Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
1993. január 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vezetékes gáz Szentbalázson vagy valami más Szentbalázs céltámogatási pályázatot adott be vezetékes gáz megépítésére. A pályázat eredményét várhatóan a tavasz folyamán hirdetik ki; kedvező megítéltetés esetén — lévén Szentbalázs hátrányos helyzetű térség — a támogatás akár a beruházási összköltség hatvan százalékát is kiteheti. Ha a pályázat elbírálása nemleges lesz, a község akkor sem marad megoldandó feladatok nélkül. Szeretnék ugyanis felújítani a ravatalozót és elhelyezni a megvásárolt hűtőkamrát. A feladatok között van az autóbuszvárók újakra cserélése, az árkok kitisztítása és a járdák felújítása is. Szeretnének segíteni a telefonigénylőknek is. Regionális — Cserénfával, Kaposgyar- mattal és Hajmással közös — feladat lenne a szennyvíz- és a szemételhelyezés okozta gondok megoldása, és szintén több község javát szolgálja az orvosi műszer-vásárlásra beadott pályázat. Ugyancsak több községet érint — a felso- 'oltakon túl Sántost és Gálos- fát — a tornaterem megkezdett, 27 millió forintos beruházása, amit szeptemberben szeretnének átadni az iskolásoknak (a kisebb helyiségek kialakítása az után következik majd.) Munkahelyteremtés és átképzés A munkanélküliség kezelésben Kaposváron és vidékén i munkahelyteremtés és az itképzés dominál. A megyei nunkaügyi központ a decent- alizált alap közel felét fordítja nunkahelyteremtésre. Tavaly nintegy 42 millió forintot fordí- Dttak e célra összességében Somogybán, míg átképzé- ekre 17 millió 439 ezer formst. Néhány, 1993-ra áthúzódó lunkahelyteremtés is a tá- sogatások között szerepel, jy a kaposvári ruhaüzem, és z osztopáni Metallon kft be- jházása. Rendezett utak Somogygesztiben A nagyobb beruházás mel- itt — felújították a kultúrházat -, a somogygeszti önkor- lányzat a falu belső útjait va- imint a mezei utakat is rend- atette az előző évben. A ci- ányok házaihoz kivezettették hálózati vízvezetéket, s ter- szik, hogy az idei év végére település összes utcájába svezetik a gázt. Taszár is segített Taszár sem feledkezett eg az időseiről és a gyereke- 51. A község képviselőtestü- te még az elmúlt hónapban integy 1,5 millió forint szét- sztását szavazta meg közöt- k. Közel 300 nyugdíjas ka- stt 2000 forintos, és több int 600 gyermek 1000 forin- s támogatást az önkor- ányzattól. „így leszel fölakasztva, ha elkapunk” Erdők, mezők őre Ahol mindenki megtalálta a munkáját Ápolt hagyományok Somogyszilban Somogyszil elöregedő település, a lakosság 70 százaléka idős ember. A falu képe ezt cáfolja: rendezett utcák sora, felújított épületek. A porták többsége elől nem hiányozhat a fenyőfa. A szili önkormányzat a két év alatt sok pénzt fordított az intézmények rendbetételére. A 27 millió forintos költségvetésből működtették a 124 diákot oktató 8 osztályos általános iskolát, a napközi otthont, az óvodát, az orvosi rendelőt, az idősek klubját és a körjegyzőséget. Zavartalan működést biztosítottak intézményeiknek — tavaly. Az idei költségvetés már sokkal szűkösebb lehetőségeket nyújt, olyannyira, hogy előreláthatólag fejlesztésre nem is futja majd — mondta Gadár Ferencné jegyző. Tavaly az iskolához építettek egy tantermet, központi fűtést vezettek be, 3 millió forin-. tért. A sportpályán öltözőt építettek, a Martinovics utcába utat, s felújították a művelődési házat és a szolgálati lakásokat is. Vízműbővítésre is futotta a költségvetésből. Több házhoz is bevezették a crossbar-vonalat. Alig akad, aki eljár a faluból dolgozni máshová, sőt egy fiaFebruárban miniszteri engedéllyel úgynevezett síszünetet tartanak a taszári iskolában — hallhattuk dr. Kovács József polgármestertől. Mint elmondta, a téli szünet megduplázására a kényszer vitte rá az iskolát, mivel a költséges olajfűtés — kis túlzással — két hét alatt elvinné a falu egész bevételét. Megtudtuk, a gázfűtalember Toponárról jár a termelőszövetkezetbe. Kevés település dicsekedhet azzal, hogy elenyésző a munkanélküliek száma. Szilban mindenki megtalálta a munkáját. A téesz átalakult, most agrár- szövetkezetként működik. Itt található az Idesüss pékség is, és egy autószerelő is foglalkoztat dolgozókat. Gondoskodnak az idősekről. A klubban kétszeri étkezés van, és meleg ebédet visznek a rászorulóknak is. Működött régebben önálló mozi a településen, az vándormozivá alakult, végül az tésre való áttérés sem lenne kevésbé költséges megoldás. Feltehetően a taszárin kívül még jónéhány iskola kényszerül hasonló lépésre országszerte. A két hetes szünettel megtakarított pénzt az iskola fejlesztésére fordítják: kézi- labdapálya, konditerem épül belőle, számítógépet vásárolnak stb. A februári pihenő alatt érdektelenség miatt megszűnt. Hagyományos bálokat rendeznek, s minden évben megtartják a szüreti mulatságot. A polgármesteri hivatalt egy régi fénykép alapján varázsolták újjá, megőrizve egy kistelepülés hajdani községházának jellegzetességeit. A külső és belső tatarozás Csiszár Ferenc kőműves kezemunkáját dicséri. A levéltárban megkeresték Szil régi címerét, s fazekasokkal készítették el azt, amely az új ruhába öltözött községháza homlokzatát díszíti... Tóth Kriszta végig üzemel az iskola egyik épülete, napközit és étkezést továbbra is folyamatosan biztosítanak a gyerekeknek. Tavaly 13 millióért tornaterem épült itt. Idén az iskola egy része tatarozásra szorul. Ez is mintegy másfél millióban lesz majd. A 13. havi bért is januárban fizetik a pedagógusoknak. N. L. Én azt mondom, mezőőr, te azt mondod: Túra — jut eszembe a nagybandós poén. De törvényszerű-e, hogy a mezőőr általában körtetolvajokkal viaskodik, majd lelövi őket? Ahogy ezt nemrég tette a túrái. Nagy a hajlam bennünk az általánosításra, előítéletre. A lényeg: mutassunk mást. Másvalakit, akinek a ravasz cserjegally még nem akadt a puska-ravaszba, hogy embert öljön. Szabó Béla szintén mezőőr, kisgyaláni. A vagyon védelmét fegyveres szolgálattal igyekszik szolgálni, duplacsöves puskáját vállán átvetve hordja, immár öt éve. — Nem is olyan nagyszerű, áldásos munka ám ez — mondja a hivatalosan üzemi, mezőgazdasági őr a munkájáról. — Az ember állandóan kapja a fenyegetéseket: „így leszel fölakasztva, ha elkapunk”, meg ehhez hasonlókat. — De még nem bántalmazták... — Nem. Szabálysértési tárgyalás már volt több esetben is. Amikor rajtakapok valakit, jelentést kell csinálnom, mint a rendőröknek. — Használta már a fegyverét? — Nem, mert én mindig megtartottam azt a bizonyos távolságot. Ha mezei