Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-24 / 303. szám

1992. december 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP A HIT VILAGA 7 Területkiigazítás készül az egyházmegyék között Püspökség lehet Kaposváron Püspöki székhely lehet Kaposvár. Erre az ad módot, hogy napirendre került az egyházmegyék határainak kiiga­zítása, mégpedig lelkipásztori szempontokra figyelemmel. A katolikus püspöki kar őszi ülését követő tájékoztatón hangzott el: az egri egyház­megye az ország területének egynegyedét teszi ki, s több mint egymillió katolikus él ott. Ezért gondoltak arra, hogy egy kelet-magyarországi püs­pökséget hoznak létre. Ka- oosvári székhellyel — a Bala­tontól délre — ugyancsak szükségesnek látszik egy új egyházmegye kialakítása. A váci egyházmegyét nem érte területi veszteség. Tria­non következtében a kalocsai érsekséget, valamint a sze- ged-csanádi püspökséget vi­szont igen. Területeiket — az ellentmondások feloldása ér­dekében — növelni szeretnék a váci egyházmegyéhez tar­tozó részekkel. Fölvetődött az is, hogy Esztergom környékét és Budapestet egy egyház­megye fogja össze: ma a fővá­ros ugyanis három püspök­séghez, illetve érsekséghez tartozik. i Az egyházmegyék területé­nek megváltoztatását s a két ■új egyházmegye — a kapos­vári és kelet-magyarországi — létrehozását szorgalmazók és ellenzők egyaránt vannak Somogybán is. Dékány Vilmos esztergomi segédpüspök az előkészítő munka irányítója. A Somogyi Hírlap tőle kérdezte: mikor volt Magyaroszágon utoljára terü­letkiigazítás az egyházme­gyék között? — Mária Terézia korában: 1777-ben alakult meg a szombathelyi püspökség. Fő­leg a veszprémi egyházme­gyéből hasítottak ki területet. A történelmi Magyarországot figyelembe véve azonban Tri­anon révén területének két­harmadát vesztette el a kalo­csai érsekség: abból alakult meg a szabadkai egyházme­gye­Az esztergomiból pedig a nagyszombati érsekség. Rit­kán fordul tehát elő területát­rendezés az egyházmegyék között, ezért is nagy dolog a mostani tervezés. — S mikorra válik való­sággá? — A végső döntést a szent­szék hozza meg alapos mér­legelés után. Az előterjesztést a döntésre pedig valószínű a pápai nuncius teszi majd meg. Egyelőre azonban csak az előkészítő munka folyik: a döntésre még várni kell. (Kercza) A KERESZTÉNYEK EMLÉKEZNEK A világ legnépszerűbb ünnepe A világ sok ünnepe közül vélhetően a karácsonyt kö­szöntik a legtöbben, csaknem 2 milliárd katolikus és protes­táns, illetve ortodox hívő em­lékezik december 25-én Jézus Krisztus születésnapjára. A keresztények közül vatikáni számítások szerint mintegy 900 millió a római katolikus. Van olyan földrész, ahol nem ünnep a karácsony? — kér­deztük Gecse Gusztáv vallás- történésztől. — Az elmúlt 2000 évben a kereszténység minden földré­szen megvetette a lábát. Ázsiában, amely a buddhiz­mus talaján áll, éppen úgy el­terjedt, mint Afrikában, ahol iszlámok milliói élnek. Jézus Krisztus a kereszténység köz­ponti figurája, más vallások — kivéve az iszlámot, ahol jelen van ugyan, de ott Mohamed a legnagyobb próféta — meg sem említik. Ä buddhistáknál a névadó Buddha az istenként csodált és követendő, a hindu­izmusban pedig sok-sok isten öltött testet, így Ráma, Krisna és a többiek. — Mit ünnepel karácsony­kor a 200 milliónyi izraelita? — Az ünnep eredetében nagyon sok a közös vonás, va­lójában mind a kettő a téli nap­fordulóhoz kötődik. Jézus Krisztusban a keresztények arra a Messiásra, Megváltóra ismertek, akire a zsidók még mindig várnak. A zsidók kará­csonykor hanuka ünnepét ülik, amely legalábbis külsőségei­ben hasonlóságot mutat a ka­rácsonyhoz, ugyanis mind a kettő a fénnyel függ össze. A zsidók összesen nyolc gyer­tyát gyújtanak, viszont nem Krisztus születésnapjára em­lékeznek, hanem a szereokiá- dok által meggyalázott temp­lomuk újjáépítésére. — Mikortól ünnepli a világ a karácsonyt? — Krisztus születése utáni első századokban egyáltalán nem ünnepelték, sőt magát a jeles születésnapot is elfeled­ték. A 4. század óta teszik ezt a napot december 25-ére, amikortól már érezhetően meghosszabbodnak a nappa­lok. A pogány Nap-kultusz el­lentéteként választották a ke­resztények ezt a napot. Az új-kis-Nap születését, győ­zelmét az egész világ köszön­tötte, ehhez „találták ki” az új tartalmat, Krisztus vélt szüle­tésnapját. Az ugyanis eléggé ismert, hogy Jézus azon a na­pon semmiképpen sem szü­lethetett, nagy valószínűség­gel több évvel korábban látta meg a napvilágot és nem a téli napforduló idején hozta vi­lágra Mária sem. (szabó) (iHtinden kedves ügyfelemnek kellemes karácsonyi ünnepeket és örömökben gazdag új esztendeit kíván GYENESE GÁBOR autószerelő mester 7442 Várda Fő u. 81 (18679) A MEGHAJLÓ FÁNÁL Betlehemben nincsenek fenyőfák A Három Királyok karaván­ját turistabuszok váltották fel, tömjén és mirha helyett ke­ményvalutát hoznak. De ugyanúgy Betlehembe tarta­nak, hogy a mondabeli jászol helyén emelt Születés Bazili­kájában tisztelegjenek. Sor­jáznak a lefelé kanyarodó lép­csőkön, hogy a tizenhat gyer­tyatartó sejtelmes fényében (hatot-hatot az örmény katoli­kusok, illetve a görögkeleti or­todoxok, négyet a római kato­likusok állítottak) megláthas­sák a padló ezüst csillagát: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est” — „Itt szü­letett Máriától, a Szűztől Jézus Krisztus" hirdeti a latin nyelvű felirat. A templom Maga a templom, az egyik legrégebbi bizánci stílusú építmény, Betlehem két dombja közül az egyikre épült és csaknem nyolcszáz méter­rel van a tenger szintje felett, amit csak kiemel, hogy a kö­zeli Holt tenger Földünk leg­mélyebb pontja, négyszáz mé­terrel tengerszint alatt... A tör­ténelem viharai elől nem tu­dott kitérni: első változata, amelyet Helena, Konstantin császár anyja építtetett 326-ban, két évszázad múltán a szamaritánus felkelésnel< esett áldozatul. A középkor végén, amikor már az újjáépí­tett Istenházát újították fel, személyesen IV. Edward an­gol király küldte a tetőborítást, ám a törökök nemsokára há­borús célokra lefoglalták. A kü­lönböző keresztény egyházak sokáig vitáztak a születés pon­tos helyének megjelöléséről, de azután békésen megfért egymással a ferenciek Terra Sancta kolostora, a görög-or­todoxok csodálatos ikonosz­tázzal borított Szent Miklós ol­tára s az örmény katolikusok templomhajója. Biblia és politika A templom korszerű egy­háztörténeti jelentőséget is nyert, amikor 1964. január 6-án VI. Pál pápa, aki a római egyházfők közül először lépett a Szentföldre, a keresztény­ség szülőföldjére, éppen azon a napon pontifikáit misét és mondott beszédet ott, amikor a görög-ortodoxok ünnepük Jézus születését. Erre az alka­lomra Betlehembe érkezett I. Áthinagorasz konstantinápolyi pátriárka is, akivel békecsókot váltottak, 1439 óta nem történt ilyen személyes találkozás az egyházfők között. A közeljö­vőben II. János Pál is szent­földi zarándoklatot tervez, er­ről is szó volt, amikor nemrég Peresz izraeli külügyminiszter a Vatikánban járt. A város eredeti neve Eph- rata, vagyis a Termékeny vqlt, ehhez kapcsolódhat gondolati­lag a Betlehem, amely annyit jelent, mint a Kenyér Háza. A mai Izrael területén még egy Bét-lehem található Galileá- ban, nem messze Názáréttől, ahol Gábriel arkangyal hírül adta, hogy Máriának még a Józseffel történő egybekelése előtt a Szentiélektől fogant gyermeke születik. Voltak, akik ezt a Betlehemet tartották a születés valódi helyének, de teóriájuk rövidéltűnek bizo­nyult. Az ókorban még sza­márháton közlekedve sem volt gond a vádorlással, csak 1948 és 1967 között vált volna lehe­tetlenné, amikor Názárétot és Betlehemet a fegyverszüneti vonal választotta el egymás­tól. A Közel-Keleten s a Szent­földön ma is együtt él a bibli­kus hangulat a kemény politi­kai realitásokkal. A pásztorok mezejénél (ahol az éjszaká­ban a nyájat vigyázóknak megjelent a fényes betlehemi csillag) vagy a Tej Barlangjá­nál, amelynek szikláit, a le­genda szerint a Jézust szop­tató Szűz néhány lecsorduló anyatej-cseppje festette fe­hérre, időnként dzsipek húz­nak el járőröző katonákkal. Betlehemet palesztinok lakják, igaz nagy többségükben ke­resztény vallásúak, tehát a Hamasznak, az Iszlám szél­sőségesek szervezetének fel­hívásai itt kevésbé találnak táptalajra. A bazárosok, az idegenforgalmi szolgáltatáso­kat végzők a turizmusból él­nék, ha pedig nyugtalanság uralkodik a városban, elma­radnak a zarándokok és a kí­váncsiak. A helyi egyetem di­ákjai ugyanakkor néma tünte­téssel emlékeztek az Intifada, a palesztin felkelés ötödik év­fordulójára, nemrég december elején. Az egyensúly igencsak törékeny és sok múlik a rend­kívül népszerű polgármester, Eliasz Freidzs személyén, aki képesnek mutatkozott a kü­lönböző ellentétek áthidalá­sára. A béke hiányzik Betlehemben nincsenek fe­nyőfák. A Mindenki Kará­csonyfája egy furcsa alakú, cédrusra emlékeztető, Csont- váry színeit idéző Meghajló Fa a Születés Bazilikájánál. A szokásos díszítés nem maradt el, de az annyira óhajtott béke az idén is hiányzik a fa alól. Pedig valami megindult s mozgásba lendült, az áttörés­sel még adós tárgyalások so­rán egy év alatt három konti­nens kilenc országában húsz békeértekezletet tartottak. Talán majd jövőre... R. E. Négyszázhuszonhat év után: új katekizmus GÉNTECHNIKÁTÓL A PRÓBAHÁZASSÁGIG Jean-Marie Lustiger bíboros bemutatja az új katekizmust Négyszázhuszonhat esz­tendő után új katekizmusa van a római katolikus egy­háznak. II. János Pál pápa, Josef Ratzinger bíboros ja­vaslatára, 1986-ban járult hozzá ahhoz, hogy a Tridenti Zsinat és V. Pius által kimun­kált, 1566-ban közzétett hit­könyvet ne további módosí­tásokkal próbálják hozzáiga­zítani a változásokhoz, s a huszadik századbeli köve­telményekhez, hanem telje­sen újat alkossanak. Hat, a Vatikánban szolgálatot teljesítő, s hat másik püspök — a tizenkettes szám az aposto­lokra utal — egy évvel később előterjesztette az első változa-' tot, amelyet valamennyi főpap­nak megküldték. Mintegy hu­szonötezer módosító indítvány érkezett, a legtöbb ezerkét­száz, az Egyesült Államokbeli John Myers püspöktől szárma­zott. Ezután hét püspök s egy páter még öt évig dolgozott végleges formába öntésén s lévén munkanyelvük francia, a katekizmus, ezekben a napok­ban, először a párizsi Plin kia­dásában látott napvilágot s 139 frankos (csaknem 2100 forin­tos) áron kapható. Fordítása más nyelvekre természetesen folyamatban van. Á hívő az ötszáz oldalas kö­tetben, többek között megtalál­hatja a hit tizenkét fejezetét, s 2865 szakaszát; a hét szent­séget; a Miatyánk imádsághoz való bevezetést; a keresztény életvitelhez való erkölcsi alap­elveket a tízparancsolat alap­ján. Néhány, természetesen csak kiragadott példa az új ka­tekizmus megközelítéseiből. A géntechnikai beavatkozás bűnt jelent, de megengedhető a magzatnál, ha nem jár kocká­zattal, s a gyógyulást szolgálja. A varázslás és boszorkányság minden formája szembenáll a vallással, katolikusok számára tiltott az asztrológia, a horosz­kópok készítése, a jövendő­mondás. Ami a kegyes halált il­leti, továbbra is tiltott, hogy a súlyos betegek kínjaitól halállal szabadítsanak meg, de indo­kolt és szükséges esetekben leállíthatók a gépek, amelyek­kel egy tartós kómában levőt próbálnak életben tartani. Nem ellenzik a megfelelő erkölcsi kereteken belüli állatkísérlete­ket, ha azok az emberek gyó­gyítását szolgálják. Állást foglal a katekizmus a nemi erkölcs számos kérdésében is, hiszen olyan témákról van szó, ame­lyekről a világ ma sokkal nyíl­tabban beszél. Fellépnek a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése ellen, ugyanakkor tartózkodást taná­csolnak a természeti törvé­nyekkel nem egybevágó sze­xuális aktusokkal kapcsolat­ban. Elítélik a „próbaházassá­got”, mert az indoklás szerint a szerelem nem engedhet meg kísérletezést, hanem teljes és végleges odaadást kíván. A házastársak viszont nem tesz­nek rosszat azzal, ha örömteli együttlétre törekszenek, miután — idézzük — „az Isten maga rendezte el úgy, hogy az em­beri nem fenntartása egyben öröm forrása is.” A fogamzás- gátlást csak a Knauss-Ogino módszer alapján, tehát bizo­nyos időszakokban a szexuális tevékenység elkerülésével tartja lehetségesnek. Az abor­tuszt változatlanul elveti; abban a formális segítség is akár ki­közösítést vonhat maga után. Nők továbbra sem lehetnek papok, hiszen Jézus férfiakat bízott meg e feladattal, s fiai ugyanezt az utat követték, amelyhez az egyház ma is ra­gaszkodik. Ami a protestánso­kat és az ortodoxokat illeti, mindazok, akik hisznek Krisz­tusban és megkereszteltettek, a katolikus egyházzal bizonyos — ha nem is teljes — közös­ségben vannak. „A zsidókat nem terheli kollektív felelősség Jézus haláláért” — olvasható a katekizmusban s van egy kö­zös céljuk a katolikusokkal: a Messiás érkezésére (visszaté­résére) való várakozás. Réti Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents