Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
1993. január 21., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 13 Állami tulajdon kárpótlási jegyért Egymilliárd forint értékű állami tulajdont vásároltak meg a múlt évben kárpótlási jegy ellenében. Nyolc társaságban lehetett tulajdont szerezni kárpótlási jegyért. A legkeresettebbek az Ibusz, az In- ter-Európa Bank, a Pick Szalámigyár és a Julius Meinl papírjai voltak. Új munkahelyek Több mint másfél millió új munkahely jön létre ebben az évben az USA-ban. Ennél nagyobb növekedésre utoljára Bush elnökségének első évében került sor. Tavaly 557 ezerrel nőtt a munkahelyek száma az országban. A szakértők az 1993-ra jelzett emelkedést a gazdaság fölgyógyulásának biztos jeleként értékelik. Panama „hajóban” világelső A világon a legtöbb bejegyzett hajó tavaly Panamáé volt. A közép-amerikai ország flottája hivatalosan 12 ezer 200 hivatalosan bejegyzett hajóból állt. A Panamában való bejegyzésből adódó adóelőnyök következtében csak tavaly decemberben ötszáz új hajót vettek fel a listára. Francia infláció Franciaországban tavaly mindösze kétszázalékos inflációt mértek, harminchat éve a legalacsonyabbat. Az élelmiszerárak egész évben mindösze 0,3 százalékkal emelkedtek, és három százalékkal csökkent a kőolajszármazékok ára is. Az infláció ellen hatott több európai valuta leértékelése is a francia frankhoz viszonyítva. Automata fordító telefon Japán, amerikai és német tudósok rövidesen kipróbálják az automata fordító telefont, amely mérföldkövet jelent a kommunikációs technikában. A számítógép automatikusan fordítja le a nemzetközi telefonvonalon elhangzó beszélgetést. A számítógépet Japánt, Németországot és az Egyesült Államokat összekötő harmincperces beszélgetésen vizsgáztatják — úgy, hogy a számítógép hétszáz, a mindennapi életben használatos kifejezést képes fordítani. A „feketekereskedelem” ellen Újabb intézkedési program készül hazánkban a közterületeken zajló „fekete-kereskedelem” megszüntetéséért. A bérleményekben árusító boltosok .joggal kifogásolják az engedély nélkül árusítók jelenlétét. Tavaly a helyszíni bírságok összege hazánkban meghaladta a 19 millió forintot, azonban a 100-500 forintos bírság nem bizonyult elég hatásosnak. Vegyes vállalatok Romániában Tavaly több mint 12 ezer vegyes vállalatot jegyeztek be Romániában, így számuk két év alatt húszezer fölé emelkedett. A külföldi tőkebefektetések értéke tavaly 280 millió dollár volt, s a befektetők között az első helyen a németek állnak. Műszerekkel a környezetért Központi laboratóriumot működtet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Győrött. A múlt évben mintegy ötszáz négyzetméterrel bővítették és korszerű műszerekkel szerelték fel a laboratóriumot. A környezetvédelmi alapból ötvenmillió forintot költöttek a létesítmény fejlesztésére. Képeinken: Modern mérőműszerek segítik a munkát (jobbra). A laboratóriumnak jól felszerelt mérőkocsija is van, mellyel különböző helyszíni ellenőrzést, vizsgálatokat is tudnak végezni (balra). (Matusz Károly felvétele) Szándék és követelmények A gazdasági fejlődés új problémái A szociális piacgazdaság elméletének alapja az a szándék, hogy ötvözze a jóléti állammal szembeni követelményeket a piacgazdaság törvényeivel. Azokban az években, amikor a német keresztény pártok a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányoztak, ez a gazdasági modell működött. Az eredmény? A szociális, jóléti elemek erősebben érvényesültek, miközben a piaci elemek rendre háttérbe szorultak.' A munkahelyek mesterséges biztonsága aláásta a pénzügyeket, gyengítette az ország