Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
1992. december 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP — ALPOK-ADRIA MAGAZIN 9 A menekültek sorsa Európa gondja Dr. Josef Ratzenböck: Európa... sokszínűségét, változatosságát óvni kell Az Alpok-Adria Munkaközösség történetéből (1.) A kezdet 1978. november 20-án a Velencében rendezett regionális kormányfői konferencián az olasz Fri- uli- Venezia Giulia és Veneto, az osztrák Karintia, Felső-Ausztria és Stájerország tartomány, valamint Horvátország és Szlovénia hozta létre az ún. Közös Nyilatkozattal a Keleti Alpok térségében lévő tartományok és régiók munkaközösségét, közismert nevén az Alpok-Adria Munkaközösséget, melyhez megfigyelőként csatlakozott a Bajor Szabad Állam és Salzburg tartomány. (Ekkor hozták létre a vezető tisztviselők bizottságát és az ügyviteli irodát.) Dr. Josef Ratzenböck. Fels*ő-Ausztria tartományi elnöke töltötte be az elmúlt két esztendőben az Alpok-Adria Munkaközösség elnöki tisztét. Ez a két esztendő a jugoszláviai polgárháború kirobbanásának és kiteljesedésének időszaka, amely a tagországok számára új problémát hozott. Ez a menekültkérdés, amelyhez kapcsolódik az újjáépítés is. Dr. Josef Ratzenböck tapasztalt politikus. Derűs nyugalma, következetessége is közrejátszott abban, hogy Európa két új állama — Szlovénia és Horvátország — nemzetközi jogi elismerést kapott a múlt év végén. A stafétabot most Szlovéniát illette volna az elnökségben. Az idén februárban Zágrábban — ahol a munkaközösséghez tartozó megyék és tartományok elnökei éppen a háború okozta szenvedés enyhítésének lehetőségeiről tárgyaltak — Szlovénia bejelentette: önálló államiságának elismerése után államszervezési feladatai lekötik energiáját, s szívesen átengedi a sorrendben utána következőnek a kétéves mandátumot jelentő elnöki tisztet. A megtisztelő ajánlatra a Somogy Megyei Közgyűlés mondott igent. E döntés alapján vette át dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke november 27-én az Alpok-Adria Munkaközösség zászlóját, s vele együtt a tiszttel járó tennivalókat. — Milyen tapasztalatokat adott Önnek ez a két év? — kérdeztem dr. Josef Rat- zenböcköt. — Nagyon sok munkánk volt nemcsak a régiók közötti együttműködés megerősítésében, hanem két tagállam — Szlovénia és Horvátország — megsegítése érdekében is. Ez tetézte szokásos munkánkat, de úgy gondolom, hogy az erőfeszítések az elkövetkezendő két évben minden vonatkozásban eredményekre vezetnek. — Februárban Zágrábban arról is szó volt, hogy a menekültek egyre nagyobb gondot okoznak Európának, s visszatérésüket szülőföldjükre segíteni kell. — Arra törekszünk, hogy a menekültkérdésben segítsünk. Adományozási kampányt indítottunk, és gondoskodunk arról, hogy a menekülteket e területen, valamint nálunk, Ausztriában elhelyezzük. Azt tervezzük, hogy az egyes tagállamok meghatározott körzeteket vegyenek pártfogásba, de ez csak akkor lehetséges, ha a béke helyreáll. — Van-e remény arra, hogy a horvát menekültek visszatérjenek otthonaikba? Közülük sokan több mint egy éve eljöttek már. — A menekültek nagy része vissza fog térni, de egy része minden bizonnyal itt marad. Mi éppen ezért úgy gondoljuk, az lenne a legjobb, ha mi abban segítünk, hogy a menekültek Horvátországban maradhassanak. — A baj csupán az, hogy nincs meg az otthonuk. , — A horvátok sem nagyon örülnek ennek a fajta segítésnek!... — Mit tart az elmúlt két esztendő legnagyobb sikertelenségének? — Jugoszlávia esetét: azt a tényt, hogy a háborút nem tudtuk megszüntetni. Véleményem szerint túl sokáig tartott, míg Horvátországot és Szlovéniát önálló államokként elismerték. — Ezt az elismerést egyébként éppen az Alpok- Adria Munkaközösség szorgalmazta. — így igaz, de Európának korábban kellett volna reagálnia. A mi munkaközösségünk volt az első, amely követelte, hogy Horvátország és Szlovénia függetlenségét ismerjék el. Egy rendkívüli külügyminiszteri konferencián történt ez meg Klagenfurtban. — Milyen jövőt jósol Ön egy európai együttműködésben a munkaközösségnek? Egyáltalán: hol húzza Ön meg Európa határait? — Európa határa ott lesz, ahol mindig is volt: az Uralnál. Minden kelet-európai ország Európa része. És mi ezeknek a kelet-európai országoknak Dr. Josef Ratzenböck (Fotó: Gyertyás László) felelősséggel tartozunk. Az Alpok-Adria társaságnak meg kell erősítenie a köteléket különösen keleten és hozzájárulni a térség fejlődéséhez. — A közép-európai kezdeményezés és az Alpok- Adria együttműködés miként kapcsolódik össze? — Mindannyian közös célt követünk: megteremteni az együttműködés Európáját, és megőrizni a térség sajátosságait. Európa helyzetét, sokszínűségét, változatosságát óvni kell. — Milyen érzésekkel és milyen tanácsokkal adja át az elnöki tisztet a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének? — Sok munkája lesz, és nagy gondokkal kell megküzdeni. Ilyen például a menekültkérdés, amelynek megoldása nemcsak Somogybán, hanem az egész nagy térségben sürget. Meg kell erősíteni az együttműködést is a térségben a gazdasági, a kulturális, a környezetvédelmi és a közlekedés-szabályozás területén. Az Alpok-Adria minden elnökének Herkulesnek is kell lennie!.... — Mennyire egységes ma a munkaközösség? — Ezt az egységek tanácskozásainak határozata dönti el. Az elnöki konferencián javaslatot terjesztenek elő és az elnökök mondják ki, hogy ezeket milyen mértékben valósítsák meg. Ez az előterjesztés minőségétől függ. — Köszönöm a véleményét. Kercza Imre A nyilatkozat deklarálta, hogy a tartományok, régiók és köztársaságok között fennálló két- és többoldalú kapcsolatokat a munkaközösség tevékenységében való részvétel nem befolyásolja. Az alapító okmánynak nincs szorosabb értelemben vett nemzetközi jogi státusa; az együttműködés kezdeményezésének pusztán jószándékú politikai vetülete volt, a tagok közötti politikai megegyezésen alapult. A Közös Nyilatkozat szerint a szervezet nyitott, azaz a tagok és aktív megfigyelők köre kiterjeszthető más érdekelt tartományokra is. E nyitottságnak köszönhetően a munkaközösség tagjainak (aktív megfigyelőinek) száma mára tizennyolcra emelkedett. A tagok Olaszországból: Friuli-Ve- nezia Giulia, Veneto, Iren- tino-Dél-Tirol, Lombardia. Ausztriából: Felső-Ausztria, Karintia, Stájerország, Burgenland, Salzburg (aktív megfigyelő). Németországból: Bajorország. Svájcból: Ticinó/Tessin kanton (aktív megfigyelő). Horvátország, Szlovénia, Magyarországról: Győr-Moson-Sopron, Vas, Somogy, Zala, Baranya. A szervezet felépítése lényegében befejeződött, a munkaközösség 284 400 km2-nyi területén 38,5 millió állampolgárt képvisel. A munkaközösség iránti fokozott érdeklődést jelzi, hogy nem a térségben elhelyezkedő államok is nyújtottak be tagság iránti kérelmet (Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Szlovákia), melyről azonban a plenáris ülés álláspontja szerint jelenleg nem hozható döntés. Kinyilvánított feladata a tagok érdekeit érintő kérdések közös, informatív és szakszerű megtárgyalása, egyeztetése. (Más interregionális szervezetekkel kiépített kapcsolatrendszerérői külön szólunk.) Kiemelt témák A közös nyilatkozat kiemelt jelentőséget tulajdonított a következő témaköröknek: az Alpokon átvezető közlekedési összeköttetések, kikötői forgalom, energiatermelés és -átvitel, mezőgazdaság, erdészet, víz- gazdálkodás, idegenforgalom, környezetvédelem, tájgondozás, kultúr- és üdülőövezetek megtartása, tájrendezés, településfejlesztés, kulturális kapcsolatok, a tudományos intézmények közötti kapcsolatok. v A szervezet Szervezeti felépítését és működését két alapvető forrás szabályozza. Az egyik a tagtartományok kormányzati szintű együttműködésére vonatkozó szabályokat tartalmazó velencei közös nyilatkozat (1978. november 20.), a másik az 1991. szeptember 20-i linzi plenáris ülésen véglegesített, a munkaközösség szervezésére és finanszírozására vonatkozó úgynevezett eljárási szabályok. Általános szabályként három tétel rögzíthető. Az első: az egyes tagtartományok a munkaközösségben végzett tevékenységükből adódó költségeket saját maguk fedezik. A második: a tolmácsszolgálat, a fordítások, valamint az üléstermek rendelkezésre bocsátásának költségeit az a tagtartomány viseli, ahol az üléseket tartják. A harmadik a kormányzati szintű együttműködésre vonatkozó eljárási szabályok (Velencei Közös Nyilatkozat) — amennyiben erről az ún. Eljárási Szabályok másként nem rendelkezik — hatályosak a bizottságokra, a munkacsoportokra és a programcsoportokra is. A munkaközösség szolgálatában Az Alpok-Adria Munkaközösség ügyviteli irodája Kaposváron — a megyei önkormányzat székházában — megkezdte tevékenységét. Vezetője: dr. Lampert Mónika — végzettségét tekintve — jogász. (Fotó: Gyertyás László) Korábban a megyei önkormányzat osztályvezetője volt. Sokéves közigazgatási, szervezési tapasztalatait hasznosítja majd. Tőle kérdeztük: mi lesz a feladatuk? — Az Alpok-Adria Munka- közösség elnöki tisztségének átvétele azt is jelenti, hogy a munkaközösség tevékenységének szervezését, működtetését is Somogynak kell ellátni. Ezért az eljárási szabályok szerint az elnök mellett ügyviteli iroda működik. Somogybán a feladatra való felkészülés során a megyei közgyűlés már 1992. október 1-jével létrehozta az Alpok- Adria ügyviteli irodát, amelynek legfontosabb feladata a munkaközösség plenáris ülésének és a vezető tisztviselők bizottsága ülésének előkészítése. Ez a feladat a napirendi javaslatok összeállítását, valamint a rendezvények szervezési és előkészületi munkáit jelenti. A munkaközösség tevékenysége — ezért szervezete is — rendkívül szerteágazó. Az ügyviteli irodának fontos feladata az, hogy kapcsolatot tartson a bizottságokkal, munkacsoportokkal és programcsoportokkal; javaslataikat összegyűjtse és a vezetőkhöz továbbítsa. így többek között előkészíti az Alpok-Adria védnökség engedélyezését, melynek kötött szabályai vannak. (Az „Alpok-Adria” elnevezést csak akkor lehet használni, ha az ehhez szükséges engedély megvan.) Az Alpok-Adria együttműködik több európai regionális szerveződéssel. A kapcsolat- tartásban, az információk továbbításában, a tisztségviselők ezzel kapcsolatos munkájának előkészítésében is közreműködik az iroda. Igen fontos feladatunk lesz az Alpok- Adria Munkaközösség célkitűzéseinek, feladatainak megismertetése a megye lakosságával, az országos közvéleménnyel, sőt az Alpok-Adria tagtartományokban is. Ennek érdekében szoros kapcsolatot kívánunk tartani a sajtóval, közreműködünk kiadványok szerkesztésében, valamint tájékoztatjuk a munkaközösség tevékenységéhez kapcsolódni kívánó szervezeteket, személyeket a lehetőségekről. ALPEN ADRIA Uí o M <?v-3<nv NVHavr hí A munkaközösség a boszniai háború ellen Az Alpok-Adria Munkaközösség felhívással fordul az ENSZ-hez, hogy tegyen hathatós intézkedéseket a bosznia-hercegovinai öldöklés és etnikai tisztogatás megszüntetésére. Javasolja védőzónák kialakítását. Fejlődő kapcsolatok Az Európai Határmenti Régiók Munkaközösségébe felvételét kérte az Alpok-Adria Munkaközösség. A felvételt követően a munkaközösség egy tagot delegálhat az Európai Határmenti Régiók Munkaközösségének taggyűlésébe és elnökségébe. Tovább kívánja fejleszteni a kapcsolatát a munkaközösség a Közép-európai Kezdeményezéssel (KeK) is. Az eddigiek során az idegenforgalom területén történt a legtöbb kezdeményezés. Kamarazenekar A jövőben Alpok-Adria Kamarazenekara lesz a munkaközösségnek. Működését Grazban kezdi meg, de valamennyi tagtartományban és megyében adnak hangversenyt. Bizottsági elnök Vas és Győr Nemcsak az elnöki tiszt, hanem két bizottság elnöksége is Magyarországra kerül 1993-94-ben. A tájrendezés és környezetvédelmi bizottság vezetését Győr-Moson-Sopron megye, a közegészségügyi és higiéniai bizottságét pedig Vas megye veszi át. Új munka- csoportok Nők — Intézkedések az esélyegyenlőségre címmel az Alpok-Adria Munkaközösség vezető tisztviselők bizottsága mellett új munka- csoport alakult. Két új munkacsoport létrehozását javasolta a szociális bizottság is. Az egyik a gyermekekkel, a másik az idős korúakkal foglalkozna. Döntést a vezető tisztviselők bizottságának következő ülésén hoznak. Az egészségért Új programcsoport alakult a közegészségügy és higiénia bizottságon belül Para- plégiások központja címmel. A vezető tisztviselők bizottsága egyhangú döntést hozott a Diabétesz programcsoport megalapításáról, melynek működését két évre engedélyezték.
