Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám

4'A* A A ' A 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 4., péntek Tovább csökken az ipar termelése Robot a gyakorlóteremben Korszerűen fölszerelt szaktantermekben tanulnak a kaposvári Ipari Szakközépiskola ötödéves technikus tanulói. Ebben a tanévben nyolcvanhatan végeznek, s gyártástechno- lógusi, gépszerelő-karbantartó és ipari elektronikai technológusi képesítést kapnak. A gyakorlóteremben Sándor Gyula és Rezván Pál tanárok irányításával készülnek a hiva­tásra. Képünkön a fiatalok a számítógép vezérlésű komplett esztergályos és marós mun­kát végző roboton gyakorolnak. Gyertyás László felvétele KÖLTSÉGVETÉSI ABECE Ami lefaragható és ami növelhető FONYÓDI RENDŐRÖK SIKERE Villák veszélyben Lakat alatt a betörőbanda — Gyakrabban igazoltatnak Tovább csökkent az ipari termelés az év első háromne­gyedében — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium elemzése. Az első ne­gyedévben a visszaesés 19,5 százalék, a másodikban 13,6 százalék, a harmadikban azonban már csupán 5 száza­lékos volt, vagyis üteme foko­zatosan mérséklődött az előző év hasonló időszakához mér­ten. A termeléscsökkenés el­sősorban a belföldi kereslet je­lentős visszaesésével függ össze. Az l-lll. negyedévben az ipari termelés — nem szá­mítva az élelmiszeripart — fo­lyó áron 922 milliárd forintot ért el, amely összehasonlító áron 22,2 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. A visszaesés azonban nem egyformán érintette az egyes ágazatokat, hiszen a vizsgált időszak második fel­ében például a vaskohászat, közlekedési eszöz, fémtö­megcikk-, finomkerámia-, üveg-, kőolajfeldolgozó-, mű­anyagfeldolgozó- és háztar­A nyolcvanas évek költség- vetései számára a legna­gyobb érvágást a támogatá­sok, a dotációk jelentették. Mil­liárdosat költött minden esz­tendőben az állam arra, hogy fedezze a vállalati gazdálko­dás hiányait. Még az előállítás szakaszában igyekezett meg­téríteni a termelőknek a fo­gyasztói árakban el nem is­mertethető többletköltségeket, és azt a nyereséget, amitől az árak behatároltsága miatt eleve elesett. Semmi sem volt drága azért, hogy a fogyasztó ne érezze a pénztárcáján a döcögő gazdaság gondjait. E miatt a szemlélet miatt a támogatási csatornákon kifolyt a költségvetés bukszájából a bevételek csaknem egyhar- mada, a bruttó hazai termék — a GDP — egyötöde. S mi­közben csörgedeztek a milliók a vállalati kasszákba, a cégek vegetáltak tovább, függetlenül attól, hogy létük gyarapította vagy csak apasztotta a nem­zeti jövedelmet. A költségve­tés segítségével a hatékonyan tási vegyipar, valamint a papír­ipar már növekedést mutathat ki. Csökkent viszont a III. ne­gyedévben . az előállított ter­mékek mennyisége a mű­szer-, gyógyszer-, selyem-, bőr- és szőrmeiparban , vala­mint a gázgyártásban. A vizsgált időszak adatai alapján kissé módosult az ipar szerkezete is. A vegyipar, amely termelési érték alapján 34,5 százalékos arányt képvi­sel, tovább erősödött, és nőtt a villamosenergia-ipar (11,7 százalék), valamint a könnyű­ipar (15,2 százalék) részará­nya is. Az ipari értékesítés az l-lll. negyedévben a termelés­nél kisebb mértékben, 19,1 százalékkal csökkent, bel­földre 23,2 százalékkal, kül­földre 5,5 százalékkal értéke­sítettek kevesebbet, mint ta­valy. A piacok szűkülése leg- joban a gépipart és a vegy­ipart érintette, exportjuk 16,6, illetve 10,3 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly. A többi ágazat növelni tudta exportér­tékesítését. termelők tarották el a ráfize­téssel dolgozókat, a veszte­séges alapanyag- és kiter­melő ágazatokban magasabb bért fizettek az alkalmazottak­nak, mint ott, ahonnan a jöve­delmük ténylegesen szárma­zott. Mindez károsan hatott az egész társadalom jövedelem- termelő képességére. Nem segítették a gazdasági tisztánlátást a fogyasztói ár­támogatások sem. Nem derült ki, hogy egyik vagy másik ter­mék előállítása valójában mennyi pénzébe kerül a tár- sadalomank, mekkiora költ­séggel jár a fogyasztásuk. A bolti árak ugyanis a költsége­ket csak részben tartalmaz­zák. Egyes termékek sokkal olcsóbbak voltak, mások aránytalanul drágábbak annál, mint amennyibe előállításuk ténylegesen került. Ezt nagy­jából a vevők is tudták, érthe­tően többet fogyasztottak a dotált temrékekből, mint a drágábbakból, az üzletek pol­cairól pedig azok