Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-14 / 294. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1992. december 14., hétfő Holocaust könyv- bemutató Magyarország 800 ezer zsidó állampolgárából a II. világháború végéig 500 ezret hurcoltak el, illetve öltek meg. Arieh Ben-Tov e példátlan népirtás történetét kutatja a Du- nakönyv Kiadó gondozásában megjelent Holocaust című művében. Az 1923-ban, lengyelországi zsidó családban született Arieh Ben-Tov maga is majdnem a náci téboly áldozata lett: négy évig a ben- dzini gettóban élt, majd Auschwitzba deportálták, s onnan nyolctagú családjából egyedül ő tért vissza. A háború után Izraelben ügyvédként, történészként tevékenykedő Ben-Tov 1979-től dolgozott most megjelent könyvén. Walcott Nobel-díja Az irodalmi Nobel-díjat az idén egy, a nemzetközi irodalmi életben alig ismert trini- dadi költő, Derek Walcott kapta. Saint Lucia szigetén született, de 1953 óta Trinidadban él; 62 éves. A bostoni egyetemen angol irodalmat tanít. A verseit angolul írja. Picasso-kiállítás Berlinben Az újjáépített berlini Nemzeti Galériában ünnepélyes külsőségek közt nyitotta meg kapuit a mester „Guernica utáni” korszakát bemutató nagyszabású Picasso-kiállítás. A művészeti seregszemlén - amely február 21-én zárul - 90 festmény, 64 rajz és 13 szobor látható Picasso 1937 és 1973 közötti alkotói korszakából. Ötvennél több múzeum és gyűjtő segítette a kiállítás megrendezését. Új East-lemez Négyévi szünet után új lemezzel jelentkezik az East együttes — jelentették be a zenekar tagjai. A „Taking the Wheel” című album, amely több nyugat-európai országban már egy hónapja kapható, e napokban kerül a hazai boltokba. Az angol nyelvű lemez — az East történetében először — CD-n jut majd el a progresszív rock kedvelőihez. Kárpátalján a Kaláka Kárpátalján turnézik a budapesti Kaláka együttes. Ung- váron a Dayka Gábor nevét viselő középiskola tanulói számára tartott sikeres előadást. Programja szerint ellátogat Técsőre és Aknaszlati- nára is. A Kárpátalján is jól népszerű együttes — immár negyedik alkalommal jár itt — ezt a műsorát az adventhez, a karácsonyvárás áhítattal telített időszakához időzítette. Magyar festők müvei Tokióban Munkácsy festményével illusztrált méltatást közöl a Japan Times a budapesti Szép- művészeti Múzeum tokiói kiállításáról. Az európai festészeti örökség részét képező műveket a Micukoshi áruház egyik múzeumában mutatják be, a magyar kulturális fesztivál rendezvényeként. A 101 festményt felvonultató tárlat a legnagyobb az eddigi külföldi bemutatók közül — írja Si- macu Jiocsi, a lap művészeti szerkesztője, s kiemeli, hogy a helyi témákat feldolgozó magyar festmények mennyire belesimulnak az olasz, holland, francia és német művészek képviselte európai vonulatba. Égi-földi látványok A Balatoni Matuzsálem a Kálmán Imre Múzeumban Csiszár Elek Balatoni Matuzsálem című képe előtt állok. A festményt a napokban ajándékozta a művész a siófoki Kálmán Imre Múzeum képzőművészeti gyűjteményének. A festményt nézem, önmagában; a kép világát, jelentését. Üzenetét keresem. Csiszár festményén: sivár, bútorozatlan belső tér, alsó mezőjében egy öreg szakállas férfialak áll... Fölötte egy nyitott ablak, amely kilátást enged a Balaton vizére. Az idős ember alakjából a magány, a kitaszítottság, az elszigetelődés érzése árad. A kép finom, halvány opálos tónusokkal van festve, amely az őszi víz hullámos „kecskéző" zöldjét idézi. A férfialaknak van egy mitológiai sajátossága, s így mitológiai távlatot kölcsönöz a kép hangulatához... Csiszár a képet 1978-ban festette s az 1979-es Tavaszi Tárlat díjazott alkotása. „Én a régi, bennem élő Balatont festem — mondja a művész —; azt a Balatont, amiből inni lehetett...” Nyáron szülővárosa, Keszthely kö- szönötte a Goldmark Károly Művelődési Központ nagytermében rendezett tárlattal. A megnyitó után Csiszár Elek végigkalauzolt gyermekkora színhelyein, ahol mint kisfiú látta Egry Józsefet, amint gyújtóst hasogat a fény szerelmese... Minden épület, minden utca benépesül az egykori prome- dánon, s reflektorfényben vonulnak azok is, akik már meghaltak és melengetik a kihűlt égboltozat fényeit... Végigsimította a premontrei gimnázium díszes kilincsét, az érzékelhető múlt emlékét. Neki nemcsak az ifjúság és a gyermekkor kertje volt Keszthely, hanem egy világ. Csönd ül a képen, a beszédes csönd, az egyensúly és harmónia csöndje. Matuzsálem: Hónok fia és Lámekh atyja, akinek korát a Biblia 969 esztendőben állapítja meg. Csiszár emléktöredékekből épülő Matuzsáleme jól tükrözi a groteszk felé fordulását. Az egzisztenciális tartalom a kisvároshoz kötődő életfelfogás, a civilizációval való szembenállás, az elmagányosodás motivációit jelenti. A mítoszban élő ember testvérére lel a zsidó-keresztény hagyomány humánumában. Csiszár a 70-es évek vége óta fokozatosan a befelé fordulást választotta, a táji ábrázolás ritkábban kerül vásznaira. Drámai világában kimutatható a lefoj- tottság-érzés. Ez a fokozódó elszigetelődés, elmagányosodás képeinek fő témája. Csiszár Balatoni Matuzsálem című műve a realitásból elvonva a mellékest, az értelem által követhető egyszerűsítéssel, absztrakcióval adja a világ és ember látványát. A mű szépségénél csak Csiszár Elek szerénysége és embersége nagyobb. A művész az ősszel ünnepelte 60. születésnapját. Matyikó Sebestyén József Kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőnk 87 éves Farkas Ferenc Beszélgetőpartnerünk: Thália papnője Tolnay Klári színpadról, filmről, a pálya buktatóiról, szerelemről, csábításról, boldogságról Május vége óta nem láthattuk színpadon. „A kis városunk” és az „Aranytó” Mensáros László betegsége miatt nem tűzhető műsorra, ezért Tolnay Klári, aki most csak ebben a két darabban játszik, otthon tölti idejét. Főz, bevásárol, takarít. Szerencsére a szinkrongyárakban nem felejtik el, többé-ke- vésbé rendszeresen hívják, így ha Mensáros a telefonban aggódva kérdezi: „Mondd, van pénzed?” nyugodtan válaszolhat: „Egyelőre még van, és a jövő héten megint megyek a szinkronba.” Bár mindezeket derűsen közli, az ország egyik legnagyobb színésznője mégis máról holnapra él. — Több mint ötven éve áll rétrektorfényben, a 30-as években forgatott filmjeit a mai fiatalok is láthatták. Két nagy alakítását — A vágy villamosa" Blanche és a „Rómeó és Júlia” Júliáját nem rögzítették. Nem sajnálja? — Akkoriban a minisztérium „illetékese” nem akarta. Például a A vágy villamosát azért, mert amerikai darab, meg az a nő, akit én ott játszottam, az egy félvilági „k", és azt mondta, hogy ő nem ad pénzt. Hogy a többit miért nem vették fel? Nem tudom. Hosszú a sor. Pécsi Sanyi, Gábor Miki, Kiss Manyi, Mezey Mária nagy alakításai, az akkori Ma- dách-gárda jobbnál jobb előadásai örökre elvesztek. Egy régi szerepben — De megvannak a régi filmjei... — Ahogy elnézem azt a kis Tolnayt, ahogy jön-megy a régi filmeken, hát megvan a véleményem róla! Hirtelen „sztárlett” (csillagocska) lett belőlem. Mai szemmel nézve nagyon éretlen voltam. Persze lehet, hogy ma szigorúbban nézek mindent, hiszen már tudom, hogy mi minden kell egy jó alakításhoz. — Sok buktatója van egy színészi pályának? — A buktatót úgy érti, hogy a pályán kívül? Annyi buktatója egy privát asszonynak is van, mint egy színésznőnek. Nem is lehetne valaki jó színésznő, ha nem élné át mindazt az asszonyi sorsot, amit át kell élni. Bátran vállalni kell az élet buktatóit, és azután felmutatni őket a színpadon. — Nem bánta meg azt, hogy színésznő lett? — Nem, nem! — El tudna képzelni egy civil Tolnay Klárit? — Egészen fiatalon apáca akartam lenni. Ezen ma már nevetünk, de ha egészen komolyan belegondolok, nem érzem túl messze a színészi hivatástól. Én ugyanis nem elvonult apácára gondoltam, hanem tanító, nevelő, ápoló apácára. Tevékeny életre vágytam. Ha jól belegondolok, nincs is messze attól amit végül is csináltam, hiszen Thália papnője lettem. — Az apácaságba sok minden belefér, kivéve a szerelmet. De Tolnay a szerelmet is csodálatosan alakította... — Nem tudom... A szenvedő szerelmet el tudom játszani, a kokett szerelmet soha nem tudtam. Azt igen, ha otthagynak, ha szenvedek, ha öngyilkos leszek tőle, azt el tudtam játszani. De