Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-02 / 257. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. november 2., hétfő Megalakult a Magyar Biblia Társulat Az 1949-ben létrejött Magyar Bibliatanács jogutódjaként megalakult az alapítványi formában működő Magyar Bibliatársulat. Névválasztásával méltó és maradandó emléket kíván állítani az 1942-ben alakult és 1948-ban föloszlatott Magyar Biblia Társulatnak. Az október 26-án alakult Magyar Bibliatársulatot 11 egyház, illetve gyülekezet hozta létre. A Bibliatársulat alapszabálya szerint az alapítók célkitűzése: „A magyar nyelvű Biblia ügyének szolgálata. Különösképpen is a Biblia magyar szövegének gondozása, fordítása és a kiadás segítése, továbbá a Biblia tanulmányozását segítő művek kiadása. A Biblia iránti megnövekedett igényre tekintettel a bibliaterjesztés segítése határainkon belül és határainkon túl élő magyar testvéreink számára, az ottani bibliatársulatokkal egyeztetve.” Öt művész Kárpátaljáról A kárpátaljai magyar képző- és iparművészek Révész Imre Társaságának tagjai mutatkoznak be Budapesten. A jórészt fiatalokból verbuválódott művészközösség 14 tagja közül a mostani tárlaton négy festő és egy keramikusművész — Kolozsvári László, Riskó György, Tóth Lajos, Veres Péter és Hidi Endre — alkotásai láthatók november közepéig a Fehérvári úti VSZM közösségi házban. 1000 éves iskola pályázati felhívás A neveléstörténet írott és íratlan forrásainak, tárgyi emlékeinek feltárására, iskolatörténeti gyűjtemények és kiállítások szervezésére; a magyar iskola nemzetközi kapcsolatainak feldolgozására nyilvános pályázatot hirdet az 1000 éves a magyarországi iskola alapítvány. Ezt Kelemen Elemér, a kuratórium elnöke közölte. A pályamunkákat 1993. január 31-ig várják az alapítvány titkárságán (1055 Budapest, Honvéd u. 19.). Ugyanott lehet beszerezni a pályázat benyújtásához szükséges nyomtatványokat is. A tavalyi hasonló pályázatra 172 anyag érkezett, s közülük a zsűri 54-et részesített 10 ezertől 200 ezer forintos támogatásban. A kiosztott pénz együttes összege elérte a 2 és fél millió forintot. A most meghirdetett pályázat legjobbjait hasonló díjazásban részesítik. Aki az alapítványt segíteni kívánja, hozzájárulásait a Kultúrbank 219-988994/10092-5012. sz. számlájára fizesse be. Múzeumi tél Szentendrén A szentendrei Kovács Margit Gyűjtemény november 1-jétől hétfő kivételével 10 és 16 óra között várja a látogatókat. A Ferenczy Múzeum, az Anna Margit és Ámos Imre, valamint a Barcsay Gyűjtemény, a Czóbel Béla és a Kmetty Múzeum, illetőleg a Népművészetek Háza és a Vajda Lajos Emlékmúzeum péntektől vasárnapig 10-16 óra között tekinthető mege. A Szentendrei Képtár november 22-ig, hétfő kivételével, szintén délelőtt 10-től délután 4-ig tart nyitva. A Kerényi Múzeum és a Művésztelepi Galéria mától már zárva tart. Az előre bejelentett csoportokat azonban a téli időszakban továbbra is fogadják a múzeumok. Kétezer táncost nevelt Ünnep tánclépésben Negyvenéves a Kaposvár Táncegyüttes FILMJEGYZET A nyolcadik utas utolsó utazása Szokatlanul hangzik az új név: Kaposvár Táncegyüttes. Ez év áprilisában történt az „újrakeresztelése” a BM Kaposvár Táncegyüttesnek, amely a „szülőtől”, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságtól „nevelőszülőhöz” került: a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Házhoz. így ünnepli negyvenedik születésnapját az együttes november 6-án a Szakszervezetek Házában. Mintegy kétezer táncost nevelt ez idő alatt az együttes. A negyven év alatt generációk sora sajátította el a magyar tánchagyományokat. Ünnepre készül az együttes. Az alapítók — akik bizony, már nehezebben ropják — és a fiatalok is bemutatkoznak Vida József koreográfus, művészeti vezető irányításával. Együtt táncolnak az ötvenévesek és a tizenévesek — s nincs is ennél örömtelibb egy együttes életében. S hogy nemcsak háziünnepségként tarthatjuk nyilván az együttes negyvenedik születésnapját, hadd idézzem föl emlékeimet, mindannyiunk közös emlékeit. Nemcsak Kaposvár, hanem az egész megye a tévé előtt figyelte az együttes szereplését a 72-es Ki mit tud?-on. S nyertek! A megye gazdag néptánchagyományainak folytatója az együttes; táncrendje a magyar folklórt őrzi. A táncos generációk mellett a közönség soraiban is nemzedékek ismerték meg táncainkat. A generációváltások mellett tanúi lehettünk annak is, miként él együtt több nemzedék a Kaposvár Táncegyüttesben, mert sosem hagyták el az időseket és sosem különültek el a fiatalok. Mint egy nagy család — egy néptáncos család — őrzik emlékeiket, őrizzük őket emlékezetünkben. Tanúbizonysága az a kiállítás is, amelynek az ÉDOSZ Művelődési Ház adott otthont. Emlékidéző, mondhatni máris, történelmi képek, dokumentumok, relikviák sora kel újra életre a szemünk előtt. Magyarországon 1952-ben Biczó József alapította meg az első és az egyetlen, nem hivatásos BM Táncegyüttest Kaposváron. Társuk csupán a Duna Művészegyüttes volt, amely ugyancsak a BM zászlaja alatt működött, de profi csoportként. Együd Árpád, Dómján Lajos, Somogyi Tibor, Galicz János művészeti vezetők voltak az elődök, akik hazai és külhoni elismertséget szereztek a kaposvári együttesnek. Talán történeti korszakokat is jelez a művészeti vezetők sora, hiszen mindegyikük sajátos vonásokkal gazdagította az együttes képét, de a folytonosság, a folyamatosság legalább ilyen fontos a tánccsoport életében. Csaknem száz táncos készül november 6-ra, az együttes negyvenedik születésnapjára. Idős és fiatal, közöttük a táncos család több nemzedéke. S éppúgy készül az ünnepi eseményre Kaposvár sok polgára — akik sok alkalommal tapssal fejezték ki elismerésüket a táncegyüttes teljesítményéért. Egy archív kép segítségével idézzük föl az együttes múltját, felvételünk a jubileumi kiállításon készült. Horányi Barna Diákbüfé kívánságládája Hamburger és sült krumpli Szünet van. A kaposvári kereskedelmiben a diákok megrohamozzák a büfét. Van, aki ezressel fizet, van, aki úgy fo- rintozza ki a kifli árát. — Mennyit költötök reggelire? — kérdeztem a sorban állóktól. — Ha kevés a pénzem, akkor egy poharas tej és 2 üres zsemlye. Az tizenöt forintból kijön. — Én kakaót szoktam venni meg szendvicset. A poharas kakakó 9,50, a félliteres tizenhét forint. A párizsis zsemlye tizenhat, a kolbászos huszonkét forintba kerül. 30-40 forint biztosan elmegy. —- Öt órára jövök, hatkor nyitok: a vidékiek már akkor itt állnak — mondja Vörös Sán- dorné, mikor szusszanásnyi ideje marad. — Reggelire 6 féle tejtermék közül válogathatnak a gyerekek: tej, kakaó, kefir, joghurt, csokistej, pudingok. Van zsemlye, kifli, különféle szendvicseket készítek. Az iskola konyhájáról frissen szállítják fél 8-kor a pogácsát, fahéjas csigát. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába és Szakmunkásképzőbe ezerháromszház diák jár. Az MTESZ-nél és az ATI-nál is bérelnek termet, két gyerek innen hordja nekik a reggelit. Előző nap leadják a lajstromot, és fél 8-kor összekészítve várja őket a kosárban a szendvics, az üdítő, a kakaó, mikor mit kérnek. Vörös Sándorné szerint legjobban a hamburgert viszik, de fogy a kifli, a kakaó, a kóla is. 10-15 féle cukrászsütemény van a büfében. Ezt reggel nem pakolja még ki, mondván: reggelizzenek csak rendesen. Bolti áron kapható a tejtermék, a péksütemény és a papíráru is. — 14 éve vagyok itt — mondja Vörösné. — Nagyon megszoktam a gyerekeket. A Toldi iskola lila büféje szeptember 15-én nyitott: a Kalmár Gmk üzemelteti. Az üvegfalon látható árak a kicsik számára is könnyen olvashatók. — Leggyakrabban hot-do- got meg sült krumplit kérnek a gyerekek — tudom meg Ba- dics Ferencnétől. — A másik sláger a sajtkrémmel és a körözöttel töltött kifli. Szívesebben megeszik, mint az üreset. Nagyon szeretik a cukrászsüteményeket is. A tollak, a füzetek főleg dolgozatíráskor kelendők. A büfében van egy kívánságláda, ebbe a gyerekek bedobhatják, mit szeretnének kapni. Ők kérték, hogy legyen hot-dog, sült krumpli, kóla, narancslé. Nagyon leleményesek. Azt is felírták, mi menynyibe kerüljön: „Sok csokit kérünk, de ne legyen az ára 10- 15 forintnál több.” „Különböző töltelékek legyenek a szendvicsekben.” A büfé 7-től 2-ig van nyitva. Van, amikor már fél hétkor ott állnak az ablak előtt. Sokan nem otthon reggeliznek, hanem az iskolai büfében. Az első három szünetben fogy jobban a tejtermék, utána inkább a sült krumplit, sa üte- ményt, szendvicseket viszik. Ahogy fizetnek a gyerekek, figyelem az árakat: sósrúd 12 forint, nagykifli 9, pogácsa 10, hot-dog 30, poharas kakaó 10 forint. Dél körül már csak üdítőért jönnek, mert fél 12-től kezdődik az ebédeltetés a menzán. S. Pap Gitta — avagy halál harmadízben Egy film harmadik részének leforgatása a nehezen megoldható dolgok közé tartozik — legalábbis hibátlanul. Bizonyíték erre az Idegen című sci-fi-horror trilógiává szélesedésének vizsgálata — az Idegen 3. Le kell azonban szögeznem, hogy a fent említett műfajba sorolható művekről csak bizonyos kitételek mellett érdemes beszélni. Először is el kell fogadnunk annak ismérveivel együtt a tudományos-fantasztikus kategóriát, noha szinte biztosra vehető, hogy a befogadó meg-megütközik a fantaszta-mozi egy-egy elemén. Míg az egyéb, evilágon játszódó történetek nem késztetnek efféle reagálásra. Azok alapelemeit nincs miért nem elfogadni. Egy sci-finél azonban bizony van. De ezektől el kell rugaszkodnunk, mert ha nem tesszük ezt és kétkedünk, kétessé válik a műélvezet. Továbbá el kell fogadnunk azt is, hogy lehet igényes sci-fi-horrort elkövetni. Ezt a nehezebb elfogadni, mert itt nemcsak meglódult fantáziára, hanem az elemi elvek és világnézet toleráns rugalmasságára is szükség van. Főként nehéz az azonosulás akkor, amikor ez ember úgy tudja: a legszörnyűbb dolgokat nem kell direktben mutatni, elég csupán sejtetni. A többit elvégzi az ember maga. Ezen tájékozódási pontok előrevetítése után mondom: az Idegen és az Idegen 2. című filmeket folytató és egyben lezáró film dicséretes megalkotása nem sikerült. Legalábbis nekem nem (állt össze). Pedig jól kezdődött. Mi több, egyenesen a tökéletesség érzése kerülgetett; az egykori reklámfilm-rendező, David Fincher nem pancser (micsoda szójáték!), állapítottam meg, a bele a közepébe elvén már a színészek és stáb vezéregyéniségeinek felsorolása közben mutatja: szörnyetegünk a régi — és „éhes”, kalandra is. Fincher remekül kezeli a közeliket, nemcsak premier-, de szuperplánokban is mer gondolkodni, észreveszi a fényadta számtalan lehetőséget, amit a dupla-ipszilon kromoszómás (hiperkozmi- kus) bűnözők büntetőbolygója kínál. Merthogy itt vagyunk. Hősnőnk hibernáltan pottyan le az űrből, aztán rezignáltan veszi tudomásul a tényeket, avagy a csomó rosszarcú és tar börtöntöltelék létét. Lassan, de biztosan halad a történések sora affelé, hogy a nyákos szörnyeteg, rendre szedve áldozatait, utóbb, de inkább előbb megszabadítja a bolygót lakóitól. Sigourney Weaver (Ripley) mellett egy másik erős egyéniség is kitűnik a többi közül: Clemens doktor (Charles Dance), aki sajnos a kelleténél hamarabb fejezi be — nagyon kellemetlen módon — pályafutását. Kissé „kidolgozatlan” véget ér a szkeptikus börtönparancsnok is; akár az ő révén is ki lehetetett volna tölteni az egyéniség-szegénység okozta űrt a történetben. Mert a film a félórás kezdeti izgalom után, egészen a kilencvenedik perc körüli eseményekig egyfajta módszertani gyilkolászás (vagy túlnépesedést kezelő program?): miként képes egy Sebastian Coe futóképességű szörnye- mény mindenféle csúfságokat elkövetni emberekkel, miként képes megváltoztatni azok teremtett testi felépítését. Magyarán szólva: ripityára szedi a gonosz a két tucat kopaszt. Mígnem már-már oda fajul a dolog, hogy a nézőtéri néze- gelődők azon poénkodnak, mikor fogja a Coe-mutáció leelőzni az előtte rohangálókat, és visszanézve fityiszt mutatni nekik. Ez persze nem esett meg. Pedig az legalább eredeti lett volna. Balassa Tamás A pedagógiai intézet szervezésében TANÁROK TOVÁBBKÉPZÉSE A Somogy megyei Pedagógiai Intézet ebben a tanévben is szervezi a pedagógusok továbbképzését. A program témáinak megfelelően német-, valamint a földrajz- és biológiatanárok havonta hallgathatnak neves előadókat és vehetnek részt konzultációkon. Schauer Hilda Irodalmi szövegek a német nyelv tanításában címmel tartott előadást kollégáinak, dr. Aubert Antal kandidátus Kína gazdaságáról, dr. Vuics Tibor az arab világ, az Öböl-országok gazdasági perspektíváiról beszél. A biológiatanároknak is érdekes témák kínálkoznak. Nagy érdeklődésre tarthat számot a november 19-én rendezendő: Liskó Ilona tudományos főmunkatárs előadása, aki az 1985-1992 közötti magyarországi iskolaszerkezet-váltásról adja közre kutatási eredményeit. A pedagógiai intézet november 13-án adja át a pedagógiai pályázat díjait.
