Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. január 30., szombat Térségi társulás Göcsej vidékén Zala megye gazdaságilag legelmaradottabb és a legrosz- szabb termőhelyi adottságokkal rendelkező déli-délnyugati öve­zetének 49 települése válság- kezelő és fejlesztési társulásba tömörül. A Göcsej-Hetés-Őr- ség területfejlesztési társulásról szóló megállapodást tegnap hagyta jóvá a megyei közgyű­lés. A nyitott társulás — amely­nek székhelye Csesztreg köz­ség — mindenekelőtt egy élet­képesebb, munkahelybővítő mezőgazdasági és ipari terme­lési szerkezet kimunkálását, a termál- és zöldturizmusra épülő idegenforgalom fejlesztését tűzte ki célul. ✓ Érvénytelen aláírásgyűjtés Eredménytelennek tekinthető az az aláírásgyűjtés, amelyet az Állampolgári Jogvédő Liga kez­deményezett a lakáshitelkama­tok emelése ellen — közölték a Belügyminisztériumban. A hite­lesítési eljárás során megállapí­tották, hogy a megküldött 53 701 aláírásból nem volt 50 000 hitelesnek tekinthető aláírás. A hatályos törvények szerint ennyi hiteles aláírás szükséges ah­hoz, hogy az Országgyűlés a népi kezdeményezésben meg­határozott tárgykör megvitatását napirendjére tűzze. Támogatás a négyes ikreknek Több hazai és külföldi cég vál­lalta: több évig anyagi támoga­tást nyújt a lombikbébi-program keretében tavaly december 8-án Budapesten született négyes ik­reknek, és szüleiknek. Sára Ist- vánné két kislánya és két kisfia — Zsuzsa, István, Anikó, Krisz­tián — Az ÁB-Aegon, a Johnson and Johnson, a Sancella és az United Way támogatását élvezi — mondták el tegnap sajtótájé­koztatójukon a cégek képviselői. A Sára ikrek — ugyanúgy mint a szilveszteri ÁB-bébik — 100— 100 ezer forintos életbiztosítási kötvény kaptak. Új telefonközpont Egerben Több ezer várakozó telefon­előfizető számára nyílhat meg az út a várva várt készülék bir­toklásához Egerben tegnap üzembe helyezett új, svéd gyártmányú digitális telefonköz­ponttal. Az első lépésben Eger 15 ezer előfizetője közül azt az 550 — elsősorban közületi — ál­lomás vonalát helyezték át a régi crossbar-központból az új digitálisba, amelyek a legtöbb hívást bonyolítják le egy évben. Folytatódik a privatizáció A munkavállalói résztulajdo­nosi porgram keretében beadott pályázatot részesíti előnyben a komlói Gépipari Rt privatizáció­jára meghirdetett pályázaton a Magyar Optikai Művek igazga­tósága. A dolgozók a 224,6 mil­lió forintos alaptőkéjű cég tulaj­donjoga 51 százalékának meg­vásárlására tettek ajánlatot. A Gépipari Rt 81 százaléka a MOM tulajdonában van, a fennmaradó hányad a Mogürté, illetve egy külföldi cégé, amely megrendelője a vállalatnak. Munkáselbocsátás a Ferras kft-nél Nyolcvan alkalmazottjának mondott fel tegnap a vasvári Ferras Kft, mert az a francia cég, amelynek 20 éve dolgozik bérmunkában, minden bejelen­tés nélkül csökkentette megren­deléseit. A vasi vállalat, ahol présgépeket és gépkocsiemelő­ket gyártanak, tavaly 100 millió forintos megrendelést teljesített a Párizs környéki cégnek. Miért változnak a kamatok? (1.) A bank nem jótékonysági Az SZDSZ szerint a fogalmak pontosítása a feladatot is tisztázza Magyarország nem lehet átmeneti tábor intézmény Csaknem két esztendeje vagyunk tanúi a kamatok csök­kenésének, és annak, hogy az egyes pénzintézetek — pél­dául az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt — bizonyos kamatok (mondjuk a lakáshitelek kamatainak) csökkenését „előrejelzik”. Mi mozgatja fel- vagy lefelé a kamatlábakat? Hogy a kérdésre válaszolhassunk, mindenek­előtt tisztázni kell, hogy a ban­kok abból a kamatrésből élnek, amelyek az ügyfelektől kapott és a forrásaikért fizetett kama­tok között húzódik. Forrásokhoz a betétesektől és a folyószámla­tulajdonosoktól, valamint a jegybanktól jutnak. A források költségei tehát a bankok szá­mára jelentős részben adottak, hiszen a megtakarítók bizonyos kamatláb alatt nem helyezik el a pénzüket