Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-08 / 289. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 8., kedd Privatizációs lízing A privatizációs lízing olyan eljárás, amely együtt biztosítja a tulajdonrészek privatizálá­sát, finanszírozását és egyben rendezi a finanszírozással kapcsolatos biztosítékok prob­lémáját is. Már három cégre nyújthatnak be lízingajánlatot a pályázók. A Start Kalocsai Autójavító és Kereskedelmi Kft, a Soproni Ruhagyár Rt és az Uránia Ruházati Kereske­delmi Kft állami tulajdonban lévő vagyonrészeit kínálják a tanácsadó cégek: a Vofa, a Budapest Holding, illetőleg a Budapest Investment. Az új technikával jelenleg az ala­csony jövedelmezőséggel működő, de feljavítható, állami többségi tulajdonú társaságok privatizálásának lehetőségét teremtik meg. 70 méteres virsli 70 méter hosszú, 30 centi­méter vastag óriásvirslivel kö­szöntötték az ecuadori fővá­ros vállalkozó szellemű iparo­sai Quito alapításának 458. évfordulóját. A 2,5 tonna marha- és sertéshús felhasz­nálásával készült hentesmű elkészítésében negyvenen vettek részt a főváros legne­vesebb szakácsainak szakmai irányításával. A szervezők a virsli értékesítéséből befolyt 5 ezer dollárt jótékonysági cé­lokra fordítják. Temető a holdban Az egyik japán temetkezési vállalkozás holdbéli temető lé­tesítésének gondolatával állt elő: amerikai rakétákkal juttat­nák föl a Holdra az építőanya­gokat, amelyekből hatalmas, tízezer halott befogadására alkalmas sírhelyet emelnének. A Sunray nevű vállalkozás 2,5 millió forintnak megfelelő ősz- szegért kínálja a holdbéli örök nyughelyét, azzal, hogy egy­ben garantálja a rokonoknak az űrbéli utazást, a hozzátar­tozók sírjának felkeresését is. Környezeti nevelés az iskolákban Befejeződött a Magyar Tu­dományos Akadémia székhá­zában a környezeti nevelésről tartott kétnapos tanácskozás. A konferencián részt vevő termé­szet- és környezetvédő tanárok állásfoglalást fogadtak el. Eb­ben leszögezik, hogy a környe­zeti műveltség és az ökológiai kultúra megszerzése minden magyar állampolgár joga. Ennek intézményes lehetőségét a köz­oktatás és a felsőoktatás kere­tében kell biztosítani. Javaslatot dolgoztak ki a környezeti neve­lés követelményrendszerére is. Az embargó a Dunaferrt sújtja Megbénulhat a Dunaferr Du­nai Vasmű exportforgalma ami­att, hogy életbe lépett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a dunai szállítási embargót előíró hatá­rozata. A vállalatcsoportnak csupán az év végéig még mint­egy 50 ezer tonna készterméket kellene vízi úton a megrende­lőkhöz juttatnia. Ugyanakkor veszélybe kerül az alap­anyag-ellátása is, hiszen a vas­gyártáshoz használt pellet és a szón nagy része a Dunán érke­zik Dunaújvárosba. Az idén a várható veszteséget mintegy százötvenmillió forintra becsülik a cég szakemberei, de a szállí­tási késedelemből adódó eset­leges piacvesztés következmé­nyei sokkal súlyosabbak lenné­nek, s forintban szinte nem is mérhetők. ^ Új típusú vidéki bolthálózatot Afész-kocsmák alkonya EK-segítség várható Takarékszövetkezeti gondok és lehetőségek CSÖKKENT A KERESLET — NAGYOBB INTEGRÁCIÓ KELL Lépésváltásra készülnek az áfészek. A szövetkezeti moz­galom december 10-11-én tartja kongresszusát Budapes­ten. A lehetséges változások­ról, a