Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
1993. január 2., szombat SOMOGYI —A HIT VILÁGA 7 Szent Péter trónján, fáradhatatlanul „Mindaddig, amíg az autóban ült, a jól ismert fehér talárt viselte, ám amikor kiszállt a fekete BMW-ből, az erdei sétához inkább alkalmas pantallót vett. Könnyű felöltőt is vitt magával, ha esetleg szükség lenne rá. Aki felismerte, azzal váltott néhány szót. És persze előfordult az is, hogy bár felismerték, de nem akarták zavarni nyugodt sétájában.” Ez az első beszámoló a Szentatya műtét utáni, a lábadozást követő állapotáról. Augusztus végén, szeptember elején Észak-Olaszországban pihent, kedvenc hegyeiben, úgy ahogy korábban tervezte. Mintha mi sem történt volna. Mintha nem figyelte volna aggodalommal a katolikus világ július 12-től 15-ig, vasárnaptól csütörtökig azt a kritikus négy napot: vajon mit mondanak az orvosok a pápa betegségéA pápa kedvenc hegyeiben ről... Az operációt végző professzor, mint tudjuk, megnyugtató zárójelentést adott: az eltávolított daganat nem volt rosszindulatú. Az első világjáró pápa II. János Pál tehát a tervezett programhoz tért vissza. A munkabírása immár legendássá vált, még azok előtt is, akik a közelében élnek. Nézzük a tényeket. Karol Wojtyla májusban betöltötte a 72. évét, s október 22-én volt 14 esztendeje, hogy pápává választották. Péter utódaként félelmetes munkatempót szabott önmagának és környezetének: 55 alkalommal utazott külföldre, ezek során 105 országot látogatott meg. Tekintélyes — 104 — az olaszországi főpásztori látogatások száma is. Összesen 862 839 kilométert tett meg útjai során. Krónikásai szerint 11 ezer beszédet írt vagy hagyott jóvá, s ez 56 ezer oldalt tesz ki. Elindított mintegy 30 hivatalos dokumentumot, és 14 év alatt kiadatott 9 enciklikát. Fáradhatatlan? Nem volt az. Hiszen éppen ő maga mondta 1991 júniusában, Mantovában, egy gyári közönség előtt, a hőségtől eltikkadva: „Hát... a pápa ebben a forróságban elveszíti az emlékezőtehetségét." Természetesen megtapsolták. A fáradtság ütközött ki rajta múlt januárban is, amikor a Szent Péter tér vasárnapi sokasága előtt azt mondta: „Boldog 1999-et kívánok Önöknek.” A kísérő tudósítók azt is észrevették, hogy az angolai útja, 1992. júniusában jobban megviselte, mint a korábbi utazások. S akkor még nem is szóltunk a nyilvánosságra nem tartozó munkájának óriási energia-igénybevételéről! Hány órát dolgozik Péter utóda? A Vatikán irányítása önmagában is megterhelő, amint ezt a pápa napi programja is tanúsítja. II. János Pál minden nap fél 6-kor kel,majd 6 óra körül a magánkápolnájába vonul, imádkozni. Ezután szentmisén vesz részt — körülbelül egy óra —, olykor az első vendégeit már erre is meghívja. Reggelijét, melyet a lengyel apácák készítenek, fél 8-kor fogyasztja: kávét, pirított kenyeret, sonkát, tejet, vajat, lekvárt, gyümölcsöt, .az évszaknak megfelelően. Nyolc óra 30-kor azonban már a dolgozószobájában van, a pápai lakosztály harmadik emeletén. Tizenegy órakor lemegy a második emeletre, a magánkönyvtárba, hogy fogadja a bejelentett egyházi embereket, államférfiakat, politikusokat. Az audiencia végét az ebéd jelenti, mindig fél 2-kor kezdődik, egyszerű fogásokkal, tészta, hús krumpli, kiegészítve lengyel süteménnyel. Olykor-olykor egy pohár fehér bor. Ebéd után fél óra pihenést engedélyez magának, aztán elmélkedés következik. II. János Pálról köztudott, hogy természetjáró, mozgáskedvelő ember volt Lengyelországban is. Ezt a szokást Rómában a hosszú séták jelentették (egy időben úszott is a nyári szálláshely, Castel Gandolfo medencéjében). Napi munkája este fél 8-kor megint más térre viszi, ekkor találkozik a Vatikán Állam legfőbb tisztségviselőivel. A megbeszélés fél óránál rendszerint nem hosszabb, 8 órakor ugyanis vacsora következik, többnyire leves, sajt, néha pizza. Televízió elé sohasem ül, vagy ha mégis, az az