Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1992. november 26., csütörtök A két Karinthy két kötete A két Karinthy, az apa és a fiú, Frigyes és Ferenc egy-egy művét jelentette meg francia nyelven az In Fine kiadóválla­lat. A fiatal vállalat — Szende Tamás szerkesztésében — sorozatban jelenteti meg ma­gyar írók műveit: eddig Babits Mihály Gólyakalifája és Földes Jolán A Flalászó Macska ut­cája került kiadásukban a francia könyvesboltokba. A most megjelenő kerülő két mű Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötete és Ka­rinthy Ferenc Budapesti ősz című regénye. A tanár úr ké­rem a fordításban a „M'sieur” címet kapta — a francia isko­lákban így jelentkeznek a gye­rekek. A művet Francoise Gál fordította le, a szakértők sze­rint rendkívüli nyelvi lele­ménnyel adva vissza az író sa­játos humorát. A könyvhöz Nyéki Lajos professzor írt be­vezetőt. A Budapesti ősz fordí­tója Karinthy Ferenc lánya, a Franciaországban élő Ka­rinthy Judit, s az 1956 októbe­rének napjait drámai erővel megjelenítő műhöz a szem­tanú, Méray Tibor írt előszót. A két új kötetet nagy sikerű irodalmi esten mutatták be a párizsi Magyar Intézetben. Jótékonysági gála Fiatal művészek ösztöndíja­lapját gyarapítja annak a jóté­konysági gálaestnek a bevé­tele, amelyet december 4-én, 19 órai kezdettel a Fővárosi Művelődési Flázban rendez a Kiszolgáltatottak Alapítványa a Művészetért. A rendezvény — ez egyben bemutatkozási lehetőséget is teremt a fiatal tehetségek számára — két részből áll. A műsor első fel­ében kamaramuzsikát, a to­vábbiakban áriaelőadást hall­hat a közönség. Újjászületik a panoptikum Húszmillió dolláros felújí­tásban újjászületik a világ első számú panoptikuma, a lon­doni Madame Tussaud's. Az átalakítási tervek szerint két futballpályányi területet építe­nek a jelenlegi panoptikum és a mellette levő planetárium alá. Az új föld alatti térségben London történetét mutatják be a középkori fekete halál himlő­járványtól a németek második világháborús bombázásáig. A látogatók „időtaxikon" utaz­hatnak a föld alatt, helyszínről helyszínre, évszázadról év­századra. A londoni tűzvész­nél hőléget fújnak a nézőkre és érzik majd a parázsló faé­pületek üszkös szagát. Magániskola szakmunkás­képzésre Bánhidai Ipari Tanoda elne­vezéssel magániskolát nyitot­tak szakmunkások képzésére Tatabányán. Az intézmény gazdasági munkaközösség keretein belül működik; az ok­tatás költségeiből több válla­lat, kft is részt vállal. A magán­iskola profiljába tartozik az építőipari ágazaton belül az ács-állványozó, kőműves, szobafestő-mázoló, tapétázó szakmák oktatása. Az állami szakmunkásképző intézetek gyakorlatától eltérően ebben az iskolában a téli hónapok­ban csak az elméletet tanítják, nyáron pedig kizárólag a gya­korlati foglalkozásokon vesz­nek részt a diákok. A tantervi előírásokon kívül az alapfokú németnyelv-oktatást is lehe­tővé tették. Egyelőre bérelt he­lyiségekben kezdték meg az oktatást, de rövidesen elké­szül az ipari tanoda. A Békeszolgálat „harcosaként” Amerikai vendégtanár Kaposváron Júniusban érkezett hazánkba Millie Jackson tanárnő, aki jelenleg a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskola vendégoktatója; nyelvi lektor. Kö­zép-Amerikában, a Karib térségben tanított, s a Béke­szolgálat megbízásából két évet Dél-Afrikában töltött. A kaposvári pedagógusjelölteknek angolból tart