Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. január 25., hétfő Új Webber­Nemzetisegi hagyományok — festőszemmel musical A musical-rajongók megro­hanták a jegyirodákat Sir And­rew Lloyd Webber Sunset Bo­ulevard című legújabb zenés darabjának jegyeiért, bár a bemutató csak öt hónap múlva esedékes, és a hely­árak a West End-show-k tör­ténetének legmagasabb tari­fái. A tavaly lovaggá ütött ze­neszerző munkái uralják a lo- nodni West End-et, s a Sunset Boulevard premierje után már a Macskák, Az operaház fan­tomja, a Starlight Express, va­lamint a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicallel együtt már öt Web- ber-művet játszanak majd egyidejűleg a szórakoztató negyedben. Webbert húsz éve foglalkoztatta a terv meg­valósításának gondolata. A június 29-én műsorra kerülő klasszikus hollywoodi film alapján készült 3,9 millió dollá­ros költségvetésű darabot Trevor Nunn állítja színpadra. Dzsessz-szvit az Olasz Kultúrintézetben La Briscola címmel Gianni Coscia itáliai dzsesszmuzsi­kus és zeneszerző kompozí­cióját hallgathatták meg az ér­deklődők a magyarországi Olasz Kultúrintézetben. A ze­nedarab címét egy régi olasz kártyajáték ihlette. Az öttéte­les zenemű a piemonti tánc- mulatságok fúvószenekari re­pertoárjának eredeti dallamait dolgozta fel, XX. századi rit­musokat és hangszereket is felhasználva. A Bródy Sándor utcai hangversenyen a kvar­tett tagjai közül_ Gianni Coscia a harmonikát, Giuiio Visibelli a fuvolát és a szoprán szakszo- font, Alberto „Bebo” Ferra a gi­tárt és a szintetizátort, Marco Micheli a nagybőgőt szólal­tatta meg. A losonci 23-asok a Don mentén A losonci 23. gyalogezred a Don menti harcokban 1942- 1943 című kötet bemutatóját tartotta Salgótarjánban a könyvkiadó Nógrádi Történeti Múzeum és a Magyar Törté­neti Társulat Nógrádi Cso­portja. A ’30-as.évek végén, il­letve a ’40-es évek elején szerveződött ezred a 2. ma­gyar hadsereg doni harcaiban az urivi áttörés tengelyében foglalt harcálláspontot, s igen nagy veszteségekkel került ki a csatákból. A Losoncról, Sal­gótarjánból és Balassagyar­matról besorozott honvédek gyalogezredének történetét 1988 óta kutatja a Hadtörté­neti Intézet segítségével a Nógrádi Történeti Múzeum. A megbékélés képei A Nemzetiségi Alapítvány kuratóriuma pályadíjban ré­szesítette Szirmayné Bayer Erzsébet kaposvári festőmű­vészt a nemzetiségi élet ma­gas színvonalú ábrázolásáért. A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola nyugdíjas művésztanárával fő­iskolai műtermében beszél­gettünk. — Mit tehet a festő a nem­zetiségi hagyományok meg­őrzéséért, ápolásáért? — A valósághoz, az igaz­sághoz ragaszkodó festő va­gyok. Ebben a krónikás sze­repkörben keresem föl az or­szág minden táját, örökítem meg a hagyományokat. E té­ren nagyon hitelesnek kell lenni. Szülőfalum, a baranyai Szentlászló sok inspirációt adott, nemcsak külsőségek­ben, hanem szellemiekben is. Örülök, hogy kettős anya­nyelvű lehettem; a két kultúra nélkül "egy kicsit csonkának érezném magamat. Elvetik a sulykot azok, akik nem gyakorolják, hanem meg­tagadják a kettős kultúrát. Ná­lamnál is szerencsésebb volt az édesapám, aki a baranyai háromszögben is élt, ott meg­tanulta a bosnyák, a szerb, a horvát nyelvet, hadifogolyként pedig az olaszt. Beszélgetés közben egy féltve őrzött fiatalkori rajz ke­rül elő. Egérrágta, de jól kive­hető rajta egy gyerek portréja. — Édesanyám varrónő volt. Nekem városi ruhát készített, de másoknak népviseletet. Nagyon irigy voltam azokra a lányokra, akik ilyet viselhettek. Papírból próbáltam magam­nak utánzatot készíteni. Nézze ezen a rajzon ezt a gyönyörű körgallért! Hogy iri­gyeltem az ilyeneket! — Festészetében az utóbbi években szaporodtak meg a nemzetiségi témák, jelentek meg a népviseletes figurák. Addig nem lehetett róla „be­szélni"? — Legalábbis nem volt ta­nácsos. Korábban is festettem magamnak ilyeneket. Nem biztos, hogy most is sikerük van ezeknek. Ezt a világot én belülről teremtettem meg. — A modellek örülnek, hogy a festő felöltözteti őket népvi­seletbe? Vagy kérik, hogy így örökítse meg őket? — Rendszerint magam ké­rem őket, hogy öltsenek nép­viseletet, és szívesen vállal­ják. De sok helyen alig találni belőlük, mert igyekeztek meg­szabadulni az „árulkodó” jelek­től. Úgy érezték — nem biztos, hogy jól —, ha felveszik a népviseletet, azt tüntetésnek fogják fel. — Az elveszett ruhák he­lyébe készülnek-e újak? — Többnyire babák. De van itt, Kaposváron egy varrónő, aki nagyon szép viseleteket készít. — Mit tervez 1993-ban? — Meghívtak májusra Pili- szentlélekre, hogy fessek ott néhány képet. Ezekből és a meglévő munkáimból pedig kiállítást is rendezek ott. Egy nemzetiségi rendezvénysoro­zatnak ad otthont a falu, ahová nemcsak németeket, hanem szlovákokat is meg­hívnak, a megbékélés jegyé­ben. Horányi Barna Világbanki kölcsönnel: tankönyvreform Könyvkupon diákoknak Egyre jobban előtérbe kerülnek a piaci módszerek a tan- könyvkiadásban Is. Amíg korábban egyetlen cég uralta a piacot, mára sikerült felszámolni a monopóliumot és meg­nyitni ezt a piacot is vállalkozások előtt. A Művelődési és Közokta­tásügyi Minisztériumban most dolgoznak egy tankönyvfej­lesztési világbanki programon. Ennek lényegéről kérdeztük dr. Gallyas Csabát, a minisz­térium könyv-, lap- és irodalmi főosztályának vezetőjét. Elavult kötelék — Tankönyveink jelentős része és tartalma elavult. Itt nemcsak politikai elavulásról van szó, hanem arról is, hogy a tankönyvek felfogása és példarendszere egy régi al- és felépítményt tükröz. Ezért na­gyon sokat újra kell írni, és ez nem kevés pénzbe kerül. Egy tankönyv kifejlesztése és ki­próbálása mintegy 2 millió fo­rint. Ezért van szükségünk kül­földi kölcsönre. A hitel segítségével felére — mintegy öt évre — csök­kenthetjük — az egyébként sok évig tartó munkálatokat. — Megszűnt a Tankönyvki­adó Vállalat monopolhelyzete, milyen változás várható ettől? — A világbanki hitel segít­ségével a másik nagy felada­tunkat is meg akarjuk oldani: a tankönyv piacot a kiadói és vásárlói oldalról is szeretnénk megváltoztatni. Stabil, vállal­kozói alapon álló, megbízható tankönyvpiacot szeretnénk te­remteni. — Ezek szerint előfordulhat, hogy egy 3. osztályos történe­lemkönyvet több könyvkiadó is megjelentet majd? Döntsön az iskola — Erre törekszünk. Egyet­len feltétele van a tankönykia- dásnak: a most készülő nem­zeti alapterv kritériumainak feleljen meg. De azon belül korlátlan lehetőségei vannak a szerzőknek is, a kiadóknak is. Az iskola, illetve a tanár dönti el, melyik alternatív tanköny­vet használja a tanításhoz. A jó könyv mindig jó üzlet volt és lesz ezután is! Hogy mégse legyen olyan nagy a vállalko­zók kockázata, a magunk ré­széről keressük annak a lehe­tőségét is, hogy az arra meg­felelő kiadókat, vállalkozókat miként lehetne kölcsönnel, hi­tellel támogatni. — Ha a tankönyvek eddig megszokott dotációi meg­szűnnek, és kialakul e téren is a piaci viszony, igen magasak lesznek a tankönyvek árai. Ezen miként tudnak segíteni? — Úgy, hogy a dotációt közvetlenül a diákoknak ad­juk. Azelőtt különféle csatorná­kon a kiadók kapták ezeket a forintokat. Szeretnénk most pénzforgalom nélkül megol­dani ezt a kérdést: valószínű­leg kuponokat vezetünk be, amit vagy a diákok, vagy az iskola, esetleg az önkormány­zatok kapnak meg. — Milyen mértékű lesz a do­táció? A kormány elé — Még most dolgozunk a részleteken, de az első évben mintegy 50 százalékos támo­gatásra gondolunk. Százmillió dollár feletti összegről van szó. — Mikor várható döntés? — Májusra szeretnénk a kormány elé terjeszteni az egész programot. Ősszel ke­rül a magyar álláspont Was­hingtonba, a Világbank Igaz­gatótanácsa elé, és remélhe­tően jövő év január-februárjá­ban fel is vehetjük a pénzt. Már az idei tankönyvek egy része ebből a hitelből készül. (koós) „Intelligens” irodaépületek Az „intelligens irodaépüle- tek”-ről rendezett bemutatóval egybekötött szakmai tanács­kozást a Digital Equipment Magyarország Budapesten. Bemutatták: mit kínál a cég annak érdekében, hogy a ma­gyar irodaházak a külföldi használóknak is a Nyugaton már létező legmodernebb szolgáltatásokat nyújtsák. Az irodaházakban úgynevezett integrált rendszereket alkal­maznak, segítségükkel egy­szerre tesznek eleget a biz­tonságtechnikai, energetikai, -épületgépészeti, valamint magas szintű kommunikációs követelményeknek. Egy-egy ilyen rendszer kialakítása nem egeszen 10 százalékkal drá­gítja meg az irodaépületeket. Kiépítésüket követően két-há- rom éven belül megtérülnek. Fonyódi olvasók A megye legkorábban épí­tett könyvtárai közé tartozik a fonyódi. Az 1952-ben létreho­zott intézmény 1964-ben köl­tözött a jelenlegi épületébe. A hatvanezer kötetes könyvtár­nak 1200 fölötti beiratkozott olvasója van. Naponta 70-80 ember keresi fel és veszi igénybe szolgáltatásait. A ha­gyományos tevékenység mel­lett például zenehallgatási le­hetőség, lemez- és kazetta­másolás is szerepel. Emlí­tésre méltó az ún. hangos könyvek kölcsönzése is. Ezt a vakok és csökkentlátók vehe­tik igénybe. Sokan keresik fel őket, hogy a 180 féle napi és havi újság közül a számukra érdekeset átolvassák. (Fotó: Kovács Tibor) Szirmayné Bayer Erzsébet Szuloki menyasszony című festménye FARSANGI DEFEKT Ismét lesz karneváli felvonulás Kaposváron Defekt ugyan érheti a Ka­posvárra látogató vendégek személygépkocsijainak gu­mijait, ám a hagyományos farsangi rendezvényt aligha érheti ilyen „baleset”. Elkészítette az 1993. évi kaposi farsang programját a városi művelődési központ, s abban olvastuk, hogy a nevezetes Dorottya-napi karnevált megelőzően, feb­ruár 3-án Farsangi defekt címmel kabaréműsort ren­deznek az intézményben. Közreműködik a Defekt duo. A dámák diadala — ismét Már január 28-án meg­kezdődik a vígság ünnepe Somogy fővárosában, ahol Csokonai képzelete szerint megtörtént a dámák diadala, Dorottya és Carnevál Her­cegének viadala. Az egyre népszerűbb Blues-kocs- mába várják az érdeklődőket ezen a napon, közreműködik Török Ádám és a R.A.B.B.-együttes. Ugyan máris sokan járnak álorcában, de újat még lehet készíteni január 30-án dél­előtt 10 órától az Együd Ár­pád Városi Művelődési Köz­pontban a játszóházban. Február 2-án a gyerekeknek mesejátékkal kedvesked­nek, a Hókirálynő címűt a budapesti Karika Színház mutatja be. Ha nem szánkón, ekhós szekéren A Pécsi Nemzeti Színház tagjainak egy csoportja ha nem szánkón, hát ekhos szekéren érkezik a városba, hogy bemutassák a publi­kumnak Örkény István Bo­rék című egyfelvonasosát Lábunkat edzi a következő napi farsangi bálra 5-én a Zengő együttes a városi művelődési házban tartandó táncházban. A karneváli fel­vonulás 6-án, szombaton 14 órakor kezdődik. A díszes menet a Bajcsy-Zsilinszky — Zárda utca — Kossuth-tér útvonalon vonul végig, lát­hatjuk őket a Fő utcában és a Teleki utcában is. Délelőtt 8 órától farsangi vásár lesz a múzeum kéz­műves udvarában, a kirakó­dót a Kossuth Lajos utcában tartják. A farsang jegyében nyílik meg ezen a napon a II. or­szágos groteszk képző- és iparművészeti pályázat kiállí­tása a megyei múzeumban és a Kaposvári Galériában. A farsangi felvonulást köve­tően a városi művelődési központban a vajdasági Be­cse város színjátszói a Ko­csonya Mihály házassága című darabbal mutatkoznak be. Farsang szépét választanak Először rendeznek Ka­posváron Dorottya bált a Kapos étteremben. A ha­gyományhoz híven itt is pa­lotással nyílik a másnapba szökő mulatság, amelyre mintegy kétszáz vendéget várnak. Itt választják meg a farsang szépét is. Pécsi szí­nészek működnek közre a műsorban. Nemcsak fánk nélkül nem múlhat el a farsang, de gasztronómiai bemutató sem hiányozhat a program­ból. Ezúttal — február 26-án — a Kapos Étteremben olasz szakácsok mutatkoz­nak be ételkülönlegessége­ikkel. A legszenzációsabb prog­ramnak a farsangzáró foci­rangadó ígérkezik: a városi önkormányzat, kaposvári új­ságírók és az Élet és Iroda­lom csapatai mérkőznék meg egymással. (Horányi)

Next

/
Thumbnails
Contents