Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Szabad György az Országgyűlés idei munkájáról Eredményeink záloga a nemzet türelme, tettvágya Hortobágyon a parlagi sasok Hortobágyra érkeztek azok a sasok, amelyeket Németországba akartak illegálisan átcsempészni. A parlagi sas keleti alfajának 11 egyedéről van szó. A kipusztulóban lévő faj itthon is fokozottan védettnek számít, a Kárpát-medencében 70, de Európában is csak 300 pár fészkel. A Hortobágyi Nemzeti Park vadmadár rehabilitációs telepén lévő fiatal madarakról az első napi szemrevételezésen az derült ki, hogy a repülést most tanulják, a vadászatot nem ismerik, viszont az ember kezéből táplálkoznak. Szabadon bocsátásuk előtt a telet itt töltik és csak akkor kezdhetnek önálló életet, ha mozgásuk és táplálékszerzésük biztos lesz, különben a pusztulás várna rájuk. (MTI Fotó: Oláh Tibor) AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL HATÁRIDŐ-HALASZTÁS — IGAZOLÁS NÉLKÜL (Folytatás az 1. oldalról) A teljesség igénye nélkül megemlítenék ezek közül néhányat. Átalakulásunk egyik legfontosabb területének jogi szabályozását igyekezett elősegíteni a szövetkezetekről szóló törvény és a vele kapcsolatos birtokrendezés. A törvényhozás már az év elején eljutott e meghatározó jogszabály megalkotásához, de hamarosan kötelességének érezte a Ház, hogy ezt a törvényt módosítsa. Nem alaptalanul ért minket a kritika azért, mert nem mindjárt az első lépésben hoztuk meg ezt a fontos törvényt. A feladat újszerűsége, az idő rövidsége, valamint a társadalom sürgetése ebben a kérdésben éppúgy szerepet játszott, mint az a szándékunk, hogy megfeleljünk az Alkotmánybíróság elvárásainak. A kritika jogosságához nem fér kétség, de azért az is értékelendő, hogy az Országgyűlés eljutott a helyes felismeréshez: indokolt a már elfogadott törvény korrigálása is, és képesek voltunk az „önkorrekcióra”, amit az átalakulás kényes időszakában külön is méltánylandónak tartok. Nagy munkát jelentett a kárpótlási törvények egész sorozatának lezárása. Ez évben főként a személyükben üldözöttek kárpótlásáról gondoskodott — körültekintően — a parlament. — Gazdasági és társadalompolitikai feladatoknak tettek eleget a képviselők, amikor hosszú tárgyalások so|£n megalkották az új Munka Törvénykönyvét, amelyben a szociális szempontok és a termelés korszerűsítésének követelményei ötvöződnek az egyéni jogok és a demokrácia követelményeinek egyidejű érvényesítésével. Nagyon fontos volt a köztisztviselők helyzetének, jogviszonyának szabályozása, ugyanígy az igazságügy és az igazságszolgáltatás legkülönbözőbb szintjén dolgozók munkaviszonyának speciális szabályozása. A gazdaságban különös jelentőségű a bankszervezetek és a hitelezést érintő jogszabályok, a koncessziós törvények — kivált a távközlés, a közlekedés és az úthálózattal kapcsolatos döntések — megszületése. Részben ehhez, de főképpen a Világkiállítás ügyéhez tartozik a lágymányosi híd építéséről szóló törvény. Ami pedig az Expót illeti, az országy- gyűlés meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán az előkészületeket nemzetközileg is méltányolták. Szociális téren három jogszabállyal járult hozzá a képviselőház az öröklött nehézségek leküzdéséhez. Az idén a nyugdíjak emelése terén, hosszú idő óta először, sikerült biztosítani a reálértékek romlásának ellensúlyozását, sőt némi korrekciót is elérni a régi nyugdíjasok javára. A növekvő munkanélküliség okozta problémák leküzdésére — segélyek, átképzési támogatások formájában — tetemes anyagi eszközöket szavazott meg a parlament. Örvendetes, hogy az idei költségvetés az előkészítés javulása, valamint a törvénykezési munka kívánatos rugalmaságának eredményeként — idejében elkészült. A Pénzügyminisztérium véleménye szerint a deficit mértéke nem teszi kérdésessé a végrehajthatóságot. Az Országgyűlés, úgy Ítélem meg, a nagy nehézségek ellenére előbbre lépett; nemcsak a jogalkotást szolgálta, hanem az ország felemelkedésének feltételeit is biztosította. Magyarország stabilitása — reményeink szerint — nem utolsósorban a törvény- hozás működésének eredményeként javult. Továbbhaladásunk feltétele: a magyar nemzet türelemmel párosult józansága. Kívánom, hogy a következő évben, ezt megőrizve, tettvágyát nem korlátozva, mérlegelje minden lépését és akkor bizonyos, hogy előrébb jutunk megkezdett utunkon — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabad György. (Koós) Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlási igényének benyújtási határideje 1992. november 2-án lejárt. Sokan az újságokban közölt kárpótlási sorozatunkból értesültek arról, hogy a hadifogságban töltött időért adott nyugdíjemelésen kívül más címen is jár részükre kárpótlás. Mivel azonban kérelmük benyújtásának határidejét le- késték, tudni szeretnék: számíthatnak-e valamilyen méltányosságra, vagy végleg kizárták magukat a jogosultak köréből? A választ dr. Szabadi Attilától, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal főosztályvezetőjétől kaptuk: — A törvény szerint mindazok, akik lekésték a határidőt, nyolc napon belül a késedelem okait jelző írásbeli kérelemmel élhettek. Ez az általános szabály. De a kárpótlási hivatalok humánusan kezelik az ügyeket és 1992. december 31-igjndoklás és igazolás nélkül is elfogadják a kérelmeket. (Nem a kárpótlási igények leadásának határidejét hosszabbították meg, hanem azt az időpontot ^terjesztették ki az év végéig' amíg a határidőn túl is elfogadnak kérelmeket anélkül, hogy a késedelmet igazolni kellene.) Ugyanez az engedmény vonatkozik azokra a kárpótlásra jogosultak ra is, akik külföldön élnek. A közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény szerint az elmulasztott határidő utolsó napjától — a szóban forgó ügyben 1992. november 2-tól — számított hat hónapon túl már igazolási kérelmet sem lehet előterjeszteni, ettől kezdve a hivatalnak már nincs mérlegelési joga, nem fogadhatja el a kérelmeket. A késés jogvesztéssel jár. — Számos félreértésre ad okot az is, hogy a hadifogolyként az egykori Szovjetunióban töltött idő alapján járó kárpótlási összeg kiszámításakor figyelembe vett adatok nem mindig egyeznek azzal, amit a nyugdíjemelésnél figyelembe vettek. — Ennek az eltérésnek az az oka, hogy a szovjet hadifogságból a kárpótlás szempontjából csak az 1945. augusztus 1 -je utáni időszak vehető figyelembe. Az előtte fogságban töltött idő hadifogságnak minősül, azt követően kezdődik a kárpótlás szempontjából méltányolható kényszermunka. (újvári) „TÖBB VÁLTOZTATÁS NEM TÖRTÉNT MEG...” A Kisosz az adótörvény-módosításokról A Videoton Oroszországban Vegyes vállalatok alakítását tervezi Oroszországban a Videoton. Széles Gábor, a Videoton Holding Rt vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy televíziógyártásra, olajipari berendezések, sornyomtatók, CD-lemezek, s a közelmúltban Székesfehévárott megalakult Ipari Centrumok Szövetségén belül más, nem híradásipari termékek előállítására akarnak közös vállalatokat létrehozni. Az orosz partnerek részéről a legnagyobb érdeklődés, — amit egyébként a közelmúltban a Videotonban járt orosz miniszterelnök-helyettes is megerősített — a televíziógyártás iránt nyilvánul meg: hamarosan évi 200 ezer készüléket előállító összeszerelő üzem létrehozását tervezik. A vegyes vállalatok alapításához a Videoton főként szakértői segítséggel, alaptechnológiával, alkatrészekkel járul hozzá. Az adótörvények 1993. évi módosításaihoz a Kisosz több javaslatot is készített, s ezeket eljuttatta mind a kormány, mind a parlamenti pártok képviselőihez. Élénkítő hatások A kereskedők, vendéglátósok érdekképviseleti szervezeteként azokat a módosításokat támogatták s olyanokra tettek javaslatot, amelyek a vállalkozások élénkítése mellett nem eredményeztek volna összességében jelentős adó- csökkentést. Az adótörvény-módosítások közül néhányat kamarájuk is elfogadott, több általuk kezdeményezett változtatás azonban nem történt meg. A vállalkozások élénkítésére részben kedvezően hatnak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításai, ezek a költség- elszámolások technikai észszerűsítését szolgálják. Az egyéni vállalkozók átalány- adózási, valamint az adónemek közötti — így a személyi jövedelemadó és a társasági adó — átjárási lehetőséget nem biztosítják, pedig ezek a vállalkozások hatékonyabb működéséhez kedvező lehetőséget és többlet-adóbevételt is jelentettek volna. Ésszerű kompromisszum A Kisosz álláspontjához közeli megoldást hozott az alkalmazotti kedvezmény újbóli bevezetése és a gyermekkedvezmény módjának és mértékének megváltoztatása. Az általános forgalmi adó területén a kétkulcsos áfa bevezetése a 6 és 25 százalékos mértékkel még elfogadható kompromisszumnak tekinthető — állapították meg. A kereskedelem és a vállalkozás területén visszafogó hatásúnak tekintik az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóval való terhelését. A 25 százalékos mértéket túlzottan magasnak tartják. A vendéglátásban a jövő év elejétől megszűnő átlagadókulcs-alkalmazás adminisztrációs többletet jelent e vállalkozásokra, a megnövekedő költségek miatt a vállalkozások eredményét csökkenteni fogja. Á mezőgazdasági kistermelők és vállalkozók között feszültségek forrása lehet a mezőgazdasági termelésben bevezetett kompenzációs felár technikai bevezetése. Ugyanakkor valószínű, hogy a mezőgazdasági kistermelők egy része e lehetőségével nem kíván majd élni, s ez további bonyodalmakat okozhat. A Kisosz kezdeményezte, hogy az általános forgalmi adó megállapítási módozatai közül a vállalkozó választása minimális adóévre szóljon, de e választástól bármely évben eltérhessen. Bonyolult adminisztráció Ezzel szemben az adótörvény a különleges eljárások választásának évenkénti megismétlését írja elő, azzal, hogy 1993. január 31-ig meghosz- szabbított határidőt engedélyez. Ez — véleményük szentit — mind a vállalkozók, mind az államigazgatás, az adóhatóság fokozott adminisztrációs leterhelésével indokolatlan költségvetési erőforrás igénybevételéhez vezet. Az általános forgalmi adó bolti kiskereskedelmi különleges eljárásának választása során gyakorlatilag az egyéni vállalkozók részére nehezen követhető számítási képletet fogadták el. Ennél egyszerűbb és érthetőbb megoldást is lehetett volna találni... (T. K.) 1992. december 30., szerda ÜNNEPI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zimány gyermekorvosi reggel 7-től másnap reggel 7-ig, a fogorvosi ügyeleté 7-13-ig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024. Mer- nye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyint). Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórházban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13—440., nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14-ig. Bala- tonboglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50- 640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonföld- vár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12.30-ig, pénteken 812- ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. Balatonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Megváltó patika Felszab. u. 5. Tel.: 716., nyitva 8-19-ig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30-13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent I. u. 24. Tel.. 61-322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10- 065., nyitva 7.30-19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.3013.30- ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8- 18-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.3013.30- ig, szombaton-vasárnap, munkaszüneti napokon 7.3013.30- ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8—16-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület Pr. Kadlec András, Kadarkút (tel: 52), dr. Visnyei Lajos, Mernye, dr. Balázs Péter, Ráksi (tel: 72-343), dr. Molnár József, Kaposvár, Pázmány P. u. 9., dr. Szalay Szabolcs, Hetes. Marcali kerület dr. Vizi Jenő, Tapsony (tel: 26), dr. Tóth Zoltán, Lengyeltóti, Petőfi u. 10. (tel: 30-383), dr. Be rényi Sándor, Somogyszentpá (tel: 39-301), dr. Szilvássy Györk, Balatonfenyves (tel: 61- 729).Nagyatádi kerület: dr. Jan zsó József, Nagyatád, Dózsa u 11. (tel: 12-853), dr. Sipos Imre Csokonyavisonta (tel: 41), dr Szujó Ignác, Barcs, Vörösmarty u. 11. (tel: 703), dr. Soós Gyula Csurgó, Petőfi u. 14. (tel 260).Siófoki kerület: dr. Lövey László, Balatonszárszó (tel: 40- 511), dr. Gergye János, Gamáí (tel: 4), dr. Fazekas Gábor, An docs (tel: 12), dr. Ruff Flórián Bábonymegyer (tel: 20-848). Az ügyelet 1993. január 1 -jér 8-tól,,4-én 8 óráig tart. A kapós vári Állatkórház január 2-án 10- 12-ig tart nyitva.
