Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-09 / 7. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. január 9., szombat Átalakulóban a szövetkezetek Hét átalakuló gazdaság kivételével már valamennyi nógrádi mezőgazdasági ter- melőszövetkeztnél megtarot- ták az újjáalakuló közgyűlést. Nyolc termelőszövetkezet a szétválás mellett határozott: belőlük 18 kft, betéti társaság, faluszövetkezet lett. Az egyéni gazdálkodásra vállalkozó gazdák száma megközelíti a kétszázat. A vagyonviták jórészt megegyezéssel zárultak. Belga befektetők A belga Fabricom két tagvállalatának ajánlatát fogadta el az Állami Vagyonügynökség a Pest megyei Villanyszerelőipari Kft értékesítésére. A villanyszereléssel, távvezeték-tartóoszlopok gyártásával foglalkozó cég vagyona százhatvanöt millió, törzstőkéje pedig 100 millió forint, s a mostani döntés révén megmenekül a felszámolástól. Munkanélküliek Szabolcsban Csaknem 62 ezer az állástalanok száma a Nyírségben; ennek a régiónak a munkanélküliségi mutatója a legrosszabb az országban: 22,4 százalékos. Baktalórántháza és Vásárosnamény környékén az átlagosnál rosszabb a helyzet, mert ott majdnem 30 százalék. A szabolcsi munka- nélküliek között a fiatalok vannak többségben, a 35 éven aluliak aránya már majdnem 60 százalék. A pályakezdő szakemberek közül ötezernek nincs állása. Az év végén 3 ezer ember vesztette el munkahelyét, s még lesznek további jelentős elbocsátások is. Bankok vették meg a síküveggyárat Nem mindennapi módon rendeződött a salgótarjáni síküveggyár sorsa: bankok vették meg a felszámolás alatt lévő nagymúltú gyárat. A 2,4 milliárd forintos vagyonú cég 1,3 milliárd forint tartozást halmozott fel, s így csődbe jutott. A három nagyhitelező haj- líthatatlan volt, s így a gyárat egy újonnan alakult kft, a Glas- union vette meg, - amelynek tagja a felszámolását kezdeményező három pénzintézet mellett a Külkereskedelmi Bank és a Ferunion vállalat is. Közért-privatizáció Ha lassú isK de végbemegy a privatizáció. Bár a tíz budapesti közértvállalat háromszázharminc üzlete közül még csak 8-9-et üzemeltetnek az új tulajdonosok, az Állami Vagyonügynökség már döntött a boltok felének eladásáról, kijelölve az új tulajdonosokat. Szerződésekben rögzítik a dolgozók munkaviszonyát; állományba veszik a gyesen és gyeden levőket, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítőket, megtartják a szakmunkástanulókat is. A végkielégítés azonban még mindig vitás. A kárpótlási jegyek értéke A kárpótlási jegyek értéke e hónap elején elérte cím szerinti értékük 125,7 százalékát — az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint. Az ezerforintos kárpótlási jegy értéke 1257 forint, az ötezresé 6285. Ez az érték azonban akkor érvényesül, amikor a kárpótolt értékpapírjáért önkormányzati lakást vagy állami tulajdont kíván megszerezni. Negyvenmilliárd hiánnyal indul a TB Dr. Botos József főigazgató: Nyugdíjasaink kétharmada tízezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta (Folytatás az 1. oldalról)' — Amikor nyár közepén beszámoltunk a parlamentben az 1991. évi működésünkről, akkor olyan határozat született, hogy az előző évi 22 milliárd forintos hiányunkat a likviditási tartalékunk terhére kell kifizetnünk — mondta dr. Botos József. Ezzel az év harmadik negyedére a tartalékaink el is fogytak. A költségvetés — Az 1993. évi költségvetésüket időben elkészítették? — Még szeptemberben, s azóta minden fórumot megjárt. Az Országgyűlés tavalyi utolsó ülésén tűzték napirendre. — Tulajdonképpen hány emberről gondoskodnak? — Lényegében mind a 10,3 millió magyar állampolgár részesül társadalombiztosításban, orvosi és gyógyszer-ellátásban. Ebből 2,8 millió a nyugdíjas, de természetesen mi kezeljük az aktív korosztály nyugdíjbefizetéseit is. Mi intézzük az üzemi balesetek kártérítését, van 600 ezer baleseti rokkantunk; fele sajnos az aktív korosztályhoz tartozik. — Mennyire tehető napjainkban a nyugdíjak' átlagösz- szege? — A nyugdíjak átlaga 9 ezer 300 forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasaink kétharmada 10 ezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta. A