kongresszusi előkészü­letekről Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Szövet­ségének titkára mondta: — Az előkészítés során, pontosabban április óta meg­győződhettünk arról, hogy az átmeneti törvény végrehajtása nem okozott komoly problé­mát. Az úgynevezett legitimá­ciós folyamat június 30-ig si­mán lezajlott. A tagság egyér­telmű ragaszkodását jelenti, hogy 280 áfész közül 35 he­lyen választottak csak új elnö­köt. Egymillió 200 ezer tagot tartunk nyilván, ezek 70-^80 százaléka jelen volt a rész- közgyűléseken, illetve a júni­usi küldöttgyűléseken. A lényeg: június 30. óta az áfészek már az új, 1992. évi 1-es törvény szerint működ­nek, elfogadták az új alapsza­bályt. És ez nyomasztó teher­től mentesítette a tagságot, a szövetkezetek vezetőit. — Hogyan érintette az áfé- szeket a gazdasági átalaku­lás, a korábbiaknál nehezebb működési feltételek? Saját beszerzőhálózat Félévkor az áfészeknek mintegy a fele veszteséges volt, 10—15 nem is kerülhette el a csődeljárást, fizetésképte­lenné vált. Néhány ellen a fel- számolási eljárás is megin­dult. — Nyilván önök elemezték az okokat is ahhoz, hogy a to­vábblépést körültekintően ha­tározzák meg... — Úgy látjuk, hogy az előzmények összetettek. Első helyen azonban a külső kö­rülményeket kell említeni, ezek többségét nem voltak képesek hárítani. A forgalom visszaesésének oka is több­ágú. Meghatározó például, hogy az áfészek főleg a kisjö­vedelmű területeken működ­nek. Utalhatok a KGST- vagy lengyelpiac néven jegyzett konkurenciára; ezek nem adózott, kétes eredetű porté­káival a kisboltok nem verse­nyezhetnek. Megjegyzem, ez az a terület, ahol az államnak a maga eszközeivel be kel­lene avatkoznia. Tény viszont, hogy a hivatalos működésű magánkereskedők komoly versenytársat jelentenek. Mindezek tudatában úgy hatá­roztak az áfészek, hogy fölve­szik a versenyt. Már a kong­resszus előkészítése során el­jutottak arra az álláspontra, hogy meg kell teremteni a sa­ját, nagybani beszerzőrend­szert és ennek hálózatban kell működnie. A kongresszus, vélhetően meg fogja erősíteni ezt a célt. — Az Országos Tanács no­vemberi ülése nyomán, amely végső formába öntötte a kong­resszus programját, ön milyen kérdésekre hívná fel a figyel­met? Menekülés a veszteségtől — Fontos cél, hogy az áfé1 szék továbbra is az élelmi- szer-napicikk kereskedelem­ben kívánnak dolgozni. Ezért hozzáfognak a profiltisztítás­hoz, lemondanak a nyereség­gel nem végezhető tevékeny­ségről. Nem azonnal és főleg nem pánikszerűen teszik, hanem abban az ütemben, ahogy az üzleti lehetőségek ezt biztosít­ják. A vendéglátás területéről például bizonyosan kivonul­nak. Ám a kistelepülések, ta­nyaközpontok élelmiszer-ellá­tásában — ezek jövedelmező működtetése komoly gondot okoz — úgy látják, hogy új formát kell találni. Ajánlásként hangzott el, hogy az ilyen üz­letet magánkereskedőknek bérbeadják, az árukészlettel, felszereléssel, épülettel együtt. Alkalmazható módszer a családi vállalkozás is. — Milyen mértékben hat és főleg milyen következtetések levonására készteti az áfé- szeket az átalakuló mezőgaz­daság, a kialakulatlan falusi gazdálkodó réteg, amelyet a korábbinál jobban sújt a felvá­sárlás bizonytalansága? — Sajnos, komoly zavarok vannak a zöldség-, gyümölcs­ös élőállat felvásárlásában, ezt jól tudjuk. Minthogy az áfészek a téren már tapaszta­latokat szereztek, úgy látják, hogy a tagok szívesen folytat­nák, ám beleütköznek az érté­kesítés áthághatatlannak lát­szó akadályaiba. Hozzáte­szem: padlón van a feldolgo­zóipar is, a piac nem működik. Mindezek ismeretében arra az elhatározásra jutottunk, hogy az áfészek maguk hozzák létre a nagybani árubeszerző hálózatot. És ez a kongresz- szus határozati javaslatainak következő súlypontja. Szem­léltető példával: nem lehet kö­zömbös, hogy a cukorgyárban egy áfész jelenik meg vevő­ként vagy az ország 280 szö­vetkezete. A tárgyalási pozíció nyilván meghatározza az árat, hiszen nincs közbülső keres­kedelem. Ma ugyanis a nagy- kereskedő viszi el az élelmi­szerek árának nagyobb há­nyadát. A rendszerrel a ver­senyképességet akarjuk erő­síteni. De ez már nem is csak elhatározás kérdése, mint­hogy néhány megyében már működik a rendszer. Azt ta­pasztaltuk, hogy 10-15 száza­lékkal alalcsonyabb árakkal dolgoznak azok a boltjaink, amelyek e rendszerhez tar­toznak. Az élet változott — Mit gondol, az a mezőny, amely az új elvek, a megválto­zott körülmények között teszi a dolgát, tisztában van azzal, hogy a korábbi privilégizált helyzet után mire vállalkozik? — Úgy látom, egyre több vezető rádöbbent már, hogy az élet változott és neki is vál­toznia kell. K. E. A kétszintű bankrendszer bevezetése óta nehezebbé vált a takarékszövetkezetek helyzete. — Minden európai ország­ban kedvezmény vagy ka­matpreferencia formájában segítenek. Nálunk ilyesmiről nem beszélhetünk — mondta Dóri Jánosné, a Takarékszö­vetkezetek Somogy Megyei Szövetségének titkára. — A legtöbb problémát a forrásadó bevezetése okozza. Ebben az évben 200 millió forintot fize­tünk be a megyében forrása­dóként a betétek után. o A betétállomány több mint 30 százalékkal nőtt a tavalyi­hoz képest. Ennek oka egy­részt az, hogy a lakosság igyekszik biztonsági tartalékot képezni, másrészt a Bala- ton-parton elég sok vállalko­zás sikeres volt. A lakossági hitelkereslet lé­nyegesen kisebb volt, mint a múlt évben. Az emberek nagy része ugyanis megpróbál hitel nélkül gazdálkodni, mert a magas kamatokat nem tudja megfizetni. A takarékszövetkezetek számára az idén a bankközi piac is sokkal kevesebb eredményt hozott, mint tavaly. A vállalkozói hitelek aránya növekszik. A Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a nagyatádi és az igali takarék- szövetkezetek refinanszíro­zási hitellel is segítik a vállal­kozásokat. Ezt a kört még négy szövetkezet bevonásá­val szeretnék bővíteni. © Az országban 157 takarék- szövetkezet működik. Ebből tizennégy Somogy megyében. Itt van az ország legkisebb szövetkezete is — a gamási. Mindegyik szövetkezet önálló, de egyfajta hálózatszerű együttműködés most is van köztük. Nagybajomban is ki tudják venni például a Debre­cenben elhelyezett betétből a kívánt összeget. — A kis kirendeltségek fenntartása nagyon költség- igényes — mondta Dóri Já­nosné —, de nem akarjuk őket megszüntetni. Inkább válla­lunk minden olyan tevékeny­séget, amely pénzt hoz: hirde­tésfelvételt, áramdíj és gázdíj beszedését. A Balaton partján valutabeváltással is foglalko­zunk. A jövőben nagyobb integrá­ció szükséges a takarékszö­vetkezetek között. Fontos lenne az önállóság és a lakos­sággal való jó kapcsolat fenn­tartása, mert ez biztosítja a szövetkezetek életképessé­gét. © A Földművelésügyi Minisz­térium kérésére hitelszövet­kezeti küldöttségek vizsgálták, hogy melyik pénzintézet tudná legjobban segíteni a mező- gazdaságot. Tr, kanadai és olasz bankszakemberek vé­leménye szerint a takarékszö­vetkezetek állnak legközelebb a lakossághoz. Jól ismerik le­hetőségeiket és helyzetüket; ők rendelkeznek leginkább a mezőgazdaság finanszírozá­sának lehetőségével. Ennek a programnak a szervezése fo­lyamatban van. A tárgyalások szerint az Eu­rópai Közösség országai öt­millió ECU értékű vagyonfel- töltéssel, számítástechnikai fejlesztéssel és rendszerszer­vezéssel kívánják támogatni a magyarországi takarékszö­vetkezeteket. S. P. G. Továbbra is tart a hiúság vására Míg az európai és az amerikai ipar legtöbb ága recessziót él át, addig a kozmetikumgyártóknál — hála az emberi hiú­ságnak — töretlen a konjunktúra. A szépség üzlet és egyre inkább az, fogyasztónak és gyártónak egyaránt — legaláb­bis ez derül ki a német testápoló- és mosószergyártók ipari szövetségének a minap közzétett értékelő jelentéséből. A legnagyobb, 9,5 százalé­kos növekedést a női parfü­mök piacán mérték, a dezodo­rok esetében Németország­ban ez 8,4 százalékos volt. A gyártók az ózonlyuk növeke­déséből és a bőrrák fenyegető réméből is jelentős profitot vágtak zsebre: az újonnan pi­acra dobott magas faktorú, s ezért drágábban eladható fényvédő krémeket az 1992-es szupermeleg nyáron nagy haszonnal és rekord­mennyiségben értékesíthet­ték. Míg néhány fogyasztási cikk esetében — így az autó- vagy az elektronikai iparban — jö­vőre is csökkenő eladásokkal számolnak, a nagy kozmetikai cégek az Avontól a Welláig to­vábbi növekedést jósolnak maguknak: ez szakértők sze­rint 5-6 százalékos lesz, eb­ből négy százalék az árnöve­kedések számlájára írható majd. Kevésbé rózsás a mosó-, mosogató- és öblítőszerek előállítóinak helyzete. A kör­nyezetvédelmi kampányok következtében ugyanis ez az ágazat stagnál. A keletnémet testápoló és mosószeripar Németország egészéhez képest is rosszabb helyzetben van: a korábbinál kevesebbet gyárt és a mun­kanélküliség is rendkívüli mér­tékben sújtja. Míg 1989-ben a keletnémet területeken még csaknem kilencezer embert foglalkoztatott a testápolósze­rek gyártása, addig 1992 vé­gén csupán ezret. Hasonlóan a keletnémet mosószergyártás lendülete is megtört: 1989-ben 3000 fog­lalkoztatott még 370 ezer tonna mosószert gyártott, 1992-ben pedig már csak 550 ember dolgozott ebben az ágazatban, s ők mindössze 60 ezer tonna mosószert állítot­tak elő. Számlát ad a taxióra A három hónapos sikeres gyakorlati próba után a közeljövőben születik döntés az ügyben, hogy a taxikba melyik számlát adó készüléket helyezik majd el. Az egyik legnagyobb fővárosi fu­varozócégnél, a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál egy izraeli taxióra vizsgázott. Az új taxióra számlát ad, ez kizárja a taxisok körében a manipulációt, a ténylegesnél több tarifadíj felszámolását, a tisz­tességesen dolgozó taxisok számára viszont megkönnyíti a napi zárást. Felvételünk a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál készült. (MTI Fotó: Balaton József

Next

/
Thumbnails
Contents