Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

1992. december 22., kedd December 18-án befejezték az idei termelési évet a Ka- posgép Tabi Gépgyártó Kft-jének dolgozói. Kaveczki János ügyvezető-igazgató elmondta, hogy a produktív munkát január 4-én kezdik újra. Az addigi munkanapokat már előre ledolgozták, illetve a még visszalevő évi rendes szabadságukat vették ki a munkavállalók, hogy újult erő­vel kezdhessék az 1993-as évet. Köszöntötték a véradókat Kánya községben sokéves hagyománya van a véradás­nak. Minden év őszén rend­szerint olyan 20-25-en vesz­nek részt rajta. A Vöröske­reszt helyi alapszervezetének rendezésében — a polgár- mesteri hivatal anyagi támo­gatásával — december 19-én este a napközi otthonos óvo­dában köszöntötték az önkén­tes véradókat. Ekkor adták át a Kiváló Véradó-kitüntetése­ket is. Nágocsi pályázatok a tájról Nágocson a helyi vezetés — az idei emlékévhez kapcso­lódva — számos pályázatot írt ki a diákok részére. A Szere­tem a falumat jeligével meg­hirdetett rajzpályázatra 46 al­kotást adtak be a tanulók."A pályaművek jól tükrözték a táj és a falu szépségét. Az alko­tásokból kiállítás nyílt a falu­házban. A zenei világnaphoz kapcsolódva Kodály Zoltán életéről és munkásságáról is készítettek pályaműveket a gyerekek, de különféle pálya­munkák álltak össze a helyi búcsúról és a vásárokról is. Segélykoncert a mozgássérültek támogatására A tabi Katapult amatőr rock­együttes 1982-ben mint diák­zenekar alakult meg. Az együttes kezdeményezésére és felajánlásával — a kapos­vári Messenger zenekarral és egy siófoki vendégegyüttessel közösen — december 27-én este a tabi városi művelődési központban segélykoncertet adnak. Az együttesek az elő­adás bevételét a tabi mozgás- sérültek klubjának támogatá­sára ajánlották föl. Átalakulás előtt a kapolyi tsz Befejeződött a vagyonérté­kelés a kapolyi Haladás Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetben is, így december 28-án megtartják a törvény ál­tal előírt kötelező átalakulását: a vagyonmegosztó- és az át­alakuló közgyűlést. A szövet­kezet továbbra is az új típusú szövetkezeti formában kíván tevékenykedni. Negyvenkilen­cen továbbra is tartják kiválási szándékukat, a somogy- meggyesi tagok közül pedig lesz csoportos kiválás is. SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK Kilencvenegy éves klubtag Előadásokat szervez a gazdakör A mindössze 270 lakosú Lullán a községi könyvtár és az 1985-ben alakult Gazda­köri Egyesület a közművelő­dés letéteményese. A helyi önkormányzat kialakulásával a községi könyvtár is önál­lóvá vált. Korábban a városi könyvtár hálózatán belül mű­ködött. A tabiak a velük kötött megállapodás alapján to­vábbra is adnak módszertani szaktanácsokat. Lullán a rendelkezésre álló idei keret­ből nem vásároltak új köny­veket, a jövőben azonban gondoskodnak a folyamatos beszerzésről. A Gazdaköri Egyesület főleg az őszi-téli időszakban tevékenykedik, amikor megnövekszik a falun élő emberek szabadideje, s részt tudnak venni az elő­adás-sorozatokon, különféle rendezvényeken. A gazdakör pályázaton nyert 80 ezer forintját a helyi önkormányzat kiegészítette húszezerrel. Ez fedezi a ren­dezvények költségeit. A ke­vés fiatalnak nincs külön szervezete, így a közösség által rendezett programokba kapcsolódnak be. A helyi képviselő-testület határoza­tot hozott arról, hogy a lakos­sági igények figyelembevéte­lével a gazdakör szervezzen különféle előadásokat. Bedegkéren március óta működik az idősek klubja. Az önkormányzat a római katoli­kus egyház plébániai lakásá­ból alakította ki csaknem fél­millió forintért. Kezdetben úgy tervezték, hogy 15-20 személy veszi majd igénybe, ám ma már rendszeresen több mint har­mincán látogatják... Özv. Kovács Lajosné 91 éves: Ő a klub legidősebb tagja. Nagyon örül annak, hogy a helyi vezetők gondos­kodnak a munkában megfá­radt idősekről. — Szerencsére jó az egészségem, ezért naponta elballagok ide — mondta Ko­vács néni. — Itt születtem, a faluban töltöttem a fiatalsá­gomat, itt öregedtem meg. Bedegkéren szinte mindenkit ismerek, a klub tagjaival meg­értjük egymást, jó a közössé­günk. — Mit csinálnak itt nap nap után? — Ezt is, azt is. Ki mit akar. Sokan varrnak, mások hímez­nek. Vannak akik kártyáznak, némelyek beszélgetnek, ol­vasnak. Van a klubban tv is, így annak műsorát is lehet nézni. Vagy rádiót, lemezját­szót hallgatni... — Kovács néninek miként telik egy napja? — Általában egyformán, aranyoskám. Legtöbbször már a reggeli órákban eljövök hazulról. Ezután egy kis tere- fere a tagokkal. Szó esik itt mindenről. Még a politikáról is. De legtöbbször a megélhetési nehézségekről. Délelőtt ol­vasgatok egy kicsit. Különféle témájú újságcikkeket. Tetszik, hogy a mi térségünkről is so­kat írnak. Hála isten még jó a szemem, nem kell szemüveg sem. A hallásommal van csak egy kis baj: az egyik fülemre Egy kis teázgatás ugyanis nagyot hallok. Ha közvetlenül mellettem beszél­nek, azt még megértem, de ha már távolabb, azt nem. A szomszédom is idős ám. El­múlt 85 éves. Vele társalgók legtöbbet. Olyan hamar elre­pül az idő, hogy már hozzák is az ebédet. Délután ismét be­szélgetés, olvasás, tv-nézés, zenehallgatás... — Szeret ide járni? — Szeretek. Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom: nagyon jó, hogy kialakították ezt a klubot. Örü­lünk neki. Fiatal koromban nem gondoltam volna, hogy (Foto: Sebok Dezső) valaha is az öregek klubjába járok majd. Ha nem lenne, sokkal nehezebben viselném az öregkort. — Vannak-e gyerekei a né­ninek? — Egy fiam van. Ők Szent­endrén élnek, de gyakran ha­zalátogatnak. Jó a kapcsola­tom velük. A hideg télre so­sem hagynak magamra: el­visznek hozzájuk. Külön szo­bám van ott. Azért én itt, a fa­luban szeretek lenni a legjob­ban. Hiába, ott nem ismerek senkit, nem találom föl ma­gam... (Krutek) Gázpalacklerakat épül Zala önkormányzata — saját beruházásban — rácsos gázpalacklerakatot épít. A kistelepülésen élők eddig zöm­mel Tabról szerezték be a háztartásban nélkülözhetetlen PB-gázt, ezért lakossági igény alapján a közelmúltban megkezdték a polgármesteri hivatal épületének közelében a cserelerakat kialakítását. Ha az időjárás engedi, akkor még ebben az évben elkészül, és a polgárok helyben cse­rélhetik a PB-gázt Zalán is. (Sebők Dezső felvétele) Telik a nap — közösen ÉVZÁRÓ MŰSOROS EST TABON „Nem leszek tovább cseléd” Citeraszó és palotás Csaknem zsúfolásig megtelt a tabi városi műve­lődési központ aulája a napokban a kultúrház mű­vészeti csoportjainak évzáró műsoros estjén. Lassan már hagyomány lesz, hogy a jelesebb ün­nepeket, évadzárásokat műsorral köszöntik a ház műkedvelő csoportjai. Az estet a hazafias gondo­latok, érzések szellemében rendezték meg, mert úgy gondolták, hogy napjainkban — amikor sok a torzsalkodás és a veszekedés —, időszerű a megbékélés, az összetartozás és a magyarság- tudat eszményéről beszélni. Szinte valamennyi műsorszám az otthont, a szülőföldet és a haza­szeretetei tükrözte. A több mint egyórás műsor a művelődési köz­pont nyugdíjasokból álló népdalkörének és citera- zenekarának nyitányával indult. Ezt szólóénekek, versmondások, a pengetés zenekar elődása, kla­rinét- és furulyaszólók, valamint a néptáncegyüt­tes bemutatója követte. A lelkes közönség vas­tapssal jutalmazta a népi együttes tánckarának előadásában Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából a palotás feldolgozását. Nagy sikert aratott Bánki Mihály és Kovács Lajos szólóéne­kes, illetve a Kamarás házaspár produkciója is. Valamennyi szereplőt dicséret illet, hiszen sza­badidejük feláldozásával vesznek részt a hagyo­mányok ápolásában, a művészeti csoportok mun­kájában. K. J. Egyénileg gazdálkodik a család Kövecses Istvánon nem látszik, hogy elmúlt hetvenéves. Fizikai ereje, kedélyállapota kifogástalan. Az alacsony ter­metű tengődi gazda idős kora ellenére nagy fába vágta a fejszéjét. Kilépett a kányái Március 15 Termelőszövetkezet­ből, s családjával együtt önálló gazdálkodásba kezd. Tabon október közepétől működik ismét a könyvesbolt. Forgalma a karácsonyi ünnepek előtt jelentősen megnőtt. A vásárlók több száz kötet szépirodalmi és gyermekkönyvből vá­logathattak, de fogytak a lexikonok, az enciklopédiák és a krónikasorozatok is. így sok családnál könyv is kerül a fenyőfa alá. „ (Fotó: Sebők Dezső) — 1959. március 12-én lép­tem be a helyben megalakult termelőszövetkezetbe — em- lészik vissza. — Bevittem 9 hektár földet, egy lovat, egy hasas üszőt, egy vetőgépet és vetőmagot. Huszonegy évet „húztam” le aktív tagként, tíz éve pedig tsz-nyugdíjas va­gyok... — Miért hagyta ott a szö­vetkezetei? — Mert úgy gondolom, hogy könnyebb lesz. Nézze, én már tíz évig cselédje voltam egy gazdaságnak Tabon. A gye­rekkoromat és a felnőtt évei­met is cselédként töltöttem, hiszen a tsz-ben éppen olyan volt a sorsom, mint cseléd­ként. Ezt őszintén mondom. Ha elhiszi, ha nem. Azt sze­retném, ha a jövőben már sem én, sem a gyermekeim nem lennének cselédek. — Mekkora területen gaz­dálkodnak majd? Vannak gé­peik, eszközeik? — Igen. Kilenc hektáron fo­gunk termelni családi vállalko­zásban. Nekem van egy pár lovam, mindkét gyereknek MTZ-50 típusú traktorja, ezen kívül kombájnunk. A termelő- szövetkezet vagyonmegosztó közgyűlésén pedig jóváhagy­ták a vezetőséggel kötött megállapodásunkat. Csalá­dom összesen 300 ezer forint értékben géphez, eszközhöz jut. Kapunk egy fűkaszát, gyű­rűshengert, pótkocsit, kuko­rica-vetőgépet, rendsodrót. Tehát minden gazdasági esz­közünk, gépünk megvan ah­hoz, hogy önállóan gazdálkod­junk. A napokban vettem még egy körbálázót is. Szeren­csére még az egészségem is jó! A továbbiakat pedig majd meglátjuk... — Nem félnek az újrakez­déstől? — Nem! A fiaim önállóak, s tudják, hogy mikor, mit kell csinálni. Azt reméljük, hogy a magunk uraként könnyebb lesz, mint eddig! (Krutek)

Next

/
Thumbnails
Contents