Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
6 1992. november 30., hétfő Sokácegyesület Siklóson Egyesületet alakítottak a Dél-Baranyában élő sokác-hor- vátok Siklóson. A szervezet a város környékén élő délszláv népcsoport kultúrájának ápolását, hagyományainak megőrzését, a nemzetiségek közti együtműködés fejlesztését, a kisebbségiek azonosságtudatának erősítését, érdekképviseletét tűzte céljául. A dél-baranyai sokácok a hazánkban élő horvá- tok sajátos népművészettel, hagyományos helyi kultúrával rendelkező népcsoportját alkotják. Megegyezés az evangélikus gimnáziumról Békéscsaba önkormányzata és az evangélikus egyház között megszületett a megállapodás a gimnázium visszaadása ügyében. A Rózsa Ferenc Gimnná- zium, amely az államosításig egyházi gimnázium volt, 1993 szeptemberétől az újra induló evangélikus gimnáziumnak is helyet ad, s legkésőbb 1996-ig (az épület teljes egyházi birtokba adásáig) egy épületben működik az egyházi és az ön- kormányzati középiskola — jelentették be a megállapodást aláíró felek képviselői. Közgazdasági főiskolai képzés Közgazdasági felsőfokú oktatás indítására vállalkozik Nyíregyháza önkormányzata és a helyi mezőgazdasági főiskolai kar — jelentette be Mádi Zoltán polgármester és Sinóros-Szabó Botond, az oktatási intézmény főigazgatója, a nyírségi megye- székhelyen tartott sajtótájékoztatón. Az elképzelések szerint a hat féléves, nappali tagozatos képzés költségeit — a fejkvóta-rendszerű központi támogatás igénybevétele mellett — helyi, városi és megyei erőforrásokból teremtenék elő. Az oktatók a mezőgazdasági főiskola szakemberei és egyetemi vendégtanárok lennének. Az új szakot 1993 szeptemberében szeretnék indítani, az első évfolyamra 30 hallgatót vennének fel. A képzés alapvetően mikro- ökonómiai ismereteket adna, így két-három profil kerülne előtérbe, a pénzügy-, az üzemgazdasági-, vagy az államigazgatási környezetismeret. A végzősöknek három év után lehetőségük nyílna arra, hogy egyetemi szinten tovább folytassák tanulmányaikat. Shakespeare egy kötetben William Shakespeare összes művét egy kötetben jelentette meg a Helikon Kiadó. A könyvműhely Franco Zeffirelli és William Barclay közös munkáját, a Názáreti Jézust, valamint két német szerző, Ludwig Schubert és Rolf Seelmann-Eddbert könyvét, az Európa királyi házait is körzeadta. Képes Európa — új magazin Az augusztusban megszűnt Európa helyett új lapot vehetnek kezükbe az olvasók: pénteken jelent meg a Képes Európa című hetilap. Pethes Sándor, az IS Press Kiadói Kft igazgatója és Szántó Péter főszerkesztő elmondták: a társasági és családi hetilapként újjászületett folyóirat politikamentes és szórakoztató kíván lenni, s elsősorban hazai és külföldi sztárokat, közéleti személyiségeket mutat majd be. A Képes Európa első száma Ötvenezer példányban jelenik meg. SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA-------------------------------------------------------•----------E mlékezés Vaszary Jánosra T eremtő nyugtalanság Százhuszonöt éve, Kaposváron született Vaszary János festőművész, modern festészetünk egyik legelismertebb, dinamikus egyénisége. Kaposváron született, százhuszonöt éve, 1867. november 30-án kilencgyer- mekes polgári családból. a kolozsvári piarista gimnáziumban részesült. Az iskolai feladatok unalma helyett azonban inkább illusztrációkat másolt, és a piac forgataga vonzotta, ahol a népviseletbe öltözött falusi sokaságot rajzolta. Tanulmányait Budapesten a Minta- rajz-iskolában Székely Bertalan és Greguss János mester keze alatt folytatta. Utána a kor hazai művészeinek szokása szerint Münchenbe utazott az Akadémiára. Onnan a művészet akkori Mekkájába, Párizsba került a Julian akadémiára. Nem kerülték el figyelmét az ak- ' kor bontakozó új művészeti törekvések sem, de az impresszionizmussal nem került kapcsolatba, inkább a bastien-lepagei finom naturalizmus szürkés, tejfeles színvilága izgatta. A Pásztorsípot fúvó