Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-15 / 12. szám
1993. január 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Alkotótábor gyerekeknek Alkotótábort szerveztek a téli szünet idejében Csurgón a diákoknak. A Művelődési Központ szervezésében a hagyományos népi kismesterségek alapjait sajátították el a gyerekek s tették gazdagabbá ismereteiket. A tábort a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is támogatta. A kábeltévé saját műsort akar Gyékényesen 210 család élvezheti a kábeltévé nyújtotta előnyöket. A műholdas programok mellett azonban most egy új szolgáltatást is be akar vezetni az önkormányzat: a helyi híradót. Ennek a technikai feltételeit szeretnék az idén megteremteni. A már meglevő kamera és videomagnók mellé egy keverőpultot kell venniük. A beruházás célja a helyi információk áramlásának a javítása. Új utcanevek Szentán Három utcának adtak új nevet Szentán. A lakosság egyetértésével a volt Vörös Hadsereg utca új neve Dózsa utca, a Tanács utca pedig ezután Herman Ottó nevét viseli, aki gyűjtései során sokat tartózkodott a faluban. A termelőszövet megalakulásának dátumáról Március 6-a nevet kapott utca januártól Arany János utca lett. Alapítvány Csurgón a közösségi házért Megalakult a Csurgói Közösségi Ház Építéséért Alapítvány. Célja az új közösségi ház felépítésének támogatása, anyagi források gyűjtése, befektetés és vállalkozás útján történő gyarapítása, a terveztetés, illetve az építkezés véleményezése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Szászfalvi László polgármester, titkára pedig Biha- riné Asbóth Emőke. Az alapítvány természetesen nyilvános, bárki támogathatja. 13. havi bér Berzencén A berzencei önkormányzat is kifizette közalkalmazottai - nak a 13. havi bért. A juttatásban minden köztisztviselő részesült; rajtuk kívül a háziorvosi szolgálat három dolgozója, valamint a védőnő és a fogorvos. A járulékokkal együtt mintegy kétmillió forintjába került ez az önkormányzatnak. Számítástechnika az általános iskolában A csurgói II. Rákóczi Ferenc általános iskolában a következő tanévtől — technikai tantárgyként — a számítástechnikai alapismereteket is bevezetik. Az oktatást már első osztályban kezdik, nyolcadikban pedig bizonyítványt kapnak erről a tanulók. Gyékényesen a turizmusban látják a fejlődést Egyre több az üdülőház a tiszta tó partján Csatornán át a jövőbi A jövőért való áldozathozás hogy hogy nem, manapság igen gyakran kerül szóba. No igen, a jövőért fizetni kell, de sokan felteszik a kérdést: miért megint nekem? így aztán — mivel az öregek már nem, a fiatalok még nem fizetőképesek — sok életképes kezdeményezés hamvába hal. Gyékényesen most hasonló gondokkal kell szembenéznie az önkormányzatnak, és ahogy láttam, nem túl bizakodóak. — Rosszul látja — cáfolja kétkedésemet Csordás József polgármester. — Mi bízunk abban, hogy a falu népe megérti, a fejlődéshez kevesek vagyunk nélkülük. Miről is van szó? Gyékényes, hasonlóan a többi kis településhez, csak abból tud gazdálkodni, amit a „nagy kasszából” kap. Ez viszont épphogy a fennmaradáshoz elég, komoly fejlesztése nem futja. Ahhoz más bevételi forrás után kell néznie. S ezen a téren jobban állnak, mint sok más falu, nekik ott a nagy és kristálytiszta bányató, amely egyre több vendéget csábít nyaranta. — Ez csak addig vonzó, amíg ilyen tiszta marad. De ahogy egyre több és több nyaraló, víkendház épül a partján, annál nagyobb gond lesz a szennyvízelvezetés. Ha nem gondoskodunk időben a megfelelő megoldásról, leromlik a víz minősége, és akkor nem jön ide senki. A mi jövőnk a falusi turizmus, amelynek alapja a tó. Ezért a legnagyobb te- vünk a szennyvízcsatorna kiépítése, valamint egy korszerű szennyvíztisztító építése. A megpályázott céltámogatáson valamint az ön- kormányzatnak erre a célra elkülöníthető pénzein kívül lakossági hozzájárulásra is szükség lesz, ami a mai nehéz életkörülmények között nagy áldozat lenne a lakosságtól. Amint mondtam azonban bízom abban, hogy megértik, s ettől sok minden függ. A jövőnk! Egy prosperáló üdülőfaluban új munkahelyek, szórakozási lehetőségek, alakulhatnak ki. Olyan élet, ami a fiatalok számára újra vonzóvá teheti a községet. Mert Gyékényes — hasonlóan a többi ekkora településhez — rohamosan öregszik. Még akkor is, ha a nagyobb beruházások elsősorban a fiatalok érdekeit hivatottak szolgálni. Mint például a tornaterem, amelynek a tervei már elkészültek, s pályázatot nyújtottak be a megépítésére. A 12 millió forintos beruházás felét az önkormányzat már „összespórolta”. De a megtartó erő csak akkor növekszik, ha az iskola után is van miért maradni. Ezt adhatja a falusi turizmus. Ahhoz persze nemcsak tiszta tóra, hanem infrastruktúrára és