a kacért, azt nem. Talán mert szemérmes voltam hozzá, s az életben sem voltam olyan. Soha nem csábítottam el senkitől senkit, nem kacérkodtam senkivel. De szeretni azt tudtam. — Megkapott mindent, amire vágyott? Szerelmet? Boldogságot? — Igen. Általában az egész életemmel elégedett vagyok. Ez volt rám kiszabva, az én életem rám illett. Biztosan ismeri azt a tanmesét, hogy meghal az öregember és fölmegy a mennyországba. Ott találkozik Szent Péterrel, és azt mondja neki: nem érdemelte meg azt az életet, amit kapott, túl nehéz keresztet kellett cipelnie. Szeretne visszamenni a földre, de valamivel könnyebb sorsot kér. Akkor Péter apó bevezeti egy terembe ahol sokféle kereszt található. Azt mondja az öregnek: no, válassz egyet, fiam! Az öregember sorra próbálja a kereszteket, míg végre az egyik megfelel. Ez jobb lesz, mint ami volt, ezt választom, mondja. Erre Péter apó: fiam, ez volt a te kereszted... László Zsuzsa 1905. december 15-én Nagykanizsán született. Ötéves koráig élt ott, majd szüleivel Budapestre vezet az út, a világhír felé. Nyolcéves korában már kiválóan zongorázik, s tudását a Zeneakadémián folytatja. Tizenhárom éves, amikor már önállóan komponál. Elsősorban dalokat, mert a költészetet nagyon szereti. Weiner Leó, majd Siklós Albert tanítványa. Még csak huszonnégy éves, amikor állami ösztöndíjasként Olaszországban, Rómában találjuk, ahol Respighi nagymester tanítványa. Ott kötött ismeretséget Pátzay Pállal, Vilt Tiborral, Medveczki Jenővel és több magyar művésszel. Hazatérve szerzői est a Zeneakadémián. Az első, de jó kritika hetekig tart. Elnyeri a Ferencz József-díjat. Huszonhét-huszonnyolc évesen a népdalgyűjtés fárasztó, de gyönyörű munkájába is belekezd. Irány: SOMOGY! Szabás és környéke. Előbb csak jegyzetel, majd viszi az akkori „magnetofont”, a fonográfot, a hengert, amit a népdalgyűjtők használtak Vikár Bélától kezdve Kodályon és Bartókon át. (Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy amikor tudomást szereztem arról, hogy BalaAz Európa Kiadó karácsonyi kínálatában ismét szerepel Ingmar Bergman-könyv. A könyvműhely — a svéd filmrendező és író „házi kiadója” — most a Képek című Bergman alkotást adta ki. Különleges kiadványnak számít Magyarországon Keresztes Szent János összes verseinek és válogatott prózai írásainak kiadása. A szépirodalmi munkák között jelenik meg Jorge Semprun De szép vasárnap! című könyve. A mű keserű búcsú az ifjúságtól, a baloldali illúzióktól. Napvilágot lát a portonbogláron „valaki” levétette nevét a kultúrházról, igen dühösen kifakadtam.) Farkas Ferencnek me- gyénkhez való kötődése nemcsak a népdalgyűjtésből ered. Az első Kossuth-díja után használatra kapott balatonlel- lei villában élt és komponált sok-sok nyáron át; sőt, eleinte egész évben itt tartózkodott családjával együtt. Ma már világhírű fia, András pár évig Balatonlellén járt iskolában. A Balaton-parti településen komponált műveit nehéz lenne felsorolni — a terjedelem miatt. Azonban Takáts Gyula költőnk verseiből komponált művét feltétlen meg kell említeni: a „Befagyott parton” és a „Vénasszonyok nyara” egy női és két gyermekkarra írottat. Mivel Somogyhoz, Lei- léhez is kötődik Farkas Ferenc, a 85. születésnapja előtt javasoltam akkor Boglárlelle vezetőségének, hogy ezt ismerjék el díszpolgári címmel. (Nem tették meg. Három év múltán Balatonlellén a sor...) Az „Örökifjú Feri Bátyám”, bár nemrég elveszítette szeretett feleségét, hű társát, segítőjét, győzött lelki ereje, s erősen dolgozik tovább. „Még igen sok teendőm van..., és még sokat hívnak külföldre” — mondja szerényen. Horváth Aladár tugál irodalom egyik legnagyobb alakjának, a Nobel-díjra is felterjesztett Jósé Samara- gónak egyik könyve. A kolostor regénye — egy különös álom és egy szerelem története. A karácsonyi könyvvásár egyik legnagyobb feltűnést keltő műve lehet John Updike alkotása: a Nyúlszív, amelyet a Nyúlcipő és az Eastwicki boszorkányok után a szerző legjobb műveként tartanak számon. Megjelenik Salman Rushdie Hárún és a Mesék Tengere című kötete is. Európai-újdonságok Bergman, Updike, Rusdie
