Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. január 27., szerda Kéksisakos áldozatok Franko Tudjman elnök elhá­rította a felelősséget a horvát erőkről a két francia kéksisa­kos hétfői haláláért. A France 3 televízió késő esti híradójá­nak adott interjújában Tudj­man azt nyilatkozta: a horvát parancsnokság előre figyel­meztette a Krajinában állomá­sozó francia kéksisakos erő­ket az általa indított táma­dásra, s a horváto^nem lőttek az ENSZ-katonákra. Nem ne­vezte meg azonban felelős­ként a krajinai szerbeket. A két francia tiszthelyet­tes egy tüzérségi támadás kövekeztében vesztette éle­tét, három társuk megsérült. Szankciók Bagdad ellen Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa meghosszabbította az 1990. augusztus 6-án, négy nappal Irak kuvaiti agressziója után elrendelt gazdasági és kereskedelmi szakcióit Bag­dad ellen. Az Öböl-háború be­fejeztével elfogadott fegyver­szüneti határozatnak megfele­lően 60 naponként felül kell vizsgálni a szankciókat, azonban nem áll fenn egyet­értés arra vonatkozóan, hogy az intézkedések enyhíté­séhez vagy megszüntetésé­hez meglennének a szük­séges feltételek. Skalpoló bűnöző Czestochowában Megdöbbentő áldozatra, egy megskalpolt emberre bukkantak a lengyelországi Czestochowában. A rendőr­ségnek eddig csupán annyit sikerült megállapítani, hogy a lakásban egész nap folyt a mulatozás, olyan sikerrel, hogy a lakás tulajdonosát és az egyik szomszédot is a kijó­zanító állomáson találták meg. A Értekezlet a fegyver­kereskedelemről Tizenhét ázsiai ország kez­dett tanácskozást Tokióban a fegyverkereskedelem „átlátha­tóvá” tételéről. A japán kor­mány és az ENSZ leszerelési hivatala rendezi az értekezle­tet, amelynek célja a fegyver­kereskedelem nyilvántartásá­nak kialakítása. A tervek sze­rint áprilisban készülne el a regiszter az országok önkén­tes adatközlése alapján. Járőrhalál Szomáliában Agyonlőttek egy járőröző amerikai tengerészgyalogost Mogadisuban, Szomália fővá­rosában. A meggyilkolt katona volt a harmadik amerikai áldo­zat a Remény helyreállítása hadművelet kezdete óta. A já­rőrszolgálatot teljesítő ten­gerészgyalogosra a futball- stadion közelében nyitot­tak tüzet. A súlyosan meg­sérült katonát azonnal kór­házba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Fokozott állami ellenőrzés Belorussziában fokozott ál­lami ellenőrzés alá vonják az árakat és a béreket, tekintettel a romló gazdasági helyzetre, a minszki parlament 177 sza­vazattal nyolc ellenében gaz­dasági tervet hagyott jóvá arról, hogy hatósági ellen­őrzés alá vonják a kiskeres­kedelmi árak 53 százalékát. A termelésnek több mint a felére az állam ad kötele­ző megrendelést. A múlt lezárása az igazságtétel Garancia a betéteseknek Társadalmi szervezetek vagyonelszámolása — Elmarad az Országgyűlés mai ülése Kérdőjelek Korai csúcs? (Folytatás az 1. oldalról) A T. Ház folytatta, majd el­napolta az általános vitát az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elköve­tett egyes bűncselekmények­kel kapcsolatos eljárást meg­határozó törvényjavaslatról. Gáspár Miklós (KDNP) a társadalmi béke megterem­tése érdekében megkerülhe­tetlen feladatnak nevezte az igazságtételt. Az igazság mélyreható tisztázása nélkül nem lehet lezárni a tragikus múltat. Dénes János (függet­len) éles bírálattal illette az Al­kotmánybíróságot, amely a T. Ház által már elfogadott Zété- nyi-Takács-törvény hatályba lépését megakadályozta. Vass István (SZDSZ) kifogá­solta, hogy a hatalom a lakos­ság gondjait enyhítő intézke­dések helyett most az igaz­ságtétellel foglalkozik. Dénes János ezt az érvelést vissza­utasította. A képviselők megvi­tatták, majd délután megsza­vazták az egyetemekről szóló 1990-es országgyűlési hatá­rozat módosítását indítvá­nyozó javaslatot. így a Páz­mány Péter Katolikus Hittu-. dományi Akadémia elneve­zése Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemre változik. A T. Ház törvényt alkotott az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről. Az Országgyűlés jóváhagyta mintegy félszáz társadalmi szervezet, szövetség, így töb­bek közt a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége, a Magyar Nők Or­szágos Szövetsége, a Demisz több tagszervezete vagyonel­számolását. Továbbra sem fogadta el a Demokratikus If­júsági Szövetség 11 tagszer­vezetének vagyonelszámolá­sát. E szervezetek esetében az elidegenítési és terhelési ti­lalmat a törvényhozás 1993. december 31-ig meghosszab­bította, ugyanakkor a kormány további szankciókat kezde­ményez, amelyekről beszámol az Országgyűlésnek. A tör­vény egyúttal rendelkezik ar­ról, hogy az olyan elszámolási kötelezettség alá eső ingatlan vagy ingóság, amely a vagyonelszámolást követően válik ismertté, a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet kezelé­sébe kerül. A képviselők meg­kezdték a vitát az országos betétbiztosítási alap létreho­zásáról és működéséről. Isépy Tamás igazságügyi államtitkár szerint az alap fő feladata, hogy biztosítsa a kisbetétesek megtakarításait. Ugyanakkor az eddigi állami garancia he­lyett az alap létrehozásával a garancia terhe nem a költség- vetést, vagyis az adófizetőket, hanem azokat terheli, akik a kockázatvállalás hasznához hozzájutnak. Az egy betétes­nek kifizethető összeg egymil­lió forintos felső határa megfe­lel a nemzetközi gyakorlatnak. Az Országgyűlés kora dél­után befejezte munkáját, ma pedig nem tart plenáris ülést, mert a külügyi bizottság még nem tárgyalta meg a bizton­ságpolitikáról szóló tájékozta­tót. „Lézersugárként fogok gazdaságunk gondjaira koncentrálni” — nyilatkozta számtalanszor kampánya során Bili Clinton ér­zékeltetve, mennyire átlátja, hogy az átlag amerikait manap­ság nem annyira a külvilág eseményei, hanem saját háza tája érdekli elsősorban. Ám alig jutott túl az új elnök a beiktatási ünnepségeken, máris tapasztalni kénytelen, hogy az élet nem tiszteli különösebben ezt a merev sorrendiséget, s — akár tetszik, akár nem — Boszniától Szomáliáig és Irakig jó néhány „forró témával" kell foglalkoznia. Ezek közé tartozik a sokáig inkább halogatni próbált csúcstalálkozó is Borisz Jel­cin orosz elnökkel. Legutóbbi telefonbeszélgetésük során már Clinton is elfogadta egy „minél korábbi” személyes talál­kozó gondolatát. Bécs?Reykjavik? Netán Helsinki? A kommentárok azonnal találgatásba kezdtek a szóba jöhető helyszínről, ám a lényeg inkább az: miért kerül sor a tervezettnél korábban az újabb csúcs szintű érintkezésre, nem túl sokkal Bush moszkvai vi­zitje után? Clinton felismerte volna, hogy az USA-nak és a volt Szovjetunió fő örökösének ma is akadnak közös dolgai, amelyek nem tűrnek halasztást, amelyeket nekik kettőjüknek kell megoldaniuk? Vagy Clinton inkább csak-Jelcint szeretné kitapasztalni? Vajon elég erős-e az orosz elnök? Miként is festenek a FÁK összegabolyodott ügyei, kinek a nevében, s milyen támoga­tással lép fel a moszkvai vezető? A Fehér Ház bizonytalan­sága voltaképp érthető: a hajdani 15 szovjet köztársaságból csak 10 lett a FÁK tagja, de a múlt heti minszki csúcson az ál­lamközösség alkotmányát csak heten írták alá. Valószínűleg ez is közrejátszott Clinton menetrendjének átírásában. S ha a tervezett találkozó súlyát nézzük, még egyértelműbb: a „két nagy” első tárgyalására nem lehet eléggé korán sort keríteni. Szegő Gábor Képviselők a padsorokban Dr. Tarján Lászlóné függet­len kisgazdapárti somogyi képviselő, a Környezetvé­delmi Minisztérium politikai ál­lamtitkára tartózkodik a leg­többet a Parlamentben. Ez derül ki abból a statisztikából, amelyet a képviselők jelenlé­téről, illetve távolmaradásáról készítettek. A somogyiak kö­zül őt dr. Gaál Antal MDF-es országgyűlési képviselő kö­veti. Dr. Tarján Lászlóné jelen­léte 90,94 százalékos, dr. Gaál Antalé pedig 86,33 szá­zalékos. A kimutatás szerint a legkevesebbet Király Béla SZDSZ-es kaposvári képvi­selő tartózkodik az üléste­remben, az idő 4,22 százalé­kát tölti ott. Sorrend nélkül a többi somogyi képviselő jelen­léte a következőképpen fest: Ficzere Mátyás (SZDSZ) az idő 51,18 százalékában van jelen. Gerbovits Jenő (FKGP) 44,84, JJorn Gyula (MSZP) 42,88, dr. Ilkei Csaba (függet­len) 34,05, István József (FKGP) 29,06, Németh Béla (FKGP) 80,29, dr. Sipos Imre (FKGP) 56,12, dr. Suchman Tamás (MSZP) 27,72 száza­lékot tölt az ülésteremben. Habsburg Ottó Horn lemondásáról (Folytatás az 1. oldalról) Habsbrug Ottó, a Páneur­ópai Unió elnöke Molnár Árpád polgármester meghí­vására látogatott Siófokra. Néhány órás ott-tartózko- dása alatt felkereste a város több oktatási intézményét, valamint a Kálmán Imre em­lékmúzeumot. Érdeklődött a város infrastruktúrájáról, az idegenforgalomról, a tele­fonhelyzetről. A rögtönzött sajtótájékoz­tatóján azt is hangoztatta, hogy változatlanul optimista az ország fejlődését illetően, bár a törvényhozásban — megítélése szerint — sok­szor gyorsabb döntésekre lenne szükség. Természete­sen szóba került a Balaton idegenforgalma. Habsburg Ottó úgy nyilatkozott, hogy várhatóan mintegy két-há- rom év múlva fellendülhet a magyarországi idegenforga­lom. Göncz Árpád tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Portugália rokonszenvvel fi­gyeli Magyarország erősödő kapcsolatait az Európai Kö­zösséggel, de — saját tapasz­talatait alapul véve — úgy ér­tékeli: akad még tennivaló. A megbeszélésen Göncz Árpád a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését is szor­galmazta. Ezzel Cavaco Silva is egyetértett Ramalho Ea- nessel a magyar államfő első­sorban általános politikai té­mákról folytatott megbeszélést. BT-HATÁROZAT ÍTÉLTE EL A TÁMADÁST Növekvő feszültség Krajinában A Zára körüli harcokban sebesült meg Levél Gore amerikai alelnökhöz Környezetvédők javaslata Bősről Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa egyhangú határozat­ban ítélte el a horvát erők támadásait az ENSZ által védett övezetekben, nemkü­lönben a szerbeket, akik magukhoz ragadták ENSZ-raktárakban őrzött nehézfegyvereiket. A döntés válasz volt az el­múlt négy nap eseményeire, amikor a horvát erők Krajiná­ban, a szerbek által tavaly óta megszállt területen táma­dásba mentek, hogy megsze­rezzék egy stratégiai fontos­ságú híd újjáépítéséhez szük­séges területet. Válaszul a szerbek ismét használatba vették a tűzszünet értelmében ENSZ-ellenőrzés alá került lö- vegeiket és harckocsijaikat. A határozat végül minden érdekelt felet felszólított