az áruféle­ségek hiányoztak, amelyeket a legtöbben kerestek. E téren gyökeres a változás a költ­ségvetés egyes fejezeteiből száműzték a dotációt és csak ott hagyták meg minimális mértékben, ahol az érintettek pénztárcája egyszerűen nem engedte volna meg a többlet­terheket. Mindössze 100 milli­árd forint — a GDP 7,3 száza­léka — „maradt” erre a célra, elsősorban az agrárszektor támogatására és a közleke­dés, valamint a háztartási energia fogyasztói áremelke­désének kompenzálására. Vannak persze bizonyos ál­lami kiadások — ilyen a csa­ládpolitikai célokra szánt pénz, az egészségügy, a köz­oktatás, a távközlési hálózat bővítése — amelyek még a takarékosság kényszere ese­tén sem számítanak kidobott pénznek. Bár csak közvetve, s nem is azonnal, de a lakosági, vállalati jövedelmeket növelik, valamint az adóterhek súlyos­bítása nélkül az adóbevétele­ket szaporítják. Bácskai Tamás Nyáron főként azért fosztják ki gyakran a villákat, a hétvégi házakat, mert — ahogy mon­dani szokták — a bűnözők ilyenkor „lerajzanak" a Bala­tonra. Két üdülési idény között pedig azért vannak veszély­ben, mert lakóik hazamennek. A fonyódi rendőrőrsön hallot­tam, hogy az utóbbi időben az egy-egy utcában érdekelt tu­lajdonosok egymást váltva visszajönnek. Azt tapasztal­ták: ha a tolvajok az utcában „mozgást” észlelnek, elbátor- talanodnak. Ez persze még nem általános. Szükség van a rendőrök fokozott figyelmére is. A fonyódi őrs járőrei tudják, mire kell ilyenkor különösen odafigyelni. Már az is meg­esett, hogy a villa lakója olyan szétszórtan távozott, hogy a kulcsot rajta hagyta az ajtón. Természetesen a fő figyelem a gyanús alakok tevékenysé­gére irányul. Doma János őrsparancsnok elmondta: ki­tartó talpalással rendszeresen ellenőrzik az elnéptelenedett körzeteket. Betöréssorozatnál gyakran már az első behato­láskor sejtik, kik a tettesek, csakhát a perdöntő bizonyíté­kok hiányoznak. így voltak az­zal a hattagú betörőbandával is, amely már hosszabb idő óta fosztogatta Fonyód térsé­gében a villákat, üzleteket. Nem adták fel. Összefogtak a keszthelyi kollégákkal, és egy alkalmas pillanatban lecsap­tak. A társaság már lakat alatt várja a lefoglalt nagy mennyi­ségű „szajré” számbavételét és a vádemelést. Sikert értek el egy másik — igaz, csak két­tagú — fosztogató együttes lebuktatásában is. Már a nyá­ron „látótérbe” kerültek, több­ször igazoltatták őket, ám a kérdésekre előadott „mesék” olyan kitűnően voltak meg­szerkesztve, hogy a rend­őröknek intézkedés nélkül kel­lett továbbállniuk. Ám nemrég rajtuk ütöttek „munka” közben. A tettenérés után már nem sok értelme volt a szép sza­vaknak. A fonyódi rendőrök utóbbi két sikere jó „belépő” az őrsből a rendőrkapitányságba, amely hamarosan megkezdi működését a Balaton-parti vá­rosban. Sz. N. Tartós szárazság várható jövőre is Aszálymegelőzési program készül Az idei aszálykárok okai­ról és következményeiről tanácskoztak vízügyi, ag­rármeteorológus és agrár- szakemberek a Földműve­lésügyi Minisztériumban. — Nem akkor kell felfigyelni az aszályra, amikor már „ég” a határ, hanem stratégiailag kell felkészülni rá — mondta dr. Harnos Zsolt egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Aka­démia a jövőben foglalkozni kíván a problémával, mert az elmúlt évtizedek időjárási vi­szonyai alapján készült ag­rármeteorológiai előrejelzések a közeljövőben tartós száraz­ságot ígérnek a Kárpát-me­dencében, s várhatóan tovább csökken majd a talaj nedves­ségtartalma. Ezért szárazság­tűrő vetőmagvakra lesz szük­ség, jobban oda kell figyelni a táj agrometeorológiai viszo­nyaihoz igazodó termelési el­járásokra, a talajművelésre, a növényvédelemre, a táp­anyag-utánpótlás biztosítá­sára. Olyan átfogó programra van szükség, amely magában foglalja a megelőzést és a vé­dekezést, folyamatosan gon­dol az aszálykárok elhárítá­sára. Tartósan alkalmazkodni kell a csapadékban szegé­nyebb viszonyokhoz. Dr. Öcsödi Gyulától, a Föld- mvelésügyi Minisztérium osz­tályvezetőjétől megtudtuk, hogy az aszály a legnagyobb kiesést az őszi betakarítású szántóföldi növényeknél okozta, ezen belül is elsősor­ban a kukorica és a cukorrépa károsodott, de kedvezőtlenül érintette a vízhiány az áru- és takarmánynövényeket, a zöldség- és gyümölcsféléket, valamint a szőlőt. Még nem végleges számítások szerint mintegy 30 milliárd forint ér­tékű a terméskiesés. Súlyosbította