Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

1993. január 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hatmillió forint munkahely- teremtésre Hatmillió forintot különített el tavaly a csurgói önkor­mányzat, amellyel a munka­helyteremtő beruházásokat kívánta támogatni. Az ösz- szegből eddig 5,3 millió forin­tot szavaztak meg a pályá­zóknak, akik kisáruház, fény­képészbolt, varroda, vegyes­bolt létesítésével és más — többnyire a szolgáltatási — szférában kívánnak tevékeny­kedni. Összesen 32 munka- nélküli jut így álláshoz a beru­házások befejeztével. Nyilvános pályázat a víziközmüvek üzemeltetésére Csurgó és Szenta képvi- selő-testülete pályázatot írt ki víziközműveinek koncessziós formában történő üzemelteté­sére. A koncesszióköteles te­vékenységben tartozik a vízmű üzemeltetése, a szennyvízelvezető mű üze­meltetése egyaránt. A pályá­zatokat február 25-től lehet beadni április 30-ig, a csurgói polgármesteri hivatalban. Gyékényes szeretne határátkelőt A gyékényesi önkormány­zat tervei között szerepef egy új határátkelő megnyitása is a község közelében. A Dráván átívelő hídhoz mindössze egy kétszáz méteres útszakaszt kellene építeni. Az új határát­kelő a térségben amúgy is jól működő idegenforgalom fejlő­dését segítené. Betörtek a barcsi iskolába 48 ezer forint értékű zsák­mánnyal távozott az az isme­retlen betörő, aki január 15- 18. között ablakbefeszítés módszerrel behatolt Barcson a II. Számú Általános Isko­lába. A tettes szekrényeket nyitott fel, majd belátogatott a tornaterembe is, ahol ki tudja, mit keresett. Súlyzót nem vitt el, de néhány használt sport­szert magához vett, majd zsákmányát a szekrényekben talált tárgyakkal kiegészítve ahogy jött — az ablakon át —, távozott. A nyomozás folyik. Ötmillió forint intézmény­felújításra A barcsi önkormányzat az 1993-as évre ötmilló 70 ezer forintotkölt intézményeinek felújítására. A tervek közt két bölcsőde festése, a III. számú óvoda tetőszerkezetének fel­újítása és tatarozása, a könyv­tár korszerűbbé tétele szere­pel a nagyobb munkák között. De új fűtéscsatornát kap az I. számú iskola, míg a másik ál­talános iskolában az ebédlő műanyagpadlóját cserélik le. Kölcsönkérő levél Babócsáról a miniszterelnöknek A bizonytalanság íratta velem PALINKAS JO NAPOT! Gondtalan nap a cefreházban Fokolják az első párlatot „Tisztelt Miniszterelnök úr! 1988-ban építkeztem, hitelt vettem fel, bankkölcsönt is, kétszázezer forintot. Szeret­tem volna én és a feleségem, hogy nekünk is legyen fürdő­szobás tiszta házunk, mint más embernek az utcában. Számításaink szerint a fele­ségem és a magam fizetése elég lett volna arra, hogy a részleteket kifizessük, és sze­rényen dolgozva meg is éljünk abból. Sajnos nem számítottam arra, hogy az Ön politikája nyomán az OTP-részleteimet a duplájára fogják emelni. Most a 3000 forint helyett fize­tek 7400 Ft-ot, plusz 1500 fo­rint egyéb OTP-hitelt. Ösze- sen 9000 forint csak a törlesz­tőrészlet havonta. És hol van még a gáz, a villany, a víz; van két iskolás gyerekem is. A havi keresetem nem elég hó­napról hónapra, mindig adós vagyok valakinek, hogy meg tudjak élni: kölcsönkérek. Ma­gának még nem tartozom, így kérem, adjon kölcsön 5000 fo­rintot, fizetéskor vissza fogom adni..." Az a levél, amelyből idéz­tünk még tavaly, karácsony elején kelt. Orosházi István babócsai lakos írta Antall Jó­zsef miniszterelnöknek, de végül is a borítékra — akkor épp aktuális volt — llkei Csaba országgyűlési képvi­selő nevét írta, azzal a kérés­sel, ha gondolja, továbbítsa a címzettnek. Azt már nem tudtuk követni, hogy a levél merre járt, de egy biztos: egyik országos napilap szerkesztőségében kötött ki, amely szó szerint leközölte. Kommentár nélkül. 