Somogyi Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
1993. január 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Rendezték a tulajdoni jogot Tab város képviselő-testü- lete tavaly döntött a helyi buszpályaudvar tulajdonarányának megosztásáról. Az épületek tulajdonjogát 50-50 százalékban a Kapos Volán és a városi önkormányzat között osztották meg. A városatyák elfogadták a Volán kérését és hozzájárultak ahhoz, hogy a buszpályaudvarnak az autóbusz-közlekedésre szolgáló részét a Volán meghatározatlan ideig díjmentesen használja. Minderre azért kerülhetett sor, mert a pályaudvar építési költségének mintegy 60 százalékát ők adták annak idején. Bérbe adott „Napsugár” Január 1 -jétől a Johann család bérli a Tab és Vidéke Áfész Napsugár Áruházának kultúrcikk osztályát. A szövetkezet igazgatósága tavaly döntött arról, hogy az áruház mindhárom osztályát bérleti formában kell üzemeltetni. A cipő- és a ruházati osztály működtetésére kiírt pályázatra azonban nem volt érdemi jelentkező. Nágocsi jelentkezők A Magyar Környezetvédelmi Alap Egymillió fát az ezredfordulóra elnevezésű felhívására — ennek keretében amerikai szponzorok anyagilag is támogatják a magyarországi közterületek fásítását — a nágocsi lakosok közül hatvan család jelentkezett és küldte el címét New Yorkba. Hozzájárulás a kollégiumépítéshez Balatonboglár város középiskolai diákotthon építkezését tervezi, akárcsak Tab. A két város képviselő-testülete — viszonossági alapon — 800-800 ezer forinttal járulna hozzá egymás beruházásához. A támogatás fejében kölcsönösen biztosítanák, hogy négy-négy tabi, illetve bala- tonboglári középiskolás diákot elhelyezzenek egymás kollégiumában. A tanulókat a képviselő-testületek jelölnék ki. A két város megállapodását a polgármesterek január végéig írják alá. Eredményesen működő könyvesbolt Tabon — a városi könyvtár irányítása alatt — október közepétől működik ismételten a könyvesbolt. December 30-ig több mint másfél millió forint értékű volt a forgalma. Mindez jól mutatja, hogy az észak-somogyi kisvárosban és a vonzáskörzetében élő polgároknak szüksége van kulturált körülmények között üzemelő könyvesboltra, amely műsoros kazettákat, hang és 3D-lemezeket is árusít. Felemás évet zártak a gépgyártók A piac parancsa az alkalmazkodás Megmaradtak a külföldi partnerek — Folytatódik a gyártmányfejlesztés Felemás évet zárt a Kapos- gép Tabi Gépgyártó Kft. A múlt évre meghatározott legfontosabb célt — a talpon maradást — sikerült elérniük, ám nem minden ment simán. Kaveczki János ügyvezető igazgatót arra kértem: értékelje az 1992-es évet és fogalmazza meg az idei feladatokat. — Piaci helyzetünk az előző évihez viszonyítva jelentősen nem változott. Az exportpiacon a korábbi német, holland és osztrák partnereket sikerült megtartanunk. Az év folyamán a belföldi piacon — ha csekély mértékben is — termékeink iránti keresletnövekedést tapasztaltunk. A legnagyobb gondunk az volt, hogy sem a hazai, sem a külföldi piac nem adott hosszabb távú igényeket. Ez azt jelentette, hogy csak egy-két hónap termelési feladatait láttuk előre. Ez némi bizonytalanságot okozott, lehetetlenné tette a tervezést. Viszont hozzászoktatott bennünket a piaci igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodáshoz. Nagy dolognak tartom, hogy cégünk a pénzügyi likviditását az év folyamán is fenn tudta tartani, bár a második félévben — az országosan ismert tartozáshullám következtében — bizonyos fizetési kötelezettségeinknek csak késve tettünk eleget. A jelenlegi kintlévőségeink 3 millió forinttal haladják meg a mi tartozásainkat. Létszámunk tavaly tovább csökkent, ma összesen 78-an vagyunk. Ennyi embert nagyon nehéz lesz megtartani. Két alkalommal volt bérfejlesztés, átlagosan 28 százalékban. Új termékünket, a Jumbó fantázianevű kommunális szemét- felszívót bevezettük a piacra, míg költséggazdálkodásunkat — a korábbi szigorú takarékossági intézkedéseket figyelembe véve — kényszerűségből tovább szigorítottuk. Csak a legszükségesebb, a működésünkhöz föltétlenül fontos javításokat tudtuk elvégezni. A tervszerű karbantartások nem jöhettek szóba... Sajnos, 1993-at is hasonló nehézségekkel kezdjük, mint a múlt évet. A legfontosabb célunk most is csak az lehet, hogy talpon tudjunk maradni! Piaci oldalról várhatóan ez biztosítható, bár most még csak egy-két hónapra van megrendelésünk. A költséggazdálkodás továbbra is csak szűk keretek között lehetséges. Gyártmányfejlesztési munkánk fő irányvonalát a kommunális kisgépek határozzák meg. A létszámgazdálkodást az elvégzendő feladatainkhoz igazítjuk. Ha a cég helyzete indokolja, akkor néhány személy leépítésével is számolni kell. A mostani céljaink között szerepel még a kereskedelmi tevékenység bővítése. Ezt az évet bizakodással, de a meglevő sok belső és külső bizonytalanság miatt némi szorongással vártuk. (Krutek) Posta Somogydörö Somogydöröcske a Koppány-patak völgyében meghúzódó német nemzetiségi zsáktelepülés. Hosszú éveken át egy magánházban bérelt szobában működött a posta. A Pécsi Igazgatóság azt tervezte, hogy felszámolja. Az önkormányzat tiltakozására — majd anyagi hozzájárulásával — a posta a községházával egy épületben új hivatali helyiséget alakíttatott ki mintegy 700 ezer forintért. így elmúlt a veszélye annak, hogy a döröcskei idős emberek akárcsak egy bélyegért is más településre utazzanak. (Fotó: Sebők Dezső) A TÖRÖKKOPPÁNYIAK KÉRDEZTEK A polgármester megoldást ígért Törökkoppány képviselő-testülete a közelmúltban közmeghallgatással egybekötött falugyűlést szervezett az iskola tornatermében. Dr. Gruber Attila polgármester részletesen beszámolt a település 1992. évi bevételeiről és kiadásairól. Külön kiemelte a lakosságtól befolyó helyi adók összegét, megjegyezve: a testület erre az évre sem tervez emelkedést! Ezt követően felolvasta azt a lakossági kezdeményezést, amely a falugyűlés megtartására és a szociális kiadások ismertetésére vonatkozott. A szociális és gyámügyi ráfordításokat számadatokkal alátámasztva mutatta be. A képviselő-testület ez évi terveiről, pénzügyi helyzetéről szólva kiemelte: az önkormányzat várhatóan forráshiányos lesz, míg az életveszélyessé vált alsó tagozatos iskolai pályázat is megvalósításra vár. Ez azonban a parlament döntésétől függ. Bognár Hajnalka a körjegyzőség fenntartásának anyagi és szakmai indokai után a hatósági ügyintézésről beszélt, majd röviden ismertette az új szociális törvény életbelépésével várható változásokat. A közmeghallgatáson a falu lakói közül többen is közérdekű észrevételeket mondtak, kérdéseket tettek föl. Lovász Béla a közvilágítási lámpatestek számát kevesellte. Felhívta az önkormányzat figyelmét arra, hogy sok a kóbor kutya a faluban. Sümegi Györgyné a Tompa utca kőzúzalékkal való javítását kérte, mert nem lehet megközelíteni. Horváth László a hiányzó házszámtáblák beszerzését javasolta, mire Detre Gyula megjegyezte: az utcanévtáblák is hiányoznak. (Pedig jelenleg három Petőfi és két Kossuth utcát tartanak nyilván!) Dobos Ferenc a tejcsarnok előtti járdaszakasz megjavítását szorgalmazta, míg Gyenis Sándorné a tűzoltószertár melletti romos illemhely lebontását javasolta használhatatlansága és a fertőzésveszély