Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. január 9., szombat Átalakulóban a szövetkezetek Hét átalakuló gazdaság ki­vételével már valamennyi nógrádi mezőgazdasági ter- melőszövetkeztnél megtarot- ták az újjáalakuló közgyűlést. Nyolc termelőszövetkezet a szétválás mellett határozott: belőlük 18 kft, betéti társaság, faluszövetkezet lett. Az egyéni gazdálkodásra vállalkozó gazdák száma megközelíti a kétszázat. A vagyonviták jó­részt megegyezéssel zárultak. Belga befektetők A belga Fabricom két tag­vállalatának ajánlatát fogadta el az Állami Vagyonügynök­ség a Pest megyei Villanysze­relőipari Kft értékesítésére. A villanyszereléssel, távveze­ték-tartóoszlopok gyártásával foglalkozó cég vagyona száz­hatvanöt millió, törzstőkéje pedig 100 millió forint, s a mostani döntés révén meg­menekül a felszámolástól. Munkanélküliek Szabolcsban Csaknem 62 ezer az állásta­lanok száma a Nyírségben; ennek a régiónak a munka­nélküliségi mutatója a leg­rosszabb az országban: 22,4 százalékos. Baktalórántháza és Vásárosnamény környékén az átlagosnál rosszabb a helyzet, mert ott majdnem 30 százalék. A szabolcsi munka- nélküliek között a fiatalok van­nak többségben, a 35 éven aluliak aránya már majdnem 60 százalék. A pályakezdő szakemberek közül ötezernek nincs állása. Az év végén 3 ezer ember vesztette el mun­kahelyét, s még lesznek to­vábbi jelentős elbocsátások is. Bankok vették meg a síküveggyárat Nem mindennapi módon rendeződött a salgótarjáni síküveggyár sorsa: bankok vették meg a felszámolás alatt lévő nagymúltú gyárat. A 2,4 milliárd forintos vagyonú cég 1,3 milliárd forint tartozást halmozott fel, s így csődbe ju­tott. A három nagyhitelező haj- líthatatlan volt, s így a gyárat egy újonnan alakult kft, a Glas- union vette meg, - amelynek tagja a felszámolását kezde­ményező három pénzintézet mellett a Külkereskedelmi Bank és a Ferunion vállalat is. Közért-privatizáció Ha lassú isK de végbemegy a privatizáció. Bár a tíz buda­pesti közértvállalat három­százharminc üzlete közül még csak 8-9-et üzemeltetnek az új tulajdonosok, az Állami Va­gyonügynökség már döntött a boltok felének eladásáról, kije­lölve az új tulajdonosokat. Szerződésekben rögzítik a dolgozók munkaviszonyát; ál­lományba veszik a gyesen és gyeden levőket, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesí­tőket, megtartják a szakmun­kástanulókat is. A végkielégí­tés azonban még mindig vitás. A kárpótlási jegyek értéke A kárpótlási jegyek értéke e hónap elején elérte cím sze­rinti értékük 125,7 százalékát — az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoz­tatása szerint. Az ezerforintos kárpótlási jegy értéke 1257 fo­rint, az ötezresé 6285. Ez az érték azonban akkor érvénye­sül, amikor a kárpótolt érték­papírjáért önkormányzati la­kást vagy állami tulajdont kí­ván megszerezni. Negyvenmilliárd hiánnyal indul a TB Dr. Botos József főigazgató: Nyugdíjasaink kétharmada tízezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta (Folytatás az 1. oldalról)' — Amikor nyár közepén be­számoltunk a parlamentben az 1991. évi működésünkről, akkor olyan határozat szüle­tett, hogy az előző évi 22 milli­árd forintos hiányunkat a likvi­ditási tartalékunk terhére kell kifizetnünk — mondta dr. Bo­tos József. Ezzel az év har­madik negyedére a tartaléka­ink el is fogytak. A költségvetés — Az 1993. évi költségve­tésüket időben elkészítették? — Még szeptemberben, s azóta minden fórumot meg­járt. Az Országgyűlés tavalyi utolsó ülésén tűzték napi­rendre. — Tulajdonképpen hány emberről gondoskodnak? — Lényegében mind a 10,3 millió magyar állampolgár ré­szesül társadalombiztosítás­ban, orvosi és gyógyszer-ellá­tásban. Ebből 2,8 millió a nyugdíjas, de természetesen mi kezeljük az aktív korosztály nyugdíjbefizetéseit is. Mi in­tézzük az üzemi balesetek kártérítését, van 600 ezer bal­eseti rokkantunk; fele sajnos az aktív korosztályhoz tarto­zik. — Mennyire tehető napja­inkban a nyugdíjak' átlagösz- szege? — A nyugdíjak átlaga 9 ezer 300 forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasaink kétharmada 10 ezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta. A legmagasabb nyugdíj ösz- szege 40 ezer forint körül