Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

1993. január 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Alkotótábor gyerekeknek Alkotótábort szerveztek a téli szünet idejében Csurgón a diákoknak. A Művelődési Központ szervezésében a ha­gyományos népi kismestersé­gek alapjait sajátították el a gyerekek s tették gazdagabbá ismereteiket. A tábort a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium is támogatta. A kábeltévé saját műsort akar Gyékényesen 210 család élvezheti a kábeltévé nyújtotta előnyöket. A műholdas prog­ramok mellett azonban most egy új szolgáltatást is be akar vezetni az önkormányzat: a helyi híradót. Ennek a techni­kai feltételeit szeretnék az idén megteremteni. A már meglevő kamera és video­magnók mellé egy keverőpul­tot kell venniük. A beruházás célja a helyi információk áram­lásának a javítása. Új utcanevek Szentán Három utcának adtak új ne­vet Szentán. A lakosság egye­tértésével a volt Vörös Hadse­reg utca új neve Dózsa utca, a Tanács utca pedig ezután Herman Ottó nevét viseli, aki gyűjtései során sokat tartóz­kodott a faluban. A termelő­szövet megalakulásának dá­tumáról Március 6-a nevet ka­pott utca januártól Arany Já­nos utca lett. Alapítvány Csurgón a közösségi házért Megalakult a Csurgói Kö­zösségi Ház Építéséért Ala­pítvány. Célja az új közösségi ház felépítésének támoga­tása, anyagi források gyűj­tése, befektetés és vállalko­zás útján történő gyarapítása, a terveztetés, illetve az épít­kezés véleményezése. Az alapítvány kuratóriumának el­nöke Szászfalvi László pol­gármester, titkára pedig Biha- riné Asbóth Emőke. Az alapít­vány természetesen nyilvá­nos, bárki támogathatja. 13. havi bér Berzencén A berzencei önkormányzat is kifizette közalkalmazottai - nak a 13. havi bért. A juttatás­ban minden köztisztviselő ré­szesült; rajtuk kívül a házior­vosi szolgálat három dolgo­zója, valamint a védőnő és a fogorvos. A járulékokkal együtt mintegy kétmillió forint­jába került ez az önkormány­zatnak. Számítástechnika az általános iskolában A csurgói II. Rákóczi Ferenc általános iskolában a követ­kező tanévtől — technikai tan­tárgyként — a számítástech­nikai alapismereteket is beve­zetik. Az oktatást már első osztályban kezdik, nyolcadik­ban pedig bizonyítványt kap­nak erről a tanulók. Gyékényesen a turizmusban látják a fejlődést Egyre több az üdülőház a tiszta tó partján Csatornán át a jövőbi A jövőért való áldozathozás hogy hogy nem, manapság igen gyakran kerül szóba. No igen, a jövőért fizetni kell, de sokan felteszik a kérdést: mi­ért megint nekem? így aztán — mivel az öregek már nem, a fiatalok még nem fizetőképe­sek — sok életképes kezde­ményezés hamvába hal. Gyé­kényesen most hasonló gon­dokkal kell szembenéznie az önkormányzatnak, és ahogy láttam, nem túl bizakodóak. — Rosszul látja — cáfolja kétkedésemet Csordás József polgármester. — Mi bízunk abban, hogy a falu népe meg­érti, a fejlődéshez kevesek vagyunk nélkülük. Miről is van szó? Gyéké­nyes, hasonlóan a többi kis te­lepüléshez, csak abból tud gazdálkodni, amit a „nagy kasszából” kap. Ez viszont épphogy a fennmaradáshoz elég, komoly fejlesztése nem futja. Ahhoz más bevételi for­rás után kell néznie. S ezen a téren jobban állnak, mint sok más falu, nekik ott a nagy és kristálytiszta bányató, amely egyre több vendéget csábít nyaranta. — Ez csak addig vonzó, amíg ilyen tiszta marad. De ahogy egyre több és több nya­raló, víkendház épül a partján, annál nagyobb gond lesz a szennyvízelvezetés. Ha nem gondoskodunk időben a meg­felelő megoldásról, leromlik a víz minősége, és akkor nem jön ide senki. A mi jövőnk a fa­lusi turizmus, amelynek alapja a tó. Ezért a legnagyobb te- vünk a szennyvízcsatorna ki­építése, valamint egy kor­szerű szennyvíztisztító épí­tése. A megpályázott céltá­mogatáson valamint az ön- kormányzatnak erre a célra elkülöníthető pénzein kívül la­kossági hozzájárulásra is szükség lesz, ami a mai nehéz életkörülmények között nagy áldozat lenne a lakosságtól. Amint mondtam azonban bí­zom abban, hogy megértik, s ettől sok minden függ. A jö­vőnk! Egy prosperáló üdülőfalu­ban új munkahelyek, szórako­zási lehetőségek, alakulhat­nak ki. Olyan élet, ami a fiata­lok számára újra vonzóvá te­heti a községet. Mert Gyéké­nyes — hasonlóan a többi ek­kora településhez — rohamo­san öregszik. Még akkor is, ha a nagyobb beruházások első­sorban a fiatalok érdekeit hiva­tottak szolgálni. Mint például a tornaterem, amelynek a tervei már elkészültek, s pályázatot nyújtottak be a megépítésére. A 12 millió forintos beruházás felét az önkormányzat már „összespórolta”. De a meg­tartó erő csak akkor növek­szik, ha az iskola után is van miért maradni. Ezt adhatja a falusi turizmus. Ahhoz persze nemcsak tiszta tóra, hanem infrastruktúrára és megfelelő minőségű