tolvaj- lással kerülök szembe, nem engedem közel magamhoz az illetőket. Az ember ilyenkor bejelentkezik, hogy kérem, ez vagyok, „tudja-e ön, hogy mit csinál?, van-e engedélye rá”?, meg ilyesmi. — Nappali és éjszakai szolgálatot is ellát? — Ez kötetlen munkakör. Ha úgy adódik, sokszor éjjel is menni kell. Olyan eset is előfordult, hogy vasárnap délután jött az agronómus: menjek, mert a határban kintrekedt egy traktor. Egész éjjel őrizni kellett. — Miként lett mezőőr? Szabó Béla kisgyaláni mezőőr — Megüresedett egy állás, és felkértek. Komoly vizsgákat kellett tennem. Nem olyan ez, mint amilyenek voltak régen a kampósbotos csőszök idején. — Mekkor területet kell bejárnia? — Tizennégy kilométereset, Kazsoktól egészen Batéig. — A kritikus pont melyik? — Büssü — felel Szabó Béla, és ránéz a bekapcsolt magnóra. — Tudja, országos téma ez a cigánybűnözés. Itt van vagy háromszáz cigány. Hogy is mondjam csak? A minimum alatt élnek; majdnem mind munkanélküli, s élniük kell valahogyan. Meg nem fagyhatnak. Az meg is van engedve, hogy a lehullott galy- lyat összeszedjék, de az élő fákat nem engedem kivágni... Télen ez a téma, mert ugye, tüzelni kell. Fázik a nép. Balassa Tamás „Síszünet” a taszári iskolában Védett kopjafák Nagybajómban Gazdagítani szeretnék a helytörténeti múzeum anyagát Lapunk november harmadiki számában beszámoltunk arról, hogy Nagybajomban Csire Istvánnak, a község egykori nagytudományú református lelkészének emlékére kopjafát állítottak a temetőben. Tudósításunkat Deák Varga József némi kiegészítéssel látta el. A fiatalok akarják, az önkormányzat nem Szerdahelyi büféháború Múlt év augusztusában nyílt meg a kaposszerdahelyi sportpálya klubhelyiségében Sátrai István szennai vállalkozó büféje. A fiatalok hamar odaszoktak, ám — úgy tűnik — a vállalkozás mégsem lesz hosszú életű. A kopjafát nem az önkormányzat, hanem a nagybajomi faluszépítők kezdeményezésére a helybeli református gyülekezet állíttatta. Ennek a szép elgondolásnak a végrehajtásában elsősorban Ács Jebektor Józsefet kell megneveznünk, aki lelkes áldozatvállalással faragta ki az igazi „bajomi” kopjafát. S köszönet illeti a Németországból hazalátogató Várady Ibolyát, aki jelentős összeggel járult hozzá a kopjafán elhelyezett réztábla készítéséhez. „A mi kis Házsongárdunk” címmel már tettem említést lapjukban temetőnk műemlékileg védett kopjafáiról. Megmentésük, megóvásuk ügye igen lassan halad előre. Amennyiben elősegíti az OMF által biztosított kétszázezer forint a kopjafák megmentését, annyira hátráltatja az e körüli bürokratikus huzavona a megvalósítást. Reméljük: a következő évben már végleges helyükre kerülnek a restaurált, konzervált kopjafák. Úgy tűnik, hogy a szomorú állapotú egykori zsidótemető ügye is lassan elmozdul a holtpontról. A községben működő ruhagyár jelenlegi tulajdonosa, az Amerikában élő Glauber úr karolta fel s indította el a temető megújításának ügyét. Több egyeztető tárgyalás után a felújítási tervek elkészültek. Egyesületünk legnagyobb feladata a múlt év májusában megnyílt helytörténeti múzeum néprajzi anyaggal kibővítése néprajzi anyaggal. Mára az önkormányzat jóvoltából a múzeum épületében újabb két helyiség áll rendelkezésünkre, amelyeket előbb azonban a célnak megfelelően