verseny- képességét. Amikor a hatalomban a liberális párt váltotta fel a szociáldemokratákat, módosultak a gazdasági jelszavak is. „Több piac — kevesebb állam!" — hirdette az új vezetés, és egyben nagyobb teljesítményt követelt mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. Ez azonban nem mindig esett egybe a társadalom értékrendjével, hiszen a mértékadó rétegek kezdtek a mennyiségi növekedés helyett jobb életminőséget, egészségesebb környezetet, magasabb műveltséget és alaposabb képzést kívánni. Az 1980-as években a gazdasági növekedés már nem vezetett a munkanélküliség csökkenéséhez, de a szociális piac- gazdaság iskolájának még szembe keflett néznie azzal a közfelfogással, amely a műszaki haladást egyre inkább a munkahelyek gyilkosának tekintette. A gazdasági fejlődés soha nem tapasztalt új problémákat vetett fel. Elárasztották a világot a fel nem bomló, újra fel nem dolgozható hulladékok; egyre terebélyesedik az ózonlyuk; emelkedik a világ átlaghőmérséklete; az erőforrások fogytán vannak... Már-már a világ békéjét is veszélyezteti az a mind szélesebbre nyíló szakadék, amely a gazdaságilag fejlett országokat a fejlődőktől, a lemaradóktól elválasztja. Terjed az abszolút nyomor, amelyen — úgy tűnik — nem lehet a piacgazdaság elvei alapján változtatni. A szociális piacgazdaság híveinek táborát ezek az új gazdasági gondok csak tovább szélesítették. Mert ez az elmélet látszik a legrugalmasabbnak ahhoz, hogy magába fogadja a társadalmi értékrendben és a tudatban végbemenő változásokat, tolerálja a másként gondolkodást, valamint — megfelelő kritikával — be tudja építeni a saját elmélet-rendszerébe mindazokat az elemeket, amelyek a társadalom gazdasági haladást szolgálhatják. Ezért van az, hogy napjainkban mind többen és mind szélesebb körben hirdetik: össze kell kapcsolni a társadalom szociális érdekeit a piacgazdaság érdekeivel. Okulva a német kudarcból, kiküszöbölve az akkori tévút hibáit, a gazdasági fejlődés új feladatainak megoldását mind többen a szociális piacgazdaságtól remélik. Bácskai Tamás Új papíripari cég alakult Példás gyorsasággal talált partnerre a decentralizált privatizációs program keretében a Nova-Pack Csomagolóanyaggyár papírfeldolgozó részlege. A november közepén lezárult pályázat eredményeként már decemberben megalakulhatott a belga-magyar vegyesvállalat. Úgy tervezik, hogy a kapacitások bővítésével megkétszerezik a hazai piaci részesedésüket. A Nova-Pack Teve utcai üzeme 3-5 éves berendezéseivel hazai viszonylatban viszonylag modern gyárnak számít, és az új tulajdonos a következő három évben jelentős beruházásokat tervez. A gyár jelenleg csak hazai piacra termel, később azonban a környező országokba is szándékoznak szállítani kávés- és kakósdobozokat, sajtok és más élelmiszerek számára szükséges csomagolóanyagokat. Kétmilliós szerződés Az Agrober név maradt - és mégis változott A múlt év december 31-ig végre kellett hajtani az átalakulást az Agrober valamennyi megyei irodájának. Új tábla ugyan még nem jelzi, de 1992. december elsejétől Somogybán a Kaposvári Agrober Kft végzi a korábbi profiljának megfelelő tervezői, lebonyolítási feladatokat. A falon színes fotókon ott a múlt: jelentős mezőgazda- sági létesítmények, termény- tárolók, tejfeldolgozó üzem. A mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó utolsó munkájuk a karádi tsz üzletházának átalakítása volt. Patzai László, a kft ügyvezető igazgatója nem a múltat idézgette elsősorban beszélgetésünkkor, hanem az átalakulással együttjáró körülményeket. Azt, hogy az utóbbi két évben a százharminc tagú közösségnek tizennyolcra kellett csökkeni. Sokan, akik tudták, hogy november végén megszűnik a munkaviszonyuk, november közepén még minden igyekeztükkel a leilei iskola bővítésének tervein dolgoztak. — Pedig tudták, hogy vége — mondja Patzai Lá- szó. — A rendelkezés értelmében bizottság döntött a létszámleépítésről. — A kaposvári iroda végülis hattagú kft-vé alakult december elsejétől. Milyen jövővel és feladattal? — Megtartjuk az eredeti tervezői tevékenységet, a műszaki ellenőrzést és a lebonyolítást. Bárki fordulhat hozzánk: önkormányzat, lakosság, vállalkozó, mezőgazdálkodó. Meggyőződésünk, hogy a kis- és középüzemi agrárfeldolgozóknak jövőjük van. Gondolok itt húsüzemre, tejfeldolgozóra, pékségre. Kismalmot nem vállalunk, de közvetíteni tudunk, hiszen a többi átalakult Ágroberrel tartjuk a kapcsolatot. Szerződés ugyan még nincs, de többek között a to- ponári szövetkezettel tárgyalást folytatnak egy kisebb vágóhíd tervezéséről, kivitelezéséről. — Egy tervező cégnél a megbízás a döntő. Milyen feltételekkel indul a kft ? — Erre az évre eddig mintegy kétmillió forint értékű megbízásunk van. Ennek döntő hányada a már megkezdett gázvezeték-építés most már Mernye, Szentgáloskér térségében. A többi kisebb értékű megbízás. — Sok ez vagy kevés? Milyen kimondott vagy kimondatlan céljai vannak a társaságnak? — Kezdetnek ez nem rossz, és ebben benne van az is, hogy az Agrober országos központja a megyei irodákkal méltányosan járt el az átalakulás során, például az élő szerződéseket, a vagyontárgyakat átadta. Persze ahhoz, hogy eredménynyel, biztonsággal működjön ez a kft legalább évi hatmillió forintos árbevétel kellene. Számos tárgyalást folytatunk; a gazdasági fellendülésnek előbb-utóbb be kell következni. Az Agrober kaposvári irodájának minden dokumentálható irata, a tervek a levéltárba kerültek. Az utókor beletekinthet majd. A Kaposvári Agrober Kft új alapokon, új üzletpolitikával, új gazdasági koncepciókkal indul. Vörös Márta Mosogatógépeket is kölcsönöznek A hulladékhegyek kényszerítenek Nemrégen még a modern technika eredményének számítottak a plasztikból vagy keménypapírból készült tányérok, poharak, amelyeket egyszeri használat után el lehetett dobni, kiiktatva egy „kellemetlen” fázist, a mosogatást. Hamarosan azonban igencsak feltornyosultak ezek a hulladékhegyek, s hogy nehogy az égig érjenek, Németországban sok helyen a rendezvényeken kötelezően visszatértek a többször használatos edényekhez. Az úttörő a stuttgarti városi tanács volt, amely mosogatógépeket szerzett be, s azokat alkalmanként kikölcsönözte. Első ízben a kiéli héten próbálta ki ezt az eljárást a schleswig-holsteini tartományi főváros. Hamburgban az ez évi Alter ünnepségeken akarják megtiltani az eldobható edények használatát. Ma már nemcsak városi hatóságok, hanem magánvállalatok is kölcsönöznek mozgatható mosogatógépeket, valamint poharakat és porcelánedényeket. A népi, a sport- és egyéb renezvények szervezői részéről olyan nagy az érdeklődés, hogy néhány vállalatnál egy évvel előre be kell jelenteni az igényeket. Az üvegpoharak és a porcelán étkészletek használata a különböző rendezvényeken nagy sikert arat a közönség körében. Csakhogy az emberek nem szoktak hozzá, hogy vissza is adják a használt edényeket. A népünnepélyek részvevőinek egy része ott teszi le a használt tányérokat, poharakat, ahol éppen a legkényele- mesebb, más részük viszont emlékként hazaviszi. Ezért a rendezők nagy létszámú személyzetet kénytelenek foglalkoztatni az edények össze- szedésére. Viszont az új irányzat érezhetően összezsugorította a hátramaradó hulladékhegyeket. És valójában ez a fő cél! r k * k ß jmmi t \tS %/ M &/ a %/ JmmJ