stílusgya­korlatot. Millie Jackson középiskolai tanár. Philadelphiában vé­gezte az egyetemet, s böl­csészdiplomát szerzett. San Franciscóban él, feltéve, ha otthon van, hiszen járja a vilá­got. Örömmel állt a Békeszol­gálat tagjai sorába, hogy ta­nítsa az angolt. Magyaror­szágra több évtizedes praxisa alapján került. Azt mondja, ide csak a legjobbak, a legtapasz­taltabbak jöhetnek. George Busch és Göncz Árpád két éve írt alá egy megállapodást, amely 1996-ig szól. A két poli­tikus úgy vélte: hat év ele­gendő lesz arra, hogy megfe­lelő számú angoltanárt képez­zenek Magyarországon. Fizetését az amerikai állam­(Fotó: Csobod Péter) tói, forintban kapja. Nem ké­nyeztetik el — mint ahogy magyar kollégáit sem —; 17 500 forintból gazdálkodik. Ez­zel az a cél, hogy a Békeszol­gálatban tevékenykedők az il­lető ország hasonló végzett­ségű főiskolai oktatói sorából ne „lógjanak ki". Amerikában 20 dolláros volt az óradíja, s naponta hat órát tanított. Most meg kell elégednie havi béré­vel, s nem adhat magánórákat sem. — Többet ér minden pénz­nél az, hogy az ország újjászü­letésének tanúja lehetek, és a magam módján itt, a kapos­vári főiskolán segíthetem a négyéves nyelvi képzést — mondja örömmel. — Tanulom a magyart is. Hetente egyszer nyűglődik velem kolléganőm. Úgy vélem: sokkal könnyebb el- és befogadni a félséges magyar ételt, az ízeket, mint a nyelvet. Hogy miért vállalom mégis? Nos, azért, mert ha maga a nyelvtanár is tanul egy nyelvet, akkor rájön, hogy a tanítványai körében alkalma­zott módszerei megfelelők-e. Egy harmadéves csoportot tanítok angolból. Spanyolból kezdőknek és haladóknak — tanároknak és hallgatóknak — adok órákat. Amikor arról faggatom, mi­lyenek a magyar hallgatók, elégedetten mondja: — Amikor idejöttem, nem számítottam arra, hogy ilyen nyitottak, szabadok a fiatalok. Kellemes meglepetés ért, s ez könnyebbé teszi az ittlétet. Fegyelmezettek a hallgatók, és nagyon akarnak tanulni. Lehet, hogy csak nekem van ilyen szerencsém? Millie Jackson korábban is sok amerikai magyart ismert és kedvelt. Mindig csodálta a világszerte ismert magyaro­kat. Hallotta hegedülni Szigeti Józsefet, tapsolt Ormándi Jenő előadásának, s mindig figyelemmel kísérte, vajon ki kapja a Pulitzer-díjat. Szabad idejében járja az or­szágot. Volt már Pécsett, Szekszárdon, Egerben, Mohá­cson és a Balaton-parton. Ám munkája a somogyi megye- székhelyhez köti. Azt mondja, jól érzi magát Kaposváron, szereti kollégáit. Ha teheti, le­velet ír családjának, belelapoz a Newsweekbe, bekapcsolja a tévét, hallgatja a rádiót, s tanít­ványai beszámolóit. — Hogy fogadta Clinton győzelmét? — I’m happy — mondja mo­solyogva. — Kellett már az USA-nak egy energikus fiatal­ember. Búcsúzóul megkérdem még: nem ír-e egy tanulmányt a Békeszolgálatban töltött évekről? — Nem töprengtem még ezen, mert kevés az időm. De jó ötlet. Lehet, hogy megszív­lelem... Lőrincz Sándor Bereményitol sokat várnak RAJTRA KÉSZ A 24. MAGYAR FILMSZEMLE A Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma döntötte el, hogy lesz 24. magyar filmszemle. Már a dátumot is kitűzték: 1993. február 5-9. között tartják Budapesten, valószínűleg ha­sonlóan a tavalyihoz: a körúti mozikban. Az is eldőlt, hogy a 24. filmszemle elnöke Illés György operatőr, igazgatója Kézdy-Kovács Zsolt ren­dező, s hogy az eddigi gya­korlatnak megfelelően erre a szemlére is meghívják a környező és a távoli orszá­gok filmes szakíróit és szak­embereit. Egész évben arról cikke­zett a sajtó, hogy kevés film készül Magyarországon, s hogy azok a filmek, ame­lyeknek forgatását nagy me­részen „félpénzen” meg­kezdték a rendezők, nem biztos, hogy eljutnak az utolsó jelenetig, mert nincs vagy nem lesz rájuk anyagi fedezet. A Magyar Mozgókép Ala­pítvány bejelentése valószí­nűleg alaposan meghökken­tette a tamáskodókat: 1992-ben húsz játékfilm for­gatását kezdték meg, s ezek közül csak az marad le a februári szemléről, amelyik az utómunkálatokkal kicsú­szik a nevezési határidőből. A szemle rendezőségének felmérése szerint legalább ennyi dokumentumfilm is el­készült. így elképzelhető, hogy a szemle visszatér a korábbi hagyományokhoz, s ismét díjakat oszt az ünnep­ségsorozat végén. Egyelőre még nem eldön­tött, hogy lesz-e verseny, ezért az sem ismeretes, hogy ha lesz, akkor kikből áll majd a zsűri. Miközben a Mafilm privati­zációja teljes gőzzel folyik és a stúdiókon belül is megin­dult a káeftésedés — az egykor oly hatalmas filmgyár fizikai és anyagi értelemben vett fellegvárának falain kí­vül is forgattak játékfilmeket. Bacsó Péter, aki lázasan dolgozik a nagy sikerű Tanú második részének forgató- könyvén, két játékfilmmel is nevezhet a Focus Film pro­duciójában: Jónás a cethal gyomrában a címe az egyik filmnek, Live Show (l-ll) a másiknak. A Mafilm égiszén kívül ké­szült Payer Róbert rendező Marcel Pagnol vígjátékából írt Bukfenc című filmje, és az Európa 2000 produkció­jában (szokatlanul nagy ti­toktartás mellett) forgatja Gyöngyössy Imre és Kabay Barna a Halál sekély vízben című filmet, amely Elbert János rejtélyes halálának körülményeit dolgozza fel. Bereményi Géza a Hunnia Stúdiótól kapott bizalom s pénz felhasználásával már a Turné utómunkálatait végzi: ebben a filmben az összes nagynevű magyar sztár játszik Törőcsik Maritól Eperjes Károlyon át Börcsök Enikőig. Eperjes a hőse Erdélyi János és Zsigmond Dezső első játékfilmjének, mely az Indián tél címet viseli. Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok, Szomjas György Roncsfilm címrnei készítette el a saját idei celluloid-vallomását, Je­les András pedig részben Tallinnban forgatta a Párhu­zamos életrajzokat. A Dialóg Stúdió nagy reményt fűz Szőts Sándor A nagy posta­rablás című filmjéhez, az Ob­jektív Stúdió pedig Szabó István tanítványának, Tóth Eszter rendezőnek Nyomke­reső című filmjében remény­kedik. A magyar dokumentum­filmezés legjelesebbjei fog­nak vetélkedni a szakma és a közönség dicséretéért a 24. filmszemlén: a széles tematikában a sevillai expó­ról készült filmtől a Corvin közről forgatott dokumen­tumfilmen át a Magyar Exo­dus című filmig sok érdekes alkotás található. Sötér Erika Magyar képzőművész bravúrja Újrafestette a lopott szentképet A festői kis német település, Mísslareuth büszkesége a XIII. század végén épített templom, amely négy évtize­dig megközelíthetetlen volt a turisták számára. A belnómet határsávban fekvő műemlékét legfeljebb az NDK határőrei lá­togathatták. A német egység megteremtésével az addig el­zárt helység életében új kor­szak kezdődött. Ám a szigorú őrizet megszűnte hátránnyal is járt. A frissen renovált temp­lomot kirabolták; a legérzéke­nyebb veszteségnek az a nyolcszáz éves oltárkép szá­mít, amely Krisztus körülmeté­lését ábrázolja. A tolvajok még kereszteket és egyházi kely- heket is zsákmányoltak. A templomépítő arisztokrata család leszármazottja, gróf Rudolf-Konrad Montgelas megdöbbenten értesült az esetről. Szerencsére fennma­radt azonban az oltárképről egy fénykép, s a gróf elhatá­rozta, hogy rekonstruáltatja a festményt. Minthogy minden évben megfordul Magyaror­szágon, erre Rákos Józsefet kérte fel. A fiatal szombathelyi képzőművész a fotó alapján újra megfestette a szentképet. Egy kis eltéréssel. A gróf kéré­sére ugyanis Jézus anyjának, Máriának vonásai a mecénás feleségére emlékeztetnek. A templom varázslatos te­hetséggel újraalkotott oltárké­pét magasrangú vendégek je­lenlétében szentelték fel. Ferenczy Europress TERVEK A BERZSENYIBŐL Jubileumra készülnek A Berzsenyi Dániel Általános Iskola — Kaposvár egyik legpa­tinásabb alsó fokú oktatási in­tézménye — fennállásának 65. évfordulójára készül. A hat és fél évtizedre visszatekintő ünnep­ségsorozat első rendezvénye­ként a közelmúltban Farkas Ber­talan űrhajóst látták vendégül. A Berzsenyi iskola a német követség közreműködésével kapcsolatot épített ki egy stutt­garti iskolával; a berzsenyis diá­kok rajzaikkal, német nyelvű le­veleikkel, Kaposvárt bemutató kiadványokkal mutatkoztak be. A kapcsolat nem titkolt célja a nyelvgyakorlás, hiszen a német nyelvtanítás a Berzsenyiben több évre tekint vissza. A stutt­garti diákok csaknem félszáz le­vélre válaszoltak, több csere- partner már meghívást is kapott Németországba. A kaposvári iskola küldött­sége októberben néhány napot töltött Stuttgartban, az ottani is­kola fennállásának 25. évfordu­lóján. Több évre szóló csere­programot dolgoztak ki, s megál­lapodtak abban, hogy a Berzse­nyi iskola jubileumi ünnepség­sorozatán részt vesz a német küldöttség. A Berzsenyi Dániel Általános Iskola jubileumi ünnepségsoro­zatáról megtudtuk, hogy a ha­gyományosan — minden évben — megtartott Berzsenyi-est mel­lett volt diákok emlékülésére is sor kerül, amely mintegy visz- szapillantásként elemzi az el­múlt évtizedeket. Az iskolai munkaközösségek javaslatára gyűjtés kezdődött: a régi dokumentumok, bizonyít­ványok, sportversenyeken szer­zett kupák és érmek egy iskola­történeti kiállításon szerepelnek majd. Novemberben megjelent a berzsenyisek Bekezdések című lapjának első száma, amelyet nyolcadikos diákok szerkeszte­nek. Ebben — a színvonalas di­ákújsághoz méltóan — a me­séktől és versektől a novellákig, a rejtvénytől a humorig és a sportig számos olyan téma sze­repel, amely az ifjúságot érdekli. Az első számban helyet kapott a tehetséges gyerekek munkái mellett egy pályázat kiírása, va­lamint az a cikk is, amelyben gyerekek mesélik el stuttgarti élményeiket. A „lapot” rikkancs­sapkában hetedikesek terjesz­tik. Az iskola hagyományos ren­dezvényeit igyekszik a jubile­umhoz kötni: a Kazinczy szép kiejtési versenyt éppúgy, mint azt a vetélkedőt, amely Berzse­nyivel és korával foglalkozik. Mivel a Berzsenyi testnevelés tagozatos, így a Berzsenyi-hé­ten nyitott sportnapnak is ott­hont ad: a város iskoláinak kü­lönböző sportági versenyeket rendez. Az iskola természetjáró csoportja remek kapcsolatot alakított ki egy osztrák termé­szetjáró szervezettel: májusban már vendégül láttak kaposvári diákokat az Alpokban, s 13 pár igen márkás sílécet ajándékoz­tak az iskolának. Június végén a berzsenyisek évadzáró túrára kaptak meghívást. (Tamási)

Next

/
Thumbnails
Contents