Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. december 3., csütörtök Szemüvegek időseknek A balatonszabadi önkor­mányzat négynapos szemészeti akciót szervezett a községben. Az ingyenes szemvizsgálaton naponta átlagosan mintegy hat­van, főként idős ember kereste fel az autóbuszból kialakított mozgó rendelőt. Klubdélután nyugdíjasoknak Miután véget ért az idei utolsó kirándulás is, a nyugdíjasok téli programjának megszervezésé­hez látott a Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesületének elnöksége. December 10-én délután 3 óra­kor rendezik az első klubdél­utánt: Kaposváron, a szakszer­vezeti székház l.emelet 62.sz. termében tartják filmvetítéssel egybekötött összejövetelüket. Újabb szövetség Megalakult és jogi személy­ként bejegyzését kérte a megyei bíróságon a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége. Az egri székhelyű szövetség harminc klubot képvisel, s miután elfo­gadták az alapszabályt és meg­választották a tisztségviselőket, a továbbiakban a városban mű­ködő megyei művelődési köz­pontban délutánonként ügyele­tet tartanak a nyugdíjasoknak. Alacsonyabb átlagnyugdíj Somogy mezőgazdasági szö­vetkezeteiben 8212 forint volt a saját jogon kifizetett nyugdíj 24 ezer 500 nyugdíjas átlagában ez év júliusában. Ez az összeg 1095 forinttal alacsonyabb a munkások és alkalmazottak át­lagnyugdíjánál. Megyénkben az év derekán 98 ezer 600-an kap­tak nyugdíjat, illetve járadékot, s ez a megye népességének 28,8 százaléka (fél év alatt 1,3 száza­lékkal nőtt az arányuk). Bevétel privatizációból A privatizációs bevételek egyharmadát helyezzék a Nyugdíjbiztosítási Alapba — kérte a Nyugdíjasok Országos Kamarájának Knoll István által vezetett küldöttsége azon a megbeszélésen, amelyet no­vemberben Kupa Mihály pénz­ügyminiszterrel folytattak. A kamara a múlt hónapban dr. Surján László népjóléti minisz­terrel is tárgyalt a nyugdíjasokat érintő legidőszerűbb kérdések­ről. A hátrányok enyhítéséről Többek kérésére közöljük, hogy az egyes nyugdíjjogi hát­rányok enyhítéséről a 141/1992.(X.22.) számú kor­mányrendelet intézkedik. Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed — például — az 1929. január 1 -je előtt közszolgálatban töltött időre, amit a nyugdíj megállapí­tásánál szolgálati időként nem vettek figyelembe. A rendelet a Magyar Közlöny 1992. október 22-i, 107. számában jelent meg. Tanácsadás a kamaránál A Nyugdíjasok Országos Ka­marája rendszeres tanácsadás­sal fogadja a hozzá fordulókat Budapesten. Az érdeklődők hét­főn 9—11 óra között, szerdán 16-19 óra között társadalombiz­tosítási, kedden és csütörtökön 14-16 óra között jogi kérdések­kel kereshetik föl a kamarát. Cím: 1126 Budapest, Szobosz- laiu.2.1/16. Telefon: 155-5333. MOST IS BAJOS, SZÉP JELENSEG Németh Marika: „Az öregségre nem gondolok” Füszermániás vagyok, imádom a finom ételeket... Novemberben elfogyott... Nem kaptak tej jegyet a kaposváriak November utolsó hetében levelet vitt a postás azoknak a kaposváriaknak, akik eddig rászorultságuk okán havonta tej- és tejtermék-jegyet kaptak a polgármesteri hivataltól. Eb­ben a levélben a város jegyző­jének megbízásából dr. Kéri Lajos igazgató arról tájékoz­tatja az érintetteket, hogy „a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának rendelkezésére álló tej- és tej­termék-utalvány elfogyott, így az utalványok kiadását 1992. december hónaptól beszüntet­jük. Az önkormányzatnak pót­igénylésre lehetősége nincs. Ha az önkormányzat 1993-ban is rendelkezik majd tej- és tejtermék utalvánnyal, úgy arról a lakosságot értesí­teni fogja. Kérem a fentiek szíves megértését." Dátum, aláírás. Ennyi. Rövid levél. Érthet belőle mindenki, akit illet. Felfoghatja akár Mikulás-ajándékként is, mondanám, ha cinikus lennék. De nem vagyok az. Egyébként is: az ajándékot, amit Mikulás hoz és többnyire csizmában, cipőben helyez el, sok helyütt kiteszik az ablakba. Ezt a leve­let azonban biztosan nem te­szik oda. De a csizmát, cipőt se, mert az többnyire kopott, lyukas, nem való mutoga­tásra, újra meg nemigen telik, mert mostantól, hogy elmarad a havi háromszáz forintot érő tejjegy, élelemre is több kell. Szóval, „szívesen megér­teni” lehet dolgokat, de attól még felkophat a szegények álla...-sz­Ruhát, élelmiszert várnak Karácsonyra gyűjt a Máltai Szeretetszolgálat Németh Marika 1948-ban lépett először a világot jelentő deszkákra: a Nebáncsvirágot énekelte-játszotta az Operett­színházban. Már bemutatko­zásakor tudta a szakma is, a közönség is, hogy új prima­donna-csillag született! S a Csárdáskirálynő Szilviája, majd később Cecíliája nem­csak egy csillag, hanem álló­csillag lett az operett egén, aki jelenleg is — hatvanhét éve­sen! — fergeteges sikerrel alakítja a Nagymama címsze­repét. Moát is bájos, szép je­lenség — most is a közönség, kivált a férfi nézők kedvence. — A fiatalság megőrzésé­nek valószínűleg nem egy, hanem több titka van — mondja, amikor hosszú s még korántsem befejezett művészi pályájának egyik fontos felté­teléről, a fizikai-szellemi fris­seség megtartásáról beszél­getünk. — Az egyik valószínű­leg az, ami nekem megada­tott: a derű, az életszeretet. Nem tartozom az önsanyarga­tók szektájába, imádom pél­dául a finom ételeket. Ráadá­sul férjem, Marik Péter is ha­sonló ízlésű... Fűszermániás vagyok, nagyon szeretem a hagymát, a fokhagymát. Ha csak tehetem, „szójázok”. Nem értem, miért idegenked­nek sokan tőle, hiszen a szója hússal keverve, jól befűsze­rezve jobb, mint az „igazi”... A művésznő nemcsak a színpadon, hanem közvetlen közelről is üde jelenség, igazi szépasszony. Vajon rendsze­resen úszik, tornázik, aerobi- kozik? Nevetve tiltakozik: — Az igazság az, hogy sze­retek lustálkodni, üldögélni a képernyő előtt, és gyakran varrogatok. Egyik sem éppen sportos foglalatosság. Időn­ként azért egy keveset torná­zok... A ráncokkal nemigen kell küszködnöm, szerencsés alkat vagyok; édesanyámnak is szép bőre volt. Szóval nem járok kozmetikushoz, sem­mimet nem varrattam föl... Persze a jó biológiai örök­ségen túl, azt hiszem, néhány egyéb tényező is segíti az öregség késleltetését. Engem például a színpad nagy önfe­gyelemre nevelt, s ez erőt ad a nehézségek elviseléséhez, ahhoz, hogy a dolgokat úgy tudjam fogadni, ahogy van­nak. Még az optimizmus is bizo­nyos mértékig önfegyelem kérdése. S az is, hogy bár sokszor tűnődöm, az öreg­ségre nem gondolok. — Végül a belső fiatalság megtartásában nagy - része van annak, hogy imádom a szakmámat, a férjemet és a kertünket. Fiatalít, ha gondo­zom a virágokat, ha belefeled­kezem a természet szépsége­ibe. A kert hálás a szeretetért: az idén rengeteg almánk ter­mett. Mostanában almát eszem almával... Szabó Margit Feleslegessé vált ruhákat, élelmiszereket vár a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ka­posvári csoportja — tudtuk meg dr. Géger Gyulától, a csoport vezetőjétől, amikor ar­ról kérdeztük, terveznek-e va­lamilyen gyűjtést karácsonyra. A csoport vezetője elmondta: eddig is sokan keresték fel őket olyanok, akik elhunyt pár­juk ruhájával nem akartak ki­állni a vásárra vagy nem akar­ták beadni a bizományiba. In­kább felajánlották a rászoru­lóknak. Vannak jópáran, nemcsak a városban, a megyében is. Ezért a kaposvári csoport hét­főn, szerdán és pénteken dél­után bármikor átveszi az adományokat a Kossuth Lajos utca 53. sz. alatt. Ha valaki nagyobb mennyiséget kíván felajánlani, házhoz mennek érte. Dr. Géger Gyula azt is el­mondta: mintegy másfélszáz csomagot állítanak össze ka­rácsonyra. Elhagyatott, idős embereknek akarnak ked­veskedni velük a szeretet ün­nepén. L. S. Magyarázat nélkül... Miért törvényszerű a kárpótlási jegy „értékcsökkenése”? Nyugdíjasklubok életéből „ Volt hadifogoly aláírással levelet kaptam. írója kárpótlási jegy dolgában kér tőlem ma­gyarázatot. Elkeseredett hangú soraiból idézek: „Sokan vagyunk még életben azok közül, akik több évet töl­töttek szovjet hadifogságban, s most megkapták, illetve meg­kapják a Kárpótlási Hivatal ha­tározatát arról, hogy szabadsá­guk törvénysértő és igazságta­lan elvonása miatt benyújtott kárpótlási igényüknek helyt ad­nak és kárpótlási jegyben fize­tendő kárpótlást állapítanak meg részükre. Kérdésem: mit tegyek, ha elhasználódott mo­sógépemet, tévémet, hűtőmet a kézhez kapott kárpótlási jegy ellenében szeretném kicse­rélni? Adjak el 100 ezer forint névértékű jegyet 70 ezer forint készpénzért, hogy a vevő per­cek alatt 30 ezer forint adó nél­küli bevételhez jusson munka nélkül, az én bőrömön?!” Olvasónk azzal folytatja, hogy számára (számukra) csak ez az út látszik járhatónak, ha hasznosítani akarja a jegyeket. Vajon miért nem lehet a kárpót­lási jegyet névértékben becse­rélni vásárlási utalványra? — kérdezi. — Hiszen a kereskede­lem úgy is hozzájuthatna a nye­reségéhez, ha a pénz utalvány formájában jutna el hozzá. Mi­ért nem jelölnek ki egy áruhá­zát, ahol a kárpótlásjegyeket névértékben beváltanák árura? „Miért hagyja a nyugdíjasszö­vetség, a Nyugdíjasok Pártja, az önkormányzat, hogy a spe­kulánsok, az ügyeskedő felvá­sárlók kiszipolyozzák az idős nyugdíjasokat, kihasználva azok szorult helyzetét? Amit az állam kárpótlásként ad, annak 30 százaléka a spekulánsok kezébe kerül; nekem el kell ad­nom a kis horgász-Trabanto- mat, amazok meg milliós kocsi­kon furikáznak...” Mennyi-mennyi kérdés! Passzolok. Átadom másnak (másoknak) a válaszadás, a „megmagyarázás” lehetőségét, illetve feladatát. Annyi manap­ság a vállalkozó — talán olyan is akad közöttük, aki erre vállal­kozik. - hf ­Találkozó a Pamutfonóban Az idén is megrendezte nyugdíjastalálkozóját a Masterfil kaposvári gyárának gazdasági vezetése, szakszervezeti és nyugdíjasbizottsága. Ezen a novemberi összejövetelen majdhogynem szűknek bizo­nyult a gyár ebédlője a 260 nyugdíjasnak. Az egykori pa­mutfonósok Kaposvárról és vi­dékről érkeztek autóval, autó­busszal, vonattal. Fehér ab­rosszal terített, virággal díszített asztalok várták őket. Több, nyolcvanon túli nyugdíjast fiatal hozzátartozója kísérte el mint Somogyvári Imrénét is a lánya. A résztvevők régi időkre em­lékeztek. Sokan közülük már itt voltak a gyár 1951. évi alapkőle­tételénél, az építkezés első éve­iben, s a termelés kezdetekor munkához láttak azok, akik Bu­dapest, Győr, Szeged fonodái­ban tanulták a szakmát. Forróné Czár Erzsébet szb-titkár a szakszervezeti munkáról, Kelemenné Petre Mária főkönyvelő a gyár elmúlt két évi gazdasági eredményeiről tájékoztatta a nyugdíjasokat, majd a Kaposvár Táncegyüttes tagjai szórakoztatták őket. A jó­ízű vacsorát a gyár munkaügyi, munkásellátási dolgozói szolgál­ták fel, aztán — Kovács György muzsikájára — táncra perdültek az idős emberek, köztük Király István is, aki már elkerülte a nyolcvanat... A sikeres és sokáig emléke­zetes találkozóért köszönet illeti mindazokat, akik a rendezésben és lebonyolításban közremű­ködtek. József Lajos a nyugdíjasbizottság elnöke Barcsiak Székely­udvarhelyen A barcsi nyugdíjasklubnak 210 tagja van, s minden máso­dik hónapban megrendezzük a találkozónkat. Ezeken a nyugdí­jasösszejöveteleken a polgár- mester úr tájékoztat bennünket a város fejlődéséről, távolabbi és közelebbi terveikről, valamint gondjaikról, továbbá a szociális és pénzügyi helyzetről, majd vi­dám kultúrműsorral, zenével és tánccal fejezzük be a klubtagok találkozóját. A klubnak 28 tagú vegyeskó­rusa is működik. Az idén nagyon gazdag nyári és őszi programot szerveztünk a nyugdíjasklub tagjainak. Az igali termálfürdőbe mintegy kilencvenen kirándul­tunk. Jártunk Kiskunmajsán, ahol a szafari-park meglátoga­tását ugyancsak gyógyfürdés egészítette ki. Részt vettünk Kaposfüreden a Ki mit tud?-on, s a seregszemléről három nívó­díjjal tértünk haza. Gyűjtést szerveztünk nyugdí­jasaink között a Jugoszláviából menekültek javára. Ebben az akcióban a Politikai Foglyok Szövetsége is részt vett: ők szál­lították el az összegyűjtött ruhát, cipőt, tisztálkodási szereket a nagyatádi táborba. Szeptem­berben Székelyudvarhelyre, Barcs testvérvárosába mentünk baráti látogatásra. Megismer­kedtünk az ottani nyugdíjas­szervezettel, amely 40 évvel ezelőtt alakult; megtekintettük az évforduló alkalmából rende­zett tárlatot, majd nagy sikerű, közös műsort adtunk. Mintegy háromszázan vettek részt az ünnepi esten, mely batyúsbállal fejeződött be. Vendéglátóink nagyon nagy szeretettel fogadtak és kalauzol­tak bennünket kintlétünk alatt, kirándulni vitték csoportunkat egészen a Szent Anna-tóig. Fe­lejthetetlen élményekben volt részünk, gyönyörű emlékekkel tértünk haza. Virgoncz Lajosné klubvezető

Next

/
Thumbnails
Contents