Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 30., hétfő Kormányelőterjesztés jegelve? Debreczeni és Haraszti a sajtószabadságról szóló törvényjavaslat sorsáról Őszi búzát többet vetnek az idén Várhatóan százhúsz ezer hektárra) több őszibúzát vetnek idén hazánkban. így. ha az időjárás is kedvez a gazdáknak, a vetésterület elérheti az egymillió hektárt is. A múlt hét végéig 965 ezer hektáron került a földbe a búza. A gazdálkodók jelezték, hogy ezen felül további 30—40 ezer hektáron is búzát kívánnak vetni. Az esős november azonban a vetést erősen hátráltatja. A búzán kívül hetvennyolc ezer hektáron vetettek rozst, 179 ezer hektáron ősziárpát. Apeh-ellenőrzés Fokozott ellenőrzéseket tartanak karácsonyig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársai. Elsősorban a nyugtaadási kötelezettség teljesítését és a közterületeken árusítók tevékenységét vizsgálják. A másik kiemelt terület az áfa-visszaigénylés: legutóbb több mint 3 ezer új vállalkozóéból 2 ezer visszaigénylő tevékenységét vizsgálták. A 868 lezárult vizsgálat eredményeként 25 millió forint bírságot szabott ki a hivatal. (Folytatás az 1. oldalról) — Az elektronikus sajtó a köz szolgálatában áll, meg kell felelnie a pártatlanság sajátos feltételeinek — mondta dr. Debreczeni József —. Az írott sajtó viszont magántulajdonosok kezében van; esetében tehát másként érvényesülnek a szabadságjogok. Feltehetjük a kérdést, hogy kell-e egyáltalán törvényt alkotni a sajtószabadságról. Úgy érzem, éppen a szabadságjogok korlátái miatt kell, hiszen azok ott érnek véget, ahol egy másik szabadságjog — nevezetesen a személyiséggel kapcsolatos alkotmányos jogok — kezdődnek. A törvény másik súlyponti eleme a monopóliumellenes szabály. Ez igyekszik olyan korlátokat állítani, amely megakadályozhatná a nem kívánatos centralizációt. Eredetileg két változat volt, egy enyhébb és egy szigorúbb, a kormányzati vita során az enyhébb változat kihullott a rostán. Pedig megítélésem szerint túl szigorúak a kormány javasolta mértékek, nevezetesen, hogy egy-egy kiadónak csak egy országos, egy regionális napilapja lehessen. Ilyen keretek között ugyanis egyszerűen nem lehet gazdaságosan működtetni lapokat; ez tehát a fejlődés ellen hatna. Valójában a megyei lapok monopóliuma ellen születne ez a paragrafus, de az alapkérdést a korlátozás nem oldaná meg. Nem az a baj, hogy több megyei lap van egy kézben, hanem az, hogy minden megyében csak egy napilap van. Versenyre csak komoly sajtótőke késztethetné a meglevő lapokat, de a kormány túl szigorú elképzelése ennek ellene hat. A piacon több tőkeerős cégre volna szükség, nem pedig korlátozásra. Szerintem meg kellene különböztetni a lapalapítást és a lapvásárlást is. De a jelenleg előttünk levő tervezet erre nem gondol. Ám mindez egyelőre „nyersanyag”, mert amíg a médiatörvényt nem sikerül tető alá hozni, addig a sajtó- törvény aligha kerülhet vitára. Mivel ebben az esetben is kétharmados törvényről van szó, a módosító javaslatok bizonyára még sokat változtatnak majd a kormány eredeti elképzelésein. Haraszti Miklós: — Volt idő, amikor a törvényjavaslat nagyon is sürgős volt az MDF számára. Ekkor még úgy tűnt, hogy a jogi eszköz az egyetlen lehetősége a sajtó megszabályozására. Utóbb, az állami lapbirodalom építése során — amikor az elektronikus sajtótól a hetilapokig minden „műfajban” sikerült kormánybarát sajtót kialakítani — ráérőssé vált az ügy. Mert ahogy MDF-berkekben nyíltan meg is fogalmazódott: végre most már a politiaki erőviszonyoknak (értsd: többségi elvnek) megfelelően alakul a laptulajdonlás. Közrejátszik a késedelmes- kedésben, hogy a tervezet egyértelműen megrendszabá- lyozó jellegű, s ezért az ellenzéki pártok egyöntetűen ellene vannak. Kimondja például, hogy azonnal felfüggeszthető annak a sajtóterméknek a terjesztése, amelynek tartalma a hatósági rendelkezés elleni igzatás vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét valósítja meg. A jó öreg pártállami „rémhírterjesztés” igazi gumiparagrafus, de a hatósági rendelkezés elleni izgatást is — ami mellesleg alkotmányellenes — szinte bármire rá lehet húzni. A személyiségi jogokkal kapcsolatos szakaszok is csupán afféle ál-védelmet nyújtanak, s inkább arra törekszenek, hogy a politikai bírálatot összemossák a személyiségi jog megsértésével. Szerintünk alaposan föl kellene srófolni a zugújság frászaiért kiróható büntetéseket, de ugyanakkor markánsan meg kell különböztetni a személyiségi illetve a politikai jogi kategóriákat. Van olyan passzus is a törvényjavaslatban, hogy „a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása nem valósíthat meg... szabálysértést”. Tehát míg péládul az Egyesült Államokban az az elv, hogy a sajtószabadságot — az alkotmányt is beleértve — egyetlen jogszabály sem korlátozhatja, addig nálunk a jogalkotók még a szabálysértési jognak is elsőbbséget adnának a sajtó- szabadsággal szemben. A sajtómonopóliumok elleni fellépés az SZDSZ számára „liberális dilemma”. Mert közérdek, hogy ne legyen monopólium (elsősorban a megyei lapok frontján), de az is, hogy erős anyagi önállósággal rendelkezzék a sajtó, mert csak így őrizheti meg politikai függetlenségét. Az „egy orgánum — egy tulajdonos” formula, amihez a javaslat közelít, garantálja az anyagi gyön- geséget, ez a 22-es csapdája. Ä merev szigor és a monopolhelyzet fenntartása között kellene megtalálni a helyes középutat, de ez eddig nem sikerült.-Sp -ZsExpoirodát létesít az Okisz Expoirodát nyit az ipar- szövetség Budapesten, társasági formában, s ebben az Okisz mellett — alapítóként — részt vesz az Ipari Szövetkezetek Vagyonkezelő egyesülete is. Az iroda a világkiállítással kapcsolatos információáramlást fogja segíteni: foglalkozik majd tanácsadással, partnerközvetítéssel — segítve az iparszövetkezeti tagság bekapcsolódását az expo előkészítő munkálataiba. Több mint 7 ezren bevonultak A honvédvezérkar tervének megfelelően 7 ezer 700 fiatal vonult be a múlt héten katonai szolgálatának teljesítésére, közülük 3 ezer 400-an a BM Határőrség állományába kerültek. Nyolcvanöt sorkötelest azóta egészségügyi, szociális és egyéb okok miatt elbocsátottak a laktanyákból. Gond az alacsony bérszínvonal Az alacsony bérszínvonal okozza a legnagyobb gondot a ruhaiparban; a munkanélküliség ugyanis nem érinti oly mértékben ezt az ágaza tot, mint a többi iparágat. A külföldi tőke is megjelent, ahol pedig a német vagy svéd vállalkozók gyárat vásároltak, ott a bérek harminc-negyven százalékkal emelkedtek. A ruházat-ipari szakszervezet felvette a kapcsolatot a külföldi anya- vállalatok érdekvédelmi szervezeteivel is, hogy egyeztessék követeléseiket. Húsipari privatizáció Szekszárdon Átalakulhat a szekszárdi Húsipari Vállalt. A jelentős hitelekkel rendelkejző cég 2000 embert foglalkoztat, ezért nem közömbös,, hogy mi lesz a jövője. Az ÁVÜ Igazgatótanácsának tegnapi döntése alapján a céget hamarosan nyílt pályázaton hirdetik meg. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ugyanaz a német befektető vásárolja meg, amelyik a Bácshúst és a pécsi Mőbiust is megvette. Irodagépeket javítanak Az irodai és a kereskedelemben használt gépeket nemcsak forgalmazza, hanem javítja is az Itv Kapos-lnfó irodagéptechnikai kft. A műhelyjavításokon kívül a helyszínen is dolgoznak — a megye szinte minden terülétén. (Fotó: Kovács Tibor) / Az AFA édestestvére A költségvetési bevételek növelését 1993-ban a kormány többféle adó együttes emelésével kívánja megoldani. Ezek közé tartozik a fogyasztási adó is, amely közeli rokona, édestestvére az általános forgalmi adónak, A fogyasztási adó is forgalmi adó. amely valamely termék, szolgáltatás értékesítéséhez tapad, ugyanúgy, mint a „bátyja”, az általános forgalmi adó. Csak míg az utóbbi a termék előállításának minden szakaszában jelentkezik, az előbbi csak a végső stádiumban, a fogyasztói árban keletkezik. Mindkettő áradó. Áthárítható, árat emelő tényező. Éppen ezért előfordulhat, hogy ezzel az extra adóval megemelt ár mellett a termék vagy szolgáltatás már nem talál vevőre. Ilyenkor az eladó a költségeit csökkenti, hogy az adót változatlan ár mellett is ki tudja fizetni. Ez persze inkább kivétel, mint szabály. Az áfa és a fogyasztási adó közöU azonban vannak különbségek is. A' leglényegesebb