legmagasabb nyugdíj ösz- szege 40 ezer forint körül van, de ezt alig 80-90 ember élvezi csak. A jelenlegi nyugdíjmegállapítás degresszivitása már megakadályozza a nagy kiugrásokat. — Az egészségügyi ellátásban mi történt az idén? Két önálló ágon — Erre a célra tavaly 112 milliárd forintot költöttünk, az idén ez az összeg 130 milliárd lesz. 1989-ben erre csak 43 milliárd jutott! — Azóta nőtt az infláció. — Ez igaz, de nem ilyen mértékben! Vegyük számításba, hogy egyetlen tárcának sem növekedett ilyen arányban a költségvetése. Egy sereg olyan gyógyászati eszközünk van ma már, ami három éve még ismeretlen volt idehaza. Komputertomográfok, vese- és epekőzúzó berendezések, veseállomások, lézersebészet, rákgyógyítási műszerek. Mind a jobb ellátást szolgálják. — Mi várható? — Változások lesznek a társadalombiztosítás szervezetében. Eddig kormányzati szervezet voltunk, most megalakul az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat, amelynek lesznek városi, megyei szervezetei is. Ezzel mindkét biztosítási ág önállóvá válik. Mondanom sem kell, hogy ez a változás nagy kihívás számunkra. — Úgy hallottuk, hogy emellett más változások is várhatóak, például az orvosok bérezésében is. — A második félévben áttéDr. Botos József főigazgató rünk az intézményeknél és a szakorvosi rendelőkben a teljesítmény-finanszírozásra. De erre több pénzt nem kapunk. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akik teljesítményük alapján több bért fognak kapni, amit a kevesebbet teljesítők terhére fizetünk majd ki. Én belátom, hogy a költségvetésnek nincs erre külön pénze, dehát ez keserves megoldásnak ígérkezik. — Mennyi az évi költségvetésük? (Fotó: Gyertyás László) Tervezett deficit — Kezdem a tervezett deficittel: 40 milliárd forint lesz 1993-ban. 580 milliárd bevételre számítunk, kiadásunk pedig 620 miláiárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert az idén két lépcsőben 14 százalékkal kívánjuk emelni a nyugdíjakat. 260 milliárd forint jut az egészség- ügyi ágazatnak. Ennyivel kell beérnünk... Koós Tamás HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? (6.) Biztonságos energiaellátás Együttélő nemzedékek Amikor a családról beszélünk általában csak a rokoni kapcsolatokon alapuló együttélésre gondolunk. Az már ritkábban jut eszünkbe, hogy a família elkpzelhetetlen háztartás nélkül. A családi háztartás egy jól szervezett kisüzemhez hasonlít, amelyben a pénzt, a munkaerőt és az időt kell beosztani és a lehető legjobban felhasználni. Magyarországon mind kisebb létszámúak a családok. Négy évtizeddel a famíliák átlagos lélekszáma még meghaladta a 3-at, napjainkra 2,7-re csökkent. Ezt a visszaesést egyrészt a születések számának csökkenése okozta, másrészt az, hogy a fiatal házasok nem maradnak együtt a szülőkkel, megpróbálják saját háztartásukat kialakítani. A lakáshiány egyre nehezebbé teszi az önálló életvitelt. Ezért is fontos, hogy a saját fészek elkészültéig a két — ha a gyerekek megszületnek, a három — generáció kölcsönösen törekedjen egymás helyzetének megértésére és elfogadására. Mind ritkább, hogy idős szülők élnek együtt már felnőtt gyermekeikkel és unokáikkal. Ezt a megoldást inkább akkor választják, ha az egyik szülő halála miatt a másik egyedül marad, és gondozását nem tudják másképpen megoldani. A nagyszülők ezt a kései és kényszerű környezetváltozást nehezen viselik el. Bántja őket, hogy a kevés hely miatt éppencsak a legszükségesebb személyes holmijukat vihetik magukkal (szociálisotthoni elhelyezésnél pedig legtöbbször semmit sem), és mivel éppen koruk, betegségük miatt nem mindig lehet őket tennivalókkal megbízni, úgy érzik, fölöslegesek. A család kötelessége, hogy ezt a rendkívül sok szeretet és felelősséget igénylő családi, de egyben szociális gondot is a lehető legemberségesebben igyekezzen megoldani. (Folytatjuk)-szA családi döntésekben szerepet játszó személyek megoszlása 100 válaszadóra, százalékban: Döntést befolyásoló A családfő kora 20-29, 30-39, 40-29, 50-59, 60 felett, átlag A férj 79 75 66 67 61 67 A feleség 82 85 87 84 83 85 10 évesnél kisebb gy. 1 3 1 r .1 10-15 éves gyerek 1 4 12 15-18 éves gyerek1 8 33 18-22 éves gyerek7 7 1 4 A kereső szülők5 14 9 7 A nagyszülők Egyéb: barátok, reklám, 2 . 