Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
1993. január 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Iskolai szakkörök T örökkoppányban A törökkoppányi iskolában kevesebb szakkört indítottak, mint a korábbi időszakokban. Az alsó tagozatos diákok közül mintegy húszán kapcsolódtak be a rajzszakkör munkájába. Az ötödik-nyolcadik, osztályos tanulók részére szervezték meg az elektronikai szakkört, foglalkozásait a technikatanár védnökségével tartják. A gyermekját- szó-szakkör célja a régi táncok, régi hagyományok felelevenítése, illetve felélesztése. Az általános iskolában jól működő leánykórus is működik, tagjai a múlt évben Németországban is jártak. Ruha- és cipőgyüjtés Karádon A Vöröskereszt karádi szervezete ruha- és cipőgyűjtési akciót szervezett a településen. A helyi lakosság adományaiból összegyűlt használt cipőket és ruhákat a községben élő rászorulók között — elsősorban az iskolás gyerekeknek — osztották szét. Átalakítás az áruházban Tabon a Napsugár Áruház ruházati osztályának átalakításához az áfész vezetőinek döntése alapján a helyi .Vegyesipari Kisszövetkezet, illetve az áfész építőipari részlegének dolgozói december végén láttak hozzá. Az elkészülés után a különféle árucikkeket úgynevezett „box” rendszerben kínálják majd. így lehetőség nyílik a választék bővítésére. A szövetkezet vezetői ezután nagyobb forgalmat remélnek az osztálytól. Elfogadták a munkatervet Andocs képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadta az önkormányzat idei munkatervét. E szerint a testület — júliust kivéve — havonta ülésezik. Andocson a képviselők többek között megvitatják a község összevont rendezési tervét, tájékoztatást hallgatnak meg a helyi közrendről és közbiztonságról, az orvosi ellátás tapasztalatairól, valamint a gazdakör munkájáról. A képviselő-testület napirendre tűzte a faluszövetkezet tevékenységéről szóló beszámoló megvitatását is. Céltámogatási pályázat A tabi városatyák jóváhagyták az 1993. évi céltámogatási pályázat benyújtását. Ebben szerepel egy százhúsz személyes középiskolai diákotthon kialakítása. A tervek szerint a polgármesteri hivatal épületének átalakításával oldanák meg a diákok elhelyezési gondját. A beruházás a múlt évben kezdődött a fűtési rendszer átalakításával. Krétával is lehet eredményt elérni Felelős vélemények — higgadtan Nincs döntés a kányái emlékmű helyéről Folytatják az utak építését — Felújítják a körjegyzőség épületét Az utolsó óra végére értünk a torvaji általános iskolába. Itt tanít Léner Péterné. 1988-ban érettségizett a csurgói óvónőképzőben és óvónői, illetve napközis nevelői képesítést szerzett. Ezután a tabi 1. sz iskolában helyezkedett el képesítés nélküli nevelőként. Tízéves kora óta él Torvajon. A korábbi tanító nyugdíjba ment, így szeptembertől a tabi iskola helyi tagiskolájának kinevezett tanítója lett. — A központi iskolán kívül a helyi önkormányzat is minden segítséget megadott a további működtetéshez — mondta a fiatal tanítójelölt. — Most az 1-3. osztályban mindössze nyolc lurkó van, és szintén nyolc előkészítős aprósággal foglalkozom. Remélem, hogy a jövő tanévben már itt kezdik meg iskolai tanulmányaikat. — Nehéz tanítani egy ilyen kisiskolában? — Ez attól függ, ki mennyire szereti a munkáját, mennyire látja értelmét. Nekem nagyon tetszik a kapott feladat. Azt hiszem, hogy számítástechnikai eszközök nélkül — csak egy krétával — is lehet eredményt elérni. Persze nem vitatom a technikai fölszereltség fontosságát! Az eddigi tapasztalataim alapján azonban nagyon mozgalmasan és érdekesen lehet megtartani egy-egy órát, hiszen itt nemcsak egy osztály diákjaira figyel a tanító, hanem három, esetleg négy évfolyam munkájára. Megítélésem szerint a gyerekeknek előnyük is származhat ebből az iskolaformából, hiszen megtanulnak úgy Számonkérés közben összpontosítani dolgokra, hogy a tanítónő más évfolyam diákjaival foglalkozik. Tehát a diákok koncentráló képessége mindenképpen fejlődik. Nem vitatom azonban a hátrányokat sem. Ebben a képzési formában nem jut annyi idő egy-egy évfolyamra, mintha csak egy osztállyal kellene foglalkozni. Megfelelő szerve(Fotó: Sebők Dezső) zéssel azonban itt is lehet jó eredményeket elérni. A torvaji kisiskola az idei tanévre nemcsak új tanító nénit kapott, hanem megújult az épület is. Vizesblokkot, mellékhelyiségeket alakítottak ki. Tíz év után új függöny került az osztályterem ablakaira is. Krutek József A kányái képviselő-testület falugyűlést szervezett. A kul- túrházban több mint százan hallgatták nagy érdeklődéssel Schmuck Ferenc polgármestert, aki a testület nevében adott tájékoztatást az 1992. évi költségvetésről, az éves tevékenységről, a hozott határozatokról, illetve az önkormányzat munkaprogramjának megvalósításáról. Ezután a lakosság javaslatot tett az idei fejlesztési feladatokra. A falugyűlésről Bárdi József körjegyző az alábbi tájékoztatást adta. — A település önkormányzata tavaly csaknem 18 millió forintból gazdálkodott. A költségvetésből jutott az egészséges ivóvízellátásra, az alapfokú oktatásra, az óvoda működtetésére, a közterület-fenntartásra, a település- tisztaságra, a vízrendezésre és a csapadékvíz elvezetésére. Az önkormányzat ciklus- programja a tervezett szinten felül teljesült: az 1991-ben megkezdett beruházás befejezéseként átadták a vezetékes ivóvízrendszert. Befejeződött az alsó tagozatos iskola felújítása és bővítése: új, korszerű szárnnyal bővült az intézmény, amelyben a központi fűtést biztosító kazánház, az emeleti szinten pedig komplett vizesblokk és az oktatást elősegítő termek kaptak helyet. A lakosság régi vágya teljesült azzal, hogy a temetői út ma már szilárd burkolatú. Terven felül aszfaltburkolattal látták el a Kossuth Lajos utcát is. A fejlesztési feladatokon túl a képviselő-testület jelentős összeget fordított a szociális szempontból rászorulók támogatására is. Több lakos részesült kamatmentes támogatásban lakásépítési kölcsönének visz- szafizetésére, illetve ugyancsak kamatmentes kölcsönnel segítettük a lakosság ellátását szolgáló vállalkozásokat. A szemétgyűjtő konténerek számának növelésével továbbfejlődött a szervezett szemétszállítás. A település esztétikai összképe a községgazda munkájának eredményeként tovább javult. A különféle pályázatokon nyert pénzen bővült a költségvetési lehetőségek köre. A jelenlevő polgárok közül több hozzászóló is elismeréssel beszélt a fejlesztésekről. A falugyűlésen elhangzott, hogy az útépítési program tovább folytatódik. A kányaiak néhány új közvilágítási lámpa elhelyezését kérték. A világháborús áldozatok emlékművének pontos helyéről továbbra sem alakult ki többségi vélemény. A falugyűlésen résztvevők is egyetértettek abban, hogy az emlékmű csak méltó helyen — parkosított környezetben — épülhet föl. A lakosság az idei legfontosabb feladatok között egyetértett a ravatalozó és a körjegyzőség épületének felújításával. (Krutek) A MÁSIK FÉL VÉLEMÉNYE Nem milliomos a nagybácsi Andocs, Árpád u. 19. szám. Itt él Nagy Mihály, az állítólagos „milliomos” nyugdíjas asztalos, aki több évtizeden át a gyalupad mellett kereste kenyerét és csaknem négy éve Budapestet cserélte föl a somogyi településért. Nagy Mihály — a négy testvér közül a legfiatalabb — 1938-ban Erdélyből jött át Magyarországra. Bálint nevű bátyjának több gyermeke született, köztük