esti híradó, akkor, amikor nagyon fontos dolgok történnek a világában. Filmet a karácsonyi ünnepek alkalmából néz, a palota házi vetítőjében. Viszont sokat olvas, a filozófia, az antropológia és az etika érdekli elsősorban. Mondják, szívesen hallgat szimfonikus zenét, mi több, azt is tudni vélik, hogy nem zárkózik el a rockzene elől. Napi munkáját késő este is folytatja. Az ima után, 23 órakor újból az íróasztalnál ül, beszédet vagy dokumentumot fogalmaz. Alvásra kevés időt engedélyez, hiszen minden esetben jóval éjfél után tér nyugovóra. Személyi titkára, a Krakkóból magával hozott pap, Dziwisz szerint sohasem panaszkodott, még akkor sem, amikor látszott rajta, hogy szenved. „A merénylet óta sokat kínlódott, de nem akarta, hogy erről tudjanak. A pápa nem beszél a bajokról, még a barátai előtt sem.” A legfontosabb tizenhárom Akiknek módjában állt közelebbről is megismerni, egyaránt a közvetlenség és a karizmatikus egyéniség emlékképét őrzik róla. Mitterrand, francia elnök „Isten atlétájának” nevezte, fáradhatatlanságára utalva. Természetesen ennek a munkastílusnak megfelelően alakította-szervezte az egyházi állam működtetésében oly fontos munkatársait. A nemzetközi kapcsolatokban nagy szerepet játszó vatikáni diplomáciát — Casa- roli bíboros után — államtitkárként, vagy ha úgy tetszik, miniszterelnökként az az Angelo Sodano vezeti, aki egyik nyilatkozatában maga is elismerte, hogy igen nagy hatással van rá a pápa szinte természetfeletti ereje. A Szentszék hierarchiájában két viszonylag fiatal főpap következik: az 58 éves olasz Giovanni Battista Re, és a francia Jean-Louis Tauran. Az előbbiről azt tartják, hogy a pápa belügyminisztere, az utóbbi a modern idők legfiatalabb — mindössze 48 esztendős — vatikáni diplomatája. Ő készíti elő a pápa esetleges moszkvai útját, ő tárgyalt a jugoszláv ügyben, és hosszabb időt töltött Bejrútban, a harcok idején... Minthogy a pápa egyben Róma püspöke is, különös gonddal választotta ki helyettesét, azt a főpapot, aki az olasz püspöki kar élén nemcsak a személyét, hanem a szellemiségét is képviseli. Ez Camillo Ruini, a vatikánsza- kértők szerint „a Szentszék Richelieu bíborosa”, ami utalás a hajdani francia politikus bíborosra. A legfontosabb 13 személy — a már említetteken kívül — a német Ratzinger a Hittani Kongregációt irányítja; a szlovák Tomko, a hitterjesztés ügyei tartoznak hozzá: az olasz Ángelini, a voltaképpeni egészségügy-miniszter; a francia Etchegaray a forrongó térségekben és a fejlődő országokban képviselte a Vatikán álláspontját; a lengyelamerikai Szoka, a „pénzügy- miniszter” és az afrikai Gantin, aki a pápa e földrészre irányuló^ tevékenységét, útjait szervezi. Kapcsolat a világgal II. János Pál egyházvezetői imázsát két laikus, tehát világi személy is alakítja. Mindkettőjük szerepe nagyon fontos. Az olasz Mario Agnes a Vatkián lapja, az Osservatore Romano főszerkesztője, a spanyol Joaquin Navarro-Valls pedig a sajtóirodát vezeti, vagyis ő testesíti meg az információs kapcsolatot a Szentszék és a nagyvilág között. És a tizenharmadik, don Dziwsz, a személyi titkár, aki nélkül a pápa egy lépést sem tesz. Ezt a 13 embert tekintik a Szentatya legközvetlenebb munkatársának. Ám, mint az olasz Panorama megállapította, a harmadik évezred felé közeledő egyháznak elsősorban reá van szüksége, az egészséges II. János Pál pápára. K. E. A piaristák Magyarországon Alig fél évszázaddal azután, hogy a később szentté avatott püspök, Kalazanci József megalapította Rómában ingyenes, mindenki számára nyitott iskoláját, 1642-ben az akkori magyarországi Podo- linban is megnyílt az első piarista iskola. A szent püspök nemcsak iskolát, hanem szerzetesrendet is alapított egyúttal. Amely éppen a tudásra, az igazság szolgálatára és keresztény hitre való nevelést tartotta feladatának. Az 1642 a piaristák magyarországi letelepedésének az