Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. december 17., csütörtöl Nemzetközi erők Baidoában Megérkezett szerda hajnalban a Szomáliái Baidoa térségébe a nemzetközi erők első csoportja. Miközben a csapatok a városhoz közeledtek, harci gépek mélyrepülésben többször is átrepültek a település fölött. Az AP jelentése szerint az 530 amerikai tengerészgyalogosból és 142 francia idegenlégiósból álló konvoj nem segélycsomagokat hozott, hanem fegyverekkel volt felszerelve, hogy visszaszorítson egy esetleges támadást. Európai veszélyek Miközben George Bush amerikai elnök a sikereket méltató képet festett a világról, Robert Gates a Hírszerzési Hivatal vezetője a rendkívül súlyos veszélyekkel fenyegető moszkvai és balkáni helyzetre hívta fel a figyelmet. — Oroszországban a demokrácia gyökerei rendkívül gyengék és vannak, akik visszahívnák az önkényuralmat, a birodalmi törekvéseket —• mondotta. A hollandok jóváhagyták A holland parlament felsőháza, a Szenátus nagy többséggel jóváhagyta a szorosabb európai politikai, gazdasági és pénzügyi uniót előirányzó maastrichti szerződést. A képviselőház már november 12-én elfogadta az okmányt. Az AFP jelentése szerint a kedvező döntés ellenére a szenátorok bírálták a dokumentumot és kétségüket fejezték ki az Európai Közösségen belül hozott döntések demokratikus tartalmát illetően. Bizonytalan az áldozatok száma Három év után világossá vált, hogy igazságtétel nélkül hiú ábránd megbékélésről beszélni — mondotta az MTI tudósítójának Tőkés László, a Királyhágó melléki református egyházkerület püspöke azzal a kedden kezdődött tanácskozással kapcsolatban, amelyet idén harmadszor szervezett egyházi vezetők és a temesvári forradalom emlékét ápoló szervezetek részvételével. A püspök telefonon elmondta, hogy a romániai forradalom halálos áldozatainak még a számáról sem lehet biztosat tudni. Kínai fenyegetés Csiang Cö-min kínai kommunista pártfőtitkár félreérthetetlen célzással ismét katonai invázióval fenyegette meg Tajvant arra az esetre, ha a Kuomintang vezetése alatt álló de facto, de jure azonban Kínához tartozó sziget kikiáltaná függetlenségét. A KKP vezetője kijelentette: „Határozott intézkedéseket fogunk hozni Kína szuverenitásának és területi épségének védelmében, ha Tajvan kikiáltja a függetlenséget. A BSG — 2 BT Közlekedési gázolaj forgalmazását megkezdte 40 Ft/I áron 5000 I felett házhozszállítás Kaposvár, Irányi D. u. 2. Aláírták a magyar-horvát alapszerződést Együttműködés a kisebbségek védelmében — Lehetővé válik az Adria megnyitása — Megőrzik a Dráva természeti értékeit (Folytatás az 1. oldalról) A horvát vendégekkel megtartott tárgyalásokat összegezve Antall József elmondta: Budapest és Zágráb megállapodott abban, hogy együttműködik a nemzetközi szervezetekben, beleértve a közép-európai kezdeményezést is. A megbeszélésen szó esett az energetikai együttműködésről, az Adria kőolajvezeték újra megnyitásának lehetőségéről és arról is, hogy Magyarország miként használhatná a fiumei szabadkikötőt. Ezekről a kérdésekről az illetékes szaktárcák folytatják a konzultációkat. Emellett Zágráb és Budapest is kívánatosnak tartja az úthálózat és az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztését. A plenáris tárgyaláson szó esett arról is, hogy Magyarország és Horvátország együttműködik a nemzeti kisebbségek kölcsönös védelme érdekében. A menekültkérdés kapcsán Antall József hangsúlyozta: Magyarország természetes kötelessége volt az otthonaikból elüldözött emberek támogatása. Budapest és Zágráb együttesen arra törekszik, hogy az elüldö- zöttek visszatérhessenek otthonaikba. Hrvoje Sarinic hangoztatta, hogy az alapszerződés „megkoronázza” a magyar-horvát együttműködést. Külön kiemelte az úthálózat fejlesztésének fontosságát és a fiumei szabadkikötő használatának lehetőségét. Egyetértés alakult ki abban, hogy a felek elállnak a drávai vízienergia hasznosítás korábbi elképzeléseitől. A horvát kormányfő tegnap hazautazott Budapestről. Magyar-román párbeszéd Teodor Melescanu román külügyminiszter stockholmi megbeszéléseiről beszámolva külön szólt a román diplomácia irányítójának Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel lezajlott találkozójáról Simona Miculescu asszony, a román külügyminisztérium szóvivője. A két ország célja a jelenlegi feszültségek meghaladása. — A két külügyminiszter találkozóján — mondotta a szóvivő — szó volt a köztük lezajlott legutóbbi üzenetváltásról, és megállapodtak olyan lépésekben, amelyeknek célja újra előremozdítani a Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokat. KADHAFI MÉGIS MEGHÁTRÁL? Brit kormánykörökben tegnap bizakodással fogadták a kairói értesülést: Kadhafi líbiai vezető felkért egy neves egyiptomi ügyvédet a Lockerbie-tettesek jogi képviseletére. Londoni sajtóértékelések szerint az első jele, hogy Líbia mégis hajlandó perre kiadni épp Nagy-Britanni- ának két titkosügynökét. Kérdőjelek Szövetség a holnapért A címben idézett jelszót követte a Malév és az Alitalia, amikor elhatározta, hogy a magyar légitársaság részvényeinek 35 százalékát olasz kézbe adva „házasságra lép”. Szabad-e egy nemzeti légitársaság valamely tulajdonrészét kiárulni? Túl azon, hogy a részvények 51 százaléka a magyar államé marad, a Malév-nak az olasz légitársaság fel- készültsége, hálózata hajthat hasznot, az Alitalia pedig „hídfőállást” nyerhet új piacok megszerzéséhez. Nemzeti légitársaságunk tehát minden remény szerint erősíti üzleti pozícióit, így a tulajdon megosztása kölcsönös érdek. Csak a nyereséges magyar cégek kelnek el? Szerencsére nem, és éppen ezen a ponton látszik legjobban a külföldi tőke bevonásának haszna. A legutóbbi példa: a több mint 52 ezer alkalmazottat foglalkoztató multinacionális nagyvállalat, a Caterpillar, amely a világ egyik legnagyobb munkagépgyártója, megalapította magyarországi cégét. Ennek hazai bázisa az a gödöllői gépgyár, amely több évtizedig kiemelkedő szerepet játszott a magyar hadiiparban, de az elmúlt években már közel került a felszámoláshoz. A külföldi cég belépésével 1993-ban — 250 dolgozónak munkahelyet biztosítva! — 500 millió forintos árbevételt akarnak elérni. Minden megy magától? Nem, s erre is van konkrét példa. A szolnoki papírgyár osztrák többségi tulajdonosa éppen a napokban kért határozott gazdasági intézkedéseket a külföldi befektetők magyarországi tevékenységének előmozdítására. Visszatérve a címben idézett jelszóra: a szövetség a magyar és a külföldi tőke között csak akkor lesz tartós, ha a privatizáció zavartalanságának biztosításával mindent megteszünk a holnapért. P. T. Tanácskozás Genfben a válság megoldásáról A bűnösök nem bújhatnak ki a felelősség alól Jelcin póker je (Folytatás az 1. oldalról) Slobodan Milosevic szerb elnököt és a boszniai szerb vezetőket rá kell kényszeríteni, hogy számot adjanak szerepükről a boszniai háborús bűntettekkel kapcsolatban. Ezt a genfi Jugoszlá- via-konferencián jelentette be tegnap Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter. A washingtoni diplomácia vezetője máris közzétett egy listát azokról, akik — mint mondta — bűnöket követtek el az emberiség ellen Bosznia-Hercegovinában. Rámutatott arra is: politikai vezetőik sem bújhatnak ki a felelősség alól. Szerinte a szerb vezetőknek meg kell magyarázniuk: szavatolták-e, és ha igen, miként, hogy katonai erőik a nemzetközi jog kötelező szabályai szerint járjanak el. Az amerikai politikus Milosevicen kívül felsorolta Radovan Karadzicot, a boszniai „szerb köztársaság” elnökét és Ratko Mladicot, e „köztársaság” katonai parancsnokát. Rajtuk kívül a külügyminiszter megnevezte. — Zeljko Raznjatovicot, a „Tigrisek” nevű szerb félkatonai szervezet vezetőjét, aki fegyvereseivel együtt felelős kegyetlen etnikai tisztogatásokért és Brcko környékén 3 ezer ember haláláért; — Vojislav Seselj vajdát, Drago Prcacot, az omarskai fogolytábor parancsnokát, nemkülönben Adem Delicet, a celebici tábor parancsnokát. Eagleburger leszögezte, hogy a lista közzétételével nem akarta befolyásolni az esetleges bírósági eljárást, s a névsort később — további információk alapján — ki kellene majd egészíteni. Azt is elismerte, hogy nem minden kegyetlenkedésért a szerbek a felelősek. Borisz Jelcin, ismét bebizonyította: kemény fából faragták, és nem hagyja magát egyköny- nyen sarokba szorítani. Sőt — akár egy igazi pókerjátékos — gyenge lappal is képes elvinni a bankot. A népképviselők kongresszusán az orosz elnöknek ügyes kompromisszumot sikerült elérnie. Keverték a lapokat Már az orosz szuperparlament ülése előtt igyekezett Jelcin keverni a kártyát. Előre lehetett látni ugyanis, hogy hatalmának csökkenése és tisztáldozatok nélkül aligha úszhatja meg az összecsapást. A honatyák jóelőre készültek, hogy elverjék a port Jelcin csapatán, amiért az utóbbi egy évben a piacgazdaságra való áttérés a termelés meredek zuhanását, jelentős munkanélküliséget, kétezer százalékos hiperinflációt és a lakosság többségének elnyomorodását okozta. Jelcin, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet elodázni a kongresz- szust, élénk taktikázásba kezdett... Az államfőnek tavaly még többé-kevésbé engedelmes kongresszus most jogot akart formálni a kormány összetételének meghatározására. Ezt Jelcin két dolog miatt sem nézhette jó szemmel. Egyrészt csökkentette volna az államfő hatalmát másrészt a napi politika szintjén fölvetette annak veszélyét, hogy szétesik a re- formcsapat, s ez az am úgyis döcögő átalakítás kifulladásához vezetett volna. Végső eszköz Amikor a népképviselők leszavazták Gajdar meghosz- szabbítását és megtagadták Jelcin rendkívüli jogköreinek, így az elnöki rendeletekkel való kormányzásra vonatkozó felhatalmazás meghosszabbítását, már-már úgy látszott, hogy Jelcin elvesztette a játszmát. De az elnök — mint már annyiszor —, ismét „megrázta magát”, s a végső eszközhöz folyamodott. Akár a pókerben: az egészre ment... A huszárvágás lényege, hogy az alkotmányos válságot is kockáztatva kilátásba helyezte a szuperparlament feloszlatását. Ez hatott. A még a szovjet időkben megválasztott népképviselők — féltve egzisztenciájukat — beadták a derekukat, azaz bedobták lapjaikat. E kompromisszum ugyanis lényegében hatályon kívül helyezte a Jelcin hatalomvesztését jelentő határozatokat. Mindezért Jelcin viszonylag csekély árat fizetett. A kompromisszum legfontosabb eleme a jövő áprilisi népszavazásra vonatkozó megállapodás. Ez lehetővé teszi annak eldöntését, hogy parlamenti vagy elnöki típusú demokrácia legyen-e a jövőben Oroszország. Bár az elnök nem volt hajlandó sem győzelemről, sem vereségről beszélni, mondván: a legfőbb eredmény, hogy nem kell puccstól tartani. A nyereség Igazából azonban alighanem az orosz demokrácia ügye nyert. A népszavazás nyomán ugyanis letisztulhat a még a gorbacsovi idők örökségeként Oroszországra maradt öszvér elnöki-parlamenti rendszer. Igaz, a kompromisszum értelmében — maradva a póker-hasonlatnál — két évén át, a választásokig le kell még játszania néhány partit. Kóti Lóránt Bősi vita: Egyes magyar politikusoktól nem idegen az a gondolat, hogy a Duna eredeti medre és a felvízcsatorna közti területet Magyarországhoz csatolják, miközben azt állítják, hogy a dunai erőművel megsértették Magyarország függetlenségét — írja a Koridor keddi száma. A szlovák kormányhoz közelálló lap az elhangzott cáfolatok ellenére is úgy tudja, hogy Magyarország északi határainál katonai erőátcsoportosításokat hajtottak végre. Figyelemre méltónak találja, hogy Antall József ezzel kapcsolatban többes számot használt, amikor a „szomszédos országokban kialakult helyzetről” beszélt. A lap arra emlékeztet, hogy Magyarországot Szlovákia irányából „semmilyen történelmi fenyegetettség” soha nem vészé„Hátrál-e valaki?” lyeztette, de a század során magyar csapatok három alkalommal is Szlovákia területére léptek. Magyarország a nemzetközi fórumokon azzal érvel, hogy a Duna elterelése veszélyezteti Magyarország függetlenségét, de néhány magyar politikustól ugyanakkor nem idegen az a gondolat, hogy a Duna és a felvízcsatorna közti területet Magyarországhoz kellene csatolni — vélekedik a Koridor. Hangsúlyozza, hogy a magyar kijelentésekkel ellentétben épp Magyarország nem hajlandó hátrálni, hiszen „a budapesti kormánynak csupán egyetlen mandátuma van a parlamenttől, s ez az erőmű lebontására szól". A Koridor szerint minden jel arra mutat, hogy nem lehetséges a kompromisszum, és nem marad más, mint a hágai nemzetközi bírósághoz fordulni. Emlékeztet arra, amit ezzel kapcsolatban „lakonikusan jegyzett meg Bába Iván: nem ez a legjobb, de ez az egyetlen megoldás”. Megjegyzi, hogy Magyarország az önálló Szlovákia létrejöttét megelőzően „széles körű diplomáciai és propa- ganda-offenzívát indított el”, s egymásnak adják a kilincset a magyarok az Egyesült Államokban is, ahol a „Szlovákiával felmerült nehézségekről” tájékoztatják a Clinton kormányzatot. „Bezzeg meglepődtek, amikor a nemzetiségek helyzete kapcsán a rosszemlékű Csurka-gúnyirat gyökereiről kellett az USA-ban magyarázkodniuk” — fejezi be a Koridor. POSTAHIVATALOK ÜNNEPI NYITVA TARTÁSA december 19-én: valamennyi postahivatal a munkanapokra előírtak szerint tart nyitva december 24-én: a szombaton nyitva tartó postahivatalok 12 órakor bezárnak december 25-26-án: valamennyi postahivatal ZÁRVA december 31-én: valamennyi postahivatal 14.00 óráig tart nyitva 1993. január 1 -jén: valamennyi postahivatal ZÁRVA Pécsi Postaigazgatóság (219521/a)
