Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
1992. december 31., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 5 A mellfekvenc árulkodik Madarat tolláról, férfiembert nyakkendőjéről... Szatócs lett a Huszka unoka Az elegáns öltözék elmaradhatatlan darabja, a nyakkendő mintegy 350 évvel ezelőtt tűnt fel a divat egén. A tréfáskedvű nyelvújítók által nyaktekerészeti mellfekvenc- nek keresztelt ruhatartozékkal — miként a divattörténészek tudni vélik — mi magyarok ajándékoztuk meg az emberiséget. Richelieu bíboros könnyű lovasságának mintegy 2000 magyar huszár is tagja volt, s nyalka honfitársaink egyenruháját egészítette ki az akkor újdonságszámba menő nyakravaló. Ma már a férfiöltözék legegyénibb darabjaként tartják számon a nyakkendőt, amely számtalan szín-, hossz- és formaváltozatban hódít szerte a világon. De nemcsak „öltöztet”, hanem árulkodik is. A divatpszichológusok ugyanis határozottan állítják: abból, hogy ki milyen nyakkendőt visel, az illető sokféle jellemző tulajdonságára lehet következtetni: Szerintük például a bohém művészlelkek többnyire nem az inggallér alá bújtatott, hanem a szinte sálként viselt nyakkendőket kedvelik. A hibátlan megjelenésre sokat adó, pedáns gavallérok többsége a csokornyakkendő híve. A vidám, örökifjú férfiak körében a cipőpertlire emlékeztető „zsinegnyakkendő” (amit az olaszok találóan spagettikendőnek hívnak) a népszerű. A hosszú — s jobbára szolid, sötét színárnyalatú — nyakrava- lók viselői általában hagyománytisztelők, sőt konzervatívak. Nem mondható el ugyanez azokról, akik gumipánttal fölerősíthető, előrekötött mellfekvenceket hordanak — őket tudniillik nemcsak az öltözködésben, hanem általában is a lezserség, a tradíciók iránti közömbösség jellemzi. — borgó — Miközben egyre-másra nyílnak az éjjel-nappal vevőt váró üzletek — igaz, árukészletük jobbára márkás italokból, dohányneműből, Mars és Bounty csokoládéból áll — sorra lehúzzák a redőnyt az élelmiszerboltok, az iparcikkeket árusító üzletek. A megoldást néhány vállalkozó egy régi, jól bevált kereskedelmi metodika újjászületésében vélte felfedezni. Ez a módszer nem más, mint a szatócsok mai igények alapján kialakított országos hálózata. Mit használhatunk fel ma a szatócsság egykori értékeiből? Erről kérdeztük Huszka József Leót, a Szatócs Üzlet- hálózat ügyvezető igazgatóját. — Feltaláltuk a spanyolviaszt. A szatócsok kereskedelmi módszerének lényege: válaszd a legrövidebb utat! Ezen juttasd el az árut a termelőtől a vevőhöz. Ez a magától értetődő kereskedelmi alapelv azonban csak akkor használható jól a vevő érdekében, ha valamennyi kereskedelmi tevékenység egyetlen cég kezében van. Az új-régi értékesítési rendszer lényege az, hogy országszerte diszkontáruházak épülnek a nagyobb városoktól nyolc-tíz kilométerre. Ezekbe a diszkont áruház-raktárakba szállítják be a legkülönfélébb — jelenleg kétszáz féle — árut, amit azután igen eredeti módon juttatnak el, akár a legapróbb falucskában élő háziasszonyhoz is. — Hirdetéseket tettünk közzé, vállalkozókat, szatócsokat kerestünk. Azt ajánlottuk nekik, hogy ha házuk, lakásuk egy-egy helyiségét, a garázst, a fészert vagy éppen egy lakószobát üzlet céljára megnyitnak, mi azt egységes berendezéssel szereljük fel: pénztárgépet, üzlet- és raktárberendezést adunk. Továbbá a napi kereslet-kínálat pontos, helyi ismerete alapján az általuk megrendelt árut mi magunk leszállítjuk, bizományosi értékesítésre átadjuk a szatócsoknak. Ez idáig országszerte kétszáz vállalkozó nyitott saját helyiségeiben szatócs üzletet. Jövőre 700-1000 üzletet terveznek, főleg rosszul ellátott településeken, de várják a leendő szatócsokat az ország minden tájáról, ahol erre igény, jelentkező mutatkozik. — Ismerős a neve. _ — Huszka unoka vagyok. És ami furcsa, ez idáig a zenei pályán dolgoztam, mégpedig a könnyűzene világában. Üzlettársam, Csomós János is koncertek hangosításával foglalkozott. B. Sz. P. Elalvás előtt tanulni Nemzedékek sora kívánta pokolra a biflázást, s bízott valamilyen csodamódszer feltalálásában, hogy a tanulás he kerüljön annyi fáradságba. A legfrissebb kutatások szerint ha közvetlenül az elalvás előtt olvasunk át valamit, az ismeretek igen gyorsan és tartósan rögzülnek az emberi emlékezetben. Azok a kísérleti személyek, akik átaludták az álomszakaszt, az azt megelőzően megismert információkat 300-szor, 400-szor jobban megjegyezték, mint azok, akiket többször felébresztettek. Ügyesebbek a kislányok Két egyetemi pszichológus által kifejlesztett újfajta intelligencia-teszt azt mutatja, hogy a kislányok az első iskolás években ügyesebbek, mint a fiúk. Ennek az az oka, hogy a kislányok természetes adottságaiknál fogva jobban tudnak tervezni. Jack Naglieri professzor és kollégája az Ohioi Állami Egyetemen kidolgozott egy olyan tesztet, amelynek segítségével azt lehet mérni, hogy egy gyermek milyen jól tud megtervezni egy tevékenységet, s milyen színvonalon képes két dolgot egyidejűleg vagy egymás után elvégezni. Az 544 iskolással Co- lombusban (Ohio) végzett kísérlet eredményei szerint a kislányok a tervezési folyamatban a 4., 5. és 6. osztályokban egyaránt sokkal jobb eredményeket értek el. Abel Adándon \ Tilágjárók lettek a székelyek. Mint valaha Ábel, akit az élet egyre tágabb mezőségeire küldött kalandozni tollával Tamási Áron, a jeles erdélyi író. A csicsói legény épp törökbúza csöveket készült kopozni egy jókora vékába, miközben „a nap már-már a földig húzta volna bé az eget, mint valami nagy piros alma”, amikor a bejárathoz vezető négy kőgrádicson neszezés hallott. Megjött apja a hegyről, s mondá neki : holnap mégy föl a Hargitára, pásztornak , valamiféle bank erdejébe. A rengetegből aztán Amerikába is eljutott a néphős, aki magára hagyottan, elesetten is kiállta a próbákat. Most itt ül velem szemben, egy kórházi ágyon Tamási Ignác, az író unokaöccse, aki nemrég tért vissza az Atlanti-óceán túlsó partján elterülő kontinensnyi országból. „Ágyúöntő Gábor Áron/Jó püspökünk Márton Áron/Híres írónk Tamási Áron/ Székelyföldünk büszkesége ez a három Áron." Némi nehézséggel keresgéli emlékezetében a szavakat, de aztán összeáll az idézet,. — Édesapám gyakorta írogatott találós kérdéseket, meg tréfás rigmusokat lakodalmakra — emlékezett. — Ő tanított meg erre a versre is, amikor nálunk vendégeskedett az Áron bácsi meg barátja, a Sütő András. Iszogattak, beszélgettek. Én meg odamentem hozzájuk, elszavaltam a pár sort, mire kaptam egy cukorkát. Ha elszopogattam, visszasündörögtem hozzájuk újra verselni. — Európában a köműves- séggel, no meg ácsmunkával szoktam foglalkozni — mondta a 44 telet megélt Ignác, aki elemi iskoláit Farkaslakán, a szakmunkásképzőt meg Gyer- gyószentmiklóson végezte. Még diákoskodott, amikor meghalt a világhírt elért író, temetésére azonban nem engedték haza. Meg sem indokolták a tiltást. —- Nemzeti vagy vallási ünnepeken, de még vasárnapokon is behívtak bennünket az iskolába. — Ott aztán vetélkedhettünk kedvünkre matematikából, meg szerveztek ezekre a napokra, amikor a család mellett lett volna helyünk, ping-pong versenyt is. — Később, már meglett emberként gyakran dolgoztam együtt Gáspár bácsival, aki testvére volt Tamási Áronnak. — Persze főképp telente, amikor szenet égettünk. Mert ez volt szülőfalum fő megélhetési forrása — többet fizetett, mint az építkezések. Sokáig hazajártam Nagyváradról is, ahová költöztünk. Na, az egy másik történet! Kerítést építettünk a romosán vásárolt családi ház köré, rendbe pofoztuk az egészet, sőt, még ki is bővítettük valamelyest, de aztán jó, ha kétszer fü- rödtem a fürdőszobában, mert eldózerolták az egészet. Legalább háromszázezer lejem volt benne, mire kaptam érte 16 920 lejt, meg 54 bánit. No és beköltözhettem egy állami panellakásba bérlőnek. Nem csoda, hogy két nap alatt megőszültem. Ragaszkodott szülőföldjéhez, de mennie kellett. '86-ban disz- szidált a zöldhatáron át egy ba- rátjával.