átalakítani, tatarozni kell. Ezúton kérem meg Nagybajom lakosságát: akinek olyan régi emléke van, amellyel kiállításunkat gazdagabbá tudja tenni, ajánlja fel a múzeum részére. Deák Varga József Alaposan megromlott ugyanis az önkormányzat és a vállalkozó közötti viszony; kevés híján egymás torkának ugrottak. Az egyik „menet” során hallgattuk meg a feleket. Balogh József kaposszerdahelyi polgármester: — Sátrai úr jó ideje járt már a nyakunkra, hogy az új klubban egy büfét nyithasson. Szóbeli jóváhagyásunkat vé- gülis megkapta, és (két nappal az ügyet tárgyaló testületi ülés előtt!) megnyitotta a büféjét. Augusztus óta folyamatosan üzemelteti is, ám szerződést (az általa javasolt és az ön- kormányzat által elfogadott feltételekkel!) többszöri megkeresésre sem volt hajlandó kötni. Ez idő alatt sem közműdíjat, sem bérleti díjat nem fizetett. Több szakhatósági engedélye a mai napig nincs meg. Az önkormányzat feltételeinek sem tett eleget: szerettük volna kitiltani a tömény szeszt, arra is felkértük, tegye zárhatóvá a büfét; mindezt nem tette meg. De azt szeretné, hogy rendezvényeket tarthasson, azonban a szóbeli engedélyünk csak arra a tíz négyzetméterre vonatkozott, ahol a büfé van, nem pedig az egész épületre. Arra, hogy az idejövőket kiszolgálja. Nem tudom, Sátrai úr mit gondolt; beleül a készbe, nem fizet érte semmit, s azt csinál amit akar. Egy hónap türelmi időt adtunk neki, ami lejárt. Ezért felszólítottuk, két nap alatt hurcolkod- jon ki a helyiségből. Sátrai István vállalkozó: — Ugyanakkor lezárták, lepecsételték a berendezést, ami pedig az én tulajdonom, s megakadályozták ezzel, hogy kipakolhassak. Miért? A szerdahelyi önkormányzattal megállapodva saját berendezésemmel nyitottam meg augusztus végén a büfémet a sportpálya mellé fölépített épületben. Szóbeli megállapodásom volt csak az önkormányzattal, sajnos. A szerződést menet közben akartuk megkötni. Erre valóban mindmáig nem került sor, mégpedig azért, mert az ön- kormányzat rájött, jó pénz van ebben az üzletben, s az előzőleg elfogadott feltételeket önkényesen megváltoztatta. Eredetileg megkaptam volna a rendezvények jogát is, ezt az Ígéretüket azonban utólag elfelejtették. Szombatonként szerettem volna diszkót tartani. Miért nem járulnak hozzá, mikor itt mindig rendben zajlott minden; s nem voltak verekedések, mint máshol. A gyerekek itt színvonalasan szórakozhatnának, s ezt máshol a faluban nem találják meg. Arról sem esik szó, hogy a beleölt pénzemet ki fogja megtéríteni? A büféberendezésen kívül a gyerekeknek pingpongasztalt készíttettem, zenegépet vásároltam stb. Hallani olyan véleményeket, hogy a képviselő-testület egyes tagjai szeretnék megszerezni a vállalkozást, s ezért akarnak kitúrni engem, akivel egyszer már — igaz, csak szóban — megegyeztek. Ezt a polgármester cáfolja, mondván, a közkereseti társaság, amely tovább működtetné — megfelelő árrésekkel — az üzletet, a nyereséget közhasznú célokra az önkormányzathoz juttatná vissza. S a tényen, hogy a szennai vállalkozónak mennie kell, mit sem változtat. Azonban legalábbis felgondolkoztató, hogy a szerdahelyi fiatalok aláírás- gyűjtésbe fogtak a büfé mellett. Mondván, igényeiknek megfelel a jelenlegi sportpálya-büfé, eszükben sincs áttelepülni a kocsmába. Nagy László