Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. november 26., csütörtök T elekommunikációs fejlesztés A Számítástechnika, Kom­munikáció és Innovatika Rt nagy sebességű ATR-FUT te­lekommunikációs kártyákat kíván forgalmazni a hazai pia­con, a francia Dassault céggel együttműködve. Az Alba- Comp-pal pedig megállapo­dott egy konzorcium létreho­zásáról: ennek értelmében 1993 végére Magyarország 8 legnagyobb városát, valamint Budapest 6 legjelentősebb te­lefonközpontját egy rend­szerbe kapcsolják. Részvényjegyzés a Danubius Rt-nél Egyedülálló lesz a Danu­bius Szálloda és Gyógyüdülő Rt privatizációja: nem a bevé­telek nagyságára törekszenek majd, hanem hogy minél több kisbefektető kedvező hitelfel­tételekkel résztulajdonossá válhasson. A részvények nyil­vános jegyzése december 1-jétől december 18-ig tart, s ennek során a cég alaptőké­jének 25 százalékát, azaz 2 milliárd forintot ajánlanak fel a leendő befektetőknek. Az első két hétben csak a hazai kisbe­fektetők vásárolhatnak. Csaknem 630 ezer munkanélküli A legfrissebb adatok szerint 627 ezer 145 munkanélkülit tartanak nyilván országszerte, a gazdaságilag aktív népes­ség és a munkanélküliek ará­nya, azaz a munkanélküliségi ráta így 11,6 százaléknak felel meg. A munkanélküliek száma az ősszel mérsékel­tebben emelkedett, sőt Békés, Heves, Nógrád, Szabolcs- Szatmár és Zalab megyében kissé csökkent is. Új lehetőségek közhasznú munkára A tavalyihoz képest több­szörösére nőtt a közhasznú munkával foglalkoztatottak száma. Ez a lehetőség koráb­ban szinte csak a köztiszta­sági ágazatra korlátozódott, újabban a közoktatásban, a közművelődésben és a sport területén is lehetőséget terem­tettek a munkanélküliek fog­lalkoztatására. Tatabányán például környezettanulmá­nyok, különféle felmérések el­készítésénél is dolgozhatnak. Földárverés A múlt héten tartott árveré­seken hazánkban 148 ezer 454 aranykorona értékű föld­höz juthattak hozzá a kárpót­lási jegyek tulajdonosai, ebből 1524 aranykorona értékű volt az erdő. Az árveréseken 1400-an vettek részt, közülük 1367-en jutottak földhöz. Az 100 forint/aranykorona érté­ken köthető megegyezések száma 23 volt. Ezen a héten is az 500 forint/aranykorona ér­ték volt az irányadó. Gyógyszertárak privatizációja Az önkormányzatok javára döntött a gyógyszertári va- gyonvitában a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Va­gyonátadó Bizottság. A testü­let tegnap nyilvánosságra ho­zott határozata szerint a nyír­ségi patikákat a felszerelés­sel, illetve az üzemeltetési joggal együtt a helyi önkor­mányzatokra ruházták. A tér­ségi gyógyszertári központ közös tulajdonba került, s az alapítói joggal a megyei köz­gyűlés rendelkezik. A szabol­csi vagyonátadó bizottság döntése még nem jogerős. A kormányszóvivő pályát módosít Beszélgetés a leköszönő László Balázzsal Az Antall-kormány hivatalba lépése óta, azaz csaknem két és fél éven át töltötte be a kormányszóvivői tisztet László Balázs (48), aki — mint bejelentette — december 1-jétől külügyi szolgálatba lép. — A szóvivés sehol nem tartozik a leghálásabb felada­tok közé. On is így tapasz­talta? — Körülbelül kétszerannyi intenzitást, szellemi igénybe­vételt követel ez a munka, mint mondjuk egy külföldi tu­dósítói poszt ellátása, pedig az sem könnyű. (L. B. éveken át volt az MTI londoni, illetve párizsi tudósítója.) Felelős­sége, feszültsége, izgalma és bizonyos értelemben kocká­zata főként abból adódott, hogy a történelmi jelentőségű átmenet korszakának kor­mányzati munkájáról kellett tá­jékoztatást adnom. S persze abból, hogy az Antall-kormány szükségképp jóval nagyobb szerepet játszik az ország éle­tében, mint a pártállami idők kabinetje, amikor az irányítás valódi központja a Központi Bizottságban meg a Tervhiva­talban volt. A kormány az időszűke és a témák sokaságának szorítá­sában dolgozik. A nem ritkán 24. órában elkészülő előter­jesztések, jogszabályterveze­tek seregének áttekintése, lé­nyegi elemeinek kiszűrése, tehát a tájékoztatásra való fel­készülés sokszor bizony szel­lemi kötéltánchoz hasonló tel­jesítményt követelt. — Úgy tetszik, nem pottyant le a kötélről... bár az újságírók sokszor sok mindenről többet szerettek volna hallani. — A sajtó természetes tö­rekvése, hogy minél széle­sebbre próbálja nyitni a kor­mány üléstermének ajtaját. De akinek kitekintése van a nem­zetközi gyakorlatra, igazol­hatja állításomat: a kormány­zat közvetlen tevékenységéről nálunk legalább annyi tájékoz­tatást kap a nyilvánosság, mint amennyit általában a nyugati országok közvélemé­nye saját kormányáról. — Saját kérésére távozik. Erre az említett feszült és fe­szített tempó késztette? — Már jóval korábban emlí­tettem a miniszterelnök úrnak, hogy a nemzetközi témákban szerzett jártasságom, érzé­sem szerint, elég sok belpoliti­kai, általában politikai tapasz­talattal egészült ki, mintegy felkészítve a diplomáciai szol­gálatra, amit szívesen vállal­nék. Ez találkozott egyetérté­sével. — Ha jól tudjuk, angolul, franciául, németül és oroszul beszél. — Igen, bár az utóbbi kettőt nem olyan szinten, mint az angolt és a franciát. — Hol és milyen beosztás­ban folytatja tehát? — Erről korai volna még bármit is mondanom. — Utódja? — Úgy tudom, nem töltik be a helyemet. Marad Juhász Judit, és szóvivői munkáját abban a körben, amit jóma­gam láttam el, alkalmanként a külügyi szóvivő, Hermann Já­nos segíti majd. Bajnok Zsolt Majdnem egymillió forintos felújításba kezdtek a Rippi-Ró- nai Közlekedési Szakközépiskola és Szakmunkásképző In­tézet diákjai: a kollégiumban az épületgépészeti munkákat végzik el. Képünkön: a vizesblokk építésén dolgoznak a ta­nulók. (Fotó: Kovács Tibor) Központi intézkedésre van szükség Miből épülnek új otthonok? Önkormányzati vélemény a lakástörvény-tervezetről Kifulladhat a privatizáció? A magyar áruk exportké­pességének megerősítéséhez kormányzati intézkedésekre van szükség — állítja az MTA Világgazdasági Kutatóinté­zete. A látványos piacnyerés mö­gött ugyanis a magyar vállala­tok vagyonfelélése és a me­zőgazdasági árualapok csök­kenése húzódik meg. Kiful­ladni látszik a privatizáció, és a keleti országoknak juttatott nyugati vám- és piacra jutási előnyök egyszeriek. Bár 1989-től a magyar ter­melés csökkent, a fejlett ipari országok importjában 1989-ben 0,20 százalékos ré­szesedésünk 1991-re 0,25 százalékra ugrott. Ebben az időszakban a lengyel és a csehszlovák export is jelentő­sen nőtt, a magyar növekedés azonban egyenletesebb volt. A magyar export — a cseh­szlovák és a lengyel kiviteltől eltérően — nem csak Német­országban futott fel ötven,szá­zaléknál nagyobb mértékben, hanem Ausztriában és Olasz­országban is, és nem a ha­gyományos exportágazatok­ban, hanem főleg az ipari késztermékek, így a gépipar és az elektrotechnika terüle­tén. A termelő ágakba áramlott külföldi tőke szintén hozzájá­Értesítjük Tisztelt fogyasztóinkat, hogy Balinkabánya a szénbefizetési korlátozást feloldotta, lakossági szén befizetésre a lehetőség a bányaüzemnél biztosított. Jó szerencsét! _________________________(236779) r ult az exportnövekedéshez. Az importliberalizálás kedvező helyzetbe juttatta azokat a cé­geket, melyek import alap­anyagokból termeltek ex­portra. A legutóbbi időszak kedve­zőtlen jelenségei ellenére re­ményekre ad okot, hogy a nagy külföldi beruházások eredményeként létrejött kapa­citások éppen 1992-93-ban kezdenek termelni nemzetközi piacokra, és így számottevően növelhetik a magyar exportot. A kis- és közepes vállalatok kedvező körülmények között szintén felfuttathatják export­jukat, és az Európa Közös­séggel kötött társulási szerző­dés hatása is kedvező lehet. A kedvező hatások érvé­nyesüléséhez szükség van bi­zonyos kormányintézkedé­sekre. Mérsékelni kell a forint reálfelértékelődését, felgyorsí­tani és kiterjeszteni a privati­zációs folyamatot, jelentős mértékben fejleszteni az inf­rastruktúrát. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kis- és közép- vállalatokra. Erőteljes gazda­ságdiplomáciai lépések szük­ségesek a külpiaci akadályok tervezettnél gyorsabb lebon­tásáért, mindenekelőtt a ma­gyar exportnak immár felét ki­tevő Európa Közösség irá­nyában. Méteráru vásár! Nagy engedmények! Régi ár: Új ár: Téli gyapjú szövetek 1100 Ft 550 Ft Téli kártolt szövetek 1200 Ft 600 Ft Kabátszövetek 1300 Ft 1100 Ft 1400 Ft 700 Ft amíg a készlet tart. Kaposvár, Méteráru bolt Petőfi tér 1. Ady E. u. 1. _____________________________(9018) A lakástörvény-tervezete, mint a várható volt, élénk vitát keltett ki. A bérlők félnek, ha nem lesz elegendő pénzük a lakásuk megvételére, akár a fejük felől is eladhatják ottho­nukat, vagy a csillagos égig emelhetik a lakbérüket. Az önkormányzatok sem kaptak választ több más fontos kér­dés között egyebek között arra sem, hogy miből építhet­nek új lakásokat. Miből kor­szerűsíthetik a komfort nélkü­lieket? A törvényjavaslattal kapcso­latos véleményét alapos, kö­rültekintő vita után alakította ki a fővárosi önkormányzat laká­sügyi bizottsága. Győri Pétert, a testület vezetőjét azokról a gondokról kérdeztük, amelyek nem csak a fővárosiakat, ha­nem adott esetben a vidéki ál­lami lakások bérlőit is érintik. — Érvényes jogszabályok híján egymásnak ellentmondó döntéseket hozhatnak az ön- kormányzatok. Például a mai napig sem egyértelmű, ki emelheti a lakbért? Vélemé­A jogalkotók egyik célja az volt, hogy a kárpótlási jegyek zömét a privatizáció során használják fel. Amikor ezt szorgalmazzák, nem kötik ki, hogy kik vásárolhatnak ezekkel az értékpapírokkal az ál­lam által kövzetlenül értékesí­tésre kerülő részvényekből, üzlet­részekből, vagyontárgyakból. A privatizációnak ezen a csatorná­ján azok is felhasználhatják a kárpótlási jegyeket, akik mondjuk vették, örökölték vagy ajándékba kapták azokat. Kormányrendelet biztosítja, hogy a vállalkozó kedvű magán- személyek, gazdasági társasá­gok, szövetkezetek — ha nem rendelkeznek elegendő kész­pénzzel — igénybe vehessék a kereskedelmi bankoktól igényel­hető, viszonylag alacsony kama­tozású, úgynevezett Egriszten­nyünk szerint ez a kérdés a tu­lajdonosra, tehát a helyi kép­viselőtestületre tartozna, an­nak törvénybe iktatásával, hogy a lakbért a mindenkori infláció mértékével és évente csak egyszer lehessen emelni. — Akik nem tudják megvá­sárolni lakásukat, valószínű­leg nehezen tudják kifizetni a mind magasabb lakbért is. Mit tehet ilyen esetben az önkor­mányzat? — Először is tisztázni kell, mi tartozik a lakbér fogal­mába? Ma már külön kell fi­zetni a vízért, a villanyért, a rezsit el kell választani a tény­leges lakbértől. Végre el kel­lene érni azt, hogy ne általá­ban, hanem konkrétan, a bent­lakók jövedelméhez igazodva határozzák meg a lakbértá­mogatás összegét. — A szociális törvényben ezt pontosan megfogalmaz­ták! — Mi azt tartanánk helyes­nek, ha a lakástámogatásra, fenntartásra vonatkozó előírá­cia-hitelt. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalkozók a felvenni szándékozott összeg arányában rendelkezzenek némi tőkével is, vagy akár ezt helyettesítő kárpót­lási jeggyel. Akik 5 millió forintnál kevesebb hitelt igényelnek, ele­gendő, ha az összeg 2 százalé­kát, 5-10 millió forint esetén 15 százalékát, 10 millió forint felett 25 százalékát fel tudják mutatni. Ha az E-hitelre jelentkezők a sa­ját részüket kárpótlási jegyekben kívánják megváltani, akkor a tör­vény szellemében fedezetül az értékpapír meglétét igazoló köz­ponti letéti igazolást kell elfogad­niuk a bankoknak. Nemcsak magánszemélyek, hanem kollektívák is vásárolhat­nak — privatizálhatnak — állami vagyont. A Munkavállalói Résztu­lajdonosi Program (MRP) kereté­sok nem a szociális, hanem a lakástörvényben fogalmazód­nának meg. — Miből tud az önkormány­zat új lakásokat építeni? — Az üzlethelyiségek bér­beadásából szert lehet tenni valamennyi bevételre, de ko­rántsem annyira, hogy abból új, szociális rendeltetésű ott­honokat lehetne építeni. Jog­gal várják az önkormányzatok, hogy az állam ne vonuljon ki a „lakáspiacról”. Új házak építé­sére, a régiek rendbehozata­lára is juthatna pénzt a köz­ponti költségvetésből. Egyéb­ként ez az a témakör, amelyet hiányolunk a törvénytervezet­ből. A parlament előtt lévő javas­lat alapvetően csak a jelenlegi helyzettel, a lakások privatizá­ciójával foglalkozik, a távlati elképzelésekkel adós marad. A holnap családot alapítók is lakni szeretnének valahol, de saját erejükből egyre keve­sebben lesznek képesek önálló otthonteremtésre. sz. m. ben a dolgozókból alakult szer­vezet is jogosult lehet hitelre, il­letve részletfizetési kedvezmé­nyekre. Az Egzisztