Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

1993. január 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Öregek napja Somogyaracson A somogyaracsi önkor­mányzat szervezésében tar­tották meg karácsony előtt a faluban az idősek napját. A vacsora, és a zenekar adta jó hangulatot fokozta, hogy a rá­szorulók rendkívüli segélyt is kaptak az önkormányzattól, ki- lencvenhét időskorú összesen 190 ezer forinttal tehette gaz­dagabbá karácsonyát. Gamesz helyett közhasznú munkások A berzencei képviselő-testü­let határozatával megszün­tette a gazdasági ellátó szer­vezetét, azaz az úgynevezett Gameszt. Ez évtől kezdődően annak munkájáért — a kom­munális szolgáltatásokért és az intézmények gazdálkodá­sáért — közvetlenül a polgár- mesteri hivatal vállal felelős­séget, mégpedig közhasznú munkások alkalmazásával. Jelenleg 19-en dolgoznak ily módon a község területén, közülük tízen szakmunkások, akik el tudják végezni mindazt, amit az elődjük. Alapítvány az iskoláért Szenta község polgármes­tere Berkes Sándor alapít­ványt hozott létre községe is­kolájának fejlesztéséért. A kis faluban most épül az iskola, s várhatóan a következő tanév­ben már oda járhatnak a falu­beli gyerekek. A költségvetési pénz azonban csak arra lesz elegendő, hogy az intézmény alapvető felszereléseit és be­rendezéseit megvásárolhas­sák. Ezért, hogy a tanulók mi­nél jobb körülmények között, minél modernebb felszerelé­sekkel dolgozhassanak, más- honnét kell az anyagiakat elő­teremteni. Az alapítványhoz már csatlakozott a községi önkormányzat, valamint a Ka- szói Erdőgazdaság is. Kitüntetett barcsiak A decemberi utolsó barcsi képviselő-testületi ülésen ki­osztották a Barcs városért ki­tüntetéseket. Ürmös István kimagasló művészeti tevé­kenységéért, Antal Terézia karitatív munkájáért, Rauch János a városfejlesztésben ki­fejtett munkája elismerése­ként részesült a kitüntetésben. Nem lesz helyi adó Berzencén A berzencei képviselő-testü­let hosszas vita után elvetette a helyi adókról szóló rendelet- tervezetet. Ez azt jelenti: idén sem vetnek ki helyi adókat. Határozatukkal a lakosság életkörülményeinek további romlását szeretnék elkerülni, s a helyi vállalkozások fellendü­lését kívánják elősegíteni. Otthon a kastélyban Az anyai szeretet hiányzik A kicsiknek épphogy, a nagyoknak sehogy Költségvetések kérdőjelekkel Kastélyosdombón a római katolikus templom szomszéd­ságában található a fiatalkorú fogyatékosok szociális ott­hona. A kastélyban valaha ál­talános iskola is működött, de annyira elhanyagolt állapotba került, hogy szinte már pusztu­lásra ítéltetett. Ekkor jött Csonka Géza mentőötlete. A község egykori elöljárója azon fáradozott, hogy a kastélyt restaurálják, mentsék meg az utókor számára. A lelkes kez­deményezés megvalósulását a volt megyei tanács is támo­gatta. A példás összefogás és a gyors cselekvés lehetővé tette, hogy 1983 novemberé­ben felavassák a szociális fog­lalkoztatót. — A fiatalok nagy része a Gyiviből, valamint családoktól érkezett — mondja Sós Jó- zsefné, az otthon vezető neve­lője. Jelenleg hatvanhatan lak­ják az épületet, de ez a szám állandóan változik. Ugyanis akik betöltik harmincnyolcadik életévüket, azok átkerülnek Drávatamásiba. — Milyen az otthon lakóinak programja? — Kötött a napirend. Reg­gel hétkor van ébresztő, s a reggeli után következik a munkaelosztás: diómentés, kertészkedés, szövés, kézi­munka szerepel a feladatok között. Négyig dolgoznak, va­csora után szabad foglalkozá­sok vannak, végül tíz órakor takarodó. Vannak az intéz­ményben úgynevezett állandó programok: irányított nevelői beszélgetés, ritmikus mozgás zenére, bibliaoktatás, színját­szóköri bemutató. Két rehabili­tációs lakás is van; az egyik A jobb közbiztonság, a köz­rend érdekében körzeti meg­bízott rendőrök foglalkoztatá­sáról tárgyalt a babócsai kör­jegyzőség a barcsi rendőrka­pitánysággal. Az elképzelések szerint Somogyaracson és Komlósdon dolgozna egy-egy rendőr, s szolgálatukat kiter­Drávatamásiban hat, a másik Kastélyosdombón öt szemé- lyes. Ők tizenegyen intézeti hát­térrel „kint” laknak. Közöttük vannak olyanok is, akik a civil életben is megállnák a helyü­ket. — Milyen terveik lehetnek? — A gyerekeknek csökken a bevételük, a hozzájárulás viszont nő. Eddig az otthonnál volt a pénz, most mindenkinek kikerült a gondnokához. A zsebpénzük 1300 forint, és ez kevés. Ezt szeretném felemel­tetni! — Beszélgetésünk során kevés szó esett azokról a dol­gokról, amelyek rendezésé­hez elsősorban nem pénz kell. Ilyen gond például az egész­ségügyi dolgozók viszonya a gondozottakhoz. Úgy tudom, hogy az emberi bánásmód fél gyógyulással felér! Hogy áll­nak itt ezen a téren? — A gondozottakkal tizen­nyolcán foglalatoskodnak, az itt lakók nagy-nagy örömére. Ezek a lelkileg sérült betegek semmit sem értékelnek na­gyobbra, mint a dolgozó sze- retetét. Hogyan is lehetne ez más­ként, amikor az egészségügyi dolgozó az egyetlen kapocs a külvilággal, az egészséges emberek világával? Ahogy hallottam, a gondnokok nem viselik szívükön a gondozottak sorsát. Ritka, mint a fehér holló az, amikor egy-egy gondnok eljön látogatóba. — Lényegében elmondhat­juk, hogy csaknem mindent megkapnak a fiatalok, de a legnagyobb, az anyai szeretet hiányzik! Gamos Andrienn jesztenék a két szomszédos községre, Rinyaújnépre és Péterhidára is. A két-két köz­ség az ez évi költségvetésük­ben már elkülönített egymillió forintot szolgálati lakás vásár­lásának és felújításának cél­jára. A kapitányság egyetért az elképzelésekkel. Mennyi az annyi? Összes­ségében e rövid, ám kellőkép­pen értelmetlen kérdésbe le­hetne belesűríteni az önkor­mányzatok ez évi költségve­tésének tárgyalásai körül kia­lakult bizonytalanságokat. Merthogy azt még csak tudják mindenhol, hogy mi mindenre kell az idén is pénzt kiadni, de hogy erre honnan és mennyi fedezet lesz, azt még csak ta­lálgatják. Különösen igaz ez a nagyobb települések eseté­ben, ahol iskolák, óvodák és egyéb olyan intézmények mű­ködnek, amelyek fenntartása már eddig is gondot okozott, de működésük nélkülözhetet­len. A babócsai körjegyzőség­hez öt település tartozik: Ri- nyaújnép, Somogyaracs, Komlósd és Péterhida. Ter­mészetesen mindegyik köz­ségben a képviselők megtár­gyalták az idei költségvetés elveit, de sokra igazán nem ju­tottak. Különösen igaz ez Ba- bócsára, ahol többmilliós költ­ségvetési hiányra számítanak. — A normatívák megállapí­tása miatt kell hiánnyal, gaz­dálkodnunk— mondta Ágos­ton Lajos körjegyző. Csak a bölcsődénk több mint 3 millió forint fenntartási költséget igények, és erre egy fillért sem kapunk sehonnan. De az óvo- dásonkénti 27 500 és az egy iskolásra jutó 41 ezer forint is csak a vegetálásra elég. Eh­hez jön most még az szja-ból befolyt pénzek megkurtítása. Ez legalább 3 milliós kiesés, és így össze is jött egy ötmil­liós hiány. Ezért aztán Babócsán nem is terveztek semmiféle fejlesz­tést 1993-ra. Összesen egy­millió forint jut felújításokra, a többi, zöme a fenntartásokra kell. És akkor még hol vannak a segélyek és a többi nem kis kiadás! Még a tavaly felújított fürdő is viszi a pénzt, nem­hogy hozná. Egymillió forintba kerül az üzemeltetése, a bevé­tel pedig jó ha eléri a kétszáz­ötvenezret. Miből lehet fe­dezni a hiányt? — Megpályázzuk a hátrá­A fürdő is sokba kerül. Vál­lalkozó kerestetik nyos helyzetű önkormányzat „címet”, ami támogatással is jár, s ha ez nem sikerül, akkor vagy erősen szelektálnia kell a testületnek, vagy kölcsönt kell felvenni. A kisebb lélekszámú helye­ken jobb valamivel a helyzet. Az alig 90 lakosú Rinyaújnép majdnem négymillióból, Kom­lósd 226 lakossal 7,5 millióból Péterhida is hétmillióból gaz­dálkodhat várhatóan. Itt jut fej­lesztésekre is. Útfelújítások, művelődésiház-berendezé- sek, gázvezeték-tervezések szerepelnek az elképzelések között. — Igyekeznek az önkor­mányzatok a legtöbbet kihozni a lehetőségekből. Sajnos, ezek még csak tervek, konk­réttá csak a törvény megjele­nésekor válnak, addig minden bizonytalan. így pedig nehéz jó kedvvel kezdeni egy új esz­tendőt. V. O. Rendőrt akar Komlósd és Somogyaracs Szentai ingatlanok sorsa A szentai önkormányzat tu­lajdonába két olyan épület ke­rült át a volt tanácstól, amely valaha egyházi tulajdonban volt. Az egyikben — ez a kato­likus egyházé volt — még ma is az óvoda üzemel, a refor­mátus egyház hajdani épülete pedig tanári szolgálati lakás, amely egy nyugdíjas pedagó­gus házaspáré. Az ingatlanok visszaadásáról csaknem egy éve folynak már a tárgyalások, s most végre sikerült meg­egyezniük a feleknek. Az iskolával együtt nyárra elkészül az új óvoda is, s ak­kor a katolikus egyház vissza­kapja az épületet; szociális el­helyezőt, illetve szociális fog­lalkoztatót szeretnének kiala­kítani benne; az egyház és az önkormányzat közösen. Jövő év januárjától működik majd tervek szerint az új intézmény. A református egyház már jú­niusban visszakapja az ingat­lanát, ahol természetesen to­vábbra is ott élhetnek a bent­lakók. Az épület másik részé­ben pedig egy kulturált gyüle­kezeti házat szeretnének kia­lakítani. ÚJ ÉV — ÁREMELÉS NÉLKÜL Magán ABC épül Csurgón A vállalkozók ugyan kétel­kednek abban, hogy 1993 az ő évük lesz, panaszkodnak ahogy ilyenkor illik, de abban azért többé-kevésbé biztosak, hogy az idén is megélnek va­lahogyan. A csurgói Balogh Sándor, a saját magáról elne­vezett Balogh kft tulajdonosa és vezetője annyiban külön­bözik a többségtől, hogy ő ki is meri mondani: — Nem lesz ez az év sem rosszabb, mint az eddigiek, egyáltalán nem féltem a vál­lalkozásomat. Persze könnyen mond ilye­neket, hisz a manapság leg­biztosabb üzletek egyikében dolgozik: vendéglős. Enni-inni mindig kell — főként inni —, s ha nagyon szorítanak a költ­ségek, egy kis áremelés sem vet rossz fényt az üzletre, las­san a fogyasztó belefásult ebbe is. — Csakhogy nálunk ez is másként van — mondja a kis­vendéglő vezetője. — Mi úgy gondoltuk, egyelőre nem emeljük az árainkat. „Lenyel­jük” az áfát és a többi áremel­kedést. Nem is tehetünk mást, hisz tudom — 14 éves korom óta dolgozom a szakmában Csurgón — az itt élőknek ez a maximum, amit meg tudnak fi­zetni. Ha árat emelek, fele vendég elmegy, mert hiába szeretne itt ebédelni, nem te­heti. Akkor inkább legyen ki­sebb a nyereség. Valamint inkább belevág va­lami másba. A vendéglő mel­letti telken már ott áll halom­ban az építőanyag, csak a jobb időre vár, hogy megkez­dődhessen az építkezés. A Balogh kft ABC-áruházat épít, az első magán ABC-t Csur­gón. A tervek szerint május­júniusban már működnie kell. Hét új munkahely lesz ezzel a városban. Vajon megéri-e a befektetést? — Felmértük az igényeket, ha nem érné meg, nem vág­nék bele. Bízom benne, hogy még kedvezőbbek lesznek a hitelfeltételek az idén, hisz csak hitelből lehet ekkora be­ruházásba fogni. „Nagy pénz" ebben sincs, de biztos megél­hetést nyújt, s ha végre bein­dul egy gazdasági fejlődés az országban, innét talán köny- nyebb lesz az előrelépés. A bukástól nem félek, ami Csur­gón tönkremehetett, az eddig már tönkrement. Én még élek... V. O.

Next

/
Thumbnails
Contents