Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
6 1992. november 5., csütörtök SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS „Ez nem cégtábla, hogy minden benne legyen” A kevesebb a címerben is több Csángó népfőiskola Békésben Nagy a visszhangja annak a háromnapos népfőiskolának, amelyet a Békés megyei Szabadkígyóson rendeztek a moldvai magyarság történetéről, néprajzáról és népművészetéről. Magyarországról kilencvenes Erdélyből és Moldvából harmincán vettek részt a rendezvényen. Jeles tudósok — Ükő Gábor, Erdélyi Zsuzsanna, Domokos Mária — tartottak előadásokat a magyar Moldva-kutatásról, a csángó néprajz, népköltészet és népzene sajátosságairól. A tucatnyi moldvai faluból érkezett csángók és székelyek népdalokat, balladákat énekeltek, ízes meséket mondtak, szép táncokat mutattak be. Megcsodálhatták a résztvevők a középkori gyökerű imádságaikat, szentes énekeiket is. Erre az alkalomra jelent meg Harangozó Imre Anyám, anyám, szép szűz Márjám című könyve, amely régi moldvai imádságokat tartalmaz a szerző gyűjtéséből. Gyermeklapok Kamarája A kulturális jellegű, értékeket megjelentető gyermeklapok áfa-mentességet, terjesztési engedményeket kérnek, az államtól pedig anyagi segítséget várnak. A Gyermeklapok Kamarája szerint egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek a hazai gyereklapkiadók. Az ismert piaci körülmények és a terjesztési csőd elriasztja a kulturális vállalkozókat, a meglevők pedig fontolgatják gyereklapjaik kiadásának felfüggesztését, illetve megszüntetését. A valószínűsíthető nyomdai műveleti és papírköltségek, valamint a terjesztési díjak emelése, az elfogadása után életbe lépő kétkulcsos áfa olyan mértékű lapáremeléseket igényelne, amit a hazai vásárlók nem tudnak majd megfizetni. A kamara a decemberi gyermekkönyvhét alkalmából kiállítást rendez az elmúlt évtizedek megszűnt gyereklapjaiból. A Gyermeklapok Kamarája várja laptulajdonosok, újságírók, szerkesztők, olvasók jelentkezését, akiknek birtokában vannak ilyen újságok. Könyvek karácsonyra A Magyar Larousse enciklopédia második kötetét és a Times Atlasz sorozatának első darabját, a Világtörténelmet decemberben jelenteti meg az Akadémiai Kiadó. A Magyar Larousse (H-M) második kötete az elsőhöz hasonló kivitelben, sok színes illusztrációval, mintegy 1200 oldalon lát napvilágot. A harmadik kötet jövőre kerül a könyvesboltokba. Karácsony egyik szenzációja lehet a Times Atlasz sorozat Világtörténelem című kötete. Ez több mint 600 térképpel, ábrákkal, diagramokkal, fotókkal mutatja be az ábrázolható világ- történelmet. A könyv összefoglalja az emberiség történelmét az őskortól napjainkig. A szöveges fejezetek és a térképlapok mellett egy történelmi életrajzi kislexikon, rendkívül részletes történelmi helynévmutató az i. e. 9000-től 1990-ig terjedő kronológia teszi teljessé az atlaszt. A Világtörténelem az első darabja a Times Atlasz sorozatának, amelynek további köteteit évente jelenteti meg az Akadémia Kiadó. 1951 és a család ezt követő kitelepítése között egy év telt el Deák Varga József életében. Az unalom és a kivárás éve volt. Viszont legalább maradt ideje arra, hogy bújja a monográfiákat, tanulmányozza a helyhatósági és a családi címereket; ráadásul mindez találkozott rajztudásával. Ma Somogy legkeresettebb címertervezője. A nyugalmazott okleveles földmérő üzemmérnök, a magyar heraldikai társulat tagja Nagybajomban él; antik bútorokkal berendezett otthonának féltett kincsei kis mappákban húzódnak meg: lerajzolt és kifestett címerek. Rcwid bevezetésképpen életútjáról, majd a heraldika tudományáról beszélgetünk. Levéltári kutatásai során hamar rájött, hogy milyen egyszerű különbséget tenni a helyhatósági és a családi címerek között. Az utóbbiaknak inkább a középkorban volt nagy jelentőségük, ezek közül majd mind elveszett vagy megsemmisült; a török időket követő éra már barokkosán teremtette őket újjá. A helyhatósági címerekek kezdettől fogva értékesebbek és hitelesebbek. Deák Varga József bejárta az ország levéltárait, hogy fellelje a fontos korabeli doku— Nekem a testvérem is itt van. Együtt ebédelünk s egymás melletti ágyban alszunk — mondja egy cserfes kislány, miközben vigan tízóraizik. A többiek önfeledten játszanak, de őt ez nem zavarja. Éhes, hát eszik. A kaposvári Petőfi utcai óvodában folyamatos a napirend. Mindenki akkor tízóraizik, ebédel és uzsonnázik, amikor kedve tartja. Aludni sem kötelező, mindenki annyit pihen, amennyit a szervezete igényel, a lényeg, hogy a csendes pihenő alatt ne zavarja társait. Mégsem ezek az óvodai nevelés legfontosabb jellemzői. Az 1990-ben kiadott továbbfejlesztett óvodanevelési program a korábbinál nagyobb szabadságot ad az óvónőknek a nevelésben. Maximálisan figyelembe veheti az óvónő saját személyiségét, a gyerek és a szülő igényeit. — A legfontosabb, hogy a formális oktatás helyett játsz- szunk, de igyekezzünk a gyerekek számára a játékban is életszerű, érzelmi megközelítésű természetes helyzeteket teremteni. Előtérbe helyezzük az egyéni tapasztalatszerzést, a természet- és életközelisé- get. Tiszteletben tartjuk , a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, segítjük önkifejezését, személyiségének természetes fejlődését — mondja Milovecz Józsefné óvodavezető. mentomokat a címerek megörökítéséhez. A meglelt darabokat aztán kifotózta diára és otthon reprodukálta őket. Annak idején sokáig bolondnak tartották, hogy ilyen „felesleges hóbortnak” hódol. Ám, aki valamikor is kételkedett a heraldika szerelmesének tudományában, akkor az látva műveit mindenképpen felülvizsgálja nézeteit. Aprólékos, sok kutatómunkát igénylő „hobbi” az övé. Nézve polcait hamar kiderül, hogy a heraldika irodalmának tekintélyes része képezi „vagyonát”, mi több, mondja büszkén, birtokában van egy olyan faximile kiadás is, amely legközelebb csak Pécsen található meg. A mappák lapozgatásai során egyre több információ kerül — számomra — napvilágra, illetve pontosításra, így egyebek mellett az a meghatározás, hogy címer az, ami pajzsba van foglalva. Megtudom azt is: Somogy vármegye címere az első hazánkban, amit bizonyíthatóan király, történetesen II. Ulászló adományozott. Az 1550-es diétát követően lett általános az, hogy a pecsétek tartalmazták a vármegyei címereket, azonban az egy tévhit, mondja, hogy a pecséten a címer puszA szülők választhatnak, hogy milyen csoportba íratják gyermeküket. Az egészséges életmódú és testi nevelés mellett a népi hagyományok, aztán az úgynevezett Frei- net-módszerrel dolgozó műhely működik az óvodában. Az utóbbi teljes egészében, míg az előző kettő csupán részben, de még is csak a kisebbség, az alternatív pedagógia közé tartozik, s mint ilyen, vegyes érzelmeket váltott ki sok szakemberben. — A szakma kétkedve fogadta próbálkozásunkat, sokan csóválták a fejüket, a szülők viszont egyöntetű lelkesedéssel fogadták az ötletet, hogy ez az óvoda egy kicsit más legyen mint a többi — mondja az óvodavezető. — Sok helyen dolgoznak még homogén csoportokban, mi a vegyes életkorú közösségeket részesítjük előnyben. Szerintünk a gyerek személyiségének fejlesztése így a legoptimálisabb, pozitívan hatnak egymásra a különböző korú gyerekek, nagyobb lehetőség nyílik a differenciált foglalkozásra. Nincs év végi követelményrendszer, hogy kö- zépsőcsoporban ennyi verset kell tudni, ezt ha törik, ha szakad, meg kell tanulni mindenkinek, többet viszont még a legjobbak sem tudhatnak. Itt van felfutási lehetőség, aki képes rá, akár kiscsoportos korában is megtanulhatja, ellesheti a nagyobbaktól a kétán díszítő szerepet töltött be. Holott a díszítés mellett egy jelentősebb szerepe is kialakult, mégpedig az utaló és hitelesítő jelleg. A megyeszékhely címeréről is volt egy érdekes története Deák Varga Józsefnek. Kaposvárnak ugyanis volt egy szecessziós címere, amit még I. Ferenc József adományozott 1899-ben. Ennek azonban a II. világháborúban nyoma veszett. Egy fórumon megjelent Deák Varga József, és azt mondta: „én meg tudom csinálni a reprodukciót”. Meg is csinálta. Rengeteget dolgozott rajta, még a felesége is besegített; fél napig sodorták a díszítő aranyszálakat. Ám, amit csinált, eltűnt. Még a tanácsi rendszerben adta át a városnak, viszont ezt követően már nem volt meg. Jelenleg a kaposvári megyeháza címertermébe készülnek Deák Varga József műhelyében somogyi címerek, most van folyamatban Ba- latonbogláré. A buzsáki címer esetében kissé „megerőszakolta” a heraldikai szabályokat, mivel egy népi motívumokkal tarkítottat kellett létrehozni — de megérte. Manapság minden önkormányzat nyakra-főre csináltatja a címereit, ám amit lektosőbbi, esetleg nagycsoportos követelményeket is. Fontos a sikerorientáltság, minden gyerekben meglátni azt, amiben tehetséges, abban maximálisan fejleszteni, sikert érni el vele. Abból is szerencsés a vegyes csoport, hogy így a testvérek együtt maradhatnak, erősebb marad a családi kötelék, s az sem elhanyagolható, hogy ezekben a csoportokban csupán néhány gyerek, s nem az egész csoport kerül egyszerre iskolába, így több idő jut a velük való foglalkozásra — mondja Milovecz Józsefné, aki amellett kardoskodik, hogy óriási a szakadék az óvoda és az iskola között, s az óvodának nem iskolaérett, csak iskolára kész gyerekeket kell nevelni. — Fontos, hogy ismerje a gyerek azokat a magatartás- formákat, amelyek az iskolában szükségesek, legyen szociálisan, verbálisán és értelmileg érett, de azt senki se várja el az óvodától, hogy mi tanítsuk meg a gyereket a helyes ceruzafogásra, s mindarra, ami az iskola feladata volna. Itt az óvodában mi három-négy évig nevelgetjük a gyerekeket, mint jó kertész a fákat, s valamikor majd csak beérik a gyümölcs. Ha tavaszra nem, majd őszre. Az iskolában viszont nincs idő várni, decemberre írni-olvasni kell a gyereknek, hajták őket, gyakran erejükön felül is. Ezért is szeretnénk, hogy legalább addig legyenek teljesen boldogok, igazán gyerekek, amíg itt, az óvodában vannak. Széki Éva rálnak sem mindig az igazi, mondhatni iszonyú tud lenni, vallja kissé keserűen Deák Varga József. „Feltétlenül szeretném felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a címer nem cégtábla, nem lehet mindent belezsúfolni, csak azért, mert az idő tájt éppen működik egy gyár Jules Deguay ifjú ügyvédbojtár — Jules Verne joghallgató. Pierre Hervé atya a nan- tesi szeminárium növendéke volt — éppúgy, mint a róla szóló regény ifjú írója. Verne élete első, 1847-ben keletkezett, mindmáig kiadatlan regénye érthetően ifjú, a megírás idején mindössze 19 éves szerzőjének élményeiből, no meg az akkor divatozó romantikus irodalom példáiból született. Ez az első regény, az „Egy pap 1839-ben” csak most látott napvilágot Párizsban, az eddig ismeretlen Verne-kéziratok megjelentetésére vállalkozó kiadónál, negyediknek a csak nemrég feltárt kiadatlan alkotások sorában. A Verne-kéziratok alig néhány éve kerültek elő, 1981-ben vásárolta meg azokat állami segítséggel, mindössze hatmillió frankért Nantes, az író szülővárosa az író unokáinak örököseitől. Korábban azt hitték, hogy a kéziratok különböző gyűjtőknél lap- panganak, ekkor azonban kiderült, hogy a hagyaték teljesen egyben maradt, úgy, ahogy azt Michel Verne, az író fia rendszerezte, rakta össze dossziékba, s helyezte el fából készült útibőröndökbe. Hatalmas mennyiségű anyagról van szó, összesen 13 ezer kéziratoldalról, amelyek részben füzetekben, részben önálló lapokon találhatók. Feldolgozásuk nagy apparátust igényel, s a város és az egyeteme közreműködésével azonnal megkezdődött. Ennek eredménye az, hogy eddig már három kötetnyi ismeretlen művet sikerült publikálni, s még legalább ennyi vár kiadásra. A három,kötet közül az első Verne fiatalkori költeményeivel ismertette meg az olvasóvagy egy fürdő a városban. A világvárosoknak mind egyszerű, szinte primitív címereik vannak. Csupán a legfontosabb, ősi jelképekkel.” Deák Varga József szavaiból kitetszik: a kevesebb — ez ügyben is — több lenne. kat — azt a benyomást keltve bennük, hogy az ifjú jól tette, amikor a költészet helyett végül is a próza mellett döntött. A másik két mű már jellegzetes Verne-regény, csak éppen nem a legsikerültebbek közül: a „Robinzon bácsi” című regényt például Verne kiadója annak idején visszautasította, a „Hátráló utazás Angliában és Skóciában” pedig el sem jutott hozzá. Az „Egy pap 1839-ben” megjelentetésével elsősorban irodalmi kuriózum, nem feltétlenül értékes mű kerül Verne híveinek kezébe. A történet jellegzetesen vadromantikus, főszereplője, Pierre Hervé atya eladja lelkét az ördögnek, Abraxa varázslóval szövetkezik, áldozatul szemeli ki magának a gyönyörű Anna Del- tour kisasszonyt. Ám a leányt megmenti az ifjú hős jogász, Jules Deguay, viszont a leányzó atyja ennek ellenére megtagadja, hogy feleségű adja őt a pénztelen ügyvédbojtárhoz. Végül azonban a dolgok rendeződnek, az intriku- sokra rászakad a templom. Victor Hugo regényeinél elemei bőségesen megtalál hatók a mindössze két füzet ben, alig 200 lapon megírt tör ténetben, amelyben a Fa ust-legenda is szerepet kap, í kor divatjának megfelelően. / szakértők azonban már felfe dezhetik a könyvben a kiforrot íróvá váló Verne néhány gon dolatának előfutárát: a meg szállott tudós figuráját, az ál landóan kereső-kutató ír< örökös kielégítetlenségénel jeleit, azét az íróét, aki égés: életén át a nagyság és az őrü Hét megszállottainak emberfe letti romantikájáról ábrándo zik” — írja a könyvről egyik kri tikusa, Laurence Vidal. Kis Csabi Balassa Tamás Új, de vitatott módszerek MEGSZÉPÍTETT ÓV ŐDÁSÉ VEK „Mindenhez van jogom, hát játszom, Föntről gyereknek, lentről embernek látszom. ” (fíatkó József) Előkerült Verne első regénye Az ifjú hős — jogász