László. Az asztalos szakember 1960-ban és 1970-ben járt Romániában, s akkor találkozott a rokonságával. Az alkalmi levelezésen kívül azonban évtizedeken keresztül nem tartottak semmiféle kapcsolatot. Lapunk múlt évi október 20-i számában „Csak ígért a milliomos nagybácsi” címmel rövid beszélgetést közöltünk Nagy Lászlónéval. Ő arról panaszkodott, hogy a férje „milliomos" nagybátyjának hívására hagyták ott romániai otthonukat, ám az áttelepülés után — ígérete ellenére —, nem vett házat nekik Andocson, nem segített rajtuk. Becsapta őket. A villáminterjú készítésekor a nagybácsit nem találtuk otthon. Hallgattassák meg a másik fél is: kérésének eleget téve most ő mondja el véleményét. — A rágalmazó rokonom által elmondottak nem igazak! Én nem csaltam ide őket, nem vagyok milliomos sem. A valóságban Nagy Lászlóék adták meg az ismert fővárosi címemet Szabó Sándor, Budapest, Bartók Béla u. 52. szám alatti barátjuknak. Ő felkeresett és elmondta, befogadási nyilatkozatot adott a Nagy családnak. Amikor azonban a letelepedési engedélyt megkapták, a „jóbarát” nem fogadta be őket. Ekkor levélben, majd később szóban is fölhívtam a rokonok figyelmét: csak akkor telepedjenek át, ha minden megfelel. 1990 tavaszán több hétig látogatóban nálam tartózkodtak Andocson. Nagyon megtetszett nekik ez a település... Az igaz, hogy Nagy Lászlóék kérésére — az Árpád u. 24.-ben — 450 ezer forintért megvettem az eladó házat, mert azt ígérték: ahogy véglegesen áttelepednek, a pénzt azonnal megadják. Megismétlem: nem én „csaltam ide” őket! Egy évig a megvett házban laktak, ám nekem nem fizettek. Az sem igaz, hogy milliomos vagyok. Az eladott budapesti» lakás árán vettem a romos házat, aztán rendbe tettük. Minden pénzem ráment! Amikor kértem a vételi árat, gúnyosan megjegyezték: „mi az, talán kenyérre kell a pénz?”. Ekkor „elbocsátottam” őket, majd pedig megszakadt mindenféle kapcsolat közöttünk. Azóta nem ismerem el őket rokonoknak! K. J. Zichyek a zalai temetőben Zalán a régi temető bejáratával szemben található a Zichy család több tagjának: így Zichy Antalnak és első nejének (Tomsics Júlia), illetve második feleségének (Gothárd Flóra) sírja. Kriptában helyezték el Zichy Miklós, Zsófia és Jenő holttestét, de itt találtak örök nyugalmat idős Csi- cseri-Rónai István és — legutóbb — felesége Csicseri-Ró- nai Istvánné (Lucu néni) Zichy Mihály festő unokája is. Hétköznapi bosszúságok Kárán Kára képviselő-testülete a tavaly átadott kultúrházban tartott közmeghallgatást. Erre a Koppány-völgyi kistelepülés lakóinak egynegyede ment el, mondta el észrevételeit, tett közérdekű panaszt. Simon József köszönetét és elismerését fejezte ki a testületnek, amiért felújíttatta a kul- túrházat. Javasolta, hogy a falu lakóinak örömére az iskolások adjanak elő színdarabokat. Szóvá tette, hogy a társadalmi munka szervezésekor csak az utolsó pillanatban szólnak a lakosságnak. Heffer Gyuláné azt szorgalmazta: ha társadalmi munkát szerveznek, abból lehetőleg minden felnőtt lakos vegye ki a részét. Lantos Lajosné a bolt nyitvatartási idejével volt elégedetlen, ugyanis azok, akik munkahelyen dolgoznak, nem tudnak bevásárolni. Kifogásolta, hogy a gázcseretelepen nincs kifüggesztve a nyitvatartási idő, ezért bizonytalan a palackcsere. Steinbacher János szintén a bolt nyitva tartásából adódó kellemetlenségeket sorolta. A kérdésekre Bognár Hajnalka körjegyző válaszolt. A bolt megfelelő nyitva tartása érdekében — a lakosság igényeit figyelembe véve — fölveszik a kapcsolatot a vállalkozóval. A gázcsere időpontjának kifüggesztésére pedig felszólítják a vállalkozót és a nyitvatartási idő betartását ellenőrizni fogják. — Krutek —