1 2 ~ 1 szomszéd 7 4 4 3 4 4 Együtt 172 174 186 179 158 173 (Mivel egy személy több választ is adhatott, ezért több az együttes érték száznál) Napi kétmillió köbméter földgáz Nincs aggodalomra ok az energiaellátásban, bár a meteorológiai előrejelzések szerint január közepén további hideg napok várhatók. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai főosztályától kapott információk szerint az import energiahordozók a megállapított ütemben érkeznek az országba, a jelek szerint az esetleges tartós hideg sem veszélyezteti a lakossági és termelési célú energiaellátást. Földgázból 1,8 milliárd köbmétert tartalékoltak az idei télre, ez a mennyiség március-áprilisig lesz elegendő. A tapasztalatok szerint a hőmérséklet csökkenése Celsius-fokonként napi 2 millió köbméterrel növeli meg az országos földgázfelhasználást. Mínusz 8 — mínusz 10 fokos középhőmérsékletre számolva a rendszer napi 60 millió köbméter földgázt képes teljes biztonsággal szolgáltatni. A kőolajból és kőolajtermékekből felhalmozott készlet több, mint 30 napra elegendő. Itt termék- csoportonként változó a napi felhasználás mennyisége. A tartalékok egyébként csak akkor kezdenének fogyni, ha a fel- használás növekedne, ugyanakkor a behozatal nem érkezne a megfelelő ütemben. A villamosenergia-felhasználást csak minimális mértékben növeli a hideg idő, mivel a teljes felhasználás kisebbik részét teszi ki a fűtésre használt villanyáram. Az erőműveknél ugyanakkor a jelenlegi műszaki szintnél nagyobb a kapacitástartalék, s ez tovább nőtt, mivel a tavalyi vil- lamosenergia-felhasználás 6-7 százalékkal lett kevesebb. Az eddig megállapított gazdasági mutatók szerint a teljes energiafelhasználás 1992-ben mintegy 10 százalékkal maradt el az 1991-es évitől. Ez idő alatt 5,8 millió tonna kőolaj, mintegy 5 milliárd köbméter földgáz és 3,5 milliárd kilowattóra villamos energia érkezett külföldről. A gazdasági előrejelzés alapján a múlt évi felhasználási szintre célszerű felkészülni az idén is. Egyéni vállalkozók adóbevallása Az egyéni vállalkozóknak február 13-ig kell teljesíteniük bevallási kötelezettségüket éves bevételeikről. Az áfa-fizetésre és visszatérítésre vonatkozó adatokat a vállalkozók február 15-ig kötelesek beküldeni az adóhatósághoz. Az Apeh ugyanakkor szeretné, hogy ha ezek a vállalkozók — az elvileg március 20-ig esedékes — a személyi jövedelemadójuk bevallására vonatkozó nyomtatványokat is ezekkel együtt postáznák. Azoknak, akik már múlt évben is fizettek jövedelemadót, több mint félmillió nyomtatványt adott postára az adóhivatal. Ezek közül 540 ezer nyomtatványt küldtek szét az éves bevallást teljesítő egyéni vállalkozók részére és 13 ezer az áfa hatálya alá bejelentkezett magánszemély kapott az Apehtől az áfa bevallására szolgáló űrlapot. Pénzhiány miatt maradt el a kápolnaszentelés Emlékhely Pákozdon Nem sikerül felavatni ebben a hónapban, a doni áttörés 50. évfordulóján a Don-kanyarban elesettek áldozatainak emlékét őrző kápolnát: a pákozdi Mészeg-hegyen épülő kegyeleti hely ugyanis várhatóan csak a tavaszra készül el. Az alapkövet ugyan már tavaly májusban lerakták, s az építkezést is megkezdték, ám a kápolnának alig fele készült el eddig. A 2. magyar hadsereg tragédiájára emlékeztető kegyeleti hely létrehozásához kevés a pénz: a szükséges hatmillió forint fele még hiányzik. A nemes gondolat elindítói, a kápolna építésére létrehozott alapítvány kuratóriumának tagjai azonban bíznak az eredeti elképzelések megvalósulásában, úgy, ahogy azt a tervező, Szabó Tamás „megálmodta". A szárnyat formázó, a lélek hallhatatlanságát szimbolizáló kápolna a tájhoz illő, nemesen egyszerű anyagokból, kőből és fából készül; egyik oldala nyitott. Az eddig összegyűlt pénzből azonban a beruházásnak csak egy része valósulhatna meg. Áz alapítvány éppen ezért kéri mindazokat, akik a nemes célra adakozni kívánnak, hogy támogatásukat a Budapest Bank Székesfehérvári Fiókjánál vezetett 295- 12005-ös bankszámlára, a Don-kanyar Kápolna Alapítvány címére fizessék be.