a bankban. A jegy­bank a maga kamatlábait asze­rint határozza meg, hogy a pénz megőrizze a vásárlóerejét, az infláció pedig kezelhető le­gyen. Ebbe a kereskedelmi bankoknak nincs beleszólásuk. Mindezt összeadva derül ki, mekkorák a kereskedelmi ban­kok forrásköltségei. A források közé tartoznak az olyan, belföldi, illetve külföldi eredetű célhitelek is, amelyek vállalkozások megkezdésére, il­letve fejlesztésére szolgálnak. E célhoz kötött hiteleket általá­ban kedvezményes kamatokkal „forgalmazzák" a bankok. Sok dolguk nincs a pénzzel, csupán szolgáltatást végeznek: meg­vizsgálják a lehetséges adós körülményeit és üzleti szándé­kait, s ezek ismeretében vállal­nak bizonyos kockázatot. En­nek ellentétele a kamatrés. Ezért fordul elő, hogy mire a felhasználóhoz jut a kedvez­ményes hitel, a felszámított kamat jóval magasabb, mint amennyit a donor korábban fel­számított. Kamatbevételhez adósaiktól jutnak a bankok. Cégektől, ház­tartásoktól, a többi kereske­delmi banktól, a jegybanktól, az állami, illetve az önkormányza­tok „háztartásaitól”. Ez utóbbiak általában gondosan kikalkulál­ják, hogy mekkora kamatfize­tést, kamatlábat vállalhatnak el üzleti, illetve beszerzési szán­dékaik megvalósításához. A kamatmarzsnek nevezett különbözet olyan tétel, mint a kereskedelmi árrés: egy része a költségeket, másik része az eredményt fedezi. (Bizonyos költségeket a bankok egyes szolgáltatásaik igénybe vevői­vel közvetlenül fizetetnek meg, például az átutalási műveletek sordíját, s ezzel a kamatkülön­bözet költségfedezeti részét mérséklik.) A bankok eredményérdekel­tek. Tulajdonosaik — legyenek azok részvényesek, magán­vagy jogi személyek, netán maga az állam — meghatáro­zott színvonalú jövedelmet vár­nak el befektetett tőkéjük után. Ez a kamatrés növelésével vagy belső szerkezetének megváltoztatásával, a költsé­gek csökkentésével érhető el. Gépesítés, automatizálás, számítógépesítés, jobb távköz­lés — mind a költségeket csök­kentheti... Ám nagy beruházá­sokat igényel. Ennek a fedeze­tét is a kamatrésben, az ered­ményben kell megteremteni. A jobb szervezés, a takarékosság is fontos, ám alig mérsékelheti a kamatlábakat. S ráadásul van olyan költsé­gelem is, amely alig függ a ban­koktól. Ez pedig a kockázatok csökkenése illetve növekedése, amelyre ha tetszik, ha nem, fe­dezetet kell teremteni. (Folytatjuk) Bácskai Tamás (Folytatás az 1. oldalról) A migrációs politika nem járhat az itt élők jogainak a csorbításával, de akit befogad az ország s azzal szemben fe­lelősséggel is tartozik. Egyér­telművé kell tenni: Magyaror­szág nem válhat a nyugati ál­lamok előszobájává, nem vál­hat átmeneti táborrá. Ezért fontos a fogalmak pontos megkülönböztetése: mást je­lent a menekültügy, a beván­dorlás és az idegenpolitika. Ezeket nem szabad összeke­verni, mert ebből sok gond fa­kad. Az SZDSZ szerint a me­nekültpolitikának a szolidari­tás és a humanitás elvén kell alapulni. A kormány azonban csak 1994-ben tervezi beter­jeszteni a menedékjogi szabá­lyozást. Addig sokak jogi stá­tusa lesz rendezetlen. A be­Vita az önkéntes pénztárakról Nem sikerült megállapo­dást kötniük a feleknek az Érdekegyeztető Tanács teg­napi plenáris ülésén az ön­kéntes biztosító pénztárak­ról. A kormányzat így nem tud érdekegyeztetési álláspontot képviselni a törvénytervezet parlamenti vitája során — hangsúlyozta a Munkaügyi Minisztérium képviselője a tanácskozáson. Az ülésen a munkaadói oldal elfogadha­tatlannak tartotta egyrészt a törvénytervezet néhány ja­vaslatát, másrészt azt, hogy a tervezetet az ÉT plenáris tárgyalása előtt nyújtotta be a kormány a parlament elé. Tartalmi kifogásokat vetet­tek fel. Vitatták a Biztosítási Felügyelettől elkülönülő önálló pénztárfelügyelet lét­rehozásának indokoltságát is. Kaposváron lépett fel a Duna A BM Duna Művész­együttesének bemutatójá­val folytatódott a kaposvári Somogy Táncegyüttes táncszínházi előadássoro­zata a szakszervezeti szék­házban. A Mucsi János és Mo- sóczi István vezette világ­hírű művészegyüttes folkl­órszámokkal és táncszín­házi produkciókkal lépett a közönség elé. A Gönczöl zenekar kísért. A fergeteges műsorban fellépett Papadi- mitru Athina is. (Fotó: Kovács Tibor) vándorlás esetén az állam szuverenitását kell érvényesí­teni. Tehát szükség van olyan preferenciák megfogalmazá­sára, amelyek eligazítanak abban, hogy az ország kiknek engedélyezi a letelepedést. Az idegenpolitika hatókörébe elsősorban az illegális határát­lépők tartoznak. E politika alapja a rendészeti elv — fo­galmazott Mészáros István —, hogy az ország területére csak rendezett jogi státuszú emberek lépjenek. — Boross Péter belügymi­niszter nemrégiben kijelen­tette: Magyarország megtelt, ezért szigorítani kell a beván­dorlási ügyeket — folytatta tá­jékoztatóját az alelnök. — Pe­dig aki ismeri az adatokat, az tudja, hogy a migráción belül a bevándorlók száma elenyé­sző. A mintegy húszezer be­vándorlási kérelem többsége magyar nemzetiségű sze­mélytől származik. Ezért ke­vésbé érthető a miniszterek ama véleménye, hogy a ma­gyar kérelmeket előnyben kell részesíteni. Abban viszont egyetértünk, hogy alapos szű­résre van szükség és korsze­rűsíteni kell a határőrizetet. Az SZDSZ szerint célszerű volna egységes menekültügyi és bevándorlási hivatalt létre­hozni. Lengyel János * * * Pető Iván tegnap Barcson történelemórát tartott a barcsi gimnázium negyedikeseinek, majd tanácskozott a Dráva-parti város vezetőivel. Kora este nagygyűlésen talál­kozott a lakossággal. Eltűnő mozgókönyvtárak Mindössze két bibliobusz járja az ország könyvtár, illetve könyvesbolt nélküli települé­seit: az egyik Ceglédről indul, a másik Pécs peremterületét látogatja. A Könyvtárellátó Vál­lalat is indított országjáró könyvesbuszt, ám az inkább könyvesboltot és nem könyv­tárat pótol. További, mintegy 50 könyvkölcsönzésre is al­kalmas buszra volna szüksége az országnak. A nyolcvanas években Kaposvár és Érd kör­zetében is működtek mozgó­könyvtárak, de ezek a buszok elhasználódtak, üzemelteté­sük ráfizetésessé vált. Akkori­ban még minden településen volt könyvtár, két-három éve viszont az 500 lakosnál kisebb településeken egyre több szű­nik meg, illetve szüneteltetik működésüket. Szelvénygyűjtő játék a SOMOGYI HÍRLAPBAN • • Ötvenezer forintos nyeremény! Újabb játékot indítunk a mai napon olvasóink­nak. A játék lényege a szel- vényvagdosás és a gyűj­tögetés. Ha olvasóink össze­gyűjtenek 50 darabot a Holz Fakereskedés szel­vényéből és beküldik 1993. április 20-ig a So­mogyi Hírlap címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2/a), 50 000 forintot nyerhet­nek az április 25-i sorso­láson. Felhívjuk kedves olva­sóink figyelmét, hogy a beküldendő szelvényt csak 25 alkalommal jelen­tetjük meg a Somogyi Hír­lapban. Az összegyűjtött játékszelvényeket együtt egy borítékban küldjék be! A borítékra a nevükön és címükön kívül írják rá: Holz Fakereskedés. Egy biztos kapcsolat Épületfa, lambéria, hajópadló, gerenda asztalosok és viszonteladók részére 8600 Siófok, Ipartelep (Tüzéppel szemben) Tel: 84/10-707 FOLYAMATOSAN AKCIÓS ÁRUKÉSZLET Ha Ön összegyűjt 50 db ilyen szelvényt, és beküldi a Somogyi Hírlap címére 1993. április 20-ig 50 000forintot nyerhet az április 25-i sorsoláson. Figyelem, ez a szelvény csak 25 alkalommal jelenik meg a Somogyi Hírlap-ban\ Jelige: Holz Fakereskedés (30) Szezonvégi vásár a SOMOGYKER Rt boltjaiban! A Somogy Áruház cipó' osztályán Méteráru-lakástextil A Konfekció-Férfi Cipőbolt- A Női Cipőboltban J férfi-, női- és gyermek osztályán egyes szövetek és ban! egyes konfekcióáruk és csizmák és egyes cipők csizmák függönyök férfi ctpők 30-40 % engedménnyel! 40 % enaedménnvel! jelentős árengedménnyel! 40 % engedménnyel! ^ J (Kaposvár, Fő u. 6.) z amíg a készlet tart! (201188/d)

Next

/
Thumbnails
Contents