Milyen viszony kialakí­tására törekednek az ön- kormányzattal? — Nincs MDF-es többség a közgyűlésben Kaposváron, bár a mi pártunk tagja a pol­gármester. Szabados Péter^ támogatjuk, jó politikusnak tartjuk. Ilyen emberre szük­sége van a városnak. Vele csak nyert Kaposvár. — Mennyi fizető és aktív tagjuk van? — Mintegy negyven tag rendszeresen aktivizálható, a tagdíjat fizető párttagok száma pedig meghaladja a hetvenet. De az utóbbi időben megkerestek bennünket a ré­gebbi tagjaink is, akik annak idején személyi kérdések mi­att távoztak. — Milyen politikai irány­vonalat követnek? — A centrum politikáját tá­mogatjuk, magam is közép- . konzervatív beállítottságú ember vagyok. (Lengyel)

Next

/
Thumbnails
Contents