Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-28 / 281. szám
1992. november 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Felújításra is jutott pénz Barcson Működési kiadásra a tervezett 483 millió forintból szeptember végéig több mint 350 millió forintot már elköltött a barcsi önkormányzat. Ennek az összegnek a jelentős része a város intézményeinek a fenntartására ment el, a maradékot pedig az intézmények felújítására fordították. A Latinka és a Tavasz utcai bölcsőde felújítása összesen csaknem 750 ezer forintba került, emellett az óvodák és két általános iskola rekonstrukciójára is jutott pénz az idén Barcson. Helyi adók Csurgón Csurgón a helyi adók bevezetésének egyik célja az volt, hogy az új bevételek helyettesíteni tudják a volt tanácsi adókat. A célt a csurgói honatyák nemhogy megvalósították, hanem még túl is teljesítették. Az idén 102 adóalany tett bevallást, ezen belül építményadót 37-en, kommunális adót 94-en, helyi iparűzési adót pedig 50 helybéli fizet. A tanácsi adókból alig valamivel több mint 2,5 millió forint bevétele volt a városnak, a helyi adókból pedig több mint 4 millió 400 ezer forint folyt be a kasszába. Céltámogatásból fejlesztés Komlósdon Komlósdon az idén felújították az idősek klubjának az épületét. A munkák több mint kilencszázezer forintjába kerültek a községnek. Járdafelújításra, építésre is csaknem nyolcszázezer forintot költött az önkormányzat, a Péterhi- dával közös falugondnoki rendszer bevezetése pedig 1,2 millió forintjába került a 230 lelket számláló kisközségnek. A megvalósult fejlesztésekhez céltámogatást is igénybe vettek. Sokba kerül a forgalomváltozás Régi óhaja már a nagyatádiaknak, hogy az eddig egyirányú Mező utcában ezután két irányban is haladhassanak a járművek. Az utca kétirá- nyúsításával a belváros forgalmi rendje valóban jelentősen egyszerűsödne, csakhogy a rend kialakításhoz tetemes pénzre van szükség. Az előzetes felmérés szerint az aszfalt- réteg szélesítése 1,2 millió forintjába, a padka kialakítása pedig csaknem 2 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Rádióban a Vikár A kaposvári Vikár Béla vegyeskar műsorát közvetíti ma délután 4 óra öt perckor a Bartók rádió. A negyvenperces élő adás a reneszánsztól napjainkig ad ízelítőt a kórusirodalom gyöngyszemeiből Zákányi Zsolt karnagy vezényletével. Használtruha vásár A Szeta kaposvári szervezete megismétli használt ruhavásár akcióját. November 30-án hétfőn 9-15 óra között Kaposváron a Szent Imre utca 14. szám alatt. A ruhák már 50 forinttól megvásárolhatók darabonként. Az új cipők ára 800 forint. A Szeta a bevételből a rászorulóknak kíván segíteni. Gmundenben átvettük az Alpok-Adria stafétáját Elnöki tisztségben Somogy megye Dr. Gyenesei István: A régiók Európája valóban egy lakható földrész lesz (Folytatás az 1. oldalról) Egy éve Linzben új feladatokat határozták meg. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb — mint dr. Josef Ratzenbörck mondta — a régiók szerepének erősítése, s ezáltal az európai integrációs folyamat elősegítése. Eredményeik között részletesen szólt a két szorult helyzetben lévő munkaközösségi tagnak, Szlovéniának és Horvátországnak nyújtott sokoldalú támogatásról. Beszéde végén sok sikert kívánt az Alpok-Adria új elnökének, dr. Gyenesei Istvánnak. Az ezt követő ülésen a régiók képviselői számoltak be kétéves tevékenységükről, majd dr. Gyenesei István mondta el elnöki székfoglaló beszédét. Bevezetőben kifejezte reményét, hogy a struktúrájában és célrendszerében is megújult munkaközösség tevékenysége nyomán a Kelet és Nyugat a jövőben csak földrajzi fogalmak lesznek, s már nem „minősítenek”. Mint mondta, az Alpok-Adria Munkaközösség álláspontja szerint az egységes Európa az államnál kisebb területi önkormányzati egységek együttműködése révén jöhet létre. „Ebben a helyzetben az is elképzelhető, sőt természetes, hogy egy régió számára esetenként azonos fontosságú lehet más országok tartományaihoz, megyéihez való közeledés, mint saját országa többi régiójához. így a jövő Európája a sokszínűségében is egységes régiók Európája lesz, egy valóban lakható földrész.” A sokszínűség az eltérő kultúrák kölcsönösen megtermékenyítő hatása más összefüggésben is a beszéd kulcsgondolata volt. „A másság szép! Erősítsük régiónkban ezt a gondolatot, hiszen kevés időszerűbb, ugyanakkor veszélyeztetettebb érték van manapság — mondta dr. Gyenesei István. — Nem lehet tagadni, országainkban erősödni látszik a másság iránti intolerancia, megjelent az idegengyűlölet. Vallom: nekünk is kötele^égünk felhívni a figyelmet e jelenségekre és közösen fellépni ellenük, ezek ugyanis alapjaiban kérdőjelezik meg az Alpok-Adria eszméjét, mindazt, amiben hiszünk, amiért most itt vagyunk. Végül megköszönte dr. Josef Ratzenböck tartományi főnöknek az elmúlt két évben végzett kiemelkedő munkáját, majd az elnöki tisztet Somogy megye nevében átvette. Ugyancsak a felső-ausztriai tartományi székhelytől, Linztől mintegy 60 kilométerre, a Tra- uni-tó partján fekvő festői szépségű Gmundenben zajlott az Alpok-Adria Munkaközösség vezető tisztviselőinek ülése. Itt a Vezető Tisztviselők Bizottságának elnöki tisztét dr. Kolber István, a somogyi közgyűlés alelnöke vette át dr. Eduard Pesendorfertöt, Felső-Ausztria tartományi hivatalának igazgatójától. Az ünnepélyes stafétaátadás nyomán megyénk a jövőre 15 éves Alpok-Adria házigazdája lesz. Ez lehetőségeket, ám kockázatokat és felelősséget is jelent. Ha a lehetőségekkel jól élünk, két év múlva Somogy neve ismerősen cseng majd számos európai régióban. Bíró Ferenc Kaposváron a Szakszervezetek Művelődési Házában rendezték meg a táncszínházi előadássorozat első bemutatóját. Csütörtökön este a házigazda Somogy Táncegyüttesen kívül a Kaposvár és a Lelle Táncegyüttes (képünkön), valamint az első magyarországi dudazenekar lépett fel. . (Fotó: Kovács Tibor) Kitántorognak a szakemberek 1989-ben 2500, egy évre rá 3170, tavaly pedig már 4500 diplomás, közüttük háromszáz tudományos kutató hagyta el Magyarországot. Abban a tekintetben tehát nem változott a hélyzet, hogy a szakemberek jórésze hosszú évtizedek után ma is külföldön keres, s bízvást talál magának munkahelyet. Régi, elcsépelt de nem elégszer hangoztatott igazság, hogy — többek között — hazánkfia találta fel a számítógépet, az atombombát — mi meg itt tartunk, ahol. Miközben tele a világ magyar Nobel-díjassal. Boross Péter belügyminiszter a minap azt nyilatkozta, hogy az ország megtelt. Európa bezárta kapuit az idegenek előtt — mondta —, ezért mi sem mutathatunk tovább nagyvonalúságot. Meg kellene nézni talán: a közösség számára hasznos személy vagy bűnöző kíván-e hosszabb időre hazánk földjére telepedni. A fentebb említett számok azt sejtetik: sajnos, ma is tőlünk nyugatra nyílik igazi távlat az elit szakemberek számára. József Attila jut eszembe, a maga hárommillió koldus országával, s a kitántorgott magyarokkal. Pedig Vörösmarty eszmélye szerint e helyt kéne élni s halni. Akadnak még kérdőjelek... Czene Attila Keresztényszociális-kereszténydemokrata fórum az MSZOSZ-ben Lehet „másként” is Keresztényszociális-kereszténydemokrata fórum alakult tegnap este Kaposváron az MSZOSZ keretén belül. Az alapítók nyilatkozatban foglaltak állást időszerű szakszervezeti kérdésekről és céljaikról. Dr. Egerszegi László, az MSZOSZ Somogy megyei képviseletének vezetője rövid bevezetőjében arról beszélt, hogy az MSZOSZ átalakítása során miként jutottak el a platform megalakításának gondolatáig. Mint mondta az MSZOSZ már korábban is lehetővé tette a platformok létezését, ennek alapján alakulhatott meg a szocialista-szociáldemokrata, illetve a keresz- tényszociális-keresztényde- mokrata platformot szervező bizottság. Tegnap a szakszervezetek székházában mintegy félszá- zan megalakították az MSZOSZ Somogy Megyei Keresztényszociális-Keresz- ténydemokrata koordinációs fórumát. Az alapító nyilatkozat szerint a rendszerváltás csak keveseknek hozott felemelkedést, többeknek a munkanélküliség és az elszegényedés jutott osztályrészül. Azonban a gazdasági válságnál is veszélyesebb az erkölcsi romlás. Mivel a két nagy európai eszmeáramlat közül a kereszténység nem jutott a szakszervezeten belül intézményes kifejeződési lehetőséghez, az előkészítő munkát követően létrehozták a megyei koordinációs fórumot. A fórum célja, hogy az MSZOSZ részeként, a keresztény világnézet szellemében befolyásolja a szakszervezet tevékenységét. A világi szakszervezeti tagokkal együtt járuljon hozzá a méltányosság és az igazságosság érvényesüléséhez, terjessze a kereszténység és a munkavállalói szolidaritás gondolatát. A fórum tagjai levélben jelentették be az MSZOSZ országos elnökének döntésüket. Egyben felhívással fordultak a megye hívő munkavállalóihoz és szakszervezeti tagjaihoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az MSZOSZ megyei képviselete a koordinációhoz felajánlotta segítségét. Az alakuló gyűlésen részt vett és felszólalt Borhidi Gábor és Péter Mihály, a keresztény fórum országos szervezőbizottságának tagja is. (Lengyel) ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI KONFERENCIA BALATONFÖLDVÁRON Vállalkozó vagy közszolgáltató? A Magyar Közigazgatási Intézet és a Somogy megyei Ön- kormányzati Hivatal szervezésében, polgármesterek és gazdasági szakemberek részvételével tartottak kétnapos országos önkormányzati konferenciát Balatonföldváron, a Club Hotelben. Tegnap délelőtt, az esemény második napján tájékoztatták a sajtót a „Helyi önkormányzati gazdaság elméleti és gyakorlati kérdései" című konferencia céljairól és tapasztalatairól. Kökényesi József, a köz- igazgatási intézet tudományos főmunkatársa és Jákli Péter, a megyei önkormányzat főjegyzője elmondták: ennek a konferenciának nem célja, hogy valamiféle közmegegyezés szülessen az önkormányzatok jellegéről. Ellenben az alapvető célja az, hogy a helyi ön- kormányzatok számára, elméleti és gyakorlati szakemberek közreműködésével próbáljon eligazítási pontokat adni a 93-as és az azt követő évek gazdasági költségvetésének megalapozásához, annak technikáihoz, elvi kérdéseihez, és természetesen a jelenlegi problémáihoz. Ez első napon döntően az önkormányzati gazdaság és a vállalkozás témakörét járták körbe, ezen belül elemezve az önkormányzatok lehetőségét abban a tekintetben, hogy milyen módon kapcsolódhatnak be a vállalkozásokba, miként segíthetik a magánvállalkozásokat, illetőleg saját maguk miként vállalkozhatnak. Az egyik kérdés az úgy merült föl, hogy lehet-e vállalkozó típusú önkormányzat Magyarországon, lehet-e közpénzeket kockára tenni, folytathat-e egy közhatalom a magánszektorral versengő gazdasági tevékenységet, avagy sem. A másik alapvető kérdés az, hogy az önkormányzat vállalkozói szerepvállalásának megengedése esetén van-e összefüggés — és ha igen, milyen összefüggés van — az állami vagyon privatizációja és a belső tőkehiány között? Izgalmas kérdés volt továbbá, hogy milyen szerepe, jelentősége van az önkormányzatoknak a, regionális fejlesztésekben. És egy újabb problémakör az, hogy általában mi a szerepe az önkormányzatoknak a magyar gazdaságban. Mint megtudtuk: az önkormányzatok jellegéről két viszonylag markáns álláspont alakult ki a résztvevők körében. Az egyik szerint vállalkozó önkormányzatoknak kell működniük az országban, a másik szerint csak a közszolgáltatást végző, adóztatgató helyi önkormányzatoknak van tere. Akik ez utóbbit vallják, azok szerint: az önkormányzat az államszervezet része, az állam pedig ne vállaljon gazdasági, piaci tevékenységet. A másik álláspont szerint viszont Magyarországon egy vegyes tulajdonon alapuló, szociális piacgazdaság kiépítése során nincs annyi szabad, felhalmozott tőke, amivel az állami tulajdonú rendszert racionális módon le lehet bontani. Annak a privatizációnak a felgyorsulása, ami most megindult — e szerint az álláspont szerint —, csak az ország tömeges elszegényedésével mehet végbe. Ezért kell a helyi ön- kormányzatoknak szerepet vállalniuk a központosított állami tulajdon lebontásában. Kökényesi József tapasztalata szerint a helyi önkormányzatok megjelent képviselői tudatosan készülnek a következő évekre, és nem ülnek két évvel ezelőtt megszerzett babérjaikon. Az országos konferencia tegnapi napján döntően az önkormányzati költségvetési technikák, a címzett és céltámogatások rendszere, a helyi és központi adók egymáshoz való viszonya szerepelt napirenden. (Balassa)