a tűz­szünet megtartására, sőt: ki­tért arra, hogy a szerb sza­badcsapatokat fel kell osz­latni. A Biztonsági Tanács kü­lön állásfoglalásban szállt is­mét egyszer síkra azért, hogy Boszniában eljuthassanak a lakossághoz a segélyszállít­mányok és e vonatkozásban is kitért a szerb irreguláris ala­kulatokra, mondván: azok tu­datosan akadályozzák a hu­manitárius szállítmányok- to­vábbítását. Amerikai környezetvédő szervezetek Albert Gore alel­nökhöz, a szenátus elnökéhez intézett levélben kérték: tartson a szenátus meghallgatást a bősi erőmű, a Duna eltérítése ügyében, segítsen megakadá­lyozni a példátlan környezeti ka­tasztrófát. A levélben a környezetvédők felhívták a figyelmet arra, hogy a Duna nem európai ügy, mint­hogy a brazíliai őserdők meg­óvása sem dél-amerikai kérdés, hanem az egész világra tarto­zik. Bősnél nemcsak az évez­redes élővilágról van szó, ha­nem a nemzetközi jogról is: tör­vénytelenül eltérítették egy ha­tárfolyót, s ha ezt eltűrik, prece­denst teremtenek, hogy az ag­resszió kifizetődik — hangzik a levél, amelyben utalnak rá, hogy Tom Lantos és Christop­her Shays képviselők is mérle­gelik a kongreszusi meghallga­tást az ügyben. Lipták Béla, az Amerikai Ma­gyar Környezetvédelmi Alap el­nöke a kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a fenti levélről tájékoztatta Antall József mi­niszterelnököt is. Lipták egyéb­ként új megoldást javasol: mi­után dél felé a beton nem en­gedi, észak felé vágják át a du- nacsúnyi gátat s úgy engedjék vissza eredeti medrébe a Du­nát. E megoldással valamennyi érdekelt fél igényei kielégíthe­tők: Pozsony lehet kikötő, bizto­sítják a dunai hajózást és az erőmű áramtermelését az év felében, háromnegyedében. A szakember Lipták számításai szerint a Dunában marad a tel­jes vízmennyiség, amikor a víz­hozam másodpercenként 1200 köbméter alatt van, tehát főként a nyári alacsony vízállás idején. Tűzzel fenyegetődzik a Bihac kapitánya Jugoszláv kőolajszállító ha­jók egész sora halad a Dunán a román és a bolgár hatóságok tilalma ellenére, az ENSZ BT által deklarált emhargót meg­sértve Jugoszlávia fele — tűnik ki a román külügyminisztérium szóvivőjének tegnap kiadott nyilatkozatából. A szóvivő sze­rint a Duna román-bolgár sza­kaszán a megállítására tett kí­sérletek ellenére továbbhalad a Bihac nevű jugoszláv toló­hajó a hozzá tartozó uszályok­kal. A Bihac kapitánya azzal fenyegetőzik, hogy ha erő- . szakkal feltartóztatják, fel­gyújtja kőolaj-rakományát Szlovákia: nem választottak államfőt Nem választották meg Szlovákia köztár­sasági elnökét a kedden elkezdődött elnök- választás első fordulójában. A négy jelölt közül a legtöbb szavazatot Roman Kovác, a Meciar vezette Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom embere, a ml- niszterelnök első helyettese kapta Meciarek 74 képviselővel vannak jelen a parlament­ben, de jelöltjük Roman Kovac csak 69 sza­vazatot kapott. A Demokratikus Baloldal Pártjának 36 éves jelöltjét, Milan Ftácnikot pártja 28 mandátumával szemben 30 képvi­selői szavazattal támogatták. A két másik jelölt a Kereszténydemokrata Mozgalom embere, Anton Neuwirth 27 sza­vazattal, a Szlovák Nemzeti Párt jelöltje Jó­zef Prokes pedig 17 szavazattal kiesett. Ma a második választási fordulóban Roman Ko­vac es Milan Ftacnik „mérkőzik meg . Megfi­gyelők azonban úgy látják: kiesi a valószí­nűsége annak, hogy kettejük közül bárme­lyiküket is megválasztanák.

Next

/
Thumbnails
Contents