Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-22 / 301. szám
1992. december 22., kedd December 18-án befejezték az idei termelési évet a Ka- posgép Tabi Gépgyártó Kft-jének dolgozói. Kaveczki János ügyvezető-igazgató elmondta, hogy a produktív munkát január 4-én kezdik újra. Az addigi munkanapokat már előre ledolgozták, illetve a még visszalevő évi rendes szabadságukat vették ki a munkavállalók, hogy újult erővel kezdhessék az 1993-as évet. Köszöntötték a véradókat Kánya községben sokéves hagyománya van a véradásnak. Minden év őszén rendszerint olyan 20-25-en vesznek részt rajta. A Vöröskereszt helyi alapszervezetének rendezésében — a polgár- mesteri hivatal anyagi támogatásával — december 19-én este a napközi otthonos óvodában köszöntötték az önkéntes véradókat. Ekkor adták át a Kiváló Véradó-kitüntetéseket is. Nágocsi pályázatok a tájról Nágocson a helyi vezetés — az idei emlékévhez kapcsolódva — számos pályázatot írt ki a diákok részére. A Szeretem a falumat jeligével meghirdetett rajzpályázatra 46 alkotást adtak be a tanulók."A pályaművek jól tükrözték a táj és a falu szépségét. Az alkotásokból kiállítás nyílt a faluházban. A zenei világnaphoz kapcsolódva Kodály Zoltán életéről és munkásságáról is készítettek pályaműveket a gyerekek, de különféle pályamunkák álltak össze a helyi búcsúról és a vásárokról is. Segélykoncert a mozgássérültek támogatására A tabi Katapult amatőr rockegyüttes 1982-ben mint diákzenekar alakult meg. Az együttes kezdeményezésére és felajánlásával — a kaposvári Messenger zenekarral és egy siófoki vendégegyüttessel közösen — december 27-én este a tabi városi művelődési központban segélykoncertet adnak. Az együttesek az előadás bevételét a tabi mozgás- sérültek klubjának támogatására ajánlották föl. Átalakulás előtt a kapolyi tsz Befejeződött a vagyonértékelés a kapolyi Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben is, így december 28-án megtartják a törvény által előírt kötelező átalakulását: a vagyonmegosztó- és az átalakuló közgyűlést. A szövetkezet továbbra is az új típusú szövetkezeti formában kíván tevékenykedni. Negyvenkilencen továbbra is tartják kiválási szándékukat, a somogy- meggyesi tagok közül pedig lesz csoportos kiválás is. SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK Kilencvenegy éves klubtag Előadásokat szervez a gazdakör A mindössze 270 lakosú Lullán a községi könyvtár és az 1985-ben alakult Gazdaköri Egyesület a közművelődés letéteményese. A helyi önkormányzat kialakulásával a községi könyvtár is önállóvá vált. Korábban a városi könyvtár hálózatán belül működött. A tabiak a velük kötött megállapodás alapján továbbra is adnak módszertani szaktanácsokat. Lullán a rendelkezésre álló idei keretből nem vásároltak új könyveket, a jövőben azonban gondoskodnak a folyamatos beszerzésről. A Gazdaköri Egyesület főleg az őszi-téli időszakban tevékenykedik, amikor megnövekszik a falun élő emberek szabadideje, s részt tudnak venni az előadás-sorozatokon, különféle rendezvényeken. A gazdakör pályázaton nyert 80 ezer forintját a helyi önkormányzat kiegészítette húszezerrel. Ez fedezi a rendezvények költségeit. A kevés fiatalnak nincs külön szervezete, így a közösség által rendezett programokba kapcsolódnak be. A helyi képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy a lakossági igények figyelembevételével a gazdakör szervezzen különféle előadásokat. Bedegkéren március óta működik az idősek klubja. Az önkormányzat a római katolikus egyház plébániai lakásából alakította ki csaknem félmillió forintért. Kezdetben úgy tervezték, hogy 15-20 személy veszi majd igénybe, ám ma már rendszeresen több mint harmincán látogatják... Özv. Kovács Lajosné 91 éves: Ő a klub legidősebb tagja. Nagyon örül annak, hogy a helyi vezetők gondoskodnak a munkában megfáradt idősekről. — Szerencsére jó az egészségem, ezért naponta elballagok ide — mondta Kovács néni. — Itt születtem, a faluban töltöttem a fiatalságomat, itt öregedtem meg. Bedegkéren szinte mindenkit ismerek, a klub tagjaival megértjük egymást, jó a közösségünk. — Mit csinálnak itt nap nap után? — Ezt is, azt is. Ki mit akar. Sokan varrnak, mások hímeznek. Vannak akik kártyáznak, némelyek beszélgetnek, olvasnak. Van a klubban tv is, így annak műsorát is lehet nézni. Vagy rádiót, lemezjátszót hallgatni... — Kovács néninek miként telik egy napja? — Általában egyformán, aranyoskám. Legtöbbször már a reggeli órákban eljövök hazulról. Ezután egy kis tere- fere a tagokkal. Szó esik itt mindenről. Még a politikáról is. De legtöbbször a megélhetési nehézségekről. Délelőtt olvasgatok egy kicsit. Különféle témájú újságcikkeket. Tetszik, hogy a mi térségünkről is sokat írnak. Hála isten még jó a szemem, nem kell szemüveg sem. A hallásommal van csak egy kis baj: az egyik fülemre Egy kis teázgatás ugyanis nagyot hallok. Ha közvetlenül mellettem beszélnek, azt még megértem, de ha már távolabb, azt nem. A szomszédom is idős ám. Elmúlt 85 éves. Vele társalgók legtöbbet. Olyan hamar elrepül az idő, hogy már hozzák is az ebédet. Délután ismét beszélgetés, olvasás, tv-nézés, zenehallgatás... — Szeret ide járni? — Szeretek. Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom: nagyon jó, hogy kialakították ezt a klubot. Örülünk neki. Fiatal koromban nem gondoltam volna, hogy (Foto: Sebok Dezső) valaha is az öregek klubjába járok majd. Ha nem lenne, sokkal nehezebben viselném az öregkort. — Vannak-e gyerekei a néninek? — Egy fiam van. Ők Szentendrén élnek, de gyakran hazalátogatnak. Jó a kapcsolatom velük. A hideg télre sosem hagynak magamra: elvisznek hozzájuk. Külön szobám van ott. Azért én itt, a faluban szeretek lenni a legjobban. Hiába, ott nem ismerek senkit, nem találom föl magam... (Krutek) Gázpalacklerakat épül Zala önkormányzata — saját beruházásban — rácsos gázpalacklerakatot épít. A kistelepülésen élők eddig zömmel Tabról szerezték be a háztartásban nélkülözhetetlen PB-gázt, ezért lakossági igény alapján a közelmúltban megkezdték a polgármesteri hivatal épületének közelében a cserelerakat kialakítását. Ha az időjárás engedi, akkor még ebben az évben elkészül, és a polgárok helyben cserélhetik a PB-gázt Zalán is. (Sebők Dezső felvétele) Telik a nap — közösen ÉVZÁRÓ MŰSOROS EST TABON „Nem leszek tovább cseléd” Citeraszó és palotás Csaknem zsúfolásig megtelt a tabi városi művelődési központ aulája a napokban a kultúrház művészeti csoportjainak évzáró műsoros estjén. Lassan már hagyomány lesz, hogy a jelesebb ünnepeket, évadzárásokat műsorral köszöntik a ház műkedvelő csoportjai. Az estet a hazafias gondolatok, érzések szellemében rendezték meg, mert úgy gondolták, hogy napjainkban — amikor sok a torzsalkodás és a veszekedés —, időszerű a megbékélés, az összetartozás és a magyarság- tudat eszményéről beszélni. Szinte valamennyi műsorszám az otthont, a szülőföldet és a hazaszeretetei tükrözte. A több mint egyórás műsor a művelődési központ nyugdíjasokból álló népdalkörének és citera- zenekarának nyitányával indult. Ezt szólóénekek, versmondások, a pengetés zenekar elődása, klarinét- és furulyaszólók, valamint a néptáncegyüttes bemutatója követte. A lelkes közönség vastapssal jutalmazta a népi együttes tánckarának előadásában Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából a palotás feldolgozását. Nagy sikert aratott Bánki Mihály és Kovács Lajos szólóénekes, illetve a Kamarás házaspár produkciója is. Valamennyi szereplőt dicséret illet, hiszen szabadidejük feláldozásával vesznek részt a hagyományok ápolásában, a művészeti csoportok munkájában. K. J. Egyénileg gazdálkodik a család Kövecses Istvánon nem látszik, hogy elmúlt hetvenéves. Fizikai ereje, kedélyállapota kifogástalan. Az alacsony termetű tengődi gazda idős kora ellenére nagy fába vágta a fejszéjét. Kilépett a kányái Március 15 Termelőszövetkezetből, s családjával együtt önálló gazdálkodásba kezd. Tabon október közepétől működik ismét a könyvesbolt. Forgalma a karácsonyi ünnepek előtt jelentősen megnőtt. A vásárlók több száz kötet szépirodalmi és gyermekkönyvből válogathattak, de fogytak a lexikonok, az enciklopédiák és a krónikasorozatok is. így sok családnál könyv is kerül a fenyőfa alá. „ (Fotó: Sebők Dezső) — 1959. március 12-én léptem be a helyben megalakult termelőszövetkezetbe — em- lészik vissza. — Bevittem 9 hektár földet, egy lovat, egy hasas üszőt, egy vetőgépet és vetőmagot. Huszonegy évet „húztam” le aktív tagként, tíz éve pedig tsz-nyugdíjas vagyok... — Miért hagyta ott a szövetkezetei? — Mert úgy gondolom, hogy könnyebb lesz. Nézze, én már tíz évig cselédje voltam egy gazdaságnak Tabon. A gyerekkoromat és a felnőtt éveimet is cselédként töltöttem, hiszen a tsz-ben éppen olyan volt a sorsom, mint cselédként. Ezt őszintén mondom. Ha elhiszi, ha nem. Azt szeretném, ha a jövőben már sem én, sem a gyermekeim nem lennének cselédek. — Mekkora területen gazdálkodnak majd? Vannak gépeik, eszközeik? — Igen. Kilenc hektáron fogunk termelni családi vállalkozásban. Nekem van egy pár lovam, mindkét gyereknek MTZ-50 típusú traktorja, ezen kívül kombájnunk. A termelő- szövetkezet vagyonmegosztó közgyűlésén pedig jóváhagyták a vezetőséggel kötött megállapodásunkat. Családom összesen 300 ezer forint értékben géphez, eszközhöz jut. Kapunk egy fűkaszát, gyűrűshengert, pótkocsit, kukorica-vetőgépet, rendsodrót. Tehát minden gazdasági eszközünk, gépünk megvan ahhoz, hogy önállóan gazdálkodjunk. A napokban vettem még egy körbálázót is. Szerencsére még az egészségem is jó! A továbbiakat pedig majd meglátjuk... — Nem félnek az újrakezdéstől? — Nem! A fiaim önállóak, s tudják, hogy mikor, mit kell csinálni. Azt reméljük, hogy a magunk uraként könnyebb lesz, mint eddig! (Krutek)