van, de ezt alig 80-90 ember élvezi csak. A jelenlegi nyugdíjmeg­állapítás degresszivitása már megakadályozza a nagy kiug­rásokat. — Az egészségügyi ellá­tásban mi történt az idén? Két önálló ágon — Erre a célra tavaly 112 milliárd forintot költöttünk, az idén ez az összeg 130 milliárd lesz. 1989-ben erre csak 43 milliárd jutott! — Azóta nőtt az infláció. — Ez igaz, de nem ilyen mértékben! Vegyük számí­tásba, hogy egyetlen tárcának sem növekedett ilyen arány­ban a költségvetése. Egy se­reg olyan gyógyászati eszkö­zünk van ma már, ami három éve még ismeretlen volt ide­haza. Komputertomográfok, vese- és epekőzúzó berende­zések, veseállomások, lézer­sebészet, rákgyógyítási mű­szerek. Mind a jobb ellátást szolgálják. — Mi várható? — Változások lesznek a társadalombiztosítás szerve­zetében. Eddig kormányzati szervezet voltunk, most meg­alakul az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat, amelynek lesznek városi, me­gyei szervezetei is. Ezzel mindkét biztosítási ág önál­lóvá válik. Mondanom sem kell, hogy ez a változás nagy kihívás számunkra. — Úgy hallottuk, hogy emel­lett más változások is várha­tóak, például az orvosok bére­zésében is. — A második félévben átté­Dr. Botos József főigazgató rünk az intézményeknél és a szakorvosi rendelőkben a tel­jesítmény-finanszírozásra. De erre több pénzt nem kapunk. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akik teljesítményük alapján több bért fognak kapni, amit a kevesebbet teljesítők terhére fizetünk majd ki. Én belátom, hogy a költségvetésnek nincs erre külön pénze, dehát ez keserves megoldásnak ígér­kezik. — Mennyi az évi költségve­tésük? (Fotó: Gyertyás László) Tervezett deficit — Kezdem a tervezett defi­cittel: 40 milliárd forint lesz 1993-ban. 580 milliárd bevé­telre számítunk, kiadásunk pedig 620 miláiárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milli­árd jut, mert az idén két lép­csőben 14 százalékkal kíván­juk emelni a nyugdíjakat. 260 milliárd forint jut az egészség- ügyi ágazatnak. Ennyivel kell beérnünk... Koós Tamás HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALÁD? (6.) Biztonságos energiaellátás Együttélő nemzedékek Amikor a családról beszé­lünk általában csak a rokoni kapcsolatokon alapuló együt­télésre gondolunk. Az már rit­kábban jut eszünkbe, hogy a família elkpzelhetetlen háztar­tás nélkül. A családi háztartás egy jól szervezett kisüzemhez hasonlít, amelyben a pénzt, a munkaerőt és az időt kell be­osztani és a lehető legjobban felhasználni. Magyarországon mind ki­sebb létszámúak a családok. Négy évtizeddel a famíliák át­lagos lélekszáma még meg­haladta a 3-at, napjainkra 2,7-re csökkent. Ezt a vissza­esést egyrészt a születések számának csökkenése okozta, másrészt az, hogy a fiatal házasok nem maradnak együtt a szülőkkel, megpró­bálják saját háztartásukat kia­lakítani. A lakáshiány egyre nehe­zebbé teszi az önálló életvi­telt. Ezért is fontos, hogy a sa­ját fészek elkészültéig a két — ha a gyerekek megszületnek, a három — generáció kölcsö­nösen törekedjen egymás helyzetének megértésére és elfogadására. Mind ritkább, hogy idős szü­lők élnek együtt már felnőtt gyermekeikkel és unokáikkal. Ezt a megoldást inkább akkor választják, ha az egyik szülő halála miatt a másik egyedül marad, és gondozását nem tudják másképpen megoldani. A nagyszülők ezt a kései és kényszerű környezetváltozást nehezen viselik el. Bántja őket, hogy a kevés hely miatt éppencsak a legszüksége­sebb személyes holmijukat vihetik magukkal (szociális­otthoni elhelyezésnél pedig legtöbbször semmit sem), és mivel éppen koruk, betegsé­gük miatt nem mindig lehet őket tennivalókkal megbízni, úgy érzik, fölöslegesek. A csa­lád kötelessége, hogy ezt a rendkívül sok szeretet és fele­lősséget igénylő családi, de egyben szociális gondot is a lehető legemberségesebben igyekezzen megoldani. (Folytatjuk)-sz­A családi döntésekben szerepet játszó személyek megoszlása 100 válaszadóra, százalékban: Döntést befolyásoló A családfő kora 20-29, 30-39, 40-29, 50-59, 60 felett, átlag A férj 79 75 66 67 61 67 A feleség 82 85 87 84 83 85 10 évesnél kisebb gy. 1 3 1 r .