éppen a nevükből adódik: az áfa az áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki, a fogyasztási adó szűkebb kört érint, ha úgy tetszik nevezhetjük akár luxusadónak is. Kevesen tudják, hogy a fogyasztási „adóztatás" egyik legjelesebb szakértője hazánkfia, Sir Nicholas Kaldor, azaz Káldor Miklós, aki jeles angol közgazdaságtani professzor, egy ideig miniszter is volt. Tudományos munkássága elismeréseként a királynőtől nem örökletes főnemesi címet is kapott. Az ötvenes évek derekán a Brit Munkáspárt pénzügyi tanácsadói minőségében működve, egységes „kiadási” azaz fogyasztási adóra tett javaslatot. Megállapította, hogy az egyén adózási „teljesítőképessége” fogyasztásában, kiadásaiban nyilvánul meg, s ez a kívülről leginkább mérhető adóalap. Ráadásul a fogyasztási kereslet szerkezete ritkán változik, jól kiszámítható a majdani adóbevétel. Ezért — szemben a magyar és az európai gyakorlattal — Káldor azt javasolja, hogy azokat a termékeket kell fogyasztási adóval terhelni, amelyeknek nagy a hányaduk a teljes fogyasztásban. A közszükségleti és nem a luxuscikkekből kell az államnak bevételre szert tennie, mert ezeknek a fogyasztása növekszik a jövedelem gyarapodásával, de nem esik vissza annak csökkenésével. Ha pedig a fogyasztás szerkezetében változást észlelnek, akkor megváltoztathatják a fogyasztási adó alá eső termékek körét, és máris helyreáll a bevételek egyensúlya. A másik adóztatási „iskola” szerint a fogyasztási adót arra lehet felhasználni, hogy bizonyos termékeket adóztatással mesterségesen drágítsanak, s így változást idézzenek elő a fogyasztásban. Mondjuk, egészségügyi okokból a szeszes italok vagy a dohányfélék árát ezzel az adóztatással is felemelhetik. A megkülönböztetett adóztatást lehet ezzel vagy azzal az okkal magyarázni. Valójában azonban egyetlen igazi ok van a háttérben: a költségvetés éhsége. Bácskai Tamás Meg kell szerezni a vevőt Keményebb az élet, fontosabb a személyzeti munka Pócza Józsefné a Balaton Füszért személyzeti és oktatási osztályának vezetője. — Á feladatunk, hogy biztosítsuk azt a jól felkészült szakembergárdát, amelyekkel a gazdálkodó egység eredményes munkát tud végezni. Meg kell állapítani, hogy ki mire alkalmas: az emberek tehetségét kell felfedezni. Tesztekkel próbálkozunk, ezt régen is így kellett volna. — Mennyire fontos a személyes kapcsolat, a törődés? — Mi senkit nem küldtünk el. A szlogenünk, hogy a Balaton Füszért az emberért dolgozik, összetett, éppúgy jelenti a saját dolgozót, mint a vevőt. Minden dolgozó a születésnapján borítékot kap, személyére szóló jókívánságokkal. A nyugdíjasok nincsenek magukra hagyva és ezt látják az aktív dolgozóink is: — Olvastam az 1993-as oktatási programjukban egy tematikát: részvénytársasági etikett. — Az üzleti viselkedésről hallanak előadást a résztvevők. Ebben az öltözködéstől a fellépésig sok minden belefér. Az üzletszerzők eddig rendelésfelvevők voltak, ezután meg kell szerezni a vevőt, s ez nem lesz könnyű. Az eladónkat is folyamatosan képezzük. Meg kellett tanulniuk mosolyogni. Vállalniuk kell önmagukat, ezért vezettük be mindenki számára a személyi fényképes kártyát. Az a célunk, hogy minden dolgozónk a saját területén a maximumot nyújtsa. Ezt szolgálják a különböző tanfolyamok. — Röviden hogyan fogalmazná meg napjaink személyzeti munkáját? — Keményeden az élet, mások a szempontok. Ha nincs nyereség, akkor nincs tovább. Ehhez kell igazítani a személyzeti munkát, szakmailag és emberileg egyaránt. Kirsch Vera A Vértesalja-Forrás J0TT0\ Kereskedelmi Kft. KERESKEDELMI KFT TATABANYA értesíti a viszonteladókat, nagyfelhasználókat és az egyéb vállalkozókat, hogy december 3-án, 4-én és 5-én Tatabányán az Erdész utca 1. szám alatt lévő mintatermében olasz kemping- és kertibútor kiállítást rendez! Bemutatásra kerül az 1993. évi kollekció, amely alapján kedvező ár és fizetési feltételek mellett, megrendelést és igényt lehet feladni. Nyitva tartás december 3-án és 4-én 8-tól 16 óráig december 5-én 8-tól 13 óráig. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Vértesalja-Forrás Kereskedelmi Kft. Ügyvezető Igazgatósága (219268)Jj