gyermek (1896) ennek ékes tanúbizonysága. Művészetének, mint lényének is, a nyugtalanság, a teremtő kíváncsisággal párosult szenvedély hevülete a legfontosabb jellemzője, a nagy fantáziával és briliáns technikai készséggel együtt. Az 1901-ben festett Részes aratók (elpusztult) a finom naturalizmus formanyelvét folytatja, de már kékes színharmóniákkal, az ecsetkezelés rá oly jellemző szenvedélyes lendületével. Sok külföldi kalandozása közepette a kor legfontosabb festői áramlatával rendre megismerkedett, és majd mindegyiket kipróbálta, de élete végéig mégis leginkább a párizsi iskola útmutatásait követte. A világháborút megelőző években eljutott fő elvéhez: „a természetből csak kiindulni, vagy arra szuggésztív erővel emlékeztetni is elég.” Ebben az időben a vonal játékára komponált alakos képeket festett, romantikus tájháttér elé állítva. Az első világháború alatt expresszív, drámai háborús képeket festett. Fő ereje érett korszakában a nagy intenzitású színezés, a lendületes ecsetkezelés volt. Művészete két korszakra oszlik, az elsőt a fekete, a másodikat a fehér alapra festett képek jellemzik. Témavilága színvilágával együtt a húszas években átalakult. A falu helyett a város, a szegények helyett az újonnan kialakult mondón polgárság képeinek a főszereplője, a modern nagyvárosi élet rohanó ritmusával. Csak néhány percre áll meg egy-egy megkapó gyümölcs- vagy virágcsendélete mellett, melyek főműveihez tartoznak (Birskörték, 1918, Dinnyés csendélet, 1939). A fekete alapot a fehér alapozás váltja fel, ecsetkezelése könyned, távirati stílusú, . a festék híg, Veréb szinte akvarellszerű foltokból áll. A párizsi iskola, elsősorban Matisse, Dufy, még inkább Van Dongen eredményeit hasznosítja óriási sikert arató képein. Exotikus növények buja pompájában villó- dzó tengerparti tájakat fest, divatos üdülőhelyeket (Nervi, 1928, Rapallói öböl, 1930-as évek). Legismertebb műve a Parkban (1928), amelyen a dekoratívan kezelt zöld gyepszőnyegen lila törzsű fák alatt, a nézővel szemközt, három nőalak pihen nyugszékeken. Életművét pompás virágcsendéletei zárják le. A színes egyéniségű .mester itthon és külföldön sok pályadíjat nyert. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Számos cikket írt a modern festészeti eszmék védelmében. Tanítványai avantgárd törekvéseit egész tekintélyével pártfogolta. Neve és művészete ma is él. Brestyánszky Ilona OLASZOS TEMPERAMENTUMMAL Shakespeare-drárna Kaposváron A Shakespeare Rómeó és Júliájával foglalkozók, színre, filmre, stb. vivők gyakorta elfelejtik, hol Is játszódik, s honnét is jutott el Shakespeare füléhez ez a történet, s emiatt hajlamosak a szerelmesek tépe- lődéseibőf kiindulva egy sápatag, vórtele- nebb, temperamentumban szűkölködő anglo-Veronát elképzelni. Pedig Itáliát az idő tájt Is — sőt akA Müller-melód Szakrajztanfolyamok Csurgón a Nagyváthy János Szakközépiskolában kor igazán (reneszánsz) — bővérűség, temperamentum jellemezte. Az innét származó műveket is—amelyekben egyébként mindennapos a sorsüldözött szerelmesek motívuma (többek között Matteo Bandello írt kiváló novellát e témában), s amelyek eljutván az erzsébeti Angliába, Shakespeare-! is megihletik — ez jellemzi. Shakespeare az, aki amellett, hogy páratlan értékű drámát alkot a sanyarú sorsú szerelmesek történetéből, az angol vérmérséklethez és ízléshez igazítja. (A korabeli angol ízlés követel meg például a fiataloktól a beteljesülés előtt némi epeke- dóst.) A december elején KaposváLukáts Andor (Fotó: Kovács Tibor) ron bemutatandó Rómeó és Júlia minden más feldolgozásnál jobban igyekszik visszanyúlni az itáliai eredethez: a velencei te- recske vagy a karneválvógi éjszaka hagyományait követve, az olaszos bővérűség, a valódi indulatok jellemzik — ez derült ki a próbák során. Az előadás más okból is érdekesnek ígérkezik: Rómeóként egy Kaposváron eddig nem Ismert színész, Szakács Tibor mutatkozik be. Mit kell tudni róla? — kérdeztük