­1 10-15 éves gyerek 1 4 1­­2 15-18 éves gyerek­1 8 3­3 18-22 éves gyerek­­7 7 1 4 A kereső szülők­­5 14 9 7 A nagyszülők Egyéb: barátok, reklám, 2 . 1 2 ~ 1 szomszéd 7 4 4 3 4 4 Együtt 172 174 186 179 158 173 (Mivel egy személy több választ is adhatott, ezért több az együt­tes érték száznál) Napi kétmillió köbméter földgáz Nincs aggodalomra ok az energiaellátásban, bár a mete­orológiai előrejelzések szerint január közepén további hi­deg napok várhatók. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai főosztályától kapott információk szerint az im­port energiahordozók a megállapított ütemben érkeznek az országba, a jelek szerint az esetleges tartós hideg sem ve­szélyezteti a lakossági és termelési célú energiaellátást. Földgázból 1,8 milliárd köb­métert tartalékoltak az idei télre, ez a mennyiség március-áprili­sig lesz elegendő. A tapasztala­tok szerint a hőmérséklet csök­kenése Celsius-fokonként napi 2 millió köbméterrel növeli meg az országos földgázfelhaszná­lást. Mínusz 8 — mínusz 10 fo­kos középhőmérsékletre szá­molva a rendszer napi 60 millió köbméter földgázt képes teljes biztonsággal szolgáltatni. A kő­olajból és kőolajtermékekből felhalmozott készlet több, mint 30 napra elegendő. Itt termék- csoportonként változó a napi felhasználás mennyisége. A tar­talékok egyébként csak akkor kezdenének fogyni, ha a fel- használás növekedne, ugyan­akkor a behozatal nem érkezne a megfelelő ütemben. A villa­mosenergia-felhasználást csak minimális mértékben növeli a hideg idő, mivel a teljes felhasz­nálás kisebbik részét teszi ki a fűtésre használt villanyáram. Az erőműveknél ugyanakkor a je­lenlegi műszaki szintnél na­gyobb a kapacitástartalék, s ez tovább nőtt, mivel a tavalyi vil- lamosenergia-felhasználás 6-7 százalékkal lett kevesebb. Az eddig megállapított gaz­dasági mutatók szerint a teljes energiafelhasználás 1992-ben mintegy 10 százalékkal maradt el az 1991-es évitől. Ez idő alatt 5,8 millió tonna kőolaj, mintegy 5 milliárd köbméter földgáz és 3,5 milliárd kilowattóra villamos energia érkezett külföldről. A gazdasági előrejelzés alapján a múlt évi felhasználási szintre célszerű felkészülni az idén is. Egyéni vállalkozók adóbevallása Az egyéni vállalkozóknak február 13-ig kell teljesíte­niük bevallási kötelezettsé­güket éves bevételeikről. Az áfa-fizetésre és visszatérí­tésre vonatkozó adatokat a vállalkozók február 15-ig kö­telesek beküldeni az adóha­tósághoz. Az Apeh ugyanakkor sze­retné, hogy ha ezek a vállalko­zók — az elvileg március 20-ig esedékes — a személyi jövede­lemadójuk bevallására vonat­kozó nyomtatványokat is ezek­kel együtt postáznák. Azoknak, akik már múlt évben is fizettek jövedelemadót, több mint félmil­lió nyomtatványt adott postára az adóhivatal. Ezek közül 540 ezer nyomtatványt küldtek szét az éves bevallást teljesítő egyéni vállalkozók részére és 13 ezer az áfa hatálya alá beje­lentkezett magánszemély ka­pott az Apehtől az áfa bevallá­sára szolgáló űrlapot. Pénzhiány miatt maradt el a kápolnaszentelés Emlékhely Pákozdon Nem sikerül felavatni ebben a hónapban, a doni áttörés 50. évfordulóján a Don-kanyarban elesettek áldozatainak emlé­két őrző kápolnát: a pákozdi Mészeg-hegyen épülő kegye­leti hely ugyanis várhatóan csak a tavaszra készül el. Az alapkövet ugyan már tavaly májusban lerakták, s az épít­kezést is megkezdték, ám a kápolnának alig fele készült el eddig. A 2. magyar hadsereg tragédiájára emlékeztető ke­gyeleti hely létrehozásához kevés a pénz: a szükséges hatmillió forint fele még hiány­zik. A nemes gondolat elindí­tói, a kápolna építésére létre­hozott alapítvány kuratóriu­mának tagjai azonban bíznak az eredeti elképzelések meg­valósulásában, úgy, ahogy azt a tervező, Szabó Tamás „megálmodta". A szárnyat formázó, a lélek hallhatatlan­ságát szimbolizáló kápolna a tájhoz illő, nemesen egyszerű anyagokból, kőből és fából készül; egyik oldala nyitott. Az eddig összegyűlt pénzből azonban a beruházásnak csak egy része valósulhatna meg. Áz alapítvány éppen ezért kéri mindazokat, akik a nemes célra adakozni kíván­nak, hogy támogatásukat a Budapest Bank Székesfehér­vári Fiókjánál vezetett 295- 12005-ös bankszámlára, a Don-kanyar Kápolna Alapít­vány címére fizessék be.

Next

/
Thumbnails
Contents