Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. december 14., hétfő Foglyokat engedtek szabadon Több mint ötszáz letartózta­tott férfi hagyta el tegnap a hírhedt észak-boszniai Man- jaca fogolytábort. Többségé­ben horvát, kisebbrészt mu­zulmán nemzetiségű foglyok távozhattak a szerbek által fenntartott táborból. A szaba­don engedetteket egy fogoly­csere-egyezmény keretében a horvátországi Károlyvárosba szállítják, majd onnan az őket befogadó külföldi országokba utaznak. Péntekig háromezer fogoly hagyja el a Manjaca-tá- bort és utazik el az országból. Menekülés közben haltak meg Bizonyossággal lehet állí­tani, hogy több mint 400 em­ber lelte halálát menekülés közben az egykori NDK-NSZK határ keleti oldalán — közölte a keletnémet kormányzati bű­nözést vizsgáló csoport. Kez­detben abból indultak ki, hogy a menekülés közben lelőtt, il­letve a határvédelmi berende­zések működésbe lépése kö­vetkeztében meghalt emberek száma nem egészen 200, idén júliusban azonban már 350-re tették az áldozatok számát. Nem a magyar fél a felelős Cáfolta a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának központi ügyelete Octavian Chirodea borsi vám- parancsnoknak azt a Romp- res hírügynökségnek adott nyilatkozatát, amely szerint a kamionok többnapos határál­lomási várakozásáért a ma­gyar fél lenne a felelős. A vá­rakozás a román vám- és ha­tárőrizeti szervek lassú mun­kájából, valamint a határátke­lőhely elégtelen áteresztőké­pességéből adódik. Romániába készül a volt uralkodó Családjával együtt hazájá­ban szeretné tölteni a kará­csonyt Mihály, volt román uralkodó. A Reuter jelentése szerint a 70 éves volt uralkodó tájékoztatta szándékáról a román hatóságokat. Ha Buka­rest lehetővé teszi számára az utazást, csaknem fél évszá­zad után először tölthetné a volt uralkodó az ünnepeket Romániában. Rendőrségi együttműködés Az Országos Rendőr-főka­pitányság és a Francia Nem­zeti Rendőrség 1993-ra szóló együttműködési programját írta alá tegnap Budapesten Pintér Sándor országos főka­pitány és Bemard Grasset, a Francia Nemzeti Rendőrség főigazgatója. A megállapodás értelmében a francia rendőr­ség a képzésben, továbbkép­zésben nyújt segítséget a ma­gyar rendőrségnek. „Nem fenyeget invázió” „Nem létezik magyar ve­szély, nem fenyeget magyar invázió” — közölte Bukarest­ben német újságírókkal Nico- lae Spiroiu román védelmi mi­niszter. Nyilatkozatával fellé­pett a román nacionalisták ál­tal szított félelmekkel szem­ben, akiknek a képviselői azt állítják: a kisebbségi jogok kö­vetelése magyar részről csu­pán ürügy, hogy kivívják a köztes állapotot, a regionális autonómiát, majd a független­séget és Erdély egyesítését Magyarországgal. KÉTNAPOS KEMÉNY HARC UTÁN „ Választást csak egységes párt nyerhet” Megegyezés Edinburghban Elkerült buktatók — Elvileg megnyílt az út a Közös Piac bővítés előtt (Folytatás az 1. oldalról) A társulási szerződéseket gyorsan és teljesen meg kell valósítani, erősítendő a társult országok kapcsolatait a közös­séggel. A csúcsértekezlet a költség- vetés vonatkozásában komp­romisszummal zárult. Az EK-tagok nemzeti jövedelmük 1,2 százalékáról 1,27 százalé­kára emelik 1999-ig hozzájáru­lásukat a közös kiadásokhoz. Ez több, mint amennyit az EK brit elnöksége és Németország a közös költségvetés két fő nettó befizetője elfogadható­nak tartott, de kevesebb, mint amit a bizottság javasolt, illetve a közösségi segélyekből leg­jobban részesülő dél-európai országok követeltek. Jugoszláviával kapcsolatban a csúcs főleg az eddigi szank­ciók erősítését szorgalmazta és néhány új elemmel állt elő. Javasolta az ENSZ-nek, fon­tolja meg biztonsági övezetek kialakítását a háború sújtotta lakosság számára csakúgy, mint a Bosznia feletti repülési tilalom erővel való kikényszerí­tését. A görög ellenállásra te­kintettel a csúcsértekezlet nem foglalkozott Macedónia közös elismerésével. Oroszország: a kiegyezés feltételei Jelcin csatát nyert Hatalmi egyensúly — Gajdar ismét jelölt lehet Az orosz államfő és a parlamenti elnök között született megegyezés első pontja értelmében jövőre, április 11-én Oroszországban népszavazást tartanak az új alkotmányról. Eddig az időpontig nem lépnek érvényben azok, az e héten elfogadott alkotmány- módosítások sem, amelyek az elnök jogkörét csorbíta­nák. Ezek sorában is az egyik legfontosabb az a módosítás, amely felhatalmazza a Leg­felsőbb Tanácsot, hogy hatá­lyon kívül helyezze az orosz államfő rendeletéit és utasí­tásait. A kongresszus a megbéké­lés fejében lemondott a nép­szavazásról hozott alkot­mánymódosításról is, amely eleve lehetetlenné tette, hogy referendum útján a parlament vagy az államfő idő előtt visz- szahívható legyen. A megállapodásban nincs szó azokról a korábbi követe­lésekről és feltételekről, ame­lyek egyes kormánytagok el­mozdítását célozták. így egyelőre nem tudni, hogy a színfalak mögötti alkudozás­nak milyen további személyi következményei lesznek. Bo­risz Jelcin ezzel együtt lehe­tőséget kapott arra, hogy a kongresszus által leginkább támogatott három személy valamelyikét jelölje kormány­főnek. Erre ma kerül sor. így, amennyiben Gajdar bekerül az első három közé, amire minden esélye megvan, ismét hivatalos jelöltté léphet elő. Ha esetleg ezúttal sem kapná meg a minősített többséget, jövő áprilisig akkor is a kor­mány élén maradhatna. A megállapodás előírja, hogy mindkét fél tartózkodik a hatalmi egyensúly megbon­tására irányuló lépésektől. Amennyiben mégis vitás dön­tések születnének, akkor a mostani minta alapján a há­romoldalú bizottság — jelen­legi összetételében — ál­landó testületté előlépve köte­les felkutatni ezek rendezési lehetőségét. Borisz Jelcin orosz államfő Antall József tévéinterjúja (Folytatás az 1. oldalról) Antall állítása szerint Csurka István cikke nemhogy alapját jelentette volna a tévé­vel és a rádióval kapcsolatos intézkedésnek, hanem egye­nesen megnehezítette, hogy a kormány az általa célszerűnek és jónak tartott politikai utat válassza. Leszögezte: a tele­vízió és a rádió ügyének keze­lése teljesen független Csurka tanulmányától. A médiahá­ború legújabb fejleményeivel kapcsolatban Antall József je­lezte: a folyamatban lévő munkaügyi, illetőleg bűnvádi eljárás miatt e kérdésekről nem nyilatkozik. A Magyarországot körül­vevő térség helyzetével kap­csolatban a miniszterelnök ki­fejezte annak szükségessé­gét, hogy a közvélemény fo­lyamatosan legyen tudatában a veszélyérzetnek, s a politikai helyzetet stabilizálni kell. Az ország gazdasági prob­lémáival kapcsolatban a mi­niszterelnök hangsúlyozta: a jelenlegi legnagyobb prob­léma a források hiánya, s a gazdaság mozgásba lendíté­séhez, a privatizáció végrehaj­tásához nélkülözhetetlen a külföldi tőke. Antall József nem tagadta, hogy az MDF-en belül is van­nak feszültségek. Ezek abból adódnak, hogy mindenütt a kormányzó párt viseli a legna­gyobb felelősséget. Kijelen­tette: az ellenzék mindeddig nem volt képes alternatívát nyújtani, s az MDF alkalmas erőt jelent az ország további kormányzásához. Regionális Fidesz- gyűlés Pécsváradon Orbán Viktor szerint a magyar politikai élet fordulóhoz érkezett (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei aktivistái, önkormányzati tisztségviselői, parlamenti képviselői és orszá­gos választmányi tagjai gyűlé­sének szünetében tartott szom­bati sajtótájékoztatón a Fidesz vezető politikusai elmondták: a régiónkénti két-két tanácskozás célja a párt modern, nyugati mintájú új alapszabálynak és vá­lasztási programjának előkészí­tése. Orbán Viktor parlamenti frak­cióvezető kérdésekre vála­szolva kijelentette, hogy a ma­gyar politikai élet napjainkra két szempontból is fordulóponthoz érkezett. Egyrészt a médiaharc legutóbbi fejleménye kapcsán az ellenzéknek most először kel­lett szembesülnie a kormány erőfellépésével, mellyel szem­ben nincsenek eszközei, más­részt — s ezt Antall József és tanácsadói Orbán szerint talán nem gondolták végig — kérdé­sessé vált, hogy megállítható-e a politikai élet kriminalizálódása. A Fidesz vezető politikusát nem nyugtatta meg Katona Tamás ki­jelentése, hogy nem kell tartani a kormánytelevízió létrejöttétől. A kormány e lépésével azokat az értelmiségieket is elveszít­heti, akik eddig minden baklö­vése ellenére hűek maradtak hozzá — állapította meg a fiatal demokraták politikusa. Az MDF-választmány állásfoglalása EBEÉ-diplomaták a válsággócokban Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dip­lomatái hovatovább többet vannak úton, mint egyhelyben: az EBEÉ szinte egyfolytában válság-elhárítással foglalko­zik és Szerbiától Grúziáig úton vannak a küldöttségek. Nyilatkozatban foglalt állást szombaton és vasárnap Hódmezővásárhelyen tartott zárt ülésén, a Magyar Televí­zió körül kialakult helyzetről a Magyar Demokrata Fórum or­szágos választmánya, s eb­ben visszautasít minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy a MTV törvényes működ­tetése érdekében tett kor­mányzati lépéseket politikai in­tézkedésként állítsa be. A vá­lasztmány áttekintette az el­múlt két és fél év privatizációs A nemzet fogalmának meg­határozásáról tárgyalt szom­bati ülésén a Magyar Szocia­lista Párt országos választ­mánya. A tárgyalás időszerű­ségét az indokolja, hogy a „nemzet” szót az utóbbi idő­ben mind gyakrabban fegy­verként használják, s eseten­ként nem jó célok érdekében. Nem akarjuk, hogy a „nemzet” kifejezés valamiféle bálvány- nyá váljon — jelentette ki Vi­tányi Iván, a párt országos vá­lasztmányának elnöke. A to­vábbiakban azt elemezte, hogy nem egységes a nemzet eredményeit, s megállapította: a stratégiát bizonyos tekintet­ben módosítani kell, hogy fel­gyorsuljanak a gazdasági fo­lyamatok, végrehajtható le­gyen a gazdaság szerkezeti átalakítása. Szó volt továbbá az MDF megújítandó alapszabályáról is. Varga István ügyvivő kie­melte: januárban, a VI. orszá­gos gyűlés fogja megválasz­tani közvetlenül és a legde­mokratikusabb úton az MDF el­nökét és elnökségének tagjait. meghatározása. A szocialis­ták a modern nemzet fogalma mellett állnak, amely nem is­mer diszkriminációt és érzé­keny a kisebbségi-etnikai problémák iránt. Az előadásokat követő fel­szólalásaikban többen meg­fogalmazták: amíg az államfel­fogás lehet kirekesztő, a nem­zetfelfogás nem lehet az. A tanácskozáson általános egyetértés alakult ki abban, hogy az MSZP nemzeti párt, amely modern nemzeti esz­mét vall magáénak a demok­rácia kiteljesítésével. Eltérő küldetés Ezek a küldetések nagyon különbözőek, mint ahogy eredményességük sem egy­forma. A volt Jugoszláviában eddig már öt misszió tevé­kenykedett. Újabb indult Grú­ziába — alig egy héttel ezelőtt, egyszersmind első ízben a volt Szovjetunió területére. Vezetője magyar diplomata: Gyarmati István. Egy svéd és egy török diplomata, valamint francia, lengyel, magyar és német katonai tanácsadó se­gíti munkáját. Három hónapig maradnak Tbilisziben és eza­latt megpróbálják elősegíteni a grúzok és déloszétok, illetve az abházok tárgyalásait. Az igazi siker az lenne, ha elér­nék a két válságterületen a fe­szültség enyhülését. Bécsi nyugati diplomaták ennek a missziónak az esélyéről azt mondják: „nem is olyan rossz”. A remény oka, hogy a konflik­tus valamennyi _ résztvevője óhajtotta az EBEÉ segítségét. Az EBEÉ számára igen fon­tos ez a küldetés — afféle tesztelése a volt Szovjetunió területén végrehajtandó to­vábbi hasonlók kilátásainak. Veszélyes övezet Nemigen jut el ebbe a sza­kaszba a Karabah hegyvidéki akció. Mintha az EBEE ezzel kapcsolatos tevékenysége megrekedt volna a tárgyalá­sok szintjén. Ennek ellenére most már körvonalazódik a megegyezés az örményekkel és azerbajdzsánokkal az első felderítő misszió indítására. S hogy miért? Egy bécsi diplo­mata úgy fogalmaz: nincs még meg a szembenállókban a haj­landóság a megoldásra. Szó van az EBEÉ tanácskozásain arról is, hogy Moldovába kül­döttséget kellene meneszteni. Tádzsikisztán azonban szóba se jön, azt túl veszélyesnek ítélik. Az eddigi jugoszláviai missziókat Bécsben hasznos­nak tartják. Jelenleg dolgoz­nak EBEÉ-diplomaták a Vaj­daságban, Koszovóban és a Szandzsákban. Főhadiszállá­suk Belgrád, „főparancsno­kuk” pedig a norvég Bogh nagykövet. A feladat inkább a megelőzés, vagy az elretten­tés: abban bíznak, hogy jelen­létük segít megakadályozni az erőszakos cselekedeteket. Tizenkét tagú EBEÉ kül­döttség tartózkodik Macedó­niában, azzal a megbízatás­sal, hogy akadályozzák meg a bosznia-hercegovinai polgár- háború átterjedését. A belg­rádi missziót egyébként éppen a következő hetekben erősítik meg: 12 helyett húsz lesz a létszám. Valójában nem sokat tudni arról, hogyan végzik nem könnyű munkájukat az EBEÉ diplomaták, mit tartal­maznak a központba továbbí­tott jelentéseik, és milyen esz­közzel próbálnak befolyást gyakorolni az eseményekre. Csendes munka Nem verik nagydobra tevé­kenységüket. Nem lenne cél­szerű a helyszínen dolgozó diplomaták biztonságát veszé­lyeztetni, emellett továbbra is célszerűnek látják diplomáciai csatornákon kifejteni mérséklő hatásukat. Legalábbis Bécs­ben ezzel indokolják az EBEÉ csendes-diplomáciáját. MSZP-választmány a nemzet fogalmáról

Next

/
Thumbnails
Contents