Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. november 9., hétté Átadták a Bethlen Gábor- díjakat Az alapítvány létrejöttében tevékenyen részt vett Illyés Gyula emlékére — immáron hagyományként — születésé­nek napján adták át a Bethlen Alapítvány díjait. A kuratórium Bethlen Gábor-díjat adomá­nyozott Borbándi Gyula író-szerkesztőnek: Lubomír Feldek szlovák író-műfordító­nak: Lükő Gábor néprajztu­dósnak és Konrad Stuarski lengyel költő-műfordítónak. Tamási Áron-díjat kapott a hertelendyfalvi (Bojlovica) Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület. Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Kórógy községet, az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár nem­zetközi csereszolgálatát és dr. Tabajdi Csaba kisebbségi szakértőt. A díjkiosztó ünnep­ségen Jancsó Adrienne lly- lyés-verseket szavalt, közre­működött Budai Ilona ének­művész. Megújul a Rakéta Új rovatokkal bővül az im­máron több mint 18 éve meg­jelenő Rakéta Regényújság. A RA-RE továbbra is elsősorban az irodalmat és bűnügyi törté­neteket kedvelők lapja marad, de igazodni kíván a megválto­zott olvasói igényekhez. A szerkesztőség tájékoztatása szerint elsősorban a kispénzű olvasókat látja el ötletekkel az Étkek, tippek, fortélyok cím­mel hétről hétre praktikus fő­zési tanácsokkal szolgáló fe­jezet. Felvételi speciális drámaosztályba Speciális drámaosztály in­dul a következő tanévtől Bu­daörsön az Illyés Gyula Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskolában. Az osz­tályban meghívott tanárként a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárai oktatják, majd a szaktárgyakat. Terveik sze­rint 16 gyermeket vesznek fel. Olyanokat, akik a november 21-i felvételi vizsgán megfe­lelnek. A jelentkezéseket no­vember 13-ig várja az iskola, az intézményben személye­sen átvett adatlap kitöltésével. Bővebb információt az 1-733- 608-as telefonon, vagy sze­mélyesen Budaörsön a Sza­badság u. 162. szám alatt lévő iskolában kaphatnak az érdek­lődők. Naptárbemutató A Képzőművészeti Kiadó 1993-ra 16 féle fali-, négy fajta asztali naptárt, illetve három­féle határidőnaplót jelentet meg, összesen 600 ezer pél­dányban. A vásárlók mintegy 20 százalékkal drágábban jut­hatnak a termékekhez — hangzott el a kiadó sajtótájé­koztatóján. A legnagyobb mé­retű falinaptáron XVI. századi magyar várak metszeteit ad­ják közre. Markó Károly táj­kép-festészetének legszebb darabjait, illetve a Szépművé­szeti > Múzeum Eszter- házy-gyűjteményének reme­keit szintén falinaptáron jelen­tették meg. Két „városképi” naptár is készült. Az egyiken a főváros nevezetességeit áb­rázoló felvételek, a másikon vidéki nagyvárosok jellegze­tes részletei láthatók. Klösz György fotói alapján a millen­niumra készülő korabeli fővá­ros hangulatát eleveníti fel egy másik falinaptár. Újdonság a kertésznaptár, amely az adott hónapra jellemző virágokat „varázsolja a falra”. IGAL MŰVELŐDIK Nyelvtanfolyam az idegenforgalomban dolgozóknak — Visszahozzák a mozi romantikáját Kultúrapárti az igali önkormányzat, s nemcsak a község idegenforgalma miatt tartja fontosnak az értékközvetítést, hanem azért is, mert az itt élők egyre inkább igénylik a tan­folyamokat, különböző szakköröket, rendezvényeket. Min­den olyan kezdeményezésre nyitottak, amely kimozdítja az embereket otthonról. Soós Tibor rajztanár és népművelő egy személyben. Többen szemére is vetették: minek csinál annyi programot. Ő pedig — mivel a Falun Élő Fiatalok Szövetségének el­nöke — mindezzel mit sem tö­rődik, s mindent megtesz, hogy elsősorban a gyereke­ket, fiatalokat bevonja a köz- művelődésbe. Az ambiciózus fiatalember úgy véli: őket kell Önkormányzati tulajdonban az épület kultúrabaráttá, közéleti em­berré tenni, mert az úgyneve­zett „középosztály” kiábrán­dult a közéletből. Beül a tévé elé vagy elmegy a kocsmába. Mivel önkormányzati tulaj­donban van már a művelődési ház, hely tehát lenne a kis­csoportos foglalkozásokra, s más rendezvényekre. Ám a népművelőnek nulláról kellett indulnia. Felújításra vár az épület, s néhány alapvető technikai eszközzel, berende­zéssel is el kell látni. Országos pályázaton 43 ezer forintot nyertek szakkö­rök működteté­sére, s ezt jócs­kán megtetézi az önkormány­zat. így indulha­tott el a házi­asszonykép­zés, kelt életre a képzőművé­szeti szakkör. Természetjáró és roncsderbi szakosztály, if­júsági klub mű­ködik, telente sakk-kör. Az idegenforga­lomban dolgo­zók — az OTP, a rendőrség, a fürdő és a szál­lodák alkalma­zottjai — ré­szére 100 órás német kezdő nyelvtanfolyamot szerveznek. Autóvezetői és segédmo- tor-kerékpárosi, a gyerekek­nek pedig angol tanfolyam in­dul. A TIT közvetítésével helyben oldják meg a képzést. A résztvevőknek nem kell be­utazniuk Kaposvárra. A kis- pénzűeknek árengedményes vásárokat szerveznek. Mivel a sport nehezen választható szét a művelődéstől, a nép-* művelő a mozgásért, az egészségmegőrzésért is pró­bál tenni. Felvette a kapcsola­tot a Józan Élet Társasággal, s ők előadókat küldenek. Soós Tibor azt tartja: az idegenforgalmi szezont külön kell kezelni. A nyári hónapok­ban így színesedik a paletta. A kínálat többek közt ma­gyar-német nyelvű operettest­tel, népművészeti fesztivállal, roncsderbivel egészül majd ki. Az év folyamán igazodnak a hagyományokhoz. A Miku­lás-ünnepséget karácsonyi nosztalgiaest követi. A far­sanggal eltemetik a telet; ké­sőbb majálist, s különféle ve­télkedőket rendeznek. Soós Tibor: terveim vannak — Tervem van bőven, csak bírjam erővel, és akadjanak segítőim — mondja a népmű­velő, aki tagja az önkormány­zatnak is. Szeretné „felvirágoz­tatni” a mozit. Bár tudja, hogy sokan telepszenek le otthon a video elé, mégis abban bízik, hogy a mozi romantikáját töb­ben kívánják majd. A Kaposvá­ron vetített filmek kerültek idáig is ide, s mégis csak húsz „fős” átlaggal működött a mozi. Tervei között több falukör­nyéki kirándulóhely kiépítése is szerepel, a Somogy Megyei Természetbarátok Turista Szö­vetségével pedig egy piros jel­zésű turistautat létesítenének Kaposvár és Siófok között. En­nek egy szakaszát — Kapos­vártól Törökkoppányig az igali természetjárók festik majd fel. Az elöregedő, 1600 lelkes falu fiatalokra vár. Ám azokat meg kell tartania a községnek. Az önkormányzattal együtt erre szegődött az igali népművelő. Kép és szöveg: Lörincz Sándor Müncheni „mérleg” Támogatást vár a Talento Alapítvány A tehetséggondozás fon tosságát mielőbb meg kell ér­tetni a döntéshozókkal, hiszer minden ország saját vezetői' neveli fel. Ez volt a vezérgon­dolata az Európai Tehetség­kutató Társaság októbei 11-től 14-ig, Münchenber megtartott 3. konferenciájának — tájékoztatták az újságírókat a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a Talento Alapít­vány közös sajtótájékoztató­ján. Herskovits Mária, a nem­zetközi társaság elnökségi tagja, illetve a Magyar Tehet­séggondozó Társaság alel- nöke beszámolójában el-| mondta: a konferencián Ma­gyarország képviseltette ma­gát a legtöbb résztvevővel, és sikerrel mutatkozott be a Ta­lento Alapítvány által három évvel ezelőtt Budaörsön létre­hozott kísérleti általános is­kola is. Lukács András, az alapít­vány kuratóriumának elnöke a sajtótájékoztatón a közvéle­mény segítségét kérte. Iskolá­juk ugyanis végveszélybe ke­rült. Bár eredményeik itthon és nemzetközileg is elismertek, az utóbbi időben nehéz anyagi helyzetbe kerültek, különös­képp azért, mert az önkor­mányzat nem tudja vállalni a korábbi városi vezetés által megígért pénzügyi támoga­tást. E körülmények miatt szponzorokat keresnek, de próbálkozásaik eddig nem jár­tak sikerrel. A lehetőséget megragadva kérte: aki az iskolát anyagilag szeretné segíteni, támogatá­sát a Talento Alapítvány MHB 323-10511 számú számlájára fizesse be. Az ala­pítvány címe: 2041. Budaörs, Pf. 102. Az újságíróknak bemutat­koztak az érintettek, az iskola 10 esztendős kisdiákjai is, megcsillantva eszperantó és francia beszédkészségüket, valamint matematikai tudásu­kat. Halház a Dunán, sziget a Balatonon? Egy osztrák-magyar építész mikrokozmosza Tíz éve hagyta el hazáját, és telepedett le Ausztriában Papp Zoltán belsőépítész és kommunikációs menedzser. Bécs szívében egy iroda-műterem-lakás együttesben él, amely a művészek kedvelt találkozóhelye lett. Tiszafüreden született 39 évvel ezelőtt, a „hal” jegyében, élete során halsütő is volt, és a halház ötletével robbant be a bécsi köztudatba, amikor a Bécs-Budapest Expo építé­szeti ötletpályázatán fődíjat nyert. — Mi is ez a halház? — Általában gyerekkori ál­mokat dolgozok fel, valósítok meg. Számomra a hal az élet szimbóluma. Meggyőződé­sem, hogy amíg a halaknak jól megy, az emberiségnek sem lesznek megélhetési gondjai. Éppen ezért védeni kell a vi­zek állatvilágát! Erre' figyel­meztetne a halház, amely öko­lógiai centruma lehetne a vi­lágnak, ahol a természetbará­tok, kutatók találkozhatnának, konferenciákat, kiállításokat rendezhetnének. Ezzel állan­dóan ébren tarthatnánk érdek­lődésünket a környezet, a vi­zek tisztasága iránt. A halház tulajdonképpen egy hatalmas, három emelet magas, 70-80 méter hosszú, hal formájú épület lenne, szí­nes üvegből és alumíniumból készülne. — Mikor lesz az ötletből va­lóság? — Attól függ, mikor találok olyan támogatókra, akik a föl­építésével a saját számításu­kat is megtalálják. Egyébként igen nagy az érdeklődés vi­lágszerte iránta. Már az USA-ból, Japánból, Dél-Afri- kából és az arab világból is je­lentkeztek vállalkozók, hogy nemcsak Bécsben, hanem sa­ját hazájukban is megépítenék a halházat, sőt kicsinyített vál­tozatát Disneylandban is felál­lítanák. Egy japán építész az ötletet úgy valósítaná meg, hogy az épület alsó része víz alatt lenne, ahol tanulmá­nyozni lehetne akváriumok­ban a Dunamenti halakat. A sok külföldi mellett a ko­rábbi budapesti világkiállítási programiroda illetékesei is megkerestek, és lehetőséget kínáltak, hogy Budapesten épüljön föl a halház. A Kopa- szi-gátat jelölték ki, de mielőtt érdemi megállapodásokat kö­töttünk volna, személyi válto­zások történtek. Úgy tudom, ha a programiroda rendelke­zésére álló ingatlanok közül alkalmasat kínálnának föl, ak­kor ma is tudok válogatni a ki­vitelezők, illetve a finanszíro­zók között. Mivel a bécsi ötlet- pályázatot nyertem meg, ez­zel a megvalósítás joga is az övék volt. De azáltal, hogy a bécsi expoiroda megszűnt, a jog visszakerült hozzám, tehát nem lenne akadálya a buda­pesti világkiállításra megépí­teni a halházat. Fődíjas pályázatom igen pozitív visszhangra talált Bécsben, ennek kapcsán lá­togattam Budapestre. Felfe­dezni jöttem újból Magyaror­szágot, tenni és együttmű­ködni a jövőjéért: izgalmas feladat. — Mit csinál itthon? — Röviden: kutatás — kommunikáció — tanácsadás. A Wiener magazin megbízá­sából riportokat készítettem az „új Magyarország” külön­böző motívumairól, s így kerül­tem ismét közelebbi kapcso­latba a magyar változásokkal. Budapesti irodámban is nyitott ajtót találnak nálam a művé­szek, a reklámszakemberek. Munkám során igyekszem fel­kelteni a vállalkozók figyelmét, hogy mi módon kapcsolható össze törekvésük a művészet­tel, a reklámmal. Fontosnak tartom a gazdasági reformok mellett a szürkeállományt is aktivizálni. Nagyon sok tenni­való van még e területen. — Ötletei gazdag tárházából melyiket dédelgeti különösen? — Régi álmom, hogy a Ba latonban is mesterséges szi getek legyenek, ahol kelle mes, idillikus környezetber szórakozhatnak, pihenhetne! az emberek. Szirmai Endre vegyésszel ennek megvalósí tásán fáradozunk. — Tulajdonképpen hol vai „otthon”? — Nehéz erre válaszolni De azt hiszem, nyugodtál modhatom, hogy osztrák-ma gyár állampolgárságom mial mindkét oldalon otthon va gyök. Bécsi és budapesti stú dióm számomra egyarán egyéni „mikrokozmosz”, krea tív alkotó bázisává vált éle temnek. S tennivaló bővei akad a művészet, a reklám éi a vállalkozás komplex világá ban. Mérő Évi

Next

/
Thumbnails
Contents