Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

1992. november 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Újjáépül a községháza Pusztaszemesen Új arcot kap a pusztasze- mesi községháza. A bérleti dijat tovább fizetni nem kí­vánó termelőszövetkezet ki­vonult irodáiból, a szomszé­dos Kerekibe tették át a székhelyüket. Az elhagyott termekben mostanában „lá­zas" munkálatok folynak. Rá is fér e helyiségekre a csino- sítgatás. Belülről hát e fur­csa kettősség jelleme t§§?§me§ penlfumét: Kívül- Fii vi§i@ftt máf iféiiin g?§© a? épület, hiiien a ta= tartást nemrég befejezte a? építebrigád. Két falu óvodája A kőröshegy! ivedében je­lenleg hárem eseeertban S3 kisgyermek ven. Égy részük helyben él, míg a többiek Pusztaszemesről járnak át. Ellátásukat,a róluk való gon­doskodást hat óvónő és há­rom dajka végzi. Étkezni a 240 személyre főző közös konyháról kapják a finomsá­gokat, amely az általános is­kola tanulóit is ellátja. A pol­gármesteri hivatal körültekin­tően godoskodik a műkö­déshez szükséges föltéte­lekről, a szülők pedig az idén nagy anyagi ráfordítással és társadalmi munkával játszó­udvart alakítottak ki. Dalos kedvű férfiakat keresnek A rendkívül jelentős múltra visszatekintő Siófoki Férfi Dalkör nyilvános tagfelvételt hirdet, hogy megtalálja utánpótlását. A dalos kedvű, 16-40 évet megélt férfiakat minden péntek este hét óra­kor a Szabadság tér 1.szám alatt várják próbaéneklésre. Vasúti átjáró épül Márián? Balatonmária központjától 3-4 kilométerre található legközelebb vasúti átjáró. Nem csoda hát, ha a telepü­lés központja — főképp nya­ranta — nagyon leterhelt. Meglehet, nem sokáig. A te­lepülés gazdái ugyanis új át­járó létesítését tervezik. A költségvetés mai árakon számítva mintegy 9 millió fo­rintot emésztene fel. Féléves a kalózadó Fél éve indította el műso­rát Siófokon a Rádió FB 89. A riporterek, műsorvezetők átlagéletkora 20-21 év. Je­lenleg naponta 18 óra hosz- szat sugároznak az éterbe : főképp zenét és vetélkedő­ket. A stábot, a hallgatókat sem zavarja, hogy a még ér­vényben lévő frekven­cia-moratórium nem tenné lehetővé az efféle rádiózást. Tartalék a biztonságos gazdálkodáshoz 1,26 milliárdról döntöttek Siófokon Siófok város képviselő-testülete megtárgyalta a város legfontosabb tennivalóit. Az ülés középpontjában az ön- kormányzat 1993. évi költségvetési koncepciója, a rendel­kezésre álló pénzek elosztása állt. Elhangzott, hogy 1,26 milliárd forintos bevétellel számolnak. A tervezés nem kezdőd­hetett meg, hiszen a parla­ment még nem döntött az 1993. évi költségvetésről. Az önkormányzat jelenleg kia­lakított koncepciója csupán az előző évben alkalmazott, a most tárgyalt költségvetési törvénytervezetek szellemét, elvi irányvonalát és a körü­lötte kialakult viták hangula­tát, várható (?!) eredményeit vehette figyelembe. A kiadásokat tervezni kell, a tervek megvalósításakor fontossági sorrendet kell megállapítani. Ennek jó me©vSla©i?á§a segítheti a túlélést: A? iatégmények ík§?hiva= talp, iikelák, ©vedák, m-- leymek stb,) műkédégi k©IH sógei erősen nevekedn§k, ugyanakket a bevételek és a k§2g§nti támogatás esök= kém Természetes, hegy ilyen egeteken a legkeve- §ebb a fejlesztésre jut, az pedig a jövőbe vetett remé­nyeket tépázza meg. Fejlesztés nélkül nem le­het előbbre lépni, még egy olyan városban sem, amely a viszonylagosan kevés be­fektetéssel is jól prosperáló idegenforgalomban érintett. A kiadásokra szánt pén­zek elosztásánál fontos kér­dés volt a szociális jellegű feladatok finanszírozása. A kívülálló nehezen érti meg, miért kell az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás után — ha a törvényterveze­tet elfogadják — az önkor­mányzatoknak 44 százalé­kos társadalombiztosítást befizetni. A szociális kiadá­sok tervezését nehezíti az, hogy az ezt szabályozó szo­ciális törvény még várat ma­gára. Az önkormányzat a hatás­körébe tartozó szociális gondoskodás egy részét a családsegítő központ és a gondozási központ keretei­ben vaibsftja meg, elek m(T keééiéhei §iük§ég§§ párr ie§§ieget a vgreggfyék meg§2gv§if§k: A költ§égv§fé§i keneigeié kiilakítgggker, g kiadággkFg vgaatk©?© prierifígek ©Ideír téggker ©Ifegadták ai előfer- jeggtégf, a néhány kéréég- e§n kialakult vita ég a kiegé- §?ítég után- A? gnkermáhy^ m feieigggéget vállalt a ter­ve?©« útépíteei pregram te- vábbi felytatáeáert, a várpg- rendezéeért, az intézmé­nyek működéséért, a lakos­ság szociális és egészség- ügyi ellátásáért, a szenny­vízcsatornák üzemeltetésé­ért és a szemétszállítás do­logi és technikai föltételeinek biztosításáért. A biztonságos gazdálko­dásra és az előre nem lát­ható és tervezhető kiadá­sokra a város 4-5 százalé­kos tartalékot képez. A viták során hosszan időztek a képviselők az egészségügyi alapellátás rendszerének átszervezé­sének eldöntésénél. Külö­nös figyelmet fordítottak a háziorvosi tevékenység vál­lalkozás keretében való megvalósítására. Ez a ter­vek szerint 1993. január 1-jétől kezdhető meg. A kér­dés eldöntésénél döntő volt az, hogy az új rendszer jobb betegellátást , ugyanakkor megfelelő lehetőségeket és munkafeltételeket biztosít­son az orvosok számára. A viták során nem alakult ki végső megoldás a hirtelen megnövekedett S2g|gáltat^ g©k~ áFának k©mpeh?álágá: val kag§g©lafb3fi: ilg©g©F bah a fávíűfégb© b©kap§g©tt 11§Ö lakág tulajb©h©gát érinti k©áv§?@tlenül a? ©n§F- gia é§ a gi©lgá!tatá§ áFának ©Faggtikug ©mglég©- A íe- gyag?tag méregének víiérá- val val© pentegífága ég a fi- ?etnivalé lakágenkénti elegz- tága javítana a helyzeten, de a köítgégek gúlyeean érintik a? érdekeket- Sajnálat©©, hegy a vízérák leolvasása egyre drágább lesz, néha már a fogyasztás mértékével összehasonlítható. A következő lépést majd akkor teszik meg, ha meg­születik az 1993. évi költ­ségvetési törvény. Ennek ismeretében készülhet el az önkormányzat rendeletter­vezete a város jövő évi gaz­dálkodásáról. D. L. Akinek gratulált a svájci nagykövet Kis Madonna A leányzó nem tudott vá­laszolni amikor azt firtattam: hány kilót nyom? Ebből is látszik, hogy még nagyon fia­tal. Nem kez­dett el áradozni magáról, ami­kor azt kérdez­tem, milyen a viszonya kör­nyezetével. Pedig sztár. Akkor kezd csak el be­szélni, amikor a szerelméről faggatom. — A zene — leheli felém fátyolos hangon. Lajkó Gréta ismert előadóművész nemei nyelvid Füllten, leauíébb a gvajgi nagyrévet gFatulált neki a beFni íeilégé§ek©F: AFFgfelé kig Mariannának beeélik: Amúgy iiéfeken él, 14 éves — Nagyen §©k élményem van, de mind a ?enéhe? kei — megéli, — Övedág kerem éta énekelek, jelenleg a# anya­nyelvemen kívül németül ég angolul. Nem az iskolában fe­dettek fel - a szüleim vették észre , hogy úgymond, „van bennem valami". Az anyu gépírónő, az apu zenész. Ő egyedül tudja mindazt, amit a szülők ketten. A gyakorlás mellett ugyanis, ami naponta több órát vesz igénybe, Gréta megismerke­dett a gyors- és gépírás rej­telmeivel. Az osztálytársaim, és a ta­nárok segítenek nekem — mondja. — S tán büszkék is Fám, A?t peFg?e lehet, hegy nem tudják; §Féta süt#? ©!« hen g?embatenként, § ked- venee a palaeginta, a ©ült kFumgli, g peFg?e a egiFkét gém veti meg- Megteheti; nem létezik rajta,' @rétá jelenleg a Hangár együttes frontembere. Azon fáradozik, hogy össze­hozza a Balaten-párti váré© első női zenekarát- Nem könnyű dolog- Hogy biztogra menjen, benevezett a Ki mit tud?-ra is; saját maga sze­rezte a zenét, s a szöveget is. Szobáját otthon stúdiónak alakították át - ott gyakorol, s szövögeti terveit. Gréta tehetséges, szép re­ményekre jogosító ifjú hölgy. Egyik legnagyobb erénye, hogy - nem csekély - sikerei ellenére olyan tudott maradni, amilyenek a barátai. Kép és szöveg: Czene Attila Fiatalok a Vén Diófa árnyékában Örizetlen videók, pénztárcák A betörők egész évben utaznak Vigyázzunk fokozottabban egymás értékeire (Tudósítónktól) Per vagy béke, nyereség vagy veszteség? Ez a kérdés foglalkoztatta hónapokon ke­resztül a balatonszárszói ön- kormányzati tagokat, s végül a polgármester véleménye, ál­lásfoglalása győzött. Bereczk Gyula ugyanis azt mondta: le­het, hogy a per során többet ítélnek meg Szárszónak, ám ennek a hét településnek vál­tozatlanul együtt kell működ­nie, mégpedig úgy, hogy szín­vonalas tanulási, egészség- ügyi, bevásárlási lehetőséget kell biztosítani Szólád, Nagy- csepely, Kötcse, Őszöd, Te­leki, Szemes és Szárszó fiatal és idősebb generációinak. — Úgy érzem, helyesen döntöttünk, amikor a békés el­válás útját választottuk — mondja a polgármester. — A két év alatt ugyanis bebizo­nyosodott; ennek a régiónak a lakói ezer szállal kötődnek egymáshoz, s felesleges lett volna perrel ijesztgetni az ön- kormányzatokat. Ez az idő­szak nem volt könnyű Szár­szónak, ugyanis a korábbi in­tézményi fejlesztések miatt 40 millió forintnyi „tartozásunk” jött össze a társközségekkel szemben. A közelmúlt fejlesztései el­sősorban Szárszón voltak, de nagy részük valamennyi tele­pülést szolgálta. Aránylag új az iskola, óvoda, az egész­ségház, a polgármesteri hiva­tal, a költségvetési üzem te­lepe, a gamesz irodája. Két év alatt költségvetési keretünkből a tartozások jelentős részét átutaltuk, s már csak 7,5 millió forintot kell kifizetnünk Szó­lódnak és Nagycsepelynek. A korábbi székhelyközség igazából tehát csak 1993 ja­nuár 1-jén lesz anyagilag is független és gondolhat a fej­lesztésekre. A jövő évi költ­ségvetés nagy részét az in­tézmények fenntartására, mű­ködési feltételeinek javítására fordítják — és lassan felöltöz­tetik Szárszót. — Az infrastruktúrára már nem kell lényeges összegeket költenünk, s ezért úgy döntött a testület: csinosítani, parkosí­tani, virágosítani kell lakhe­lyünket. Négy év alatt 20-25 millió forintot tervezünk erre a célra, korszerűsítjük a közvi­lágítást, új ravatalozót épí­tünk, s szükség esetén újabb lakótelkeket alakítunk ki. A Vén Diófa étterem melletti területre bevezettük a gázt, a vizet, villanyt, utakat építet­tünk és ezeket az ingatlanokat elsősorban a helyi fiataloknak szeretnénk eladni — elfogad­ható áron. Bereczk Gyula sze­rint az önkormányzat egyik, ta­lán legfontosabb feladata: összkomfortos életet, biztos megélhetést nyújtani a szár- szóiaknak. — Jövőre sem fogunk adót emelni — ez része vállalko­zásbarát politikánknak. Az itt lakók változatlanul számíthat­nak a képviselők megérté­sére, támogatására, szükség esetén bizonyos kedvezmé­nyekre. Én azonban azt kívá­nom: senkinek se kelljen ezzel élnie. Somogy északi határa, a Balaton-part — Világostól a Keszthelyi öbölig — csendes, kihalt. A nyári szezon végét véglegesen lezáró, utolsó ak­tus, a nyaralóépületek víztele­nítése befejeződött. A tulajdo­nosok, akik az ország legkü­lönbözőbb részeiben laknak, nyolc-kilenc hónapig csak rit­kán, vagy egyáltalán nem lá­togatják ingatlanjaikat. Nagy lehetőség és kihívás ez a bű­nözőknek, és élnek is vele! Erről beszélgettünk Szőcs Sándor rendőr őrnaggyal, a siófoki kapitányság bűnügyi osztályvezetőjével. A hatáskörükbe a Sóstó és Balatonszemes közötti terület tartozik és eddig valamivel több mint száz betörésről kap­tak bejelentést. Ez a szám napról napra növekszik. Az el­követők, az úgynevezett utazó bűnözők ott jelennek meg, ahol megítéíésük szerint könnyebb észrevétlennek ma­radni s pillanatok alatt eltűnni. A nyári szezonban is ez volt a jellemző. Kedvező számukra, hogy az állandó lakosság száma néhány nap alatt megtízsze­reződik, az emberek pedig nem ismerik egymást. Ilyenkor a gondtalan üdülés örömeit keresők figyelmetlenek, köny- nyelműek. Őrizetlenül marad­nak nagy értékű videófelve­vők, fényképezőgépek, pénzt és ékszert tartalmazó táskák, így fordulhat elő, hogy a rend­őrség a nagyszámú lopás tet­tesei közül csak keveset tud kézre keríteni. Az utazó bűnö­zők rovására írható az a kö­rülbelül kétszáz gépkocsi, amelyet Siófok körzetéből lop­tak el. Ez a nagy szám bizo­nyítja, hogy a város nyári zsú­foltsága, az autópálya csatla­kozása kedvez a bűnelköve­tőknek. Az elfogásukat nehe­zíti a bűnözők egyre nagyobb szintű szervezettsége. Az a tény, hogy márkás, nagy ér­tékű gépkocsikat loptak el, azt valószínűsíti, hogy az autótol­vajok megrendelésre vagy a „piaci” igényeknek megfele­lően dolgoznak az autótolva­jok. Még korai lenne elkészíteni az 1992. évi mérlegét, de az már egyértelmű, hogy az ed­dig ismert bűncselekmények száma ötezer. Ez igen sok. Talán az enyhíti ezt, hogy a többségükben kisebb értékű cselekményről van szó: ke­rékpárlopásról, garázdaságról stb. Ebben az évben életelle­nes bűncselekmény nem for­dult elő. Kedvezőtlen tendenciát mu­tat viszont az, hogy a vereke­dések, súlyos testi sértéssel együtt járó garázdaságok el­követői fiatalok. A bűncselekmények számát leginkább hatékony megelőző munkával lehetne csökken­teni. Javítani kellene a tájé­koztató és figyelemfelkeltő propagandán. A szállást adó magányszemélyek, szállodák tulajdonosai segíthetnék az üdülőket értékeik fokozott vé­delmében. Napjainkban Ma­gyarországon egyre több bűnmegelőzési célú szervezet alakul. Ezek pártoktól függet­len, lakossági, önszerveződő csoportok. Vállalkozók ajánl­ják biztonsági berendezései­ket a lakások megbízható vé­delmére. A nyaralók elleni be­törések felderítését segítené, ha a szomszédok egymás ér­tékeire fokozottabban figyel­nének. Azok, akik nem helybe­liek, megkérhetnék az állandó lakosokat, ismerőseiket, hogy időnként ellenőrizzék az üre­sen maradt ingatlant. így ha­marabb tudomására juthatna a rendőrségnek a betörés és az eltűnt értékek alapján eredményesebb nyomozást lehetne folytatni. Előfordul, hogy a nyári sze­zonra érkező tulajdonos több hónappal az elkövetés után veszi észre a betörést. Jobban kellene figyelni egymásra! Ondrejovics László

Next

/
Thumbnails
Contents