Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. január 18., hétfő MÉRFÖLDKŐ KAPOSVÁR TÖRTÉNETÉBEN A rendezett tanácsú város A somogyi megyeszékhely történetében 1873. január 23-án fontos esemény történt. Jogszabály alapján rendezett tanácsú várossá nyilvánították Kaposvárt. Vörös Károly történész megállapítása szerint ebben az időszakban nem nevezhetjük egyértelműen sem ipari, sem kereskedelmi, sem hivatalnoki, sem papi, sem vasutas-, sem iskolai városnak. Kaposvár mindezeknél kevesebb és ugyanakkor több is —, egyszerűen valódi általános központ. Nyelvek szezonja Az Operettszínház sikere Németországban Karácsonykor megkezdett, január elejére áthúzódó fellépéseikkel a Fővárosi Operettszínház és az Operaház művészei ezúttal is nagy sikert arattak Münchenben1, s a bajor fővárostól távolabb is. Münchenben négyszer, napi két alkalommal léptek fel a budapestiek, egy-egy napon pedig Mannheimben és a Stuttgarttól negyven kilométerre fekvő Ballingenben szórakoztatták a közönséget. A magyarokat Dél-Németországban szabályosan ajnározták: a Bajor Televízió híradójában négyperces betét foglalkozott velük, a Pitti Katalin fényképével díszített prospektusban pedig Gerhard Rohde, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa a budapesti színházról úgy írt, hogy kiemelkedő érdemei vannak a klasszikus operettműfaj ápolásában. Bartók-mü az Arte Televízióban Bartók Béla operája, A kékszakállú herceg vára volt a főműsor nemrégiben a francia-német közös kulturális televízió, az Arte programjában — brit felvételről, magyar karmesterrel. A címszerepet Robart Lloyd, Judit szerepét Elisabeth Lawrence énekelte, a Londoni Filharmonikusokat Fischer Ádám vezényelte. Barta Zsolt-Péter kiállítása Barta Zsolt-Péter fotográfus kiállítása látható a budapesti Dorottya utcai kiállítóteremben. A fotókon a „halott természet” jelenik meg: preparált, megkövesült állatok, növények. A csendéletgyűjteményt — amely a Natures mortes címet viseli — már bemutatták a svájci Nyonban is. A tárlatot Adamik Lajos szerkesztő, műfordító nyitotta meg. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg, vasárnap kivételével 10-18 óráig. Magyar énekesek fellépése Kölnben A magyar Állami Operaház tizenegy énekes szólistája lép fel a Kölni Operaházban, a Szép hangok ünnepe (Fest der schönen Stimmen) című gálaesten. A műsorban közreműködő kölni Gürze- nich-Orchestert Nagy Ferenc, az Operaház karmestere vezényli. Geometria Bohemia A Cseh geometrikus művészet című kiállításon három generáció mutatkozik be, munkáik az elmúlt öt évben készültek, több műfajban — hangzott el a Műcsarnok Palme-házában tartott sajtótájékoztatón. A kiállításon táblaképek, szobrok és fényinstallációk láthatók. Ivó Ja- nousek, a Prágai Nemzeti Technikai Múzeum igazgatója újságírók előtt a Csehország és Magyarország közötti képzőművészeti kapcsolatokról szólva említést tett a korábban Prágában megrendezett cseh, szlovák és magyar közös kiállításról, a konstruktívizmus magyar hagyományairól. Elmondta azt is, hogy a jellegzetesen közép-európai avantgárd ezen geometrikus megnyilvánulása 1968-ig legális volt Csehszlovákiában. A Prágai Tavasz bukása után az ellenállás illegális művészeti hordozója lett. A kiállítás február 7-ig tekinthető meg. Mi a magyarázata a rendezett tanácsú várossá nyilvánítás dátumának? — kérdeztük dr. Takács Éva történész-mú- zeológustól. — A város már korábban szerette volna megszerezni ezt a rangot. Előtte mezőváros volt. A rendezett tanácsú város cím nemcsak magasabb rangot jelentett, hanem nagyobb önállósággal is járt. A rendezett tanácsú város cím elnyerését jogszabály mondta ki, s ezt pecsételte meg a hivatalos aktus, 1873. január 23-án. — Ennek a fontos eseménynek milyen dokumentumai ismertek? Oklevél, egyéb irat? — Sajnos, erről a város szempontjából fontos eseményről olyan dokumentum, amilyenre ön gondol, nem ismert előttem sem. Ám nagyon fontos, ami későbbre utal, hogy az új városcímer elkészült 1897-ben, s ennek a használatát a király 1905-ben 1992. áprilisában Lillafüreden tartották meg a 34. Magyar Pax Romana kongresz- szust. A Keresztények és a szabadság című kötet, Békés Gellért és Boór János szerkesztésében a történelem, a bölcselet, a társadalomtudomány és a lelkiség jegyében, a lillafüredi tanácskozás anyagát