Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. január 14., csütörtök A Zrínyi kiadó új kötetei Bemutatták a Zrínyi Könyvkiadó két új kötetét. A Pihenj te néma hadsereg című könyv megrázó riportokban eleveníti fel a magyar katonák doni tragédiáját. A Sortűz a HM előtt című könyv pedig 1956 egyik fehér foltjáról szói: október 24-én a Honvédelmi Minisztérium épületénél — szemtanúk szerint — szovjet páncélosok mellett magyar tisztek is lőttek a Néphadsereg térre betódult tömegre, illetve az oda érkezett, magyar zászlóval fellobogózott páncélosra. Kiadvány az Opera évadjáról Idén is, mint az már hagyomány, megjelent a Magyar Állami Operaház 1991-1992. évadjának legjelentősebb eseményeire visszatekintő kiadvány. A százötvenöt oldalas színes fotókkal illusztrált kötetben többek között az előző, 108. évad bemutatóiról, felújításairól, a társulati elismerésekről, az évadfordulókról olvashatnak az érdeklődők, de megtalálhatók benne az 1992-1993. évad bemutató- és felújítástervei is. A könyv a közönség számára is hozzáférhető, s megvásárolható az Operaházban. A Bartók Vonósnégyes hangversenyei Beethoven legnépszerűbb vonósnégyeseit két-két koncerten szólaltatja meg a Bartók Vonósnégyes a Zeneakadémián. A rendezvényt követően február 21-én és március 14-én rendezendő bérleti hegedűversenyeket a Magyar Televízió rögzíti. Az együttes 1957-ben alakult. Azóta vezetőjük, Komlós Péter irányításával mintegy háromezer hangversenyt adtak négy kontinens negyven országában. Részt vettek híres zenei fesztiválokon, több mint negyven hanglemezt készítettek. Számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták őket (Kossuth-díj, Unesco díj). Repertoárjukon a klasszikus mesterek mellett, kortárs zeneszerzők művei is szerepelnek. Tanácskozás a könyvtárakról A közművelődési könyvtárak szerepéről és fejlődési trendjeiről rendeztek magyarholland szimpoziont a hét elején. Papp István, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára elmondta: az Országos Széchényi Könyvtár rendezvényére 45 holland és 60 magyar könyvtárost hívtak meg. Az előadások — többek k qzött — az automatizált könyvtári rendszerekkel és a magyar társadalom olvasási kultúrájával foglalkoztak. A tanácskozás célja az volt, hogy tovább erősítse a hollandmagyar kapcsolatokat és kölcsönösen megismertesse a könyvtárak működésében bekövetkezett változásokat. Musical a sitten X A londoni Majesty börtönben a „lakók" előadták a West Side Storyt, ami így angol szó' viccben Inside (belső) történet lett. A teljes előadás összes közreműködője börtönlakó volt. A nézők a rabokból, azok hozzátartozóiból és a rokonokból állt. A börtön pszichológusa szerint az ilyen előadás igen hasznos a rabok számára. Agrár- népfőiskola új gazdáknak Újonnan földhöz jutottak agrár-népfőiskolája nyitotta meg kapuit a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. A tanintézet olyan tantervet állított össze az új gazdáknak, hogy minél több ismeretet szerezhessenek visszakapott földjeik műveléséhez, az állattartáshoz, a modern paraszti gazdálkodáshoz. Szakelőadásokat hallgatnak a legújabb termelési kultúrákról, a biotechnika alkalmazásáról, a gépek használatáról. Mindezekhez szemléltető segítséget nyújt az iskola százhektáros tangazdasága és saját gépparkja. A népfőiskolái foglalkozásokon a gazdák szaktanárokkal konzultálhatnak a közgazdasági, pénzügyi, agronómiái kérdésekről. Az agrár-népfőlskolai oktatás anyagi bázisának megteremtésére alapítványt hoznak létre. A szakközépiskola addig „megelőlegezi" az oktatást. PRO ÉS KONTRA A VIZSGÁKRÓL Előbb az egyetemre, azután érettségi... MATÚRA: RANGON VAGY RANGON ALUL — KALLÓDÓ DIÁKOK Az idén életbe lépő új érettségi, illetve felvételi rendszerről, lapunk már többször beszámolt. Ezért most a két vizsgarendszer közelítéséről néhány középiskola vezetőjének véleményét adjuk közre. Objektívabb megméretés Petrovics Jenő, a bogiári Mat- hiász János szákközépiskola igazgatója: — Jónak tartom, hogy a végzős diáknak immár több tárgyból nem kell kétszer dolgozatot Írnia, tudását egy dolgozat alapján értékelik mind a középiskolában, mind pedig abban a felsőfokú intézményben, ahol továbbtanulni szándékozik. Ez emeli az érettségi rangját. Az viszont nem, hogy műszaki felsőoktatási területen a jelentkezők 60-70 százaléka a középiskolában nyújtott teljesítménye alapján mentességet élvez a felvételi alól. így előbb lesz hallgatója a főiskolának vagy egyetemnek, mint leérettségizne. Egyetértek az állami vizsgabizottság tervével, hiszen az eddigiekhez képest ez a megmérettetés objektívabb lesz, lehetőséget ad a különböző iskolák tanulói tudásának összehasonlítására és reális alapot jelent ahhoz, hogy egyszer majd az érettségi vizsga egyben felvételi is lesz. Megdöbbentő azonban, hogy az idén jelentkező mintegy hetvenezer gyerekből mindössze harmincezer folytathatja tanulmányait, így — főként a jogi karokra jelentkezők közül — nagyon sok jóképességű diák kallódik el. Olyan érettségire épülő felvételirendszert várok, amely során maga a felsőoktatási intézmény szelektál az első félév, illetve az első év végén. Nincs közlekedés Bálint Lehel, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium igazgatója: — Szerintem ebben a tanévben az érettségi és a felvételi nem közelít egymáshoz. Nagy változás nincs, sőt nagyon óvatosan, több lépésben akarják ezt megvalósítani. Holott olyan ígéreteket kaptunk, hogy gyorsabb lesz ez a folyamat. A minisztériumi kis lépések taktikája érthető, ugyanis nincs oktatási törvény. Ez tapasztalható például a nyolcosztályos gimnáziumok beindításával kapcsolatban is. Mi beadtuk a kérvényt, választ azonban nem kaptunk. Húzzák az időt, mondván: az oktatási törvény majd állást foglal ebben is. De mikor? Hausz Árpád, a kaposvári iparművészeti szakközépiskola igazgatója: — Elkerülhetetlen, hogy ez a változó oktatási szerkezet az érettségi és felvételi vizsga kérdésében ne közelítsen egy olyan modellhez, amelyhez az iskolarendszer közelíteni akar. Örülök annak a lehetőségnek, hogy számos felsőoktatási intézmény — saját kezdeményezésként — felvételi kedvezményeket, mentességet nyújt. Jobb mint a korábbi Az új felvételi rendszert jobbnak tartom a korábbi merevebb és nem igazán a képességekhez igazodó rendszernél, bár komoly gondot okoz, hogy ebből a népes korosztályból jelentkezőknek még a fele sem folytathatja tanulmányait főiskolákon, illetve egyetemeken. Mi éppen emiatt azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne bővíteni az érettségizettek fogadási lehetőségét. Ezért indítunk egy új, ruhatervező szakot, amely egyrészt bővíti a továbbtanulás lehetőségeit, másrészt pedig egyben egy szakmát is ad. Dr. Walter Károly, a kaposvári tanítóképző főiskola gimnáziumi tagozatának az igazgatója: — Továbbra sem közeledett az érettségi és a felvételi egymáshoz, csupán formai változások vannak. Formális megoldások A felvételi vizsga alóli mentesség esetén sem közelítésről van szó, hanem arról, hogy az érettségi vizsga formálissá, szinte fölöslegessé válik. Valamikor az érettséginek sokkal nagyobb rangja volt, manapság azonban mondhatni: csak a továbbtanuláshoz kell, ám a diák nem az érettségi alapján kerül a felsőoktatási intézménybe. Felvetődik a kérdés: ha a felvételi a középiskolás-tananyag elsajátítására épül, miért kérjük ugyanazt a tudásanyagot kétszer számon? Az érettségin nyújtott teljesítményt el kellene fogadni mint továbbtanulási alapot, hiszen az államvizsga után sem vizsgáztat a leendő munkahely. Ha elkészül majd a nemzeti alaptanterv egy tisztességes követelményrendszerrel, akkor majd minden diák tudását egységesen lehet értékelni, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. Ekkor az állami vizsgabizottság előtt tett érettségi valóban az első komoly megmérettetés lesz a felnőtté válás útján. Tamási Rita Egy füzet margójára Nemrégiben megjelent a Somogyi Múzeumok Füzetei című kiadványsorozat 19. száma. E tény önmagában nem több egy szokásos hírnél, azonban többet mond ami „mögötte” van. Az utolsó kötetet e sorozatban 1974-ben jelentette meg a múzeum, hosszú ideig szünetelt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezen idő alatt ne