a helyzetet, hogy az aszály olyan időszak­ban következett be, amikor a mezőgazdaság likviditási gondokkal küzd, folyamatban van az átalakulás és a kárpót­lási törvény végrehajtása, amikor 500 szövetkezet a lét és nemlét határán él és há­romszáznál több közös gaz­daság felszámolás alatt áll. Az aszálykár pénzszűke miatt teljes egészében nem volt kompenzálható. A kor­mány mentesítette a termelő­ket a vízkészlet-használati díj fizetése alól, az öntözővíz fel­használók elszámolhatták költségeiket. Negyven száza­lékos támogatást vehettek igénybe az idén az öntözési beruházásokra vállalkozó gazdálkodók, és 10 százalé­kos kamattámogatásban ré­szesültek az öntözéshez fel­vett hitelek. így mintegy 600 millió forinttal csökkentették az öntöző gazdaságok költsé­geit. A beruházások támoga­tására az idén 800-900 millió forintot fordított a kormányzat, ezzel mintegy 2 milliárd forint értékű beruházásra jutott pénztük a mezőgazdasági termelőknek. A pénz egy ré­szét azonban nem fejlesz­tésre, hanem a régi, elavult berendezések cseréjére fordí­tották a gazdálkodók. A káro­kat enyhítendő a kormány meghosszabbította a korábbi aszálykárok rendezéséhez nyújtott hitelkamatok törlesz­tési idejét, a gabona őszi fel­vásárlásához felvett hitelek után pedig további 10 száza­lékos kamatpreferenciát ad­tak. Ugyanennyi kamattámo­gatás járt az őszi vetésekhez és a talajmunkákhoz felvett hi­telekre is. A szárazság további pusztí­tásának enyhítésére hamaro­san aszály-megelőzési prog­ramot dolgoz ki a mezőgazda- sági tárca. A programot nem­zetközi segélyekből és hazai fejlesztési források igénybevé­telével kívánják megvalósí­tani. Újvári Gizella HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügye­leté 7-13-ig. Városkörnyéki hét­végi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjú­ság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Ka­darkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos­dós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz­tett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórház­ban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u.’7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13—440., nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50-64.0, nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csü­törtökig 8-12.30-ig, pénteken 8­12- ig, szombaton 8—14-ig. Pá­ratlan héten hétvégi ügyelet. Ba­latonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szomba­ton 8-14-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Megváltó patika, Felszabadulás u. 5. Tel.: 716., nyitva 8-19-ig, szombaton 8- 14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Cso­konai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30­13.30- ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá­kóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitva 7.30- 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgá­lat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10- 041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton-va- sárnap, munkaszüneti napokon 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Za- márdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31- 033, nyitva hétfőtől péntekig 8­19- ig. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20- 042. Nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület:dr. Kadlic András, Kadarkút (tel: 52), dr. Szabó Lajos, Ecseny, dr. Balázs Péter, Ráksi (tel: 72-343), dr. Szokolics Gyula, Kaposvár, Tompa M. u. 10. (tel: 15—486), dr. Komlós Dezső, Osztopán (tel: 59).Marcali kerület: dr. Sa- vanyó József, Böhönye (tel: 70), dr. Lukács Csaba, Fonyód, Ba­dacsony u. 36. (tel: 60-953), dr. Bódai József, Balatonfenyves (tel: 61-739), dr. Szijjártó Fe­renc, Somogy Sámson (tel: 4).Nagyatádi kerület: dr. Sza­badkai Miklós, Segesd (tel: 4)‘, dr. Széli Csaba, Barcs, Széche­nyi u. 17., dr. Szujó Ignác, Barcs, Vörösmarty u. 14. (tel: 703), dr. Hegyi Flórián, Ber- zence (tel: 20).Siófoki kerület: dr. Lövey László, Balatonszár­szó (tel: 40-511), dr. Oláh La­jos, Balatonboglár, Liliom u. 9. (tel: 50-828), dr. Cseplits István, Nágocs, dr. Kiss Pál, Tab, Kos­suth u. 44. (tel: 20-747). Az ügyelet 5-én reggel 8 órá­tól 7-én, reggel 8 óráig tart. A kaposvári Állatkórház 5-én 10- 12 óra között tart nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents