Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. november 5., csütörtök Létminimum alatt Hazánkban jelenleg már csaknem 4 millióan élnek a létminimum alatt. A nyugdíjasoknál a létminimum összege személyenként mintegy 12 ezer forint, ennél viszont kevesebb ellátást kap a nyugdíjasoknak körülbelül a kétharmada (1,6 — 1,7 millió idős ember). A munkanélküliek — számuk meghaladja a 600 ezret — ugyancsak növelik a szegények népes táborát Magyarországon. Rokkantsági nyugdíjak Fölülvizsgálják a jövő év elejétől a rokkantnyugdíjak megállapításának szabályait, de a majdani szigorítás nem érinti azokat, akik már kapnak ilyen nyugdíjat, és érintetlenül hagyja a rokkantsági fok megállapításának szabályait is. Változik viszont az eddig előírt minimális szolgálati idő mértéke az egyes korcsoportokra vonatkozóan, s ha ez a föltétel hiányzik, csak rész-rokkant- nyugdíjra nyílik mód. Prohászka szobra Évtizedeken át meglehetősen rejtve volt az egyházi és a világi közönség szeme elől Prohászka Ottokár székesfehérvári szobra. A tudós püspök korának egyik legjelentősebb hazai egyházi személyisége volt, s 1927-ben hunyt el Székesfehérváron. Az 1933-ban róla készült alkotást — Fülöp Elemér munkáját — most a templomkertből a fehérvári Prohászka-templom melletti parkba helyezték át. Fizetésképtelen adósok Egyre sanyarúbb a helyzete azoknak a családoknak, amelyeket az úgynevezett kedvezményes kamatozású lakáshitelek büntetőkamatai is sújtanak és fizetőképtelenekké váltak — állapítja meg a Létminimum Alatt Élők Társasága és az Állampolgári Jogvédő Liga. Ezeknél a családoknál a jövedelem legfeljebb 21 százalékkal nőtt, ugyanakkor lakbérre 43, élelmiszerre 41, energiára 60, közlekedésre 56 százalékkal többet kell fizetniük. Olcsóbb üdülés Engedményes pihenési lehetőséget kínál — nyugdíjasoknak is! — a gyulai Erkel Hotel. November 5-e és december 17-e között, nyolcnapos turnusokban a korábbinál 30 százalékkal olcsóbban lehet összkomfortos szállást kapni. A fürdési idény nincs szezonhoz kötve a hotellel egybeépített Várfürdőben. A térítési díj a teljes panziós ellátáson kívül a fürdőbelépőt, az áfát és az idegenforgalmi adót is magában foglalja. Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 06-66-62-644. 87 éves milliárdos Japán ingatlanügynök, a 87 éves Taikicsiro Mori a világ leggazdagabb embere. Ezt a címet azután szerezte meg, hogy bankszámláján 15 milliárd dollár gyűlt össze, s ez kereken egymilliárddal több az eddig „vezető”, ugyancsak japán úr vagyonánál. A milliárdosok között egyébként az amerikaiak állnak az élen, őket a japánok követik, s szorosan mögöttük a németek következnek. Fölemelő pillanatok Mind több az olyan rendezvény Somogybán, ahova kimondottan vagy főként nyugdíjasokat várnak, ők vagy nekik szervezik az összejövetelt. S ez jó. És örvendetes. Amíg gondolnak rájuk, számolnak velük, ott vannak a figyelem látómezejében, addig nincs különösebb baj; addig talán futja valami az anyagi megbecsülésükre is. Mert még sokáig szeretnének örülni, szeretnének boldogok lenni ezek az emberek. Hogy a sok fölemelő pillanat derűs órákká, napokká, évekké sokasodjon. De ehhez langymeleg szoba kell, a környezet megértése és szeretete kell, étel és ruha kell.... És kisugárzó emberi melegség. Nemcsak most, a tél előszobájában, hanem mindig, az élet alkonyának minden pillanatában. Fotóriportereink olyan közösségi események mozzanatait örökítették meg, ahol az idős emberek, a nyugdíjasok a főszereplők. Ott, ahol fiatalok adtak műsort a tiszteletükre és ők, a hallgatóság, a nézőközönség töltötte meg a termet (Patalom); ott, ahol ők léptek föl a színpad deszkáira (Ka- posfüred), és ott is, ahol a hitről szóltak hozzájuk, a széksorokban helyet foglaló nyugdíjasokhoz (Batonf enyves)... Hisszük, hogy — újabb találkozók reményében — maradandó élményként őrzik ezeknek az összejöveteleknek az emlékét. — hf — (Fotó: Gyertyás László és Kovács Tibor) Munkáskörzetben főnővérként A kaposvári 3. számú háziorvosi szolgálat körzetéhez két nagyobb terület tartozik: a Róma-hegy a Béla király utcával és a cukorgyár környéke. A körzetben a nyugdíjasok aránya az átlagosnál magasabb. — Munkáskörzet a miénk, szeretik a rendet, de láthatóan egyre nehezebben élnek — mondja Szanyi Jánosáé főnővér, aki 18 éve dolgozik a körzetben. — Egy idős ember volt itt ma a rendelésen és mielőtt gyógyszert írtunk volna fel, megkérdezte, hogy mennyibe kerül? Egyre több az ilyen kérdés, mert vagy orvosságra, vagy kenyérre telik. Borzasztó ezt hallani 30-40 évet ledolgozott munkásembertől. — Ha egy idős ember egyedül marad, nem lehet magára hagyni, olyan átmeneti hely kellene, ahová ideiglenesen és azonnal el tudják helyezni. Sokan még azt sem tudják, hogy segély létezik — folytatja a főnővér. — Különösen most fontos ez, a távfűtéses lakásoknál jön a kompenzáció, de akinek egyedi fűtése van, nem kap semmit. Nekünk sokszor még azt is elmondják, amit az orvosnak szégyellnének. — Milyen a nyugdíjasok viszonya egymáshoz ? — A szegény emberek most jobban egymásra találnak; nyitottabbá válnak, mert átérzik egymás baját. — Milyen a közérzete ma egy főnővérnek? — Majd 30 éve dolgozom már, de előfordul még most is, hogy kiborít egy eset... Szép a szakmánk, de a társadalmi megbecsülés hiányos. Az egészségügy mindig is szegény volt, ezért értjük meg a kisnyugdíjasok problémáját. Egy kolléganőnk 40 év után ment nyugdíjba 7850 forinttal. Igaz, hogy az utolsó évben beteg volt, mert a pszichológiai és fizikai megterhelés az ápolónők munkájának velejárója. A legtöbbjük mégis hivatásukat féltő és szerető szakember. Kirsch Vera Tiltakozó nyugdíjasok A Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetségének legutóbbi ülésén állásfoglalást fogadtak el az 1993. évi nyugdíjemelésekre vonatkozó új elképzelések ellen — adta hírül október 27-i közleményében az Országos Sajtószolgálat. Az állásfoglalás szerint a nyugdíjasok egyebek között jogtalannak és méltatlannak tartják a törvényben rögzített nyugdíjemelési automatizmus felfüggesztését. Az Ország- gyűlés arra kötelezte a kormányt, hogy az éves nyugdíjemelés mértéke igazodjon a nettó átlagkeresetek tervezett növekedési üteméhez. Ez 16 százalék lenne, most azonban állítólag jóval kevesebb „jut”... Tiltakoznak az ellen, hogy az adókivetési és az adóbehajtási, valamint a járadékbehajtási nehézségekért az anyagi felelősséget a nyugdíjasokra hárítják... Megismételték azt a követelésüket, hogy a nyugdíjemelés éves mértéke ne a nettó keresetekhez igazodjon, hanem az országos nettó munkajövedelmekhez, melyek várható mértéke 1993-ban nem 16, hanem legalább 20 százalék. Ezt — az állásfoglalás szerint — természetesen korrigálni kell az újonnan munkanélkülivé válók jövedelemcsökkenésének hatásával, körülbelül 2 százalékkal. A nyugdíjasok ragaszkodnak ahhoz, hogy 1993-ban folytatódjék a régi nyugdíjak értékvesztésének ez évben megkezdett és a kormányzat iránti igaz elismerést kiváltó korrekciója. Ugyanakkor elismerik, hogy ma már nem a nyugdíjasok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, hanem a munkanélküliek — olvasható a Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetségének állásfoglalásában. Elkezdődött az „ajándékosztás” (?) Gondolatok emelésről, korhatárról és egyebekről Még október 26-án reggel hangzott el a Kossuth rádióban az információ, mely szerint Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője közölte: jövőre nem lesz mód többre, csak 8-9 százalékos nyugdíj- emelésre. Hogy közben mennyivel nőnek a fogyasztói árak, hány százalékos lesz az infláció? Majd meglátjuk... Október második felében 957 szakszervezeti bizalmi tanácskozott Szegeden. Az ott elhangzottakról olvastam: „ Követeljük, hogy a nyugdíjasok is kapjanak tizenharmadik havi nyugdíjat, ahogyan a köz- tisztviselők is kapnak tizenharmadik havi fizetést. Ha nekik sokba kerülnek az ünnepek, akkor miből gondolja a kormány, hogy nekünk nem kerülnek sokba?... Fölforgatták az egészségügyet. Fölösleges fölemelni a nyugdíjkorhatárt, ilyen körülmények között úgy is sokan meghalnak, mire fizetni kellene nekik a nyugdíjat...” Nem szólok arról, hogy (már megint!) emelték a gyógyszerek árát; hogy (már megint!) nőttek az energiaköltségek; hogy az alapvető élelmiszerekért mennyivel többet kell a boltban hagyni ma, mint néhány hónappal ezelőtt; hogy a jövőt illetően újabb áremeléseket helyeztek kilátásba (például a húsnál); hogy... Szóval mindezeket nem említem. Csak a nyugdíjemelés elkeserítő perspektíváját. Meg a korhatáremelést. Meg az elmúlást. Maholnap itt a karácsony, és a nyugdíjasokról bizony jobban kellene gondoskodni. Mert a cég, ahonnan azért néha csurrant-csöppent valami az ünnepek előtt, s ahonnan a dolgozó egykoron nyugdíjba ment, talán már nem is létezik. Az idős embereknek úgyszólván nincs is helyük összejövetelre azután, hogy hidegre fordult az idő: kitették a szűrüket számos helyről, mert nem tudnak miből terembért, fűtési, takarítási és villanydíjat fizetni... Szóval: jól jönne az a tizenharmadik havi nyugdíj. Október végéhez közeledve döntésre hivatott fórumokon erről még nem esett szó. De van még idő! Igaz, a nyugdíjasnak mgr ebből sincs olyan sok. És — például — a gyógyszertári pénztárban pénzt kérnek az orvosságért, és nem időt, s hiába a mondás, miszerint az idő pénz, ha egyszer nem konvertibilis... — hernesz — 95 ÉVE „ELTAKARÍTOTTÁK ’... Tömlöc helyén tőzsdepalota Az Újépület főbejárata 1849-50-ben (Egykorú kép) Szomorú, sőt tragikus történelmi emlékek jutnak eszébe annak, aki a hajdani Újépület — németül Neues Gebäude, népiesen Najgebajde — nevét hallja. Ebben a kaszárnya-monstrumban raboskodott ugyanis nemzeti históriánk sok-sok kiválósága, akik közül nem egyet éppen ott, a hatalmas katonai építmény egyik vagy másik udvarán végeztek ki. A békés utókor csak sejti, hogy hol terpeszkedhetett a bécsi udvarnak ez a Pestre telepített hadibázisa. Valahol ott, ahol ma a televízió székháza áll — szokott hangozni a bizonytalan válasz. Igen, ott is, de például hatalmas övezetébe tartozott a Deák tér helye is, lévén a Najgebajde 22 622 négyzetöl kiterjedésű... 1785 végén, 1786 tavaszán, amikor építeni kezdték, árvaházat akartak tető alá hozni a Duna-parttól nem messze kínálkozó üres telken. Ám, amint Hild János irányításával a falak nőni kezdtek, az elképzelések módosultak: előbb szövődének szemelték ki, aztán 1800-tól már úgy szerepelt, mint leendő tüzérkaszárnya. Az is lett belőle. 1814-ben nyerte el végleges formáját. A hatalmas területen olyan pavilonsor terpeszkedett, amelynek kilenc udvara volt, 286 termében 2420 közember szállhatott meg. Az istállók több mint 300 lónak adtak tágas helyet. Volt benne számos tiszti lakás is, meg börtöncella a rebellis magyaroknak. Az 1848^19-es forradalom és szabadságharc idején a Neues Gebäude is a felkelők kezére került, s a honvédtüzérség vette át a parancsnokságot. A világosi fegyverletétel után a levert seregek irányítói kerültek a méteres falak vasrácsai mögé. Az északkeleti pavilon harmadik emeletén raboskodott például Battyhány Lajos, az első magyar miniszterelnök. Egy korabeli kimutatás szerint 1849-ben 910 fogoly várta sorsa alakulását a zsúfolt tömlöcben. Az 1870-es években már a Magyar Athleticai Club rendezte itt az első futó-, ugró- és dobóversenyeket, s Wekerle Sándor miniszterelnök 1897-ben elrendelte a már régi Újépület eltakarítását. Huszonhét hatalmas telek szabadult fel így a Belvárosban. Ezekre aztán olyan épületek kerültek, mint például a2 Áru- és Értéktőzsde palotája — ebben található ma a Ma gyár Televízió is. A. L