Őt nem a kukoricamor- zsolás mellől állították fel — börtönbe akarták csukni. — Be akartak zárni Romániában, azért indultam el — mondta. — Líbiába küldött ki az Argon cég, alá is írtam két évet. De nem fizettek egy vasat sem jó esztendeig, mert abból fizette ki az állam a hatalmas nagy adósságát. Ezért amikor szabadságra hazaengedtek, nem akartam visszamenni. Persze kértem a pénzt, mint ahogyan kérte nyolcezer kollégám is, de megfenyegettek bennünket. Szóval elindultam, s egyszer csak odaértem Kanadába. Arrafelé rengeteg a fa, mint nálunk is, s mindenki abból építkezik. Akadt hát munkám jócskán. Vettem is egy házat ott a barátommal, meg két telket. Azon gondolkodom, hogy munkabéremből Ádándon próbálok háznak való helyet vásárolni. Mert elszegődtem dolgozni a Máltádhoz: az orrműtétem előtt a badacsonyi kikötőt építgettem társaimmal. — Gyermekkori barátaim ugyancsak csudálkoznak, hogy mennyi helyet bejádam, ha hazaérek. Egyébként sokfelé találkoztam már földieimmel a nagyvilágban — mindenfelé dolgoznak székelyek. Keresik a boldogulást. — Sokat tanultam az Áron bácsitól. A kanadai Hamilton városkában például egyszer a pap a nagybácsimtól idézett a gyülekezetnek, hogy aszongya: „Azéd születtünk a világra, hogy valahol otthon legyünk.” Czene Attila Mindenhol magyarok Minden tévénéző tudja, hogy Tony Curtis, Jessica Lange, Paul Newman magyar származású. Az elsőnek még élnek rokonai hazánkban, a másik kettőnek a szülője, nagyszülője volt kivándorolt magyar. Most egy újabb magyar, Rónay Egon Londonban élő vendéglő-, étterem- és ho- telhálózat-tulajdonos, számos rangos receptkönyv szerzőjének az unokája, Shebah Rónay lép színipályára. Á húszéves ifjú hölgy nem végzett színművészeti akadémiát, a háború utáni évek isméd angol filmszínésznője Sylvia Sims tanította. Ez év őszén Windsorban lépett fel Simon Gray „Kánikula” című darabjában. Mgst egy tévésorozat januári indulásánál áll a kamerák elé az „Ember, aki síd” sorozat egyik főszereplőjeként. Shebah örökölte édesanyja, Edina Rónay szépségét és színészi képességeit. A mama ugyanis színésznő volt, mielőtt divattervező lett volna. „Anyámtól rengeteget tanultam. Hasznos tanácsait mindig megfogadom. Ő tanított beszédtechnikára. Apám videofilm-rendező, szigorú kritikusom, de ő is bátorít.” Shebah Rónay abban reménykedik, hogy Simon Gray darabját a londoni West End színházairlak színpadán is bemutatják. BEJÁRT ES A PIRAMIS Maurice Bejad, világhírű koreográfus a székhelyét egy rövid időre Egyiptomba tette át. Új koreográfiájának témája a mozlim vallás. Bemutató a Gizeh előtti téren lesz. Egyiptom tödénete a kerete a balettnek. Zenét Beethoventől kezdve iszlám motívumokon át képzelte a balett alá. 60 táncos lép színpadra a tödénelmi háttér előtt. A téma és a tánc egyaránt igen színes. Kevesen mondhatják, hogy díszletként a piramist használták fel. Sztárok — egy emberevő szemével „Sharon Stone igazi ínyencfalatnak tűnik” — jelentette ki egy japán bestseller-író, Issei Sagawa. Ezzel bizonyára sok féríitársa egyetéd, csakhogy ő szó szerint gondolja. Sagawa ugyanis emberevő. Párizsban még ma is sokan emlékeznek arra, amikor Sagawa 11 évvel ezelőtt megölte holland barátnőjét, majd apránként, ínyenc módjára, elfogyasztotta. Franciaországból azonnal kiutasították és visszaküldték hazájába. Ott elmebetegnek nyilvánították, ezéd kiengedték a bödönből, sőt, néhány éve az elmegyógyintézetből is. Ma sikeres író, pornófilmeket forgat és tévéfellépéseket vállal. Sagawa most egy férfimagazin, a Newlook kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a Bárányok hallgatnak című film kifejezetten dühítette. „Hanni- bál-kannibál olyan figura, melyet nem emberevő talált ki. Ő olyan szörnyeteg, aki mindent fölzabái. Az igazi kannibálok válogatósak. Csak csinos, bájos, tiszta lányokat esznek.” A főszereplő már egy fokkal jobban tetszett neki: „Jodie Foster sem rossz. Kár, hogy a filmben Hannibál nem eszi meg. Bár, őszintén szólva Jodie Foster nekem sem egészen az esetem.” Római kori kincseshajó Kincsekkel megrakott hajót fedeztek fel a ligúriai padoknál. A római teherhajó Kr. e. 70-ben süllyedt el, amire a roncsok között talált érmékből lehet következtetni. A fedélzeten eddig 41 amforát találtak, a homokba süllyedt hajófar pedig hatalmas szobrokat rejteget. A víz alatt régészeti lelet kutatóinak vezetője szerint bronzszobrok és egyéb édé- kes kincsek felszínre hozása várható. A szakemberek erre a hajó jellegéből, s az eddig talált rakományból következtetnek.
