Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
1992. december 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Tornaterem épül Iharosberényben Iharosberényben a képviselő-testület nemrég döntött a jövő évi költségvetés fő irányelveiről. Ha a parlament dönt a céltámogatásokról, akkor az iharosberényiek nagy fába vágják a fejszéjüket: tornatermet építenek a község általános iskolájához. A beruházás várhatóan több mint tízmillió forintba kerül majd, ekkora összeget azonban az önkormányzat saját zsebből nem tudna előteremteni. Rinyaújlak gázt kap Lefektették azt a csőrendszert, amelyen át Csokonya- visonta és Rinyaújlak földgázt kaphat. A beruházáshoz cél- támogatást nyertek el a két falu vezetői, akik a gázvezetéket Babócsáról építették a községekig. A helybeliek így jövőre már gázzal főzhetnek és fűthetik lakásaikat. A bevezetéshez az önkormányzat szintén anyagi segítséget nyújt mindkét községben. Házigyógyszertár Bakházán A háromfai és a bakházai önkormányzat együttesen próbálja megoldani a két somogyi település gyógyszerellátását. Hogy a helybelieknek ne kelljen minden esetben a városi gyógyszertárban kiváltani a körorvos felírta receptet, ezért a községi rendelőkben az önkormányzatok létrehozzák a körorvos házigyógyszertárát. Az alapvető gyógyszerek és az ehhez szükséges eszközök beszerzése csaknem háromszázötvenezer forintjába kerül Háromfának és Bakházának. Járda épül Iharosban Iharosban, a Csurgó melletti kistelepülésen eddig is sokat költött az önkormányzat a falu fejlesztésére. Rendbe tették a ravatalozó épületét, felújították a volt iskolát és járdát, utat építettek. A jövő évi költségvetésből szintén folytatni szeretnék az eddig megkezdett munkákat, így az irányelvek szerint a járdaépítésre jövőre szintén jelentős összegeket költenek az iharosiak. Segesdi tervek Segesden az önkormányzat nemrég tárgyalta meg azt a vitaanyagot, amelyet a képviselők közmeghallgatás elé szeretnének terjeszteni. Döntöttek a jövő évi beruházások sorsáról is. A község határában megépült szennyvíztározó elkészült, így jövőre a községben megépülhet a falut behálózó szennyvízelve- zető-rendszer első üteme is. A pontos tervezést még hátráltatja, hogy a parlament csak eztán dönt a céltámogatások sorsáról. Nehéz a tervezés Céltámogatást is elnyerve építette meg a segesdi önkormányzat a helyi általános iskola új tornatermét. A hivatalos átadás után megfelelő körülmények közt tornászhatnak majd a diákok. Az impozáns létesítmény a községi sportegyesületeknek is jó lehetőséget teremt a fejlődésre. Az év vége minden gazdálkodónál dupla stressz. Mérleget kell vonni az elmúlt évről — nem könnyű —, de ami még rosszabb, tervezni kellene a következő esztendőre is. Különösen igaz ez az önkormányzatokra, ahol a napokban éppen a költségvetést kell megtervezni, mégpedig úgy, hogy jelenleg csak a szükséges dolgok felére van meg a pénz. Az még csak hagyján, hogy kevesebb pénzből kell gazdálkodni, de még azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyi is az annyi. A kisközségek eddig — nagyrészt — jól tudtak élni az önállóság adta lehetőségekkel. Igyekeztek spórolni a nagyobb, égetőbb munkákra, és ahol lehetett pályáztak különféle cél- támogatásokra. Legtöbbször sikerrel. Mindezt azonban úgy tehették, hogy közben tudták működtetni az intézményeket, volt pénz a segélyekre — fontos ez faluhelyen — és jutott valami a fejlesztésre is. De most mire futja? A parlament ugyanis még nem döntött arról: az idén mit támogat központi pénzből az állam, milyen fejlesztésekhez ad segítséget a községeknek. Előre nem tudják, tervezni lehetetlen. Olyan ez az egész, mint az idei búzavetés. A szakadó esőben, a sáros földbe késve kellett elvetni a magot, s nem tudni, lesz-e belőle valami. Ha lesz is, akkor is csak jóval kevesebb, mint máskor. A rossz körülmények közt a pénz sem „terem” annyit, amennyit optimális esetben. Ez is rossz vetés. Költség-vetés. Sok az adminisztráció, a bevétel már kevesebb A helyi adókról Atádon Az önkormányzatok egyik dilemmája: vajon bevezes- sék-e a helyi adót, amely — akármilyen alacsony összegű is legyen — teher a lakosságnak, ugyanakkor nem mindig hozza meg a várt pénzügyi eredmény. Rengeteg az adminisztráció, a bevételek pedig az önkormányzati költség- vetésekhez képest bizony elenyészőek. Nagyatádon az év elején vetették ki a vállalkozókat érintő kommunális és iparűzési adót. A legutóbbi képviselőtestületi ülésen az helyi adók tapasztalatairól számolt be Gelovics József, a közgazda- sági iroda vezetője. Mint tájékoztatójában elmondta: az adónem bevezetésével az adminisztráció a löbbszörösére nőtt, és amellett, hogy a nyilvántartások kezelése máshol is hasznosítható munkaerőt kötött le, a költségek is emelkedtek. Az iroda munkatársai szórólapokon tájékoztatták az érintetteket. Bejelentkezési nyomtatványokat szerkesztettek és küldtek szét a városban. Sajnos, a részletes tájékoztatás ellenére március végéig számos vállalkozó még a bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. Külön gondot jelentettek például a nem nagyatádi székhelyű társas vállalkozások, gazdasági társaságok. A bejelentési kötelezettségüket elmulasztóknak ismételt felszólítást küldtek az iroda munkatársai. Akik azonban bejelentkeztek, sokan hiányos adatokkal küldték visz- sza a hivatal címére a nyomtatványt, amely gyakran még a nyilvántartás vezetéséhez sem volt elegendő. Október végéig 536-an küldték vissza az íveket. Időközben 36 vállalkozást számoltak fel a városban, ám harminc új vállalkozó kezdte meg a működését. Őket külön tájékoztatni kellett. A bejelentkezések alapján az önkormányzat várható bevétele a a kommunális adóból alig több mint félmillió forint, az iparűzési adóból pedig kevesebb mint egymillió forint lesz. A kommunális adó alól sok vállalkozó mentes. Az irodavezető tájékoztatásából az is kiderült, hogy a magánvállalkozók iparűzési adója „nagy tételszámú és alacsony eredményű”. A magánszemélyek alanyi adóösz- szege 1 millió 716 ezer forint volt. A vállalkozók bevallott árbevételeik alacsony ősz- szege miatt száz forint alatti adófizetésre kötelezettek. E száz forintra eső költségek azonban magasabbak, mint az ebből befolyó adóbevétel. Az nem kétséges, hogy a helyi adókról szóló rendelet az ez évi tapasztalatok alapján módosításra szorul több pontban is. Az előkészítő munka tart, ám a módosításra csak a helyi adótörvény-módosítás kihirdetése után kerülhet sor. Színes programok a művelődési házban Koncert és játszóház Tegnap nyílott meg az a kiállítás, amelyet a Zóka utcai óvoda szervezett a nagyatádi művelődési központban, s amelyen karácsonyi díszeket és csomagolóanyagokat láthatnak az érdeklődők. A művelődési központ munkatársai az idén is — csakúgy mint ahogy az már évek óta megszokott, színes programokkal készülnek az ünnepekre. A központban ma nyílik fotókiállítás Menekültek címmel. Holnap karácsonyi játszóházba hívják a gyerekeket, a nagyobbak pedig este diszkóban szórakozhatnak. A hét végén főleg azokat a nebulókat várják az intézményben, akiket érdekelnek a kézművesmesterségek. Avatott kezek irányításával ajándékokat, játékokat készíthetnek karácsonyra, de az agyagozás alapfogásait is megismerhetik. December 22-én a Zoltán Erika-rajongókat várják szeretettel az énekesnő nagyatádi koncertjén. Egy nappal később pedig inkább a felnőttekre, a komoly zene szerelmeseire várnak a rendezők, akik karácsonyi hagversenyt szerveznek a művelődési házban. Karácsony másnapján sem maradnak program nélkül a nagyatádiak. Három órától Jézus országa címmel video-útifilm kalauzolja az érdeklődőket a szentföldre. VÁLASZTÁS - HOSSZAS VITA UTÁN Menekült-önkormányzatok a táborban A bosnyákok közt gyakorta vitát szült, hogy például piaci napokon ki kapja a kilépőkártyát, vagy az, hogy csöppnyi bért remélve ki söpörheti végig a volt laktanyaudvart. Mint mindenütt, a bezártság érzése a nagyatádi menekülttáborban is feszültségforrás. A „kiváltságokat” eddig a tábor vezetői próbálták igazságosan szétosztani, a menekültek azonban körülményeik jobbítását remélve most önkormányzatokat alakítanak. A táborból nemrég eltávoztak azok az ideiglenesen Atádon elhelyezett a muzulmánok, akiket többnapos karantén és egészségügyi vizsgálat után Németország fogadott be. Jelenleg csaknem kétezer-háromszázán vannak, a többségük muzulmán vallású bosnyák. Számukra külön imatermet rendeztek be, és az étrend összeállításánál is ügyelnek vallásukra. Az ablakokba feszített foszló kenderkötélen ruhák lógnak. Egy szint, egy falu — a szétnyúlott rugójú vaságyakon borostás képű mezítlábas férfiak, vastagfejkendős asz- szonyok fekszenek. Gyerekek futkároznak a folyosón, arrébb két öreg muzulmán magyaráz: még júliusban érkeztek, szinte az egész falut kitelepítették. Ha akarnának sem tudnának visszamenni. Szlovénia és Horvátország nem engedi át őket, ki tudja meddig kell még házaikat a kopottas honvédségi vaságyakkal felcserélni. Zolival az udvaron találkoztunk. Alig több mint száz kilométerre lakott Atádtól, de ez a távolság most bolygók közti messzeségnek tetszik. — A falut porrá rombolták — mondja a vajdasági magyar fiú méla beletörődéssel. — Ki kezdene ott életet, hiszen csak az öregek maradtak. Majd ha vége lesz a háborúnak, akkor talán újjáépülhet valami. Zoli május óta lakója a tábornak. Van munkája — tolmács — ezért aztán megbecsülésnek örvend társai közt. A táborban az idén huszonnégy újszülött látta meg a napvilágot, és több mint kétszázan haltak meg. A legidősebb lakó egy százkét éves öreg néni volt. A gyerekek az általános iskolába a táborba, gimnáziumba viszont Mohácsra járnak. Emeletenként alakulnak önkormányzatok. Vezetőiket a menekültek maguk választják. Az önkormányzatok első emberei tartják a kapcsolatot a táborvezetőkkel. így maguk döntik el a munkabeosztást, és a kedvezményekről is maguk gondoskodnak. A szerveződések még most vannak kialakulóban. Az önkormányzati választásokon pártharcok ugyan nem voltak, ám az emeleteknek csak hosszas vita után sikerült választaniuk. — Reméltük így könnyebb lesz — mondja a két muzulmán férfi. — Be kell látnunk azonban, hogy a népszerűtlen intézkedésekről magunknak a legnehezebb határozni. Barna Zsolt Jól mutat a nagyatádi kereskedelmi szakközépiskola homlokzatán az a tűzzománc, amelyet Honty Márta készített az iskola felkérésére. Az életfát ábrázoló alkotás az iskola szimbólumává vált. A táborba ma is folyamatosan érkeznek a menekültek
