Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-18 / 298. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. december 18., péntek Az RMDSZ alelnöke a Somogyi Hírlap szerkesztőségében Magyarként Romániában Kolumbán Géza: A nyugati vasfüggöny helyett most egy keleti épül Autóbiztosítás bonus-malus rendszerben Januártól jó-rossz osztályzat (Folytatás az 1. oldalról) Az idei választások — a helyhatósági és a parlamenti egyaránt — javították a romániai magyarság politikai helyzetét, bővítették lehetőségeit. Azt mondhatnám, hogy a helyünket jobban megtaláltuk a romániai közéletben. Ehhez természetesen társul a recesszió, a gazdasági rendszer érzékelhető összeomlása, az elszegényedés. Nehezen látható az, hogy mi az új rendszerező princípium ebben a térségben. Ennek a hatásait érezzük a politikai és az érdekvédelmi tevékenységünk során is. Például számos eredetileg megfogalmazott, oktatási rendszerünkre, vagy gazdasági függetlenségünkre vonatkozó célkitűzésünk nem elsősorban politikai akadályokba ütközik, hanem azokba az általános gazdasági akadályokba, melyek a román társadalmat is sújtják — mondta Kolumbán Géza.— Tőkehiány, szakértelemhiány, a szervezőkészéség hiánya. A romániai politikai paletta kitisztult, a színek sokkal élesebben elkülönülnek egymástól. Erősödő ellenzék Mozgások történtek a román politikai pártokon belül is. A vezérlő párt lényegében kettészakadt. Egy erős ellenzéki párt jött létre, Petre Roman vezetésével, ugyanakkor a demokratikus konvencióba tömörülő ellenzéki pártok is markánsabban megfogalmazzák identitásukat, és nem engednek ennek a nacionalista, egybemosódó stratégiának, amit Iliescu képvisel, aki a nemzeti veszélyre hivatkozva mindenkit maga alá próbál gyűrni. Egy ilyen politikai játéktérben nekünk jobbak a lehetőségeink, könnyebben megtaláljuk a partnereinket. Igaz, ellenfeleink is erősebbek, hiszen a nacionalista pártok bekerültek a parlamentbe. A román választók 20 százaléka a nacionalistákra szavazott. Ez meghatározza a lehetőségeinket. Én úgy látom, hogy egy folyamatnak vagyunk a részesei, és semmi sincs még eldöntve. Romániában nem történt meg a politikai rendszerváltás sem, és folyik a politikai küzdelem azért, hogy milyen politikai érték- rendszerek legyenek meghatározók. Kisebbségi jogokról beszélni, amíg ez a politikai rendszerváltás nem következett be, reménytelen. A kisebbségek, ezen belül a romániai magyarság erős politikai tényező Romániában. Nem lehet ma már politikát csinálni Romániában a romániai magyarság nélkül. Ez tény. Elveszett illúziók — A romániai magyarok — egyes nyilatkozatok szerint illúziókat táplálnak Magyarország segítő lehetőségeiről. — Amikor 1990-ben, a rendszerváltás után először Magyarországra jöttem, Székelyudvarhely tanácselnökeként, kerestem a különböző kapcsolatfelvételi lehetőségeket. Azt, hogy milyen támogatásra számíthatunk. Világos volt már akkor, hogy ez elsősorban erkölcsi támogatás formájában fog jelentkezni és talán erre van a legnagyobb szükségünk is. Elsősorban arra, hogy az anyaország végre kimondja, hogy a romániai magyarságot a nemzethez tartozónak tekinti. Ez megtörtént. Akkor ebben az eufórikus hangulatban felmerültek túlzó igények is, főként gazdasági téren tápláltunk illúziókat. Az életszínvonalbeli különbség azt hitette el az emberekkel, hogy Magyarországon magas tőkefelhalmozás van, szabad tőke, ami alig várja, hogy betörjön a román gazdaságba, méghozzá az erdélyi magyarságon keresztül. Nos, ez nem történt meg. Az illúzióból való felébredés hosszú és fájdalmas folyamat. Volt, aki azt hitte, hogy egy kisebbségi autonómiára épülő közösségi intézményrendszer puszta engedélyezése és deklarálása már meghozza azt a gazdasági hátteret, ami szükséges ennek a fenntartásához. Mint az RMDSZ gazdasági alelnöke, sokat kilincseltem akkor Magyaroszágon. .Megértettem: a magyar politika nem hozta meg azokat a döntéseket, amilyen a Magyarországról Romániába menő tőke biztonságát garantálhatnák. Máig sincs a kettős adózásra vonatkozó megegyezés Románia és Magyar- ország között. Nincs a befektetni kívánó magyar vállalkozókat támogató garancia alap. Hiányzó jogi keretek Hiányoznak tehát a minimális jogi keretek és államközti megállapodások. Most már tisztán látom, hogy Magyarországon nincsen akkora tőkefelesleg, amire eddig számítottunk, ami pedig van, az Nyugat felé tör. Ez a törekvés érthető ám azzal a veszéllyel jár, hogy a nyugati vasfüggöny helyett most egy keleti épül. A menekültáradattal szemben Magyarország előbb-utőbb nem tehet mást, mint hogy lezárja keleti határait. Talán célszerűbb volna megelőzni ezt, hogy ne is legyen menekültáradat. Jó volna, ha Magyarországnak valamiféle „gyepü-politikája” lenne, amely a hajdani török elleni védősávokat most gazdasági végvárrá tenné. Ez annál is inkább fontos, mert Magyarország nyugati lehetőségei is végesek. Rövidlátás most rácsapni az ajtót a Keletre. Mindebben nagy a mindenkori magyar kormány felelőssége. — Minden, a magyarságot demonstráló megmozdulás ingerli a román hatóságokat, ugyanakkor minden román korlátozó lépés új megmozdulást gerjeszt. Idővel már nehéz az okokat az okozattól elválasztani. Milyen esélyt lát a feszültség enyhítésére, a román-magyar viszony javítására? A nemzeti büszkeség csapdája — Sajnálatos tény, hogy a romániai magyarság érdek- képviseleti szervezetét, a RMDSZ-t bizonyos román politikai érdekek belekényszerí- tették egy csapdahelyzetbe, miszerint a román nacionalista erők párviadali partnerének tűnik. Az RMDSZ jelentős politikai erőként jelent meg már az első választásokon, s azóta is tapasztalható olyan törekvés a többi párt részéről, hogy csökkenteni próbálják ezt a politikai súlyt. Igyekeztek úgy beállítani az RMDSZ-t, mint ha az a romániai nacionalista pártok ellentetje lenne. Mi következetesen harcoltunk ez ellen a kép ellen, annál is inkább, mert az RMDSZ szélesebb bázison áll, mint egy politikai párt. Sajnos, a nemzeti büszkeségünket sértő megnyilvánulások időnként olyan erősek voltak, hogy nem lehetett szó nélkül hagyni. Mindebből nagyon nehéz a kilábalás, mert bevált stratégiája ez a román nacionalista köröknek. Látják, hogy a magyarok érzékenységük folytán könnyen beleesnek ebbe a csapdába. Szeretném, ha a RMDSZ-en belül mielőbb létrejönnének a különféle ideoló- igai platformok. Párbeszéd Máris van egy szabadelvű kör, létezik az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Emberek, akik megpróbálnak a nemzeti identitás mögött más indenti- tásokat is megjeleníteni. Ezek a körök könnyebben találják meg a partnerüket a román politikai életben. A szabadelvű kör embereivel például leülnek a román liberálisok tárgyalni: nem a nemzeti kérdésről; hanem például gazdasági dolgokról. Arról, amiben egyet tudunk érteni, hogy jogállam és piac- gazdaság kell Romániában. Ezek a beszélgetések úgy zajlanak, hogy nem beszélünk arról, hogy kisebbségi jogok hanem arról, hogy a nemzeti bank függjön-e a kormánytól, vagy sem. így sikerül lassan bontogatni az évek során épült és a két nemzetet elválasztó falakat. A román társadalmi fejlődés egyre inkább eljut oda, hogy megszűnnek a tabuk. — Köszönjük a beszélgetést. A jövő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtételei már a bonus-malus rendszerrel korrigált díjak lesznek. A rendszer lényege, hogy díjkedvezménnyel (bonus) jutalmazza a baleset nélkül vezetőket, a kárt okozókat azonban pótdíj (malus) fizetésével akarja ösztönözni a figyelmesebb vezetésre. A bonus-malus rendszer részleteit az Állami Biztosításfelügyelet bocsátotta rendelkezésre. Az 1993. évre fizetendő biztosítási díj megállapításánál jelenleg minden autós az alaposztályba, az AO-ba tartozik. Az az autós, aki 1991. július 1. és 1992. június 30. között nem okozott kárt, a B1 osztályba kerül, és az alapdíjból 5 százalékos kedvezményben részesül. Díjkedvezményre azonban csak az az üzembentartó jogosult, akinek a biztosítási szerződése a vizsgált időszakban legalább kilenc hónapig fennállt. A kármentes évek a továbbiakban évente egy-egy osztállyal javítják a besorolást. A károkozás ezzel szemben két osztállyal rontja a besorolást. Aki egy esetben okozott kárt, az a jelenlegi A0 osztályból az M2 osztályba kerül, aki viszont két vagy több kár okozója volt, az az M4 osztályba kerül. Az első esetben az alapdíj 35 százalékával, a második esetben 100 százalékával növelt összeget kell fizetnie. Az M4 osztályból az A0 osztály négy év károkozás nélküli vezetéssel érhető el újra. A károkozást követő második évben a biztosítási alapdíj 60, a harmadik évben 35, a negyedik évvben 15 százalékával kell többet fizetni. Egy-egy kisebb kár esetén érdemes fontolóra venni a kárkifizetés átvállalását a biztosítótól. Ha ugyanis az autós a kifizetett kárt hat héten belül megtéríti a biztosítónak, megtarthatja eredeti osztálybesorolását, mentesül a pótdíj fizetési kötelezettség alól és a bonusra való jogosultsága is érintetlen marad. A továbbiakban a biztosító minden év júniusát követően felülvizsgálja a díjkedvezményre való jogosultságot illetve a pótdíj fizetési kötelezettséget. A rendszer nem terjed ki a csoportos biztosítással rendelkező cégekre, intézményekre. Az egyes osztályokhoz tartozó díjszorzók: osztály díjszorzó B10 0,50 B 9 0,55 B 8 0,60 B 7 0,65 B 6 0,70 B 5 0,75 B 4 0,80 B 3 0,85 B 2 0,90 B 1 0,95 A0 1,00 M 1 1,15 M2 1,35 M3 1,60 M 4 2,00 HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleté 7-13-ig. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1 Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok. Semmelweis u. 1. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51—419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórházban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13-440., nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, B.mária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12.30-ig, pénteken 812- ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. B.szárszó. Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Megváltó patika, Felszabadulás u. 5. Tel.: 716., nyitva 8-19-ig, szombaton 8- 14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.3013.30- ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent l. u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10-065., nyitva 7.30- 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10- 041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1 Tel. '12-510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton-va- sárnap, munkaszüneti napokon 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Za- márdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31- 033. nyitva hétfőtől péntekig 8- 16-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületxk. Szabó Lajos, Kaposfő (tel: 2), dr. Hild József, Szentgáloskér (tel: 2), dr. Készéi Tibor, Nagyberki, dr. Vető András, Kaposvár, Körösi Cs. S. u. 15. (tel: 19-320), dr. Papp Mária, S.jád (tel: 27). Marcali kerület: dr. Kardos Lajos, Marcali, Dózsa u. 7. (te: 13- 295), dr. Geszti János, So- mogyvár (tel: 35), dr. Héher István, Marcali, Petőfi u. 25. (tel: 12- 801), dr. Szilvássy Györk, Balatonfenyves (tel: 61-729). Nagyatádi kerület: dr. Szula József. Kutas (tel: 25). dr. Gál József, Vízvár (tel: 10), dr. Vis- nyei Sándor, Homokszent- györgy (tel: 20), dr. Horváth Ferenc, Csurgó, Virág u. 8. (tel: 250). Siófoki kerület: dr. Mikes Gábor, Siófok, Koch R. u. 21/c. (tel: 13— 815(. dr. Gergye János, Gamás (tel: 4), dr. Fazekas Gábor, Andocs (tel: 12), dr. Weisz Béla, Bedegkér. Az ügyelet 20-án reggel 8 órától 21-én reggel óráig tart. Bodor Imre iparművész faragott bútorait állította ki a napokban Kaposváron a Lakberendező Ipari Szövetkezet. A vállalat így kíván segíteni olyan embereken, akik a faragott bútoraikat szeretnék bemutatni. (Fotó: Gyertyás László) Kemény harc a kamatok csökkentéséért Százmillió dollár hitel kereskedőknek Hogyan tudja felhasználni a belkereskedelem a Világbank által nyújtott 100 milliló dolláros fejlesztési hitelt? Egyebek közt erről volt szó az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozói ülésén. Csapiár Gábor, a szövetség elnöke elmondta: a Világbank szakemberei több ízben tanulmányozták a magyar- országi kereskedelmet, céljuk a modernizáció támogatása. Ide tartozik a raktárhálózat fejlesztése, a vonalkódrendszer kialakítása és a bolthálózat korszerűsítése. A szövetség szerint nem volna célszerű a pénzt el- aprózása, inkább elsősorban bevásárlócentrumok kialakítására kell fordítani. Úgy gondolják, hogy a 100 millió dollárból másnak azért is főként ilyen beruházásokat kell finanszírozni, hogy a világkiállítás idejére az új létesítmények elkészüljenek. Még mindig gond viszont a kamat mértéke — mondta Csapiár Gábor. — A szövetség több hónapja kemény tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bankkal. 16—17 százalékos kamatot tartanának elvi- selhetőnek, jelenleg azonban még mindig 21 százaléknál tart az egyeztetést. A kereskedelmi bankok kamatával együtt ez végül is 24-25 százalék lenne, amit túlzottnak tart a szövetség. Az elnök felhívta a tagok figyelmét, hogy a türelmi idő három, a futamidő tíz év. Ezért — ha nem is végződnek a legoptimálisabban az MNB-vel folytatott tárgyalások — a világbanki hitel mindenképpen kedvező lehetőséget kínál a kereskedelmi vállalatoknak és a vállalkozóknak.