miatt. Egy lakó rákérdezett az életveszélyes épület lebontásának határidejére. Szóba került a közút beláthatóságának gondja éppúgy, mint az Ady Endre utcában összegyűlő és károkat okozó víz elvezetése. A kérdésekre a polgármester adta meg a választ, legtöbb esetben erre az évre ígérve megoldást. Csicsmann Imre tengődi seprűkötö kisiparos Minőség és hírnév Cirokseprűk Tengődről Csicsmann Imre 1979-ben még a kányái tsz-ben dolgozott mint állattenyésztő, amikor az újságban olvasta a Somogyszabadi Seprűkötő Üzem felhívását cirokszakáll termesztésére. Úgy gondolkodott: ha nekik megéri megtermeltetni a cirkot, akkor megpróbálja ő a saját termelést és a seprűkötést. 1980-ban váltott ipart. Seprűkészítő kisiparos lett... — Úgy kezdtem a seprűkötést, hogy semmit sem tudtam róla — emlékszik vissza a több mint tíz évvel ezelőtti időre Csicsmann Imre. — Szétszedtem egy kopott seprűt, s megpróbáltam a folyamatot ellenkezőleg végigcsinálni. Addig-addig gyakoroltam, míg a tizedik jó lett. A varrást a szomszédos I regszemcsén Csirke Pista bácsitól „lestem” el... — Hol értékesítette az árut? — Kezdetben a Tamási Kop-ka Áfésznek, termelő- szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak szállítottam. 1985-ben azonban beadtam az ipart, mert elmentem a feleségem mellé a helyi vegyesboltba. A két munkát nem tudtam együtt végezni, ezért szüneteltettem az ipart. A helyhatósági választások után azonban újból megkezdtem a seprűkötést, mert láttam: a vállalkozásból — ha valaki tisztességesen dolgozik — meg lehet élni. A cirokseprűre ugyanis igény van! — Úgy hallottam tervei vannak. — Igen. Tervezem, hogy az idén pályázatot nyújtok be munkahelyteremtés céljából. Az első lépcsőben — ha a megfelelő mennyiségű pénzt megkapom — hat személyt foglalkoztatok. Két éven belül viszont nem kizárt a 15-20 személy alkalmazása sem. Hiszen kereslet van. A piacon csak jó minőségű, viszonylag olcsó termékkel lehet megmaradni. Az az elképzelésem, hogy továbbra is magam termelem az alapanyagot. így egy kézben lenne a termelés, a gyártás és az értékesítés. — Mennyi seprűt készít most?, — Évente mintegy háromezer darabot, s ezt folyamatosan értékesítem. Raktárra nem termelek... Az utóbbi időben rendszeres vásárlóm a tabi, a tamási és a dombóvári áfész. Pillanatnyilag csak szobaseprűt kötök, 3-4-5 varrással, de tervezem a választék bővítését. Csicsmann Imre tengődi kisiparos saját technológiával, saját fejlesztésű célgéppel készíti termékét: mindig szem előtt tartva a minőséget, vigyázva a hírnévre. A vállalkozó azt reméli, hogy 1993-ban már nemcsak egyedül köti a falvakban nélkülözhetetlen házieszközt! Krutek József Rossz a bekötőút Somogymeggyest, az alig több mint 600 lakosú Tab térségi zsáktelepülést kedvező adottságú községként tartják nyilván a hatóságok, ezért nem részesülhetnek azokban az előnyökben — különféle pályázatokra való benyújtásnál —, mint a kedvezőtlen helyzetű kistelepülések. A falut csak a szántód-kaposvári útvonalról leágazó igen rossz minőségű útról, amelyet a közúti igazgatóság kezel, lehet megközelíteni. A keskeny bekötőút azonban mostanra olyan rossz minőségű lett, hogy gyakorlatilag egy nyomvonalon közlekedhetnek az erre járók. Szabó László polgármester és Mein- hardt Sándor körjegyző többször fordult már kéréssel a Közúti Igazgatóság szántódi üzemmérnökségéhez és a kaposvári főmérnökséghez — a biztonságos közlekedés érdekében —, ám ügyük eddig nem talált orvoslásra. Igaz, az illetékesek ritkán közlekednek erre. Vajon mikor jut pénz arra, hogy egy kistelepülés közútját megjavítsák, illetve kiszélesítsék? K. J.