megfelelő minőségű szolgáltatásokra is szükség van. Egy határátkelő terve is szóba került, hiszen a lehetőség adott, csak egy kétszáz méteres útszakaszt kell(ene) kiépíteni. Ahogy a polgármester mondta: eddig még minden évben terveztek beruházást, és eddig még minden megvalósult. v v. o. Egyórás főműsor, hírösszefoglalók Ónálló lett a barcsi tv Január 4-től önállóan'működik a barcsi városi tv — tájékoztatott Pintér Éva. a stúdió vezetői munkakörébe kinevezett főszerkesztő. Elmondta, hogy a főműsorokat hétfőn sugározzák, s ezek egyórás adások. Hírösszefoglalók, képviselőtestületi ülések szerepelnek a műsorban. A megyében történt más események is képernyőre kerülnek, s említésre méltó a Szív Tv adása, amely elsősorban egészségüggyel foglalkozik. A többi műsort a napi aktualitások határozzák meg, ilyenek például a helyi költségvetési tárgyalások, kerekasztal-be- szélgetések. Nehéz volna megjósolni, hogy milyen műsorokért ülnek az emberek a képernyő elé. Pintér Éva szerint lehetőséget kell adni arra, hogy a városban élők maguk döntsék el: számukra mi az, ami „fogyasztható”. A tv mellett ezért működik majd egy héttagú kuratórium, amely segít nekik. Még e hónapban megválasztják az elnökét, a titkárt. A városi tv műsorterveit most készítik. Mint megtudtuk, az esti mese egyik állandó műsoruk lesz. Négy főfoglalkozású alkalmazott segíti a stáb munkáját: az operatőr, az adáskezelői technikus, a műszaki vezető és a főszerkesztő. A minőségi munkához pedig elengedhetetlen a fejlett technika. G. A. Új fénysorompó P or ro ^szentkirály on A MÁV szakemberei új fénysorompót szereltek föl a por- rogszentkirályi vasúti megálló mellett. Ezért fokozott figyelemmel kell megközelíteni az átjárót, különösen a rutinból vezetőknek, akik megszokták, hogyha nincs leeresztve a sorompó, szabad az út. Napi ötven „boszorkányautó” Söprik a potonyi utcát... Potonyban ősi foglalkozásnak számít(ott) a seprűkötés. Ma már csak néhányan űzik ezt a mesterséget, közéjük tartozik Gorjanácz György és családja. Ők „profi" seprűkötők, több mint tíz éve ebből élnek. — A seprű készítésében az egész család részt vesz — mesélte Annus néni. — A nyelet úgy vesszük, a férjem végzi a fej kötését, az átvarrást én csinálom, a fiam pedig áru- -sítja. A seprűhöz szükséges cirkot a saját kertjükben termesztik. A cirokmagot tavasszal vetjük, a termést pedig ősszel takarítjuk be. Eztán két-három napig szárítjuk, majd összekötjük, lehúzzuk a cirokmagot. A cirokszakállt három- felé osztjuk: a seprűfej belső részéhez, a belső takarásnak és külső takarásnak valót. Ide válogatjuk a szebb és hosszabb cirokszálakat. Ezután következik a seprűkötés. Közben megérkezik Gyuri bácsi is, a szakma igazi tudója. — Jobb lenne, ha munka közben magyaráznék — mondta. — Ez egy házi készítésű seprűkötőgép. A nyelet a csőbe rögzítem, majd dróttal betekerem, jól megszorítom. Ezután felteszem a vállas cirkot; ebből lesz a váll, a seprűfej kiszélesedő része. Ezt követi a külső takaróréteg. A nyél körül a cirokszálat késsel lemetszem, hogy szép legyen. Az utolsó lépés a seprűfej varrása. De ahhoz én nem értek — csippentett a szemével Gyuri bácsi. Annus néni elmagyarázta, hogy befogja egy présbe a seprűt, ami függőlegesen áll. A varrást különféle színű fonállal készíti. Amikor befejeződik a varrás, lenyírja ollóval a cirokszálak végeit. A kész seprűket tízesével csomagolják s a fia viszi Pécsre a megrendelőnek. — Jövedelmező elfoglaltságot ez? — Egy seprűért száz forintot kapunk kézhez. Naponta télen harminc, nyáron ötven seprű készül el. Hol van az a régi szép idő — fűzi hozzá Gyuri bácsi —, amikor fiatal voltam... Még versenyeztünk is: ki a vidék legügyesebb seprűgyártója? Én nyertem, napi száz seprű elkészítésével. Gamos Adrienn Dráva-krimi Családi viszály koponyatöréssel Még újév előtt történt Cso- konyavisontán, hogy L. László foglalkozásnélküli helyi lakos összekülönbözött a feleségével. A perpatvar azonban nem ért véget a szokásos szócsatákkal: a férj komolyabb „érvekhez" folyamodott és bántalmazni kezdte az asszonyt. A családi viszály vége az lett, hogy a feleséget koponyacsont töréssel kellett kórházba szállítani. A férj ellen súlyos testi sértés miatt kezdték meg a nyomozást. Nyugodtan használhatja a Fehérvár Áruház szlogenjét a drávaszentesi faluház: náluk mindig történik valami. A múltkori csetepaté hullámai még alig ültek el, most pedig kifosztották a faluházat. Az ismeretlen tettes január 7-re virradó éjszaka feszítette be a ház egyik ablakát, s alaposan körülnézett. A kutatás végeredménye 31 ezer forintnyi kár. Ekkora értékben sikerült különböző használati és berendezési tárgyakat magával vinnie az ismeretlennek. A barcsi rendőrség folytatja a nyomozást.