szolgáltatásokra is szükség van. Egy határátkelő terve is szóba került, hiszen a lehetőség adott, csak egy két­száz méteres útszakaszt kell(ene) kiépíteni. Ahogy a polgármester mondta: eddig még minden évben terveztek beruházást, és eddig még minden megvalósult. v v. o. Egyórás főműsor, hírösszefoglalók Ónálló lett a barcsi tv Január 4-től önállóan'mű­ködik a barcsi városi tv — tá­jékoztatott Pintér Éva. a stúdió vezetői munkakörébe kineve­zett főszerkesztő. Elmondta, hogy a főműsorokat hétfőn sugározzák, s ezek egyórás adások. Hírösszefoglalók, képviselőtestületi ülések sze­repelnek a műsorban. A me­gyében történt más esemé­nyek is képernyőre kerülnek, s említésre méltó a Szív Tv adása, amely elsősorban egészségüggyel foglalkozik. A többi műsort a napi aktualitá­sok határozzák meg, ilyenek például a helyi költségvetési tárgyalások, kerekasztal-be- szélgetések. Nehéz volna megjósolni, hogy milyen mű­sorokért ülnek az emberek a képernyő elé. Pintér Éva sze­rint lehetőséget kell adni arra, hogy a városban élők maguk döntsék el: számukra mi az, ami „fogyasztható”. A tv mel­lett ezért működik majd egy héttagú kuratórium, amely se­gít nekik. Még e hónapban megválasztják az elnökét, a titkárt. A városi tv műsorterveit most készítik. Mint megtudtuk, az esti mese egyik állandó műsoruk lesz. Négy főfoglal­kozású alkalmazott segíti a stáb munkáját: az operatőr, az adáskezelői technikus, a mű­szaki vezető és a főszer­kesztő. A minőségi munkához pedig elengedhetetlen a fejlett technika. G. A. Új fénysorompó P or ro ^szentkirály on A MÁV szakemberei új fénysorompót szereltek föl a por- rogszentkirályi vasúti megálló mellett. Ezért fokozott figye­lemmel kell megközelíteni az átjárót, különösen a rutinból vezetőknek, akik megszokták, hogyha nincs leeresztve a sorompó, szabad az út. Napi ötven „boszorkányautó” Söprik a potonyi utcát... Potonyban ősi foglalkozásnak számít(ott) a seprűkötés. Ma már csak néhányan űzik ezt a mesterséget, közéjük tar­tozik Gorjanácz György és családja. Ők „profi" seprűkötők, több mint tíz éve ebből élnek. — A seprű készítésében az egész család részt vesz — mesélte Annus néni. — A nye­let úgy vesszük, a férjem végzi a fej kötését, az átvarrást én csinálom, a fiam pedig áru- -sítja. A seprűhöz szükséges cirkot a saját kertjükben ter­mesztik. A cirokmagot tavasszal vet­jük, a termést pedig ősszel ta­karítjuk be. Eztán két-három napig szárítjuk, majd össze­kötjük, lehúzzuk a cirokmagot. A cirokszakállt három- felé osztjuk: a seprűfej belső ré­széhez, a belső takarásnak és külső takarásnak valót. Ide vá­logatjuk a szebb és hosszabb cirokszálakat. Ezután követ­kezik a seprűkötés. Közben megérkezik Gyuri bácsi is, a szakma igazi tu­dója. — Jobb lenne, ha munka közben magyaráznék — mondta. — Ez egy házi készí­tésű seprűkötőgép. A nyelet a csőbe rögzítem, majd dróttal betekerem, jól megszorítom. Ezután felteszem a vállas cir­kot; ebből lesz a váll, a seprű­fej kiszélesedő része. Ezt kö­veti a külső takaróréteg. A nyél körül a cirokszálat késsel lemetszem, hogy szép legyen. Az utolsó lépés a seprűfej var­rása. De ahhoz én nem értek — csippentett a szemével Gyuri bácsi. Annus néni elmagyarázta, hogy befogja egy présbe a seprűt, ami függőlegesen áll. A varrást különféle színű fo­nállal készíti. Amikor befeje­ződik a varrás, lenyírja ollóval a cirokszálak végeit. A kész seprűket tízesével csomagol­ják s a fia viszi Pécsre a meg­rendelőnek. — Jövedelmező elfoglalt­ságot ez? — Egy seprűért száz forin­tot kapunk kézhez. Naponta télen harminc, nyáron ötven seprű készül el. Hol van az a régi szép idő — fűzi hozzá Gyuri bácsi —, amikor fiatal voltam... Még versenyeztünk is: ki a vidék legügyesebb sep­rűgyártója? Én nyertem, napi száz seprű elkészítésével. Gamos Adrienn Dráva-krimi Családi viszály koponyatöréssel Még újév előtt történt Cso- konyavisontán, hogy L. László foglalkozásnélküli helyi lakos összekülönbözött a feleségé­vel. A perpatvar azonban nem ért véget a szokásos szócsa­tákkal: a férj komolyabb „ér­vekhez" folyamodott és bán­talmazni kezdte az asszonyt. A családi viszály vége az lett, hogy a feleséget koponya­csont töréssel kellett kórházba szállítani. A férj ellen súlyos testi sértés miatt kezdték meg a nyomozást. Nyugodtan használhatja a Fehérvár Áruház szlogenjét a drávaszentesi faluház: náluk mindig történik valami. A múlt­kori csetepaté hullámai még alig ültek el, most pedig kifosz­tották a faluházat. Az ismeret­len tettes január 7-re virradó éjszaka feszítette be a ház egyik ablakát, s alaposan kö­rülnézett. A kutatás végered­ménye 31 ezer forintnyi kár. Ekkora értékben sikerült kü­lönböző használati és beren­dezési tárgyakat magával vin­nie az ismeretlennek. A barcsi rendőrség folytatja a nyomo­zást.

Next

/
Thumbnails
Contents