Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. december 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Munkácsy baráti kör A nemrégen alakult Tán­csics baráti kört hívta örök­ifjú-fiúk kosárlabda mérkőzé­sére a Munkácsy gimnázium baráti köre tegnap délután. A kaposvári gimnáziumban át­adták a Munkácsy gimnáziu­mért alapítvány díjait. Ezt Kardos Erika és Somogyi Kin­cső a kiváló tanulmányi ered­ményéért vehette át. A baráti kör arról is döntött, hogy em­léket állítanak a volt tanárok­nak és diákoknak. Óvodások ebédje Negyven apróságnak tálal­hatják a friss meleg ételt a ka- posszerdahelyi óvodában. A felújított' és korszerűsített konyha még hatvan vendég­étkező ebédjét főzi meg. Kö­zülük 16-an a szociális étkez­tetést veszik igénybe. Szabadidőklub Irmapusztán Az Irmapusztán lakó 25 csa­lád mintegy negyven taggal megalakította a közelmúltban az íriszt, az irmapusztaiak szabadidőklubját. Céljuk egyebek mellett a település múltjának felkutatása, tanul­mány készítése az egykori és közelmúlt hagyományairól, a helyi önkormányzat által meg­hirdetett Virágos környeze- tünkért-programhoz kapcso­lódva a lakóhelyük szépítése. Terveik között szerepel egy sportszoba kialakítása, illetve berendezése, valamint az ir- mapusztai fiatalok bevezetése a sütés-főzés, illetve a var­rás-hímzés alapismereteibe. Karácsonyi segély A balatonszárszói önkor­mányzat arról döntött, hogy kétmillió forint egyszeri se­gélyben részesítik a rászoru­lókat. A karácsonyi ajándékból hatszázhetvenen részesülnek, idős emberek, gyesen, gye­den levő szülők. Szárszói szívdobbanás Szárszó és az 1943-as kon­ferencia a független szabad Magyarország utolsó nagy szívdobbanása volt — emlé­kezett az amerikai száműze­tésbe kényszerült Kovács Imre író, politikus a Bala- ton-parti településre. Többek között a református szellem­ben fogant szárszói konferen­ciák emlékét idézi hiteles do­kumentumok közreadásával Szilágyi Ferenc publicista a Magyarok Világlapja decem­beri számában. Az 1943-as konferencia jövő évi jubileu­mának előkészítőjeként meg­jelent írást a Múltunk, törté­nelmünk rovatban olvashatják az érdeklődők. Bogiári Luca-bál A balatonboglári Szelence gyerekcsoport közreműködé­sével tegnap Luca-bált ren­deztek a helyi Lengyel-Ma­gyar Barátság Házában. Az est programja táncházzal fe­jeződött be. Somogyi fotók Amerikában A Pulyallupban (Washing­ton USA) megtartott nemzet­közi fotókiállításon Péter Já­nos AFIAP, Gól című képe Honorary Mention tiszteletdíj­ban részesült. Ugyanitt, Szent- iványi Árpád AFIAP, PSA, Supremácia című képét is kiál­lításra méltónak ítélte a zsűri. A kormány nem akar vízlépcsőt a Dráván (Folytatás az 1. oldalról) Nem tudni, vajon emiatt-e, de az összes rekultivációs fel­adat árát 3 és 9 milliárd forint közé becsüli a szaktárca. Attól függ — mondta a miniszter — mennyi idő alatt lehet elvé­gezni a munkákat, hisz minél tovább húzódnak, annál többe kerülnek. A Somogyi Hírlap elsősor­ban arra volt kíváncsi, vajon mi a kormány álláspontja a drávai vízierőművel kapcsolatban? — A kormány már tavaly meghozta elvi döntését, misze­rint az előző magyar, illetve a volt jugoszláv vezetők közt szü­letett keretszerződést nem kí­vánja tovább tárgyalni. A ma­gyar álláspont az, hogy ennek az erőműnek nem szabad megépülnie, így a további szerződéseket fel kívánjuk mondani. Ezen kívül a tárgya­lások során arra törekszünk, hogy a horvát fél egyedül se építhesse meg — mondta a miniszter. — Még egy, a Drávához kapcsolódó aktuális kérdés foglalkoztatja az ott élő embe­reket, ez pedig a Drávamenti Nemzeti Park. Hol tart most ez a munka? — Az állapotfelméréseket végzik a szakemberek, to­vábbá keressük annak lehető­ségét, hogy Horvátországgal közösen alakíthassuk ki ezt a természetvédelmi területet. Folynak még a tárgyalások a területen működő gaz­daságokkal, szövetkeze­tekkel, a kártalanítás­sal kapcsolatos egyezteté­sek a legnehezebbek. Még eb­ben az évben befejeződ­nek a tudományos felmérések. — Bevezetőjében említette, hogy készül egy dél-dunántúli területfejlesztési koncepció. Hallhatnánk erről valamit, ami Somogyra vonatkozik? — Konkrétumokat egyelőre nem tudok mondani. Ez egy hosszabb távú, 10-15 évre elő­remutató tervezet lesz. Első lépésként — csakúgy mint az ország minden területén — egy olyan irányító, koordináló regi­onális szervezetet kell létre­hozni, amely biztosítja a telepü­lések és a kormány közötti kapcsolatokat. Ilyen most nincs és a kormányzat nem képes az egymástól független helységek gondjaival külön-külön foglal­kozni. Először azt kell tudnunk, hogy mi az, amihez támogatást kell adnunk. Varga Ottó MA: HATÁRŐRESKÜ NAGYKANIZSÁN Novemberi mérleg: huszonnégy határsértő Ma lesz á november 26-án Nagykanizsára bevonult határ­őrök eskütétele. A Nagykani­zsai Határőr Igazgatóság tájé­koztatójában az is szerepel, hogy Somogy megye közigaz­gatási területén közös magyar- horvát határszakaszon nyugod­tak voltak a határmenti viszo­nyok és a törvényes rend volt a jellemző. Horvát területre egy személy kísérelt meg tiltott ha­tárátlépést, magyar területre pedig 23 személy lépett át tiltott módon. Elfogták őket. Vala­mennyien külföldi állampolgá­rok voltak. A berzejjcei közúti és a gyé- kényesi vasúti határátkelőhe­lyen közel 32 ezer személy úti­okmányát ellenőrizték, közel 6 ezer közúti járművet és több mint 9 ezer vasúti járművet lép­tettek át. A határ átlépésére je­lentkezők közül 134 személy esetében tagadták meg az át- léptetést vízumhiány, érvényte­len lejárt utiokmány és az itt-tartózkodás anyagi fedezté- nek hiánya miatt. VÉGE A 72 NAPOS KAMPÁNYNAK Van piaca a kaposvári cukornak (Folytatás az 1. oldalról) Az új diffúziós berendezés­nek köszönhetően az idén na­ponta több répát tudtak feldol­gozni, mint a korábbi években, viszont az októberi sok csa­padék miatt nem tudták olyan gyorsan kiszedni a földből a répát, ahogy azt a gyárban feldolgozták. A kampány har­madában emiatt csak csök­kentett teljesítménnyel folyt a munka. Gondot okozott még, hogy míg máskor a répát már novemberben a gyár udvarán tárolták, most még december elején is szedték a termelők, s az eső áztatta földekben a répa „megszívta magát vízzel” (Foto: Kovács Tibor) és csökkent a cukorfoka. Ami a készterméket illeti, az már bizonyos, hogy nem ismétlő­dik meg a tavalyi eset, amikoris dugig voltak a raktá­rak cukorral még a következő kampány előtt is. A csaknem 26 ezer tonna cukor hazai pi­acra kerül, s várhatóan au­gusztus közepéig el is fogy a tárolókból. A tervek szerint jövőre ko­rábban kezdik