Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1993. január 4., hétfő Modern „kincskeresők” Szántóföldön a „kincskeresők” Nem robbanószerkezeteket, hanem régi pénzeket, fém használati és dísztárgyakat keresnek a modern technikával HOGYAN GAZDÁLKODJON A CSALAD? (I.) / Építeni csak a biztosra lehet Tovább növekszik a munkanélküliség Mérséklődött a munkanélküliek számának emelkedése Fejér megyében: a múlt év első felében 53,7 százalékkal nőtt az állásukat elhagyni kényszerülők száma, a második félévben csak 20,5 százalékkal. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta még mindig magasabb az országos átlagnál, s elérte a 11,9 százalékot. Az Idei esztendő első heteiben pedig újabb 1000-1100 dolgozótól kénytelenek megválni a megye vállalatai. Szerkezetátalakítás az iparban 1992 az ipari szerkezetátalakításban sikerév volt — jelentette ki Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter, s arra utalt, hogy ebben az évben kezdődött meg a Suzuki*és az Opel gyártása, Székesfehérváron letelepült a Ford, s Győrbe pedig „megérkezett” az Audi. Miskolcon az olasz kormánnyal kötött megállapodás értelmében megkezdődött egy 20 milliárd forintos beruházás: egy alumíniumfeldolgozó üzem létrehozása. Az építőiparban befejeződött az átalakulás; a korábbi mamutcégek helyett 6500 kisebb, de hatékonyan dolgozó szervezet jött létre. Közép-dunántúli Universitas Elérhető közelségbe került a Közép-dunántúli Universitas alapítása; erről szándéknyilatkozatot írt alá a Veszprémi Egyetem a Római Katolikus Hittudományi Főiskolával és a Pannon Agrártudományi Egyetemmel. A megállapodáshoz kapcsolódik még a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi kutatóintézete, valamint a veszprémi toxikológiai intézet, s az alapító okirat aláírására már e hónapban sor kerülhet. A veszprémi egyetem egyébként már korábban is sokat tett a sokszínű oktatásért: az országban először itt szervezték meg a környezeti mérnöki szakot, az idén pedig környezettudományi és tanári szakok indítását tervezik. Ehhez a tárgyi feltételek is meglesznek. Az egyetem január végén birtokába veszi a felszámolás alatt lévő Nehézvegyipari Kutatóintézet három épületét és kollégiumokkal is gyarapodik. Népszerű kisautók Egyre népszerűbbek a kisautók Japánban, bár a szakértők még tartózkodnak attól, hogy „virágzásról” beszéljenek. A Suzuki eredménye kimagaslik: 10,2 százalékkal bővült a tél elején a gyár értékesítése az egy évvel korábbi szinthez képest. A vállalat kedvező eredményét annak tudják be a szakemberek, hogy a Suzuki csaknem hatévi szünet után sikerés modellváltást hajtott végre. Devizaszámlák Hárommilliárd forinttal emelkedett a devizaszámlák forintértéke a múlt hónapban, de a növekedés lényegében még a korábbi forintleértékelésből származik. A belföldi lakosság devizaszámláinak értéke 149,1 milliárd forint — 1,8 milliárd dollár — volt; ez azt jelzi, hogy az utóbbi időben megállt a számlák növekedési üteme. Ez az összeg lényegében megegyezik az ősz eleji devizaszámla-értékkel. Tavaly egyébként a számlanövekedés értékben lényegesen kisebb volt, mint egy évVel korábban. A család létfenntartásához nélkülözhetetlen, alapvető szükségleteken csak nehezen lehet változtatni. Az viszont megfigyelhető, hogy az igényekre vonatkozó mit szeretnék kérdésre, főleg az utóbbi két évtizedben egyre értékesebb, tartós fogyasztási cikket neveztek meg az emberek. Húsz esztendővel ezelőtt a robogó, öt éve a video, napjainkban pedig az autó szerepel a család felnőtté érő tagjainak a kívánság listáján. A társadalom anyagi rétegződéséből adódik, hogy a jelenlegi helyzetben sokaknak viszont még a létszükséglet kategóriájába tartozó élelmiszerek egy részéről is le kell mondaniuk. A 2,5 millió nyugdíjas 70 százaléka él a létminimum alatt, vagy annak közvetlen közelében. Ilyen körülmények között minden eddiginél nagyobb jelentősége van a családi költségvetésnek. Vannak, akik kevesebből is könyVadász Jánossal, a Köz- művelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének országos titkárával beszélgettünk azokról a kérdésekről, amelyek a szakszervezetek szerint utólagosan tisztázásra szorulnak. — Ilyen például a munkáltató meghatározása. Vegyünk egy példát: Kaposvárott a levéltár igazgatója a munkáltató és a vele kollektív szerződést kötő szakszervezet a munka- vállalók képviselője. Csakhogy ha a levéltárat fenntartó önkormányzat nem biztosítja azokat a költségvetési forrásokat a levéltár számára, amelyek a kollektív szerződésben rögzített megállapodás teljesítését lehetővé teszik, akkor nyebben kijönnek, míg mások viszonylag magas jövedelemből is rosszul élnek. Ugyanúgy, mint az állami költségvetésnél, a családi költségvetés készítésekor is a bevételeket és a kiadásokat kell számbavenni. Számolni csak a biztos jövedelemmel szabad, a csupán remélt bevételt csak a távlati céloknál, — „még jó a tévé, de ki kellene cserélni egy korszerűbbre” — szabad figyelembe venni. A tartós fogyasztási cikkeket a családok többsége hitelből vásárolja, és gyakran megfeledkeznek arról, hogy a törlesztést az állandó kiadások közé sorolják. Miből áll a család biztos jövedelme? Természetesen az esedékes bérből, fizetésből, nyugdíjból, a havonta rendszeresen kapott járadékból, családi pótlékból, a gyermek- gondozási díjakból, és sajnos egyre több famíliát érintően a munkanélküli-segélyből. rögtön kiderül: a munkáltató nem valóságos munkáltató, mivel jogai korlátozottak. Ám ha összefüggésben nézzük a dolgokat, kiderül, hogy végül is a kormány a munkáltató, hiszen az önkormányzatok működéséhez szükséges anyagi eszközöket, normatívákat és céltámogatásokat a központi költségvetés, illetve a parlament biztosítja. Tehát a munkáltató ebben a szakmában nem egyenlő a helyi intézmény vezetőjével. Ebből a megoldatlan kérdésből aztán a dominóelv alapján adódik a többi gond. Ugyanis ha olyanról feltételezzük, hogy munkáltató, aki nem az, attól kezdve a munkáltatói megegyezések mindegyike labilissá válik. A várható bevételek kategóriájába tartozik a prémium, a borravaló, a hálapénz, a rendkívüli szociális vagy szakszervezeti segély. Melyek az állandó kiadások? A lakásfenntartás költségei — a lakbér, a hiteltörlesztés, a biztosítások; a röviden csak rezsinek mondott, fűtés-, világításdíj, vagyis az energiákra fordított pénz, továbbá a víz- és csatornadíj, a szemétszállításért kért ösz- szeg; a közlekedési kiadások (bérletek, autó- biztosítások, tankolás); tévé- és újságelőfizetés, a telefonszámla. Ezek állandó kiadások, de összegük változhat, ezért a költség- vetést napra készen kell tartani. Az élelmiszer és a háztartási cikkek vásárlását is az állandó kiadások kategóriájába kell sorolni. Bár ezek árváltozásait már szinte lehetetlen nyomon követni. A fenntartási költségek egy része is visszatérően jelentkezik. Ennél a ke— Mint tapasztalható a politikai ígéretek és a valóság ellentétéből is adódnak gondok... — így igaz. Nagy ígéret volt a stabil közalkalmazotti jogviszony és a költségvetés területén dolgozók foglalkoztatási biztonsága, amely lehetetlenné tette volna, hogy bármiféle személyi ellentét vagy fiktív indok alapján el lehessen bocsátani a közalkalmazottat anélkül, hogy az alkalmassági kritériumait körvonalazták volna a jogalkotók. De említhetném a fegyelmi szabályrendet is, amely számtalan szubjektív intézkedésre ad lehetőséget a munkáltató számára. A foglalkoztatás biztonságát érinti a törvénynek az a rendelkezése is, amely szerint „a közalkalmazottnak a munkahelyén kívül is közalkalmazotthoz méltó magatartást kell tanúsítania”. Et azt jelenti, hogy a közalkalmazott magánéletébe névtelen vagy nevesített feljelentéssel bárki bármikor beleszólhat. — A törvény másik nagy rétnél már érdemes számolni a lakás karbantartási költségeivel is — csőrepedés, ablaktörés, zárjavítás — továbbá be kell kalkulálni a gépkocsi javítását, a hitelek törlesztését, a telek, a nyaraló után fizetendő adó mellett az ottani víz-, villany- és szemétdíjat is. Jellemző, hogy mind több család fordítja jövedelme nagyobb részét ezekre a kiadásokra. A megmaradó kisebb hányadból pedig fizeti a gyógyszert, a családtagok zsebpénzét és talán valamennyit még takarékba is tud tenni, hogy a váratlan kiadásokra — tartós betegségre, esküvőre, temetésre — legyen valamennyi tartaléka. Elgondolkoztató, hogy a családok többsége már nem tervezi előre az üdülést és a nyaralást, talán attól tartva, hogy az infláció miatt úgy sem jut rá pénze. (Folytatjuk) ígérete volt a bérbiztonság... — A