teszi közzé. Boór János bevezetője korántsem szokványos „elöljáró beszéd”, hanem tartalmas és tanulságos krónika, amely betekintést nyújt mindazon kérdéskörökbe is, amelyek ma a keresztény gondolkodásban fontosak, aktuálisak. A gondos, jó áttekintést nyújtó szerkesztői építkezés nyomán világossá válik a Tanulmányok, a Kerekasztal-be- szélgetések és az Isten igéje fejezetekből, hogy a megközelítés több dimenziójában miért éppen a kereszténység és a szabadság gazdag összefüggésrendszere lett a kongresz- szus témája. Nemcsak egymást kiegészítő tudományos, hitéleti mondanivalók ismeretet bővítő, eligazító szándékú, továbbgondolható együttesét hordozza a kötet, hanem vitázó felfogásokét is, amelyekről jó okkal mondta a Magyar Köztársaság elnöke üdvözlő beszédében, hogy: „az elhangzottak során ellentétes vélemények ütköztek békésen.” Nem véletlen Göncz Ármegerősítette. Érdemes elolvasni levelét: „Mi, Első Ferenc József emlékezetül adjuk ezennel tudatván mindenkinek, akiket illet: hogy a Kaposvár rendezett tanácsú város által bemutatott, régi czí- meres pecsétje után alakított czímert ezennel megerősítjük és megengedjük, hogy nevezett város ezen czímert örök időkig használhassa. Bécs, 1905. évi október hó 6. ” — Ezt követően milyen jelentős korszakok jellemzik a várost? — Újabb exponált időszaka a rendezett tanácsú városnak az urbanizálódás. Igazgatás- történeti fontosságú változásokra került sor. A város első polgármestere Bárány Gusztáv volt. A későbbiekben követte őt Kovács-Sebestyén Gyula, aki jelentősét alkotott és köztiszteletben állott. Az igazi „nagy” korszak Németh István polgármestersége idején bontakozott ki. Ő kezdeményezte pád hangsúlytétele a türelmes vita mellett — napi tapasztalatainkból és együttműködésünk szükségleteiből kiindulva. A kereszténység és szabadság témaköre módot adott lelkipásztornak, teológusnak, filozófusnak, történésznek, pszichológusnak, közgazdásznak és politikusnak, hogy kutatómunkájának, gyakorlatának tapasztalatait, számvetését a közélet és hitélet múltbeli, mai és jövőre orientált összefüggéseiben kifejthesse. E rövid recenzió nem vállalkozhat a tanácskozás kimerítő ismertetésére, értékelésére még kevésbé. A kötet kapcsán annyit bízvást előrebo- csáthatunk, hogy a múltban és jelenben egyaránt működő sokféle szabadságfelfogás és szabadságfogalom közepette a keresztényi megközelítésben a mire való a szabadság gondolata kap igen nagy hangsúlyt. S ezzel elméleti, hit- életi haszna mellett egyúttal tágabb etikai programot is ad, olyat, amely különböző felfogású emberek számára is jelentheti a békés dialógus medrét. A kongresszus munkáját summázó kötet tehát okkal ajánlható minden igényesen gondolkodó, tájékozódó olvasó figyelmébe. (Tröszt) (Megvásárolható a plébániahivatalokban és a kaposvári katolikus könyvesboltban.) Látkép a városról Galimberti festményén, 1868-ból és indította el Kaposvárt a „nagyvárosiasodás” útján. Herceg Eszterházytól területeket vásárolt. A mai Fő utcától a Berzsenyi iskoláig nyúló városrész Eszterházy-major- ság volt. Megvásárolta a Don- ner-telkeket is, itt épült föl az új városrész. Kaposvár néhány korábbi, ma már műemléknek számító — az egykori megyeháza, az Aranyoroszlán patika — épületén kívül a legjelentősebb középületeket ebben a korszakban emelték. — Ezek „beszédes" bizonyítékai a kor városfejlődésének. Mi történik később? — A Horthy-korszakban a várost virágos Kaposvárként emlegetik, ez a „rangja”, ez az elismerése. — A történész-múzeológus a napjainkhoz közelebb álló várostörténetet is feldolgozta? — A háború szerencsére jobbára elkerülte a várost. Ami a történész-múzeológus számára még fontos esemény: 1945-ben Kaposvár elnyerte a megyei jogú város címet. Eddig követtem a rendezett tanácsú város történetét. A múlt év végén telexgépek repítették világgá a hírt: december 20-án bezárt Párizs legendás revüszínháza, a Fo- lies Bergere, amelynek magyar származású művészeti vezetője, a 83 esztendős Michel Gyarmathy évtizedek óta álmodja színpadra a csillogást. Köztudott, hogy Gyarmathy úr minden honfitársának, aki párizsi útján felkeresi őt, ingyenjegyet nyom a kezébe. Többen ezzel hozzák összefüggésbe a bezárást, s csődöt is emlegetnek, holott szó sincs erről. Igaz, a szűkszavú tudósításból kitűnik: valószínűleg csak átmenetileg búcsúznak a közönségtől a Folies táncosai. S hogy ez így is lesz, maga Michel Gyarmathy erősítette meg. Kérdésünkre elmondta: a legutóbbi revü hat évig ment. Erre azért volt szükség, mert egy új előadásnak óriási a költsége. Mivel lejárt a szerződése a mintegy másfélszáz táncosnak és a manökennek, szélnek eresztették őket. A Folies Bergere-ben pedig megkezdődött a munka. A lengyel Helene Martini kezében levő revüszínházat átépítik, s megújul a technikai berendezés is. Miközben szépül a színház, születik az új — nem tudni még hány évig játszandó — produkció, és készülnek a kosztümök is. (Folytatás az 1. oldalról) Új, kezdődő szemeszterek idején az újságok hasábjain egymást érik a nyelviskolák hirdetései: International House, Élő Nyelvek Szemináriuma, London Stúdió, Európai Nyelvek Stúdiója, ILS stb. Főleg az angol A London Stúdió rendkívül energikus reklámkampánnyal hirdeti szolgáltatásait. A főváros és a nagyobb vidéki városok utcái tele vannak ragasztva figyelemfelkeltő plakátjaival. A London Stúdiónak jelenleg 5000 tanítványa van. Fő profilja az angol nyelv oktatása. A kérdés persze az, hogy amikor rászánjuk magunkat a nyelvtanulásra, akkor milyen szempontok alapján tegyük le voksunkat a kiválasztott nyelviskola mellett. A döntés talán legfontosabb tényezője a tanfolyam ára. Ez még akkor is lényeges szempont, ha a siker érdekében hajlandóak vagyunk anyagi áldozatokra. A nyelvtanfolyamok között a TIT és néhány alapítványi nyelviskola kínálja csoportos oktatásait. A magánvállalkozások ezzel szemben 130-170 forintot is elkérnek egy-egy óráért. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy egy városi magántanár tarifája az 500- 600 forintot is elérheti óránként. Az ILS-hálózat A London Stúdiónál kevésbé látványosan, de igen nagy hatásfokkal működik az International Language School (ILS), az ország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező és területileg legkiterjedtebb intézete. Budapesten kívül még tíz vidéki városGyarmathy úr abban bízik, hogy három hónap múlva ismét kitárhatja kapuit az ismert és kedvelt szórakozóhely. A művészeti vezető csak annyit árult el az új revüről, hogy zömmel francia elemekből építkezik majd, ám — csakúgy, mint eddig — nemzetközi vonatkozások is lesznek benne. Magyar koreográfia azonban most nem kerül a re- vübe, amelyet hetvenötén táncolnak. ban (Békéscsaba, Nyíregyháza, Szolnok, Debrecen, Berettyóújfalu, Salgótarján Keszthely, Szeged. Zalaeger szeg, SzombSthely) vannak nyelvtanfolyamaik. Jelenlec 10 ezer tanulójuk van, s a tanfolyamok díja 150-160 forin között van óránként. Csoportos oktatáson kívül foglalkoznak egyéni nyelvtanítással is Speciális kurzusokat (ango szaknyelv: például gépírástan nukleáris technológia, orvosi üzleti és médianyelvezet) is indítanak az egyéni igényekhez igazodva. Megszűnő egyeduralom Mára némiképp változott e helyzet a magyar állam nyelvvizsga és a különböze nyelvterületeken kiadót nyelvvizsga-igazolások ellen tété között. Lassan megszűnik a „Rigó utcai” nyelvvizsga egyeduralma; az ÉLTE Ide gennyelvű Továbbképző Köz pontjának 5 vidéki városbar (Szeged, Miskolc, Pécs, Sop ron, Veszprém) működik ki rendeltsége. Itt tehetnek ál lami nyelvvizsgát alap, közép és felsőfokon a jelentkezők Ám ezek a papírok csak Ma gyarországon elismertek. Ak esetleg külföldön akar velük érvényesülni, annak az úgy nevezett „Oxford” vag> „Cambridge" nyelvvizsgát kel letennie. Az előbb említett ILS nyelviskola az egyetlen az or szágban, amelynek jogábar áll Oxford nyelvvizsgáka megrendezni. (Oxfordban ja vítják, illetve minősítik.) E vizsga kétségbevonhatatlar előnye, hogy nemzetközi szin ten is elfogadott, miközber belföldön is nehezen utasít ható vissza, hiszen jól kipró bált, praktikus nyelvtudás var mögötte. Szabó Tündt Tovább is faggattam volní Gyarmathy urat, de elég szűk szavú volt. Ezt azzal magya rázta, hogy nem szeret élőn beszélni, hiszen még nem áll össze a teljes produkció. Meg jegyezte: az író sem mondja e előre, miről szól majd a regé nye. Valahogy így van ez : Folies-val is, amelynek ismé kigyúlnak fényei „a fények vá rosában”. (Lőrincz Horányi Barna Keresztények és a szabadság A TERVEK SZERINT MÁRCIUSBAN Újra kigyúlnak a Folies fényei Michel Gyarmathy, aki jeggyel tisztelte meg hajdani honfitársait
