Somogyi Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. december 10., csütörtök Jelcin Pekingbe látogat Borisz Jelcin orosz elnök első pekingi útja új korszakot nyit a két ország kapcsolatai­ban és messzemenő hatása lesz a világpolitikára is — je­lentette ki Igor Rogacsov, Oroszország pekingi nagykö­vete az Új-Kína hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. Jelcin december 17-én há­romnapos látogatásra érkezik a kínai fővárosba, ahol aláírja a két ország kapcsolatait sza­bályozó alapszerződést. A Nato-társaság még várat magára Nem várható, hogy Ma­gyarország, Lengyelország és Csehszlovákia hamarosan a NATO tagja lesz — ezt erősí­tette meg Manfred Wörner, az Észak-atlanti Szövetség né­met főtitkára a Der Tagesspie­gel című berlini lapban lekö­zölt interjú-ismertetésben. Wörner kijelentette, hogy ő ugyan megértéssel viseltetik a NATO-tagsággal kapcsolatos magyar, csehszlovák és len­gyel óhaj iránt, de a szövetség tagjai úgy látják: a NATO bőví­tésének még nem jött el az ideje. Üzemzavar a komphajón A legutóbbi határidő-megje­lölés szerint tegnap kellett volna megindulnia a menet- rendszerű kompjáratnak a bősi erőmű csatornáján. A terhelési és üzempróbák so­rán szombaton a komphajó egyik hajócsavarjába usza­dékfa került. A megrongáló­dott alkatrészt kedden a ko­máromi hajógyár szerelői ki­cserélték, de szerdán, a ter­vezett időpontban mégsem tudták elindítani a menetrend szerinti járatokat. Veterán külügyminiszter Lawrence Eagleburgert George Bush elnök kedden külügyminiszterré nevezte ki. A veterán diplomata augusz­tusig James Baker külügymi­niszter első helyettese volt, s azóta ügyvezető külügymi­niszter, miután Baker átvette Bush elnök újjáválasztási kampányának irányítását. Ki­nevezése természetesen csak január 20-ig szól, amikor hiva­talba lép Bili Clinton új, de­mokrata párti kormánya. Tyminski veresége A „nemzetiszocialista gon­dolatot” kívánja népszerűsí­teni Lengyelországban Stanis­law Tyminski, az X párt el­nöke, aki az első szabad el­nökválasztáson legyőzte Ta- deusz Mazowiecki miniszter- elnököt, és csupán Lech Wa­lesától szenvedett vereséget. A pártvezér, aki a lengyel mel­lett perui és kanadai állampol­gár is, több hónap után jelent meg ismét hazájában, s a je­lenlegi kormányt „megszálló­nak, rablónak és ügynökökből állónak" minősítette. Bicegő költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Rótt Nándor (KDNP) a kör­nyezetvédelmi bizottság ne­vében megdöbbenésének adott hangot, hogy a bizott­ság javaslatait a kormány- párti többség rendre lesza­vazta. Ezután a T. Ház meg­kezdte a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény ha­tályba lépéséről és az átme­neti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosí­tásáról rendelkező törvény­javaslat általános vitáját. Az előterjesztő Zsíros Géza (36-ok) kéri, hogy az eredeti határidőt hosszabbítsák meg, akár március végéig is, lehetővé téve a téeszekből való kiválást, természetesen tulajdonnal együtt. Az Országgyűlés mező- gazdasági bizottsága több­ségi szavazással alkalmat­lannak tartotta a javaslatot az általános vitára, s mint a testület egyik tagja jelezte: tudomása szerint Zsíros Géza maga is felajánlotta, hogy visszavonja indítvá­nyát, azonban a koalíciós frakciók ezt „nem hagyták jóvá”. Lezárták a képviselők a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival és jövő évi költségvetésével foglal­kozó törvényjavaslat általá­nos vitáját. Parlamenti hír, hogy az MDF-frakció a kedd éjszakai ülésén úgy döntött: egy hé­ten belül privatizációs mun­kacsoportot hoz létre. Partraszállás Szomáliában Közép-európai idő szerint nem sokkal kedden éjfél előtt megjelentek az első amerikai csapatok a szomáli partoknál és a főváros, Mogadishu repü­lőterén. Harmincöt ország (köztük Magyarország) jelezte eddig, hogy amerikai felkérésre kész részt venni az akcióban, 12 ál­lam katonai erőkkel is, de az első műveletekben a jelek szerint csak az amerikai földi­légi és tengeri erők vesznek részt. A washingtoni tervek szerint a következő hetekben összesen 28 ezer katona ér­kezik a kelet-afrikai országba, amerikai támaszpontokról légi úton, illetve hadihajókon. Gránáteső Szarajevóra Kedden este több gránát hullott a szarajevói kórházra, többen életüket vesztették. Szarajevóban változatlanul zárva maradt a segélyszállít­mányok előtt a repülőtér, mi­után a bosnyák fővárosban nem szűntek meg a harcok. Tegnapra virradóra a hetek óta legsúlyosabb támadás érte a várost. A szerb csapa­tok változatlan hevességgel folytatták hat nappal ezelőtt elkezdett offenzívájukat. Ked­den este bomba robbant egy belgrádi muzulmán mecset udvarán is. Szerencsére senki sem sebesült meg. Csak tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak Somogyi képviselő az Európa-Amerika konferencián A hónap első hetében rendezték meg az Egyesült Államok­beli Baltimorban az Európa-Amerika konferenciát. A nagysza­bású nemzetközi fórum célja a kapcsolatok erősítése volt Ame­rika és főként a közép-kelet-európai országok között. A környezetvédelemtől az egészségügyön át az agrár- gazdaságig tizenhárom téma­körben zajló tárgyalások most azáltal is ígéretesebbnek tet­szettek, mivel az Egyesült Ál­lamok és a volt szocialista or­szágok érdekei sok szem­pontból közelebb kerültek egymáshoz a Közös Piac pro­tekcionista lépései nyomán. A konferencián Magyarország négy delegációval képvisel­tette magát. A mezőgazdasági szekció munkájában a meghí­vott kelet-európai küldöttek távolmaradása miatt egyedül dr. Sipos Imre somogyi or­szággyűlési képviselő vett részt a térségből. Ő javasolta, hogy az ameri­kai piacot fokozottabban meg kellene nyitni magyar agrár­termékek előtt. Ez hozzájárul­hatna a magyar gazdaság erősödéséhez és ahhoz is, hogy idővel fokozódjék a fize­tőképes kereslet az amerikai áruk iránt. Az amerikai küldöt­tek — bár nem zárkóztak el a támogatás elől — kifejtették, hogy jelentős hazai árufeles­legeik miatt csak korlátozottan tudnak piacot biztosítani az amúgy még minőségjavításra szoruló kelet-európai áruknak. Fölajánlották viszont a lehető­séget, hogy az USA nagyobb cégeinek menedzselésével leendő farmerek és kisvállal­kozók utazhassanak Ameri­kába tapasztalatcserére. Mint dr. Sipos Imre el­mondta, több olyan kapcsola­tot sikerült kialakítania, ame­lyek •— ha egyelőre nem is hoztak kézzelfogható ered­ményt — alapjai lehetnek egy későbbi magyar-amerikai cégközi együttműködésnek. ti KAMATOZÓ JEGY A Somogy Megyei Munkások Egyesületének elnöksége értesíti Nagyatád város és környékének lakosságát, hogy 1992. december hó 11.-én 17.30-kor Nagyatádon a művelődési házban munkásfórumot tart. Minden érdeklődőt tisztelettel meghívnak Jegor Gajdart leszavazták Jegor Gajdar, Oroszor­szág ügyvezető kormány­fője nem kapta meg a ki­nevezéséhez szükséges szavazattöbséget. Ezt egy orosz rádióadás közölte először tegnap este. KÉRDŐJELEK Figyelünk a multikra? Mik ők? Azok a multinacionális, vagyis nemzetközi válla­latok — például a Philips, a General Motors stb. —, ame­lyek vegyes vállalati vagy más formákban Magyarországon is tevékenykednek. Milyen a pozíciójuk a magyar piacon? A Nemzetközi Vál­lalatok Magyarországi Társaságának 14 alapító tagja eddig 114 beruházást valósított meg 5 milliárd forint értékben. Vál­lalataik forgalma 322 milliárd forint, s gyáraikban 26 600 embert foglalkoztatnak. Csak ezért fontosak? Bár a befektetés nagysága is meg­adja a súlyukat, de még inkább az, hogy vállalkozásaikkal elkötelezték magukat a magyarországi iparfejlesztésnek, mögöttük áll a világ tapasztalata, s szinte minden területen „házhoz hozzák” a külföldi példákat. Milyenek a hazai tapasztalatok? A multik képviselőinek legutóbbi nyilatkozataiból ítélve, vegyesek. Elismerik, hogy működési terük egyre szélesebb, de ezzel együtt is sok a gondjuk. Szóvá tették például, hogy nem adókedvezményt kérnek, hanem kiszámítható, stabil szabályozást, amelyben tervezni lehet, milyen feltételek mellett hozzák ide a pénzü­ket. Mi érinti különösen érzékenyen a multikat? A jelek szerint a bank- és pénzügyek, az adó, a vám, a munkaügy és a környezetvédelem. Eléggé figyelünk ezekre a véleményekre? Úgy tetszik, még nem, pedig olyan „magyar gyárosok" mondják, akik itt akarnak profitot termelni és sok embernek munkahelyet te­remteni. Ferenczy Europress MILAN PANIC MÉGIS INDULHAT Milan Panic jugoszláv mi­niszterelnök mégis jelöltetheti magát a december 20-án tar­tandó szerbiai elnökválasztá­son. A szerb Legfelsőbb Bíró­ság tegnap helyt adott Panic beadványának, amely kifogá­solta a jelölés lehetőségét el­utasító korábbi végzést. A leg­felsőbb bírósági határozat hi­vatalosan is elnökjelöltté nyil­vánítja Panicot. Fotósok hada kíséri Harisnyást (Socks) a megválasztott elnök, Bili Clinton macskáját a kormányzói rezidencia előtt. Gorbacsov nem távozik a politikából — Nem távozom a politiká­ból, ezt nem tehetem meg, ez a sorsom — jelentette ki Mihail Gorbacsov az osztankinói té­vében. Az egykori szovjet ál­lamfő a „Vörös négyszög” című adásban saját hibáiról vallott, számos tanulsággal szolgálva az orosz vezetés számára is. A peresztrojka irányításá­ban elkövetett hibákat sorra véve Gorbacsov azt emelte ki, hogy nem mérte fel sem ő, sem környezete a nemzetiségi viszonyok jelentőségét, az egykori szovjet valóság eme számottevő sajátosságát. Holott már akkor meg kellett volna kezdeni a totalitárius, köztársasági elitre támasz­kodó államot felváltó valós fö­deráció kiépítését. Az 1985-ben kezdett átala­kítás menetére visszatekintve úgy vélekedett: az első meg­torpanás 1986 végén volt, s ezt jelezte az 1987 januári központi bizottsági ülés is. Gorbacsov szerint az állami, de légióként a pártapparátus ekkor ébredt rá, hogy a pe­resztrojka végrehajtása ha­talma elvesztését jelenti. Mint mondotta: akkor legfőbb fel­adata a párt „kézben tartása” volt, amely — szavai szerint — veszélyes erőt képviselt. Erre hivatkozva vetette el azokat a vádakat is, amelyek szerint annak idején határo­zatlanul viselkedett. Egy másik melléfogása az volt a peresztrojka irányítói­nak, hogy a gazdasági refor­mot nem a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban kezd­ték. Gorbacsov érvelése sze­rint ugyanis ez tette volna le­hetővé, hogy az emberek már a peresztrojka kezdetén érez­zék annak üdvös hatásait. A volt szovjet elnök elismerte, hogy előbb kellett volna ösz- szefognia (és hallgatnia) a ra­dikális reformerekre. A mai orosz vezetés figyel­mébe ajánlotta: a reformokat fokozatosan, evolúciós úton lehet megvalósítani, nem pe­dig néhány hónap alatt. Elismerve Jegor Gajdar ké­pességeit annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ha nem történik meg a gazda­ságpolitika kiigazítása, akkor összeomlik az orosz gazda­ság. — Sok hibát követ el a mai kormányzat és nem ismeri fel, hogy ezeken nem politikai já­tékokkal, ravaszkodással kell túllépni — fejtette ki Gorba­csov. Hozzátette, hogy meglá­tása szerint a mai orosz veze­tés meglehetősen idegesnek látszik, mintha időnként el­vesztené a fejét, és ez igen veszélyes lehet. Egyes kormánytagoknak a parlamentet bíráló kijelenté­seit érintve Gorbacsov kifej­tette: félre kell állítani azokat, akik a helyzetet élezik. Úgy vélte, hogy a konfliktus gyö­kere mélyre nyúlik és csak egy új politika oldhatja fel. Erre azonban Borisz Jelcin — Gor­bacsov szerint — nem fordít kellő figyelmet. Gorbacsov — mint mondta — meggyőződéses, józan gondolkodású demokratának tartja magát. Külön is hangsú­lyozta, hogy nem tekinti magát legyőzött politikusnak. Nem akar pártot alakítani, de nem kíván távozni a „nagypolitiká­ból” sem. D. S.

Next

/
Thumbnails
Contents