jogalkotók azt ígérték, hogy az alacsony, rossz bérviszonyok megváltoznak. A törvény már életbe lépett, a bérrendszerre vonatkozó rendelkezések viszont csak 1994. január 1-jétől érvényesek. Ami persze korántsem jelenti azt, hogy ebben az időpontban mindenki számára kötelező bevezetni a kormány által előírt bértarifákat, inkább azt, hogy ettől az időponttól kezdik el a végrehajtást. Az illetmény- pótlékot, a 13. havi fizetést, a jubileumi jutalmat 1992. július 1 -jétől írja elő a törvény, viszont az ehhez szükséges anyagiakat a kormány általánosan nem bocsátotta rendelkezésre. A kormányszintű végrehajtási utasítások nélkül a törvény megvalósíthatatlan, de ha kiadják, akkor azonnal ki kell fizetni a járandóságokat, amelyekkel a közalkalmazottak helyzetén javítani lehetne. Szertintünk ezek azok a makroszintű problémák, amelyeknek a megoldása a parlament feladata. <» (újvári) A „szociális piacgazdaság”, avagy a gazdasági élénkülés receptje A „szociális piacgazdaság” témája egyike azoknak a divatos fogalmaknak, amelyekről napjaink közgazdászai szívesen beszélnek. Egyik szószólója, Müller-Ar- mack professzor szerint ez az iskola nem tekinthető lezárt gazdaságpolitikai koncepciónak, sokkal inkább az ilyen koncepció kidolgozását segítő gondolkodásmódnak. A háború után a keleti és nyugati megszállási övezetekre osztott Németország egységesülési útkeresése Nyugat és Kelet, a kapitalizmus és a szocializmus között megjelent a közgazdaság- tanban is. Ennek az útkeresésnek lett az eredménye egy újfajta gazdasági liberalizmus elméletének kidolgozása. A manapság nálunk is gyakran emlegetett szociális piacgazdaság legfontosabb elméleti tétele: a legjobb szociálpolitika a növekedést elősegítő gazdaságpolitika. A gazdasági növekedésnek a piacgazdaság a legjobb termőtalaja. A piaci szabadság elvét azonban ki kell egészíteni a társadalmi kiegyenlítődés elvével, amelyet a katolikus szociáltudomány is elismer és az egyének tár sadalmi felelősségéből, az emberi szolidaritás elvéből vezet le. Ezek olyan elvek, amelyeket a demokratikus szocializmus is a magáénak tekintett. A piac működését társadalompolitikai korlátoknak kell alávetni. Ezt vallja a Németországban kormányzó koalíció két, jelentős többséggel rendelkező pártja, a Kohl kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) amelyet Weigel pénzügyminiszter irányít. így a szociális piacgazdaság a német kormányzat gazdaságpolitikájának, sőt — mondhatjuk — társadalom- politikájának is az alapját képezi. Magyarországon mind az MDF, mind a Keresztény- demokrata Néppárt gyakran hivatkozik erre az iskolára mint követendő rendszerre, de úgy tűnik, mintha ezzel az utóbbi gondolatkörrel az MSZP is rokonszenvezne. A közelmúltban a párt egyik országgyűlési képviselője, Békési László volt pénzügy- miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában maga is azt nehezményezte, hogy a magyar gazdasági rendszer nem szociális piacgazdaság. A közgazdaságtan nagy iskolái a szociális piacgazdaság megvalósíthatóságát elemezve kimondottan vagy kimondatlanul azt fejtegetik, hogy mit kell a kormányzatoknak tenniük — vagy éppen elkerülniük — annak érdekében, hogy az ország gazdasági élete élénk legyen, az emberek jólétben éljenek, s a munkaképes korú lakosság nagyobbik részének legyen munkája és a jövedelmi különbségek a társadalom többsége által elfogadott vagy eltűrt mértékre csökkenjenek. ' Bácskai Tamás sz. m. Ki a munkáltató? — Egy törvény kérdőjelei Tisztázásra szoruló paragrafusok Mintegy egymillió munkavállalót érint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, 1992. július 1-jén életbe lépett törvény. A régi munka törvénykönyve helyét átvevő új jogszabály az önkormányzati és állami költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak, az egészségügy, a kultúra, a művészet, az oktatás, a tudományos igazgatás területén dolgozók, valamint a fegyveres testületek polgári alkalmazottainak munkajogi viszonyait rendezi. Van azonban a törvénynek néhány olyan sarkalatos pontja, amelyet kezdettől fogva vitattak a szakszervezetek. Római ezüst-es bronzpénzek, fibulatöredékek és gyűrű dolgozó régészek. Sikerrel kutatják fel így a hajdani római, illetve középkori települések környékén található leleteket.
