Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
1992. december 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP PÁLYATÜKÖR 11 Határtalan tudomány „Egy élet kevés ahhoz, hogy mindent elsajátíthass, amit szeretnél. Mégse nyugodj addig, amíg az általad választott tudományágban nem vere- kedted föl magad legalább az országos élmezőnybe, amíg nem produkáltál igazán értékeset.” Horn Artur akadémikus mondta ezt fiának, a fiatal kutatónak, ám talán maga sem remélte, hogy útmutatása túl szerény próféciának bizonyul. Fia Horn Péter azóta szintén akadémikus, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem rektora, a nemzetközi tudományos élet ismert egyénisége. Huszonöt tudományos és sz'akkönyve jelent meg, a különféle nagy nemzetközi tudományos kongresszusokon száznál több előadást tartott. Vendég- professzora volt a kaliforniai, az indianai és a minnesotai egyetemnek. Mindennél mégis fontosabbnak tartom elmondani róla, hogy nyoma sincs benne tudósi allűröknek. Rendkívül nyitott, közvetlen ember, aki a legkevésbé sem emlékeinek csupán munkájának és terveinek él. Jelenleg is több nemzetközi tudományos program megvalósításán dolgozik. — Egyszerűen fárasztana előadni a tudóst, hiszen ' ez egyebek közt időigényes. Esetenként szememre is hányják közvetlenségemet, azt, hogy nem érdekelnek a formaságok. Igyekszem csak a hosszú távon is fontos dolgokkal foglalkozni. Ezekre összpontosítok, s nemigen törődöm a pillanatnyi széljárásokkal, a közélet napi torzsalkodásaival. Ez részben egy önvédelmi stratégia, egyben az egyetlen módja annak, hogy energiáimat a kutatásra, végül is a gazdaság eredményesebbé tételére összpontosítsam. — Mintha a tudomány és a gyakorlat mostanában távolabb került volna egymástól. A magyar agrárgazdaság túlnyomó része most egyszerűen képtelen befogadni az új kutatási eredményeket. Talán ezzel függ össze, hogy a kaposvári egyetem is inkább külföldön talál partnert nagyszabású programjaihoz, az itt kidolgozott technológiák alkalmazásához. Kitörési pontokat keresni — A tudománynak és az oktatásnak előre kell tekinteni, abból kiindulva, hogy a magyar gazdaság előbb-utóbb eljut arra a szintre, amikor már képes lesz fejleszteni, alkalmazni az újat. Ha csak akkor kezdenénk el gondolkodni a fejlesztési irányokon, mikor megjelenik a gazdaságban a prosperitás, óhatatlanul lemaradnánk a világtól. Hinni kell abban, hogy a recesszió ellenére a dolgok fejlődnek. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy épp a recesz- sziós időszakokban kell a forradalmian új megoldásokat keresni, amelyek azután kitörési pontokat jelenthetnek. Amikor annyi a negatív jelenség, ezt nehéz elhitetni. Ha azonban ezt mindenki megértené, nem is volna a munkánk olyan izgalmas. — Lát-e olyan világgazdasági tendenciát, amely alapot adhat erre a bizakodásra? Lépéskényszer — Annak, ami a világ és Európa agrárkereskedelmében zajlik, megvannak számlálva a napjai. Jól látható, hogy a Közös Piac jelenlegi agrárpolitikája hovatovább már a közös piaci országok érdekeit sem képviseli. Egyrészt, mert a nyugat-európai mezőgazdaságba pumpált szubvenció irritálja a kívülállókat, elsősorban az Egyesült Államokat. Ami ennél fontosabb, hogy veszélyes ez az egész világ agrárfejlődésére. A fejlődő országok nagy része már olcsóbban tud a közös piaci országokból importálni, mint amennyiért otthon képes valamit előállítani. Emiatt a parasztok tömegesen hagyják el a földeket, amelyek azután gyorsan elsivatago- sodnak. Egy racionális agrárkereskedelmet sürget az is, hogy a nyugat-európai országokban zajló innováció egyre kevésbé nélkülözheti azokat az összegeket, amelyeket most az irreális agrár támogatásokra fordítanak. Enélkül a nyugat-európai ipar lemarad az amerikai és japán szinttől. Ugyancsak lépéskényszert jelent, hogy például a legnagyobb afrikai élelmiszer-exportáló ország, Dél-Afrika — a lakosság számának gyors növekedése miatt — az ezredfordulótól élelmiszerimportra szorul. A hasonló változások óriási eltolódást hoznak majd a világkereskedelemben, s az élelmiszer-gazdaság ismét stratégiai ágazattá válik. Az említettek kikényszeríte- nek majd egy ésszerűbb nemzetközi munkamegosztást, amely új esélyeket kínál Magyarországnak is. Tehát a most nálunk folyó kutatások jelentik a felkészülést erre az új helyzetre. Konvertálható tudást — Öt éve egy tanévnyitón szólt arról, hogy a Kaposváron végzett hallgatók átlagosan három álláshely közül választhattak. Most mintha három munkahely választana ki egy hallgatót... — A gazdasági recesszió miatt hasonló a helyzet más egyetemeken is. Látni kell azonban azt is, hogy Magyar- ország még mindig Európa sereghajtója az egyetemet végzettek arányát tekintve, s azt is, hogy az elhelyezkedési gondok ellenére a jól képzett munkaerőnek mindenütt jobb a helyzete. Az agrárképzésben most épp arra törekszünk, hogy a nyelv és a számítás- technikai oktatás bővítésével olyan konvertálható ismereteket adjunk, amelyek széles sávban teszik lehetővé az elhelyezkedést. Például az angolul tudó hallgatóinknak most sincsenek elhelyezkedési Az egyetem gálosfai kísérleti szarvastelepe gondjai. Azért sem, mert számukra már a nyugat-európai országok is sok munkalehetőséget kínálnak. Idővel ez a szakembermozgás — hasonlóan az Európában már megszokotthoz — egyre inkább kétirányú lesz. Ebbéli optimizmusomat alátámasztja: egyetemünk sokirányú nemzetközi kapcsolatai révén olyan mértékben áramlik höz- zánk az új típusú szaktudás, hogy ez módot ad speciális szakemberek képzésére, akikre a világon sok helyen igény van. Ettől függetlenül is igaz, hogy az agrár-felsőoktatás nagy átalakuláson megy keresztül. Maga az agrár szakma egyre kevésbé létezhet a többi alaptudomány nélkül, egyre több a kapcsolódó terület. A képzésnek olyan új formái jönnek majd létre, amelyekben több egyetemnek kell együttműködnie. Az agrártudományok •’kapcsolódnak az orvostudomány számos területével, egyes műszaki tudományokkal, a vegyészetiéi, nem szólva a környezetvédelmi speciális területekről. — A felsőoktatás — sok helyen feszítő — anyagi gondjai mintha elkerülnék a számos tekintetben önfinanszírozó kaposvári egyetemet... Szűkös források — A működési költségek reálértékének drasztikus csökkenése és a kutatási források szűkülése minden felsőoktatási intézményt súlyosan érint. Ez alól a saját források ellenére mi sem vagyunk kivételek. Kísérleti telepeink tevékenysége most egy válságban lévő agrárágazathoz kapcsolódik, így nyereséges működtetésük ezerszer nehezebb, mint korábban. A veszteség elkerülése érdekében radikális átalakításokra is szükség van, s ezek nagy belső feszültségekkel járnak. A szükséges személycserék és leépítések sok embert sértenek. Az érdekvédelmi testületek a status quo megtartásában érdekeltek és nem a szerkezet-átalakításban. Kiterjedt nemzetközi kutatási együttműködéseink révén is nehezebb forrásokhoz jutni, hiszen a közös piaci országok nem szívesen adnak pénzt a magyar agrárkutatásokra. Úgy érzik, hogy az már amúgy is elég erős. Forrásokat most elsősorban az jelenthet számunkra, hogy nyugati vállalatokat vonunk be kutatási programjainkba. — Tudományos munkájában most mi foglalkoztatja leginkább? — Az egyik az orvostudományok és az állattudományok már említett kapcsolata. E téren az FM és a Világbank támogatásával létrejött Kaposváron a világ első olyan kutatóközpontja, mely egyszerre szolgálja az embergyógyászatot és az állatnemesítést. Az itt folyó kutatás olyan horderejű, hogy az Akadémia nemrég itt járt elnöke példátlan jelentőségűnek nevezte. Megkérdezte: miért nem csinálunk ennek nagyobb propagandát. Nos, mi először eredményeket akarunk elérni. Diagnosztikai csúcseszközöket sikerült idetelepítenünk, és most igyekszünk minél több szövetségest megnyerni a szakágak legjobbjai közül. Az elmúlt másfél év eredményei beláthatatlan távlatokat nyitottak. Most alakul meg egyébként az a világszövetség, amely egyesíti a világnak azt az öt agrárintézményét, amely hasonló utakat keres. Szarvasfarm A másik ugyancsak hatalmas lehetőségeket rejtő terület a különböző vadfajok háziasítása és farmszerű tenyésztése. A világban most ez az állattenyésztési ág fejlődik a legdinamikusabban. Ehhez Magyarország természeti adottságai is igen kedvezőek. Tőkeerős új-zélandi partnerekkel rövidesen létrehozzuk azt a közös vállalatot, amely a világ vezető szarvastenyésztő központját kívánja létrehozni Kaposváron. A szelekcióban építeni kívánnak komputeres tomográfunkra és arra az infrastruktúrára, amely nálunk kiépült. Az itt létrejövő modell kísérleti központ teljesen környezetbarát módon valósítaná meg a takarmányozást. Mindez hazai forrásokból megvalósíthatatlan lenne. — Mindez távol áll korábbi fő területétől, a baromfitenyésztéstől... — Ezt a váltást zokon is veszi tőlem a szakközvélemény. Az, hogy új utat választottam, szemrehányásokat hozott és nagy személyes erőfeszítéseket kívánt. Nincs azonban más mód a lépéselőny megtartására, mint a megújulás. Az eredményes kutatásirányítás ma elképzelhetetlen horizontálisan mozgó emberek nélkül, akik föltérképezik a szakágak közötti kapcsolódási pontokat. A specializálódás ma már kevés, a tudomány egyre inkább a speciális területek integrálását kívánja. Új polihisztorok — Évekkel ezelőtt arról beszéltünk, hogy a polihisztorok kora elmúlt, még a szakágak is speciális részterületekre tagozódnak. Az ön által képviselt szellemi mobilitás arra utal, hogy a jövő kutatása sajátos polihisztor team-ek munkáján alapul majd? — A tudomány fejlődése mindig e két pont között mozog. A specializáció kitermeli saját korlátáit, egyfajta szakmai szűklátókörűséget, amely azután parancsolóvá teszi a tudományközi együttműködést. így jön létre az egyensúly. Igazi polihisztorok már nincsenek, nem is lehetnek. Amire én törekszem az belül marad a szaktudományok területén, csak szélesebb látómezőben vizsgálja annak problémáit. Bíró Ferenc ír OPEL MOLNÁR KFT RÍ Kaposvár, Füredi u. 153. P %ellemes /karácsonyi ünnepeket és ßoldog új évet /hívón minden kedves ügyfelének. az OPEL szerviz összes dolgozója 06837)j A SULÁK Szőnyeg Áruházlánc összes dolgozója mindenkinek nagyon boldog, békés karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendőt kíván! Ezúton is szeretnénk minden kedves vásárlónknak köszönetét mondani, hogy egész éven át megtiszteltek bennünket vásárlásaikkal. (219278/a) Kárpótlási földárverések Somogybán november végéig összesen 114 árverést tartottak a Kárrendezési Hivatal munkatársai. 461 személy szerzett tulajdont 39 ezer 914 aranykorona értékben. Ez mintegy 2600 hektár területet jelent. Ebből 361 hektár volt az erdő, melynek aranykorona értéke 1112 volt. A tulajdont szerzettek összesen 21 millió 219 ezer forint értékű kárpótlási jegyet használtak fel a licitálásoknál. Kistermelők szarvasmarhatartása Megyénk vállalkozói, kistermelői szeptember végén 11 ezer 800 szarvasmarhát tartottak, ezen belül csaknem hatezer tehenet. Mérsékelten, mintegy 3 százalékkal csökkentették ők is állományukat az egy évvel korábbihoz képest. Termelőszövetkezetek átalakulása A tsz-ek mintegy 95 százaléka „termelő típusú” szövetkezet lesz Somogybán. A tagok döntő részben munkájuk után kapnak részesedést a szövetkezet eredményéből. Öt szövetkezet úgynevezett vagyonkezelő típusúvá alakul át egy menetben. Az úgynevezett faluszövetkezeti modellt annak ellenére, hogy néhány csoportos kiválással alakult szövetkezet a nevébe felvette, az alapszabályuk nem tükrözi. Vonzó nyulászkodás Megyénkben a húsnyúl állománya mintegy 130 ezerre tehető, s teljes egészében magán- termelőknél található. Az anya- nyúlállomány megközelítőleg 27 ezer darab. Emelkedő tendenciát mutat a pecsenyenyúl fel- vásárlási ára, jelenleg 125-135 forintot fizetnek érte a felvásárlók. Visszalépés Öt évvel ezelőtt a Dunántúlon Somogybán volt a legtöbb kistermelői gazdaság. Mára Fejér megye a mintegy hetvenezer kistermelő gazdaságával megelőzte megyénket. A legnagyobb mértékű csökkenés, 7,2 százalék Zala megyében tapasztalható. Ilyen mértékű felszámolás az országban sehol sem fordult elő. Csökkenő tejfelvásárlás A barcsi Dráva-Tej kft novemberben 105 ezer literrel kevesebb tejet vásárolt fel partnereitől, mint a korábbi hónapokban. A Kaposvári Tejipari Vállalat felvásárlási kapacitása 272 ezer literrel csökkent ugyanebben az időszakban. Nagymértékben javultak a minőségi mutatók, hiszen a Kaposvárra szállított, nagyüzemekből származó tej 66,6 százaléka extra minőségű volt. Agrárkamarai tagság A Somogy Megyei Agrárkamara tagjainak kétharmada jogi személy. 30 mezőgazdasági vállalkozó mellett 31 termelő- szövetkezet, 9 állami gazdaság, 4 erdőgazdaság és vízgazdaí kodási társulat és 12 élelmi szeripari, és kereskedelmi vállalat alkotta a tagságot. A pénzintézeteket és mezőgazdasági oktatási intézményeket 3 személy képviselte. A mezőgazda sági üzemeket kötelezően érintő átalakulás miatt nagy átrendeződés várható az év elejére az Agrárkamara összetételében.