1991-ben a homokszent- györgyi önkormányzat a falu díszpolgára címet adomá­nyozta Vámosi Ferencnek. Két-három gyűlésen foglalkoz­tak ezzel a témával, végül úgy döntött a képviselő-testület, hogy legyen két díszpolgár. A másik Lieber István tanító, aki sajnos, már csak halála után kapta meg a kitüntető címet. — 1923 óta élek Homok- szentgyörgyön — kezdte a beszélgetést Vámosi Ferenc. Kaposváron végeztem a pol­gári iskolát. Otthon én vezet­tem a. háztartást 16 éves ko­romig, utána napszámba jár­tam. 1941-ben vonultam be katonának, szerencsére a harctérre nem kerültem ki. 1945—47-ig a Szovjetunióban voltam hadifogságban, be­szerveztek még az antifa­siszta szervezetbe is. 1948-ban beválasztották az áfész felügyelő bizottságába, ezután volt felvásárló, kerületi osztályvezető, majd 1961-től igaztatósági elnök. Ez volt az egyetlen munkahelye, 1976-ban korkedvezménnyel nyugdíjba vonult. Nagy lelke­sedéssel tett eleget a társa­dalmi megbízatásainak is. — Harminc évig tanácstag, tíz éven át népfrontelnök vol­tam, és hosszú éveken át irá­nyítottam a helyi sportkört. Nyugdíjasként sem pihenek, rendszeresen meghívnak ön- kormányzati gyűlésekre. Sza­badidőmben legszívesebben vadászni járok. Babócsán a Rinya utca igen vegyes képet mutat. A lerob­bant, régi tömésházak között sok új, emeletes, rendezett udvarú is akad. Az egyik ilyen Orosházi Istvánéké. Ahogy az autó megállt, rögtön a kívácsi tekintetek kereszttüze zúdult ránk. A házból egy fiatal fiú jött elő, tőle tudtuk meg: a szülők még dolgoznak. Apja a barcsi Töválnál, anyja pedig a helyi varrodában. A varrodában is feltűnést okoztunk, amikor megmond­tuk, kit keresünk. „Bözsi, gyere gyorsan, hozzád jöttek!" A fiatalos cigányasszony elfo- gódottan nyújtott kezet, s megrökönyödése tovább nőtt, amikor szóba hoztam a leve­let. De igen gyorsan rendezte gondolatait. — Hát tudja, nem gondol­tam volna, hogy eljut az a le­vél valahová. De ha már így esett, nem baj. Ami abban van, az minden igaz. Tudja, mint mindenki, mi is azon igyekszünk, hogy egy kicsit jobban éljünk. Jó körülmények között. Ezért is vágtunk bele az építkezésbe, hogy a gyere­keink végre rendezett helyen lakjanak. Úgy gondoltuk a férjemmel, hogy a fizetésünkből ki tudjuk fizetni a kölcsönöket. Három­ezer forint volt akkor, 88-ban. Aztán jöttek az eme­lések, meg a kamatadó: most ott tartunk, hogy majd tízezer forint csak az OTP, aztán ott a víz, a gáz, a villany. Enni is kell, máma már egy százas nem elég kenyérre, hiszen van két nagy gyerek, egy ke­nyeret nem vehetek. Kará­csony előtt, amikor az a levél Vámos Ferenc: — Nyugdi jasként sem pihenek Az ő kezdeményezésére indult el, hogy az elhanyagolt parkot tegyék rendbe. A falu lakossága meggyőződhet(ett) szorgalmáról, példamutató helytállásáról. Becsületes, ön­zetlen embernek ismerik a környéken. — Elsősorban a hivatás és a munka szeretetét hirdetem a fiataloknak. Minden gyűlésen felszólalok, elmondom a vé­leményem. Sokan akarnak, de kevesen tesznek valamint a községért. És ugye, nem elég akarni: tenni, tenni kell. G. A. született, megint kölcsön kel­lett kérnünk, hogy a vízdíjat ki­fizethessük. Akkor nagyon ki­látástalannak láttuk a helyze­tet; úgy éreztük, ebből soha sem tudunk kikeveredni. A tévé állandóan reklámok­kal volt tele, néztük a sok szép holmit és tudtuk, ezek közül semmit sem tudunk mi meg­venni mostanában. Ha az ön- kormányzat nem adott volna a falu minden gyerekének kará­csonyi segélyt, nem lett volna ajándék. így vehettünk nekik egy-egy pár cipőt. Beszélgetésünk közben megérkezett a férj is a mun­kából. Orosházi István első kérdése az volt a feleségéhez: Nem jött levél? — A munkahelyemről. Vár­ható egy nagyobb leépítés, amibe lehet hogy én is beleke­rülök. Ez a legnagyobb baj — tette hozá keserűen a helyi ci­gányszervezet elnöke —, ez a bizonytalanság. Mert ha még azt a kis biztonságot is el­vesztjük, amit a munkám és a fizetésem ad, tényleg nem tu­dom, mi lesz velünk. Nem bántam meg, hogy írtam azt a levelet, és ha küldene az An­tall úr pénzt, nem keretezném be, elhiheti. Lenne mire köl­teni. „Elnök úr! Tovább nem za­varom, ha tud kölcsönadni, küldjön minél előbb, várjuk! Visszaadni lehet, hogy nem a jövő hónapban fogom, de be­csületes dolgozó ember va­gyok, egyszer biztos, hogy visszaadom. Tisztelettel: Orosházi István” Pénz még eddig nem érke­zett... Varga Ottó Dráva-krimi Betörések A szilveszteri mámorból hamar ébredt az alvilág. Ja­nuár kilencedikén egy záká- nyi lakásába két ismeretlen vendég érkezett. Nem is so­kat törődtek a bemutatkozás­sal, inkább a kutatással. Rö­videsen rá is leltek egy nem túl értékes rádiósmagnóra, majd azt magukhoz véve, minden magyarázat nélkül távoztak. Két nappal később a somogyaracsi gázcsere-te­lepen jártak ismeretlen ..energiafelügyelők”. Kurens áru a palack, ezzel a minimá­lis költséget kívánó beszer­zési módszerrel pedig külö­nösen jövedelmező. Somogy- aracson tizenkét darab 11,5 kilós palackot dobtak át a drótkerítésen a tolvajok, majd angolosan távoztak. A barcsi Erdészeti Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakkö­zépiskola minden tanévben nyújt valami újat, valami meg­lepőt. A következő tanévre már bejelentették a kéttannyelvű képzés bevezetését, most is­mét kitaláltak valamit, amire biztos nagy az igény. Horváth Ferenc igazgatót kérdeztük a részletekről. — Egy speciális képzési célú hatosztályos „reálgimnáziumi” osztályt indítunk, amelynek alapvető célja a továbbtanu­lásra történő felkészítés. A 6 év folyamán a tanulók természet­Vízvár határában gyümölcs­illatú a levegő. Ez ebben az évszakban nem jellemző iga­zán. Márpedig itt az enyhe ja­nuári szél határozottan ba­rackszaggal telített. Csak a kis házhoz közelebb érve jön rá a figyelmesen szimatoló ember, hogy itt tulajdonképpen cefre­szagot érez. Az út menti, fe­hérre meszelt falú kis épület ugyanis pálinkafőzde. Épp csúcsidőszakban, hisz mos­tanra már bőven megérett az anyag, lassan már a törköly és a seprőpálinka lesz soron. De most még tart a „gyümölcs­szezon”. Vagy ahogy az egyik „vendég” mondja: benne va­gyunk a közepiben. Bizony, benne, s talán ez az egy, ami­ben mindenki jókedvűen van benne. (Leszámítva talán Pin­tér Imrét, aki a főzde vezetője és dolgozója egy személyben, bár ő meg annak örül, hogy van munkahelye.) Szóval jó­kedvű a társaság ezen a he­lyen általában. A hatalmas műanyag edénybe szépen csörgedezik a friss gyümölós- párlat. A mester épp szalon- názik a cefretulajdonossal együtt. Békesség üli meg a környéket. Különösebben nincs is ide- geskednivaló egy pálinkafőző környékén, hiszen minden előre „meg van szervezve”, mindenki akkor jön amikorra megbeszélte, hozza a cefréjét meg a fát, amivel fűt, a többi meg megy magától. Az üstben rotyog az anyag, az alszesz szépen folydogál, s ha már a finomítóba átpumpált alszesz első kész cseppjei megjelen­tudományokból az elméleti fel­készítés mellett olyan gyakor­lati készségeket is szerezhet­nek, amelyek lehetővé teszik, hogy érettségi után az iskolá­ban működő vízügyi, környe­zetvédelmi, erdő- és vadgaz­dálkodási technikusképzésbe is bekapcsolódjanak. így a fel­sőfokú intézménybe továbbta­nulni nem kívánók is befejezett szakképesítést szerezhetnek. Az iskola — a már eredménye­sen működő kéttannyelvű szakképzésre építve — a ter­mészettudományos képzés mellett magas szintű, magas nek a cső végén, akár meg is ízlelhetik. Igaz, ekkor még na­gyon erős, de van, aki ezt sze­reti. A „végeredmény” a ma­gyar törvények szerint „csak" 51 fokos lehet, így aztán aki erősebben szereti — nincse­nek sokan — az az elején kell kóstolgassa. Vita ritkán adódik, akkor is csak abból, hogy a tulajdonos több pálinkára számít, és va­lahogy nem lesz annyi a vé­gén. Mert nem jól kezelte a cefrét, nem várta meg, amíg „kiforrja magát” vagy épp el­lenkezőleg, sokáig várt a for­rás után, nem zárta le légmen­tesen. Ekkor ugyanis először az alkohol párolog el. De a vi­tákat megelőzedő, Pintér Imre ránézésre megmondja, mennyi pálinkára számíthat a gazda, egy-két liter eltéréssel. Aztán, ha még mindig nem elégíti ki ez a megfellebezhe- tetlen ítélet, szaktanácsot kaphat cefreérlelésből. Ám a mester — nemcsak hivatalból — a cukor nélküli anyag mel­lett tör lándzsát, mondván, így jön ki igazán az íze. A fizetés­nél már nincs vita, az annyi, amennyi. A szeszadó meg a főzési díj, együttesen, Vízvá­ron 150 forintra jön ki egy liter 50 fokos pálinkánál. Ezután lehet felpakolni a teli demi- zsonokat. Egy jókedvű, gond­talan nap eltelt, jövőre lesz egy megint. Ha csak a kész­termékkel nem tesznek még jó néhányat gondtalanná. Ha már másképp nem megy... V. O. óraszámú idegennyelvi okta­tásban részesíti a tanulókat. — Az 5-6. osztályban heti 5 órában biztosítjuk a humánterü­leten továbbtanulni szándéko­zók felkészítését is. A hatodi­kos tanulók levélben jelentkez­hetnek. Kérjük az ötödik év végi és hatodik félévi tanulmá­nyi eredményüket is közöljék február 15-ig. Akik bővebbet szeretnének tudni mielőtt dön­tenének, érdeklődhetnek tele­fonon is, de szervezünk is ré­szükre január 30-án egy tájé­koztatót. Ez itt lesz az iskolá­ban, délelőtt 10 órakor. Homokszentgyörgy díszpolgára HATODIKOSOK JELENTKEZHETNEK Reálgimi a szakközépiskolában

Next

/
Thumbnails
Contents