Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21., csütörtök 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 27 somogyi küldött lesz az MDF országos gyűlésén Somogy a centrumba tart Csurka nélkül nem megy — Előtérben a pártegység Tudományos tanácskozás Gödöllőn Az ipar érdeke a mezőgazdaság fejlesztése Japán-magyar együttműködés Magyarországon a gazda­sági környezet és az emberi kapcsolatok kedveznek a japán tőke további hosszú távú mű­ködéséhez — mondotta Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter összegzésként Yosiro Móri japán külkereskedelmi és ipari miniszterrel, illetve a japán delegációval folytatott találkozó után. A két ország közötti ipari együttműködésre programot dolgoztak ki: ennek keretében a jövőben úgynevezett terme­lékenységi kutatóközpontokat alakítanak ki Magyarországon. Szabó Iván elmondta: a japán fél készen áll újabb 400 millió dollár értékű kereskedelem-biz­tosítási hitel folyósítására. 146 millió dollár az alumíniumiparba A skandináviai, a francia, a német és a brit piacokon sze­retné értékesíteni termékeit a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. A Hungalu Magyar Alumí­niumipari Rt és a Pittsburgh központtal működő alumínium- ipari vállalatóriás, az Alcoa Alumínium Company of Ame­rika által alapított, 18 napja működő vegyes vállalat tervei­ről, elképzeléseiről a cég vezér- igazgatója, Rudolf Armbrüster tájékoztatta a kft alkalmazottait és az újságírókat. Mint elmon­dotta: céljuk az, hogy az Al- coa-Köfém a hazai szükségle­tek kielégítése mellett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb alumíniumipari szállítójává vál­jék. A tervek szerint a cég a kö­vetkező öt évben 146 millió dol­lárt fordít technológiai, illetve a minőségjavítást szolgáló fej­lesztésekre. Brit a sarkon Megismétlődött a Déli-sarkon az Amundsen-Scott történet első fele: Sír Ranulph Fiennes és dr. Michael Struod, két jeles brit sarkkutató 69 napos gya­loglás után elérte a Déli-sarkot, és vasárnap már folytatták út­jukat. Ám egy héttel megelőzte őket Erling Kagge norvég ku­tató, aki sítalpakon haladt. A különbség kisebb, mint a szá­zad elején volt: a norvég Amundsen 1911 decemberben érte el a világon elsőnek a Déli-sarkot, brit vetélytársa, Scott viszont csak 1912 janu­árban ért oda. Szétosztott szövetkezeti vagyon A vagyonnevesítés után szétosztott szövetkezeti va­gyon 15-20 százaléka, majd 50 milliárd forint értékű üzletrész kerülhet a szövetkezetekből ki­válni szándékozó vállalkozók és új szervezetek tulajdonába. A kiválók várhatóan a volt ter­melőszövetkezetek ipari és szolgáltató ágazataiból alakult új szervezetekben keres meg­élhetést. A prognózisok alapján 25-30 ezer, átlagosan 5 hek­tárral rendelkező magángaz­dálkodóra számítanak 1993-ban. Jelzésük szerint 60 százalékuk főállású mezőgaz­dasági tevékenységbe kezd, bár az 5 hektár nagyságú terü­let inkább csak önellátó gaz­dálkodáshoz elegendő. Exportcélok Az évszázad végére 18-20 milliárd dolláros évenkénti ex­portot kell elérni — mondta Ká­dár Béla külgazdasági minisz­ter. Ha az évszázad végén 15 milliárd dollárnyi külföldi tőke működik az országban, ez évi 5-6 milliárd dolláros GDP-nö- vekedést eredményezhet. Mi­nimálisan 3 százalékos gazda­sági növekedést kell elérni ah­hoz, hogy a munkanélküliség ne nőjön. (Folytatás az 1. oldalról) — Mit jelent a párton belül a centrum? — Tulajdonképpen Antall József politikájának a folya­matosságát. Abban mindenki egyetért, hogy ezt folytatni kell — mondja Herényi Károly megyei elnök. „Csurkista” Somogy? — Az egyik országos na­pilap Somogyot „csurkista” megyének titulálja. — Nem tudom, hogy hon­nan vette ezt az információt: én mindenféle mesterséges címkézés ellen vagyok. Azt se fogadom el, hogy Somogy li­berális, és azt sem, hogy „csurkista”. Azt gondoljuk, hogy ez egy MDF-es, centrum jellegű megye. — Nem adtak okot a me­gyei küldöttek értekezletén arra, hogy ezt a jelzőt hasz­nálják? — Egyáltalán nem. Higgadt, tárgyilagos, jó légkörű gyűlés volt. — Ha a küldöttek vélemé­nyét egyenként nézzük, ak­kor sem lehet az előbbi kö­vetkeztetésre jutni? — Nem. A hozzászólások azt tükrözik, hogy mindenki az egység, a centrumjelleg erősí­tése mellett van. Tehát nem volt olyan kilengés, amely alapján az ön által is említett következetetésre lehetett volna jutni. Alapszabályt módosító javaslat — Tehát megalapozatlan az a vélekedés, amely sze­rint itt is kiseprűzték a libe­rálisokat? — A kérdés ilyen föltevésé­nek igazából nincs értelme. Somogy megyében nem ala­kult sem liberális, sem pedig népi-nemzeti műhely. Nyilván egyéne válogatja azt, hogy a jól ismert három értékrend kö­zül kinek a gondolkodásában melyik az erősebb. De ez nem befolyásolja az egységet és a centrumjelleget. — A somogyiak vélemé­nye is az, hogy az országos gyűlés első napján kell vá­lasztani? — Beszélgettünk erről a kérdésről is. Voltak érvek amellett is, hogy az első nap legyen a választás, nehogy kampányvitává deklarálódjon a politikai vita. Érveltek amel­lett is, hogy már az első napon a választások előtt legyen egy időhatárok közé szorított poli­tikai vita. — Volt alapszabálymódo- sító javaslatuk is... ? — Igen, mégpedig több pontban is tettünk módosító javaslatot. Ezt megszavaztat­tuk a küldöttekkel. Erre azért volt szükség, mert az alap­szabály-szekcióban a megyét egy személy képviseli és az ál­láspontunkat kell érvényre jut­tatnia. — Mi ennek a lényege? — A legfontosabb javaslat az volt, hogy az egyéni képvi­selőjelöltek esetében a jelöltál­lítás jogát a választókerületi egyeztető fórum gyakorol­hassa, amely a választókerü­letben működő MDF-szerve- zetek laza csoportja. Elképze­lésünk szerint ez a fórum ál­lítja a képviselőjelöltet, a me­gyei választmánynak csak vé­tójoga lesz, de nem állíthat másikat helyette. A megyei lis­tát viszont a megyei választ­mány állítja össze, és az or­szágos választmány gyako­rolhat vétójogot. A népszerű ember — El tudják képzelni az MDF-et Csurka István nél­kül? — Igazából nem tudjuk el­képzelni, hiszen Csurkának nagy a népszerűsége az MDF-ben. Ha pedig valamiféle szakadás történik a párton be­lül, akkor ez a nemzetre nézve is sorskérdéssé válhat. Úgy gondolom, hogy ezt senki sem akarja. Az agrár- és élelmi­szer-gazdaság eredményes­sége fontos stratégiai kérdés, márpedig fejlett mezőgazda- sági gépgyártás nélkül nem képzelhető el fejlett mezőgaz­daság sem. Éppen ezért a középtávú ipari koncepció kimunkálása­kor nagy a jelentősége a me­zőgazdasági termelést és az „élelmiszergyártást szolgáló berendezések előállításának. Ezt Szabó Iván ipari és keres­kedelmi miniszter jelentette ki Gödöllőn, az MTA agrártudo­mányi osztálya szervezte me­zőgazdasági gépgyártással foglalkozó tanácskozáson. Az ipar érdekelt az agrárvál­tozások gyorsításában, ám je­lenleg a mezőgazdasági gé­pek iránti kereslet szerte Éu- rópában, így nálunk is csök­ken. Budapesti tejetlenség A vidék nincs felkészülve a főváros ellátására A vidéki vállalatok jelenleg nincsenek felkészülve a fő­város tejellátására. Nem rendelkeznek elegendő szál­lítóeszközzel, megfelelő le- rakatokkal, depókkal Buda­pesten, aztán más feltételek is hiányoznak a kielégítő el­látás biztosításához — jelen­tette ki Budapest Főpolgár­mesteri Hivatalának illeté­kese. A szakember véleménye szerint annak ellenére, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat ellehetetlenülése (igazgató­ját kedden fölmentették) je­lentős zavarokat okoz a fő­város tejellátásában, jelen­leg csak ez a cég képes na­ponta 3500 helyre kiszállí­tani a tejet. Ahhoz, hogy a tejellátás ismét megfelelő legyen, a vállalat finanszíro­zási gondjait meg kellene oldani — hangsúlyozta a fő­városi szakember. Úgy vélte: a vállalatok közötti gondokat úgy szükséges megoldani, hogy azt a bol­tokban vásárló emberek ne érezzék meg. A privatizáció előrehaladtá­val azonban az ágazat fokoza­tos erősödésére lehet számí­tani. A miniszter az élelmi­szergép-gyártásról szólva rá­mutatott: az élelmiszeripar át­alakulása során növekszik a kisüzemi magán, szövetkezeti és társasági tulajdonú gazdál­kodó egységek száma, s en­nek nyomán az évtized máso­dik felében várhatóan az élel­miszer-ipari gépek iránti ke­reslet is megélénkül. Fejlesz­tésekkel különösen a konzer­vipari, a malomipari gépek, a sajtgyári berendezések és egyes csomagológépek előál­lítása tehető versenyképessé. Máris megjelentek a kisüzemi élelmiszer-feldolgozást szol­gáló modern berendezések, amelyeket sütödék, pékségek, kisvágóhidak hasznosíthat­nak. A legutóbbi húzással For­tuna fantasztikus trükköt produkált, — az öt kihúzott szám közül három — az 53-as, az 54-es és az 55-ös egymás után következett, s mindössze egyetlen pici, ám annál jelentősebb ugrással következett a negyedik, az 57-es. Kerüljük a szerencseszámokat! Miért neveztük picinek, de annál jelentősebbnek a ki­hagyott számközt? Nos, a sorban az 56-os következett volna, ez a szám pedig — igen sok fogadó favorizált számai között szerepel. Vagyis azon a képzeletbeli, mégis nagyon valóságos lis­tán, amelyen a fogadók által leggyakrabban játszott lottó­számok helyezkednek el. Olyanok, mint a hagyomá­nyos szerencseszámok, azaz a 7-es és a 21-es, a szintén babonákhoz kötődő 13-as, s persze amivel a leg­több nevezetes évszám kezdődik: a 19-es. Márpe­dig, ha ilyen számot húznak, alaposan csökkenhet a nye­remény, mert sok a találat. Hogy mindez nem puszta feltételezés, azt akár egyet­len — mondjuk a tavalyi — év nyereménylistája is iga­zolja. Á tavalyi 21. héten például mindössze 41 ezer 977 fo­rintot fizettek a máskor átlag két-háromszáz ezret érő négy találatos szelvényekre, mert az öt kihúzott szám kö­zött a 19-es és a 21-es is szerepelt. Három hét múltán a vakvéletlen úgy hozta, hogy megint bekerült az „ötösfogatba” mind a két szám, s a négyesekre újból csak 61 ezer 921 forint jutott. Ráadásul egész évben csu­pán ez volt az a két hét, ami­kor a három találatos szel­vényekre még ezer forintot sem fizettek, annyian ikszel­ték be a két népszerű szám mellé még valamelyik kihú- zottat. Persze a fogadókat sokkal Alapítványi „mérleg” A Friedrich Ebert Alapítvány 133, — többek között — szak- szervezeti, gazdaságpolitikai, önkormányzati és kisebbségi jogi problémával foglalkozó rendezvényt tartott Magyaror­szágon az elmúlt évben — kö­zölte a szervezet. A „mérleg” szerint az előadásokon és konferenciákon 344 külföldi szakember és mintegy 7 ezer érdeklődő vett részt. Az ala­pítvány 150 magyar előadót hívott meg külföldi programja­ira, Németországba és Eu­rópa más államaiba. Az első német birodalmi elnök, Fried­rich Ebert nevét viselő köz­hasznú, magántulajdonú szervezet — amelynek 74 or­szágban működik irodája — két éve tevékenykedik Ma­gyarországon. A szociális demokrácia alapértékeinek szellemében fő feladata az emberek politikai és társa­dalmi képzése, az európai együttműködés erősítése. jobban izgatja, hogy milyen számokkal lehet az átlagnál többet nyerni. Kis számok esélye Nos, az a tapasztalat, hogy a kis számokat sűrűb­ben fogadják a lottózók, mint a 90-es számsor második feléhez tartozókat. így ami­kor az öt kihúzott szám leg­kisebbje is legalább 40-es, akkor szinte bizonyos az át­lagon felüli nyeremény. így volt ez nemrég, kará­csony előtt is, amikor a 40, 58, 69, 82 és 87-es számok egy debreceni fogadót több mint 67 millió forintos ötös­höz juttattak, de a négyes is több mint félmilliót ért, meri csak 32 darabot találtak be­lőle. Általában jól fizet a lőtte akkor is, ha két szomszédos számot, még inkább, he két-két szomszédos számo dob ki az automata. Amikoi a 15-16 és az 57-58-as pá rokhoz a 39-es társult ötö dikként, senki sem ért el tali találatot és a négyes is 70C ezren felül fizetett! A rekord: 131 millic Egyébként nem sok ötö: született az elmúlt észtén dőben. Az 52 húzásbe mindössze 7 alkalommal ta láltak hibátlan tippet az ér tékelők, háromszor kétfeli kellett osztani az ötös nye reményét. Az április 3-i telita lálatos szelvény tulajdonos: viszont a temérdek pénzei — majd 131 millió forinton - felül még arra is büszke le hét, hogy a magyar fogadé sok eddigi abszolút nyere ményrekordját tartja. Hog meddig? Az talán éppé ezekben a hetekben fog e dőlni, hiszen ha március ele jéig nem lesz öttalálatos a ötös lottón, akkor az egye len szerencsés nyerő aké csúcsot is dönthet. Dehí ennek ki szurkol? Azok ke zül, akik e héten a közi százmillióért indultak harcb szelvényeikkel, biztosa senki sem. Schöffer Jen Lengyel János A kisvállalkozásokra jellemző sokoldalú szolgáltatást nyújt a kaposvári Elekromos Szer­viz. Az elsősorban háztartási gépek javítását vállaló cég éjjel-nappali ügyeletet tart: az el­romlott hajsütővastól a bonyolult robotgépek javításáig mindent vállal. (Fotó: Kovács Tibor) CSAK ÚGY KÉNE IKSZELNI! 100 milliót lobogtat a remény Újra 100 millió forinthoz közelít az ötös lottó telitalálatos nyereményalapja az úgynevezett jackpot-rendszer jóvoltá­ból, vagyis a telitalálat nélküli hetek miatti halmozódás folytán.

Next

/
Thumbnails
Contents