Lukáts Andortól, az előadás rendezőjétől. — Szakács Tibor két éve végzett a főiskolán. Többek között a Játékszínben színre vitt Karamazov testvérekben játszott. Tetszett, amit csinál, ezért hívtuk meg ide Rómeónak, vendégként. A főbb szerepekben rajta kívül Börcsök Enikőt, Magyar Attilát, Hunyadkürti Györgyöt, Molnár Piroskát, Splndler Bélát, Bezerédl Zoltánt láthatják, A zene és a dalok Dés László munkája. A díszlet Khell Zsoltot dicséri. — A szokásos felfogástól legjobban talán Lőrinc barát figurája tér el. — Ha végiggondoljuk, mit tesz, kiderül, erre csak egy olyan ember képes, aki jóval előrébb jár a koránál. Modern gondolkodásúnak kell lennie, ennek egyik jele, hogy a testét ugyanúgy edzi, mint a szellemét. Zöldségeket eszik, sportol. Fiatalos maradt, és szerelempárti. Csak egy ilyen típusú ember mer ekkora kockázatot vállalni a fiatalokért. Hiszen nem kétséges, azzal, hogy összeadja, s végig segíti őket, sokat kockáztat. — Van-e valamilyen különleges oka, hogy ezt a darabot most színre vigye? — A Rómeó és Júlia szlnrevl- tele Babarczy László ötlete volt. Ez egy jó darab, s jólesett, hogy Babarczy rám gondolt, mint rendezőre. — Mi lesz a következő feladata? — Ascher Tamás rendez egy előadást, arra a szerepre készülök. Nagy László Csurgón már 1967-ben elkezdődött a ruhaipari szakemberképzés, amelyből szakközépiskola nőtt ki az idei óv tavaszától a Nagyváthy Jánosról elnevezett intézetben. Az iskola Ismét hallatott magáról, amikor két, egymást követő héten az úgynevezett Müller-rendszerü szabásszak- rajz tanfolyamnak adott otthont. A szakközépiskolákban tanított szabásszakrajzot ezzel, a világszerte ismert eljárással szeretnék felváltani. A tanfolyamok az egész országból Idecsalták a tantárgy oktatóit, így mintegy 50 szaktanár Ismerkedhetett meg a 100 éves szakmai múltú Müller Szabászatl Iskola szerkesztéseinek metódusaival. A Nemzeti Szakképzési Intézet szaktanácsadói szorgalmazzák a módszer minél előbbi elterjedését. A két tanfolyamot Regiler Gyuláné, a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára, országos hatáskörű szaktanácsadó szervezte. Úgy érezte, hogy az iskola szelleme, tárgyi feltételei egy ilyen tanfolyam lebonyolításához igen kedvezőek. Ha ennyire korszerű és keresett a szakemberek körében ez a szabászati rendszer, alig érthető, hogy miért nem most kezd elterjedni nálunk? Hodo- ván József, a Müller-féle szakrajz szakértője, az első turnus oktatója segít eligazodni: — A középfokú oktatásban nincs olyan szabásmlntaszer- kesztés, amely igazán jónak mondható. Olyan módszert szeretnénk behozni az iskolába, amely nagy múltú, kipróbált, gyakorlatias, és kiállta az Idő próbáját. Magyarországon is megrendelhető a Rundschau című szaklap, amely a Müller-cég kiadványa. Ebből a havonként megjelenő szaklapból a szerkesztők folyamatosan figyelemmel kísérhetik a legújabb divat szerinti formák, szabásvonalak kialakításának a módját. A tanfolyam célja, hogy a szakrajztanárokat a női és fór- firuhák szerkesztéseinek alapjaival ismertessük meg, mivel a folyóiratból ez nem tanulható meg. 1984-ben a Hunga- rotext Külkereskedelmi Vállalat behozta ugyan a rendszert Magyarországra, de csak egy szűk szakmai csoport számára. A magyar oktatásban így meg sem jelent. Több magyar szakember átírta, megmagyarosította. A résztvevők célja, hogy az eredeti eljárás megismertetésével és az oktatásban való hasznosításával a jövő szakembereinek felkészítését szolgálják egy olyan szakmai tematikával, amely Eu- rópa-szerte ismert egyaránt és használatos a gyakorlatban és az oktatásban. A szervezők a Magyar Divat Intézet szakembereivel összefogva azon munkálkodnak, hogy a német szabászatl szakkönyv és szaklap magyar nyelvű megjelentetésével a szakemberek körében egy keresett és hasznos szakirodalmat hasznosítsanak meg hazánkban. Horváth József Már gyermekkorában sokat rajzolgatott, de rendszeres művészeti oktatásban először Salome