meg a feldolgo­zást a kaposvári gyárban, s megint csak 300 ezer tonna répára kötnek szerződést a termelőkkel. SZABAD PIACOT KÉRNEK Exportstop a tej úton Pihen a komp, kikötötték... December 13-tól téli „csend” — Parton a Tünde, sorára vár a katamarán A parlament következő ülése tárgyalja a kormány előterjesz­tésében az agrárpiaci rendtar­tás törvénytervezetét. A szabá­lyozás alapja a tejpiac össz­hangjának megteremtése — mondta dr. Berki Viktor, a Föld­művelésügyi Minisztérium ta­nácsosa azon a tegnapi ta­nácskozáson, melyet a kapos­vári Animex Kft szervezett so­mogyi, baranyai és zalai tejter­melő partnerei részére. A taná­csos a piaci szabályozás esz­közrendszerérői elmondta, hogy fontos a garantált ár, a kvóta, az exportszabályozás és a minőségi előírás. — A hazai tejtermelés nem exportorientált ágazat, a bel­földi ellátást kell szolgálnia. Ex­portra csak azért van szükség, hogy a ciklikus feleslegeket le­vezessék. A garantált ár vi­szont továbbra is neuralgikus pontja az ágazatnak — emelte ki dr. Berki Viktor. Czóbel Béla, az Animex kft ügyvezetője piaci helyzetünkről szólt: ha a feldolgozó exportál, akkor 30 százalékos export- szubvenció illeti meg, ha pedig a termelő közvetlenül vagy ke­A marcali kórház rekonst­rukciójának egyik állomása­ként a dolgozók és a bete­gek januárban birtokba ve­hetik a sok szociális helyi­séggel és teljes műszaki ál­lapotában fölújított kastély- épületet. A főépület újjáala­kítása eddig mintegy 120 millió forintba került és előre­láthatólag további 405 millió kell a további feladatok megoldására. Szükség van reskedő útján teszi ezt, kimarad a támogatásból. Diszkrimináció tehát — úgymond — a jelenlegi exportstop, legyen végre „sza­bad” a piac, s hozzátette: — Napi 120-150 ezer liter te­jet lehet ma eladni Horvátor­szágba 23 centes literenkénti áron. Ezt a lehetőséget bűn nem kihasználni. Berend Ferenc pusztaková­csi szövetkezeti elnök a tejkér­dés külön kezelését kérte a mi­nisztériumtól, hiszen amíg a baromfi esetében fél év alatt lehet váltani egy recesszió ese­tén, addig a szarvasmarhánál fél év a teljes ágazat tönkretéte­lére elegendő. Egészséges szerkezetváltásra viszont tíz évet kell várni. Reich Attila Zalaegerszegről címezte a véleményt: — Ha a kormány és a Föld­művelésügyi Minisztérium eláll a tejkérdés mellől, akkor annak politikai következményei is lesznek. A tejipar monopóliuma még mindig gátolja a gazdasá­gokat, kivált akkor, ha decem­ber közepén még ismeretlenek a január elsejei lehetőségek. (Mészáros) például egy korszerű inten­zív osztályra, központi mű­tőre és sterilizálóra. A kivite­lezési tervek most készül­nek; úgy gondolják, hogy a gyógyszertár áthelyezésével 1994-ig megoldják a hiányzó részlegek kialakítását is. A marcali kórház rekonstruk­ciós munkálatainak elvégzé­séhez szükséges összeget nagyrészt címzett támoga­tásból teremtették elő. (Folytás az 1. oldalról) Dr. Kopár István, a Balatoni Hajózási Kft ügyvezető igaz­gatója a parton lévő három hajó mellett mondta a siófoki sólyatéren: — A Tünde és az Almádi motorosunk teljes nagyjavítást kap. Most kezdtük meg egy halászhajónak a nagyjavítását is, amivel a Balatoni Halgaz­dasági Vállalat bízott meg bennünket. Negyven ember dolgozik rajta. Azonkívül a műhelyben még húszán vé­geznek motor- és egyéb javí­Az eddig létesült magán­gyógyszertárak minőséget és személyes felelősséget garantálnak az ellátásért. Ennél nagyobb felelősséget nem visel sem az önkor­mányzat, sem a megyei gyógyszertári központ. Ezt Major Jenő, a gyógysze­részkamara megyei tagoza­tának elnöke jelentette ki vá­laszolva a patikák privatizá­ciójával foglalkozó, a So­mogyi Hírlap december 9-i számában megjelent cikkre. — Ha az önkormányzatok felelnek az egészségügyi alapellátásért, s benne a gyógyszerellátásért is, akkor miért nem akarják önkor­mányzati tulajdonba venni a privát orvosi alapellátást? — kérdezte, s így felelt rá: — Azért, mert abból nem jut­nának vagyonhoz. Más szó­val: anyagi érdekeik miatt, s tásokat. Két katamaránunkon — a Badacsonyon és a Siófo­kon — is jelentős korszerűsí­téseket hajtunk végre a tava­szig. — Milyen évet zár a balatoni hajózás? — A balatoni hajózás négymillió forint körüli nyere­ségre számít, s ezzel elége­dettek lehetünk. Hárommillió utast és félmillió gépkocsit szállítottak ezért az idén a Ba­latonon. Fejlesztésre az idén 23 millió forintot fordítanak. A következő évben hasonló nem az ellátás felelősségé­ért szeretnék a gyógyszertá­rakat. Nagyvonalúságnak nevezte azt az álláspontot, amely szerint a megyei ön- kormányzat lemond a gyógyszertár-privatizáció bevételének őt megillető 20 százalékáról, ha a tulajdon az ellátott településeké lesz, hiszen az ÁVU már 50 szá­zalékot ígért az önkormány­zatoknak a privatizációs be­vételből. Major Jenő emlé­keztet rá: 1950-ben ingyen vették el a tulajdonosoktól a patikát, s az alapító levél szerint állami — tehát nem tanácsi — vállalatok lettek. 1950. október 1-jével adta át az akkori Egészségügyi Mi­nisztérium a patikákat a me­gyei tanács vb egészségügyi osztályának kezelésébe. A cégbírósági bejegyzés 1986. február 14-én is állami tulaj­donú és államigazgatási fel­összeget. Az új badacsonyi kikötő építése sokba kerül. Ezenkívül az északi parton Ki- lián-telepen és Akaiiban, a déli parton pedig Szemesen, Föl­dváron és Bogláron végeznek kikötői fejlesztést. Lellén móló bővítésén, Bog­láron pedig partfal építésén dolgoznak: a teherhajó- és uszálypark, valamint a sze­mélyzet még nem vonult téli pihenőre: a munkákat egé­szen addig folytatják, amíg az időjárás lehetővé teszi. (Cseresznyék) ügyeletűnek jelöli a gyógy­szertári központot. Fontos­nak tartotta megjegyezni, hogy a működő tanácsi vál­lalat alapításakor nem volt ismert a közüzemi kategória: ilyen célra tehát véleménye szerint nem is alapíthattak vállalatot. Hivatkozik egy 1991. november 13-án kelt BM-körlevélre is, amely tu­lajdonképpen megerősíti azt a népjóléti minisztériumi ál­láspontot, hogy nem sérti sem az önkormányzati, sem a vagyontörvényt, ha a gyógyszertárvállalatok va­gyona nem kerül önkor­mányzati tulajdonba. Mindezek alapján kérdezi a gyógyszerészkamara me­gyei tagozatának elnöke, hogy minek alapján gondol­ják tulajdonuknak az önkor­mányzatok a patikákat, ki­véve azokat, amelyeket ma­guk építettek. Marcali kórházfelújítás Patikatulajdon és privatizáció Major Jenő, a gyógyszerészkamara megyei elnöke: „Az önkormányzatok anyagi érdekeik miatt, s nem az ellátás felelősségéért szeretnék a gyógyszertárakat”

Next

/
Thumbnails
Contents