Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-09 / 7. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. Január 9., szombat Ponyva, minden mennyiségben A „bábut” föl kell öltöztetni... Nincs karácsony könyv nélkül! — állítja a szlogen. A tömegkommunnlkáció bő- ségkosarától megrészegült vagy megcsömörlött ember tehát vágyik az olvasmány nyújtotta sajátos élményre. Ez derült ki az ünnepnapi vásárlások mérlegéből. S az is, hogy a könyv nem csupán árát tekintve képvisel növekvő éréket, de önmagában mint ajándék, meglepetés is előkelő helyet foglal el a listán. Más dolog, hogy a piacon értékesített olvasmányok kinek és milyen formában íródtak, kiknek a könyvespocára kerülhetnek és kiknek válnak csak áhított, de elérhetetlen olvasmánnyá. Nem is olyan régen e kötetek olcsósága miatt volt a könyv holmi díszes vásári portéka, bútoröltöztető csecsebecse. Most ismét azzá vált; csak immár megfizethetetlensége miatt lett keveseknek elérhető kincs. — Örömmel vegyes szomorúságot érzek amikor az apró gyerekek beszabadulnak a könyvesboltba és megcsodálnak egy-egy kötetet. Ugyanígy jönnek a kisnyugdíjasok is, akik valamikor rengeteget vásároltak, de most csak távolról szemlélik az unokának kiválasztott példányokat — mondja Szabados Tünde, a kaposvári Bagoly könyvkereskedés eladója. Tízszázalékos kedvezményt adtak az ünnepek előtt, így az úgynevezett „nagy könyvek”, Times Atlasz, Cambridge enciklopédia, Larousse stb. leltek legelőbb gazdára. Végre a gyermekek is örülhettek az új kiadású Andersen és La Fontaine meséknek vagy A világ legszebb meséi sorozat újabb kötetének. A kicsit nagyobbacskák, a serdülök azonban hoppon maradtak. — Bejönnek az emberek á boltba, és nem tudok nekik mit ajánlani, mert nincsenek ifjúsági regények — mondja szomorkásán az eladó. — Van Rin-tin-tin és Lessle, de ez csak egy rétegnek szói. Nincs Weöres Sándor- kötet, hiányoznak a klasszikus ifjúsági irodalom reprezentánsai. A ponyvairodalom Viszont minden mennyiségben megtalálható. A Történelmi romantika sorozat és a fantasztikus regényeket elkapkodják. A Megveszem ezt a nőt című regény, amelynek tévés változatát most vetítik, a legkeresetteb, csak éppen egy példányt sem kaptunk belőle. Hallgatom a listát. Rengeteg könyvet kínálnak. Drágán és egyre gyakrabban nem is az igazán értékes irodalom az ami kelendő. Pedig az ifjúság nyitott a szépirodalom iránt is. A biológiai és földrajzi témájú kötetek bizonyára nagyon hasznosak. Az életet a maga valóságában azonban nem az anatómia tanítja. A bábut föl kellene öltöztetni; hús-vér emberré varázsolni. Valahogy úgy, ahogy azt Fekete István, Weöres Sándor, Móra Ferenc, Dickens, Erich Kästner Janikovszky Éva stb. tették. — Azért optimista vagyok — így az eladó —, mert olvasni kell! Csak az nem mindegy, hogy mit... Várnai Ágnes Késik a kaposvári segély Eszékre Nem volt kamion a szállításhoz Hétszázezer forint értékű segélyt szavazott meg a kaposvári önkormányzat Eszék lakosságának. A szénnek és az építési üvegnek tegnap kellett volna megérkeznie Horvátországba. Gál Ferenc, Kaposvár polgárivédelmi parancsnoka, és dr. Géger Gyula, a Máltai Szeretet Szolgálat kaposvári csoportjának világi vezetője a megbeszélt időpontban meg is érkezett a drávaszabolcsi határátkelőhelyre. A terv szerint itt találkoztak volna a horvát kamionosokkal. A siklósi tüzép-telepen pakolták volna föl az árut, hogy együtt vigyék le Eszékre. A kamionok azonban nem érkeztek. Gál Ferenc végül is úgy döntött, utána jár a dolognak. S neki volt igaza. Estig is ott rostökolhattunk volna, mert a jármüvek el sem Indultak. Mint Iván Kátalic, az Eszék felépülésével foglalkozó hivatal vezetője elmondta, ők elküldték a telexet, hogy későbbre halasztják a szállítást, mivel sem Eszéken, sem a környékén nem találtak annyi teherautót, mellyel a segélyt el lehetne szállítani. A küldöttség az értesítést Az óvárosban még ott van a tűzoltáshoz használt homok meg is kapta, horvát nyelven, a fordításba pedig hiba csúszott, s ebből adódott minden félreértés. Az út azonban mégsem veszett kárba, sok részletet sikerült pontosítani. A hétszázezer forint értékű szállítmányból félmillió forint értékben vásárolt a kaposvári önkormányzat szenet, a többin pedig üveget. Nem tudták viszont eldönteni, hogy 750 tonna magasabb fü- tőértékü vagy 975 tonna gyengébb minőségű szenet vásároljanak. Karilic úr azonban gondolkodás nélkül mondta. A több szenet választják, hogy minél több családnak juttathassanak belőle. Ötezer család fagyoskodlk az évek óta nem tapasztlat mínusz huszonöt fokos hidegben, s a kaposvári segélyből kétszáz család tüzelőgondját oldják meg. Üvegre is nagy szükség van, hisz szinte nincs olyan épület, amely ne rongálódott volna meg. A módosított időpont szerint kedden érkezik Eszékre a kaposvári szállítmány. Széki Éva Időszámításunk nem az emberiségé Simái Mihály akadémikus: A világvégétől való félelem nem újkeletű Amióta ember él a Földön, mindig szerette volna megtudni a sorsát, ám a jövő rejtélyes titok maradt. A próféciák, jóslások eleddig nem lebben- tették fel a sűrű fátylat, ami a holnapokat eltakarja a szemünk elől. Napjainkban azonban új és megbízható lehetőségek vannak a jövő megismerésére; ez a tudományos jövőkutatás, amelynek segítségével megrajzolható a jövő képe. E tudomány világszerte ismert hazai művelője Simái Mihály akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a tokiói ENSZ-egyetem tanácsának elnöke. Vele beszélgetünk azokról a nyugtalanító és az emberiség létét fenyegető veszélyekről, amelyeket a tudomány segítségével értelmezni és prognosztizálni lehet. — Az ezredfordulóhoz közeledve ismét szárnyra kaptak a világvégével kapcsolatos jövendölések. Komolyan veszi őket a tudomány? A végveszély nem kívülről fenyeget! — A katasztrófaérzet, sőt a világvégétől való félelem nem újkeletű. Az ezred- és század- fordulók idején vissza-vissza- tér az emberiség történetében e tömeges és pánikszerű rettegés. Ezek a szorongások és félelmek, amelyek a nagy dátumokhoz fűződnek, alaptalanok — válaszol Simái professzor. — Először is tudomásul kell venni, hogy ebben az időszámításban, amiben mi élünk, nem az egész emberiség gondolkozik: a mohamedán világ időszámítása egészen más, csakúgy, mint a zsidóságé. Ezeknek a népeknek tehát nem jelent semmiféle megrázkódtatást az ezredforduló, s tudják, hogy nem a dátumok okozták eddigi történelmükben a bajokat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Föld lakóira nem leselkednek veszélyek és nem keletkezhetnek katasztrofális helyzetek. — A tudományos kutatások alapján mire lehet számítani? — Rengeteg olyan gond van már ma is, amelyek az emberiség jövőjét veszélyeztetik. Ezekkel számolni kell, mert ha nem cselekszünk időben, súlyos válságok, katasztrófák következhetnek be. Például amiatt, hogy az ember gátlástalanul folytatja a Föld többi élőlényének a kiirtását, s ennek hatására bolygónk biológiai egyensúlya vészesen kezd megbomlanl. Ez beláthatatlan gondokat okozhat csakúgy, mint azok, amik az egész világot érintik: a demográfiai helyzet alakulása, a nyomor és a népek létfeltétele közti egyenlőtlenségek tragikus növekedése, amelyek odavezethetnek, hogy a szegény és gazdag országok között súlyos konfliktusok robbanhatnak ki. A világon most érdekes változások tanúi vagyunk. Az úgynevezett szocialista térség megszűnt, nem létezik a régi értelemben vett első, második és harmadik világ. Ma már egyre inkább két világról: a fejlett és a fejlődő világról beszélhetünk. A volt szocialista térség, beleértve az egykori Szovjetuniót is, gyakorlatilag a fejlett, Kína pedig a fejlődő világ része lett. Ily módon a kelet-nyugati konfrontáció megszűnt és előtérbe kerültek az észak-déli konfrontációhoz vezető feszültségek. — Mivel fenyeget az így kialakult helyzet? — Ennek a következő évtizedekben beláthatatlan következményei lehetnek, ha nem oldódnak meg, vagy nem enyhülnek a fejlődő országok belső és külső feszültségei. Azt senki sem tudja megmondani, hogy tíz, húsz vagy harminc év múlva milyen események fognak bekövetkezni. Ez a jóslás birodalma. Ám az egyértelműen megfogalmazható — a jövőkutatás ilyen kérdésekkel foglalkozik —, hogy hat-, hét-, vagy nyolc-mll- liárd embernek mennyi élelemre lesz szüksége, és ahhoz, hogy ezt előteremtse az emberiség, mit kell tennie, mert ha nem teszi, éhínség lesz. Azt Is többé-kevósbé egyértelműen meg lehet mondani, hogy ennek a népességnek olyan lesz a korösszetétele, amiben növekvő a munkaképes korba kerülök aránya, ezért rengeteg munkahelyre lesz szükség ahhoz, hogy a példátlan arányú munkanélküliség ne váljék fenyegető veszéllyé. Népvándorlás Délről? — Milyen konfliktusok rejtőznek ebben a folyamatban? — Országok és térségek válhatnak kormányozhatat- lanná, s ez destabilizálná a nemzetközi rendszert. Ezen túlmenően vannak azonban más típusú konflíktusveszé- lyek Is. A túlnépesedés, az éhség és a munkanélküliség következtében óriási tömegek vándorolhatnak a fejlődő világból a délieknél kisebb népsűrűségű országok felé. Ezek az országok azonban nem rendelkeznek semmi olyan érdemi eszközzel, amivel megállíthatnák a déli részekről beáramló tíz- vagy százmilliós tömeget. Ha ez bekövetkezne, olyan tömeges elégedetlenséggel kellene számolni, amely rendszerek összeomlásával, a kormányok egész sorának bukásával járhat együtt. Ám azt is el kell mondanom, hogy a jövőkutatásnak nemcsak az a feladata, hogy a veszélyeket vázolja fel, hanem az is, hogy megpróbálja azokat a potenciális konfliktusokat felvázolni, amelyek megoldása érdekében már a jelen nemzedéknek is sürgős tennivalói vannak. A tudománynak segítenie kell e veszélyek elhárításában. Ilyen tervek ma csak fejlett nemzetközi együttműködéssel valósíthatók meg, ezért a segítségbe beleértem az Egyesült Nemzetek Szervezetének modernizálását, reformjának támogatását is. A civilizációt fenyegető veszélyek is globálisak, a megoldásuk is csak ilyen alapokon lehetséges. Erre kell minden döntéshozót rádöbbenteni és cselekvésre késztetni. — Mindezek után Ön milyennek látja a jövő képét? — A hidegháború befejeztével azok a problémák, amelyek az emberiség jövőjét beárnyékolhatják, nem szűnnek meg automatikusan. A nemzetközi viszonyokban egyidejűleg jelennek meg pozitív és negatív tendenciák. Ma azonban a feltételek megfelelnek a közös cselekvés és az összefogás kialakulásához. Én ezért vagyok a jövőt illetően — a világ tudósainak nagy többségével együtt — optimistái Joggal bízom abban, hogy az emberiség meg fogja találni az utat a közös cselekvéshez. A történelem azt igazolja, hogy az ember hosszú távon mindig reálisan cselekedett, elkerülvén a megsemmisülését, pusztulását. Az emberiség most is megtalálja ezt az utat, amely nemcsak a fennmaradásához vezet el, hanem egy jobb, elfogadhatóbb élethez. Számítástechnikai labor Új épületszámnyal és egy minden igényt kielégítő számítástechnikai laborral bővült a Fonyódi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. A több mint ötmillió forintot érő berendezés talán legkorszerűbb az országban.