láttak volna napvilágot más somogyi, múzeumi kiadványok. Ám, az olvasóink előtt is ismert nehézségek — a költségvetés gondjai, a vezetőváltások, az intézményi feladatok újrameghatá- rozása, a múzeológusok egy részét is „elérő” munkanélküliség — nyilvánvalóan akadályozták a kutatómunkát. Mindenekelőtt a szakembereknek köszönhetően több alapvető területen érvényesült mégis a folyamatosság. Ám korántsem mindegy, hogy a progresszív szándékok mikor és miként találnak közös medret, Az öt év óta ugyancsak szünetelő Somogyi Múzeumok Közleményei — vagyis az Évkönyv — tavaly ismét megjelent. Kiadása okkal adott alkalmat tudományos tanácskozásra is. amelyen Király István Szabolcs igazgató leszögezte: „A múzeum kijutott a mélypontról." Hogy nem volt visszhangtalan e megállapítása azt vezető munkatársainak számvető referátumai is igazolták. Ennek a feladatmeghatározó szembenézésnek a dokumentuma a 19. füzet, mintegy az újraindulás bizonyítékéként. Szerkesztője Szapu Magda írja: „ezt az alkalmat használtuk fel arra. hogy az elmúlt válságos évek után számot vessünk helyzetünkkel és megfogalmazzuk terveinket. "Képekkel gazdagon az ő tollából látott napvilágot egy tömörségében is beszédes ténykrónika a múzeumi szervezet múltjáról, tevékenységéről. Költő László a régészet, Gáli Éva a néprajz, Horváth János a művészettörténet, Takács Éva a történeti mú- zeológia, Ábrahám Levente a természettudományi mú- zeológia, Gál József a marcali helytörténetírás, Matyiké Sebestyén József a siófoki múzeumügy állásáról, koncepcionális és gyakorlati teendőiről számol be. Hogy mi valósul meg mindebből arról a füzetek 20. száma már bizonyára hírt ad. Mondják: a puding próbája az evés. Akárhogy nézzük is: „puding” ismét van, s ez nem rossz jel... Legitimitási vita a Magyar Pedagóguskamarában Koszta Rozália tárlata Békéscsabán a megyei könyvtár kiállítócsarnokában megnyílt Koszta Rozália tárlata. A Gyulán élő művész portré- és tájképábrázolásából ad ízelítőt a kiállítás. Harminc munkáját — jellegzetesen alföldi szellemű festményeit, grafikáit — egy hónapon át láthatja a közönség. A Magyar Pedagóguskamara hosz- szú idő óta nem alapszabályának megfelelően működik, szervezete áttekinthetetlen, tisztújítása és alapszabályának módosítása az arról döntő közgyűlés határozatképtelensége miatt megalapozatlan. Egyebek között ezt jelezte a Pécsi Városi Ügyészség az egyesület felülvizsgálatát követően a Magyar Pedagóguskamara legitimnek tekintett elnökéhez intézett — és az illegitim vezetőségnek is megküldött— levelében. Dr. Kiss Elemér, az egyetlen nem budapesti székhelyű szakmai kamara legitim elnöke az MTI pécsi munkatársát arról tájékoztatta, hogy a szervezet működésének folytatásához, a tisztújítás és az alapszabály elfogadásához az ügyészség számos feltételt szabott, s az elnöktől az előírt intézkedések megtételéről szóló értesítést kért. A Magyar Pedagóguskamara tavaly februárban tartott tisztújító és alapszabály módosító közgyűlésének határozatképessége azért aggályos, mert az egyesületnek nem lévén tagnyilvántartása nem állapítható meg, hány közgyűlési küldött dönthetett volna e kérdésben. A közgyűlés a kamarát megalapító legitim elnöknek tiszteletbeli funkciót szánt. Az alapszabály módosítása — amelyet az ügyészség csak tervezetnek tekint — több ponton is ellentmondásos, ezért azt, még az érvényes eredeti alapszabálynak megfelelően összehívandó ismételt közgyűlés előtt, korrigálni kell — mutat rá a hiányosságok sorára az ügyészség levele. Felhívja az elnök figyelmét a központi tagnyilvántartás megalkotására, valamint a pénzforgalmat szabályosan kimutató pénzügyi nyilvántartás vezetésére is. Dr. Kiss Elemér, a Magyar Pedagóguskamara elnöke a tagszervezetek elnökeihez intézett levelében — amelyhez az ügyészség levelét is csatolta — arra kéri az egye sülét tagságát, hogy február elsejéig jelezzék: továbbra is a kamara tag szervezetei, illetve egyéni tagjai ki vánnak-e maradni. A válaszok alapjár veszik számba a kamara taglétszá mát, s állapítják meg a közgyűlés hatá rozatképességéhez szükséges küldött létszámot is.