esztendeje. Az azóta eltelt háromszázötven évről rendezett kiállítást tavaly a piarista rendtartomány és a Budapesti Történeti Múzeum A piaristák 350 éve Magyarországon címmel. Ezen a tárlaton képek, könyvek, dokumentumok, fotók és egyházi szertartásedények idézték fel a rend életét. Podolin után ugyancsak a Felvidéken Privigyén, Brez- nóbányán, Pozsonyszent- györgyön telepedtek meg a piaristák, lévén Magyarország java része akkor még török hódoltsági terület. A törökök kiűzése után aztán újabb és újabb iskolák nyíltak: Nyitra, Veszprém, Kecskemét, Vác, Beszterce, Pest, Debrecen, Korpona, Szeged a piarista iskolák helyszíne. S ezeket továbbiak követték. Hamarosan a legnagyobb magyar iskolafenntartó renddé vált a piarista rendtartomány. (Az ország- gyűlés 1715-ben adott honosságot nekik.) Ä török uralom utáni újrakezdés, a magyar barokk korszaka szorosan ösz- szefonódik a piarista terjeszkedéssel. Éz a barokk, amely nem a pompakedvelésben, hanem az új élettér teremtésében volt érdekelt, jól harmonizált a piarista életeszménnyel: az átalakulás korában vállalt felelősséggel, az emberi tudás kiteljesítésével. Mindenkori feladatuknak tekintették az evangélium eszméinek kutatását, s a nagy emberi értékek kibocsátását. Iskoláikból a magyar szellemi élet megannyi jelese került ki. Híresek voltak természettudományos stúdiumaik, miként a humanista és hitbéli tudományokkal foglalkozó oktatásuk is. S valóságos apostolai lettek a magyar nemzeti eszmének. Szerencsére II. József nem törölte el a rendet, s így iskoláik is megmaradhattak. A piarista iskolák művelődéstörténeti jelentősége abban van, hogy százszámra adták az országnak a művelt papokat, tanítókat, jegyzőket, közhivatalnokokat, mesterembereket. Az első világháború kitörésekor 24 piarista gimnázium működött. Trianon után tíz maradt Magyarország terüleRészlet a kiállításról tén. Az iskolák államosításakor nyolcat elvettek a rendtől. De a budapesti és a kecskeméti piarista gimnáziumok mindmáig megmaradtak az egyház kezelésében. Szép gesztus, hogy most, amikor lehetőség nyílik az egyházi iskolák visszaszerzésére, a piaristák egy új szakmunkásképző tanintézetet alapítottak. (kádár) Újabb vallási felekezetek alakultak Tudnivalók az egyházi iskolákról Tovább nőtt hazánkban az egyházak száma: 1991-ben 37, tavaly pedig már 46 felekezet működéséről tudott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A buddhista közösségek közül például öt jelezte létezését. De jelentkeztek eddig kevéssé ismert egyházak is. Ilyen az öt világvallás tanainak szintézisét hirdető Magyar Pantholokato- likus Tradicionális Egyház. A felekezeték óvodákat, iskolákat, gimnáziumokat és főiskolákat is fenntartanak. Kevesen tudják, hogy a katolikus egyház szakmunkásképzőt működtet Gödön és Haj- dúdorogon; Keszthelyen és Kiskunfélegyházán pedig a jövő gazda- illetve háziasz- szonyait oktatják. A református óvodák, általános iskolák mellett a híressé vált sárospataki, pápai, és kecskeméti kollégium is várja a gimnazistákat. Van egy-egy izraelita óvoda és gimnázium, míg külön általános iskolát tart fenn az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sión Gyülekezete. Az evangélikus hitű gyerekek is saját egyházuk tanintézeteiben tanulhatnak. Az egyházi oktatási intézményekről korábban még nem készült összefoglaló lista, éppen ezért a közoktatási tárca valamennyi önkormányzatnak eljuttatja, a most összeállított Egyházak Magyarországon című kiadványát, hogy pontos felvilágosítást tudjanak adni a továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődő szülőknek. A művelődési tárca illetékesei ezentúl az egyházak hitoktató csoportjainak is megküldik a hatályos törvényeket, a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket és az ezzel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó, kereskedelmi forgalomba nem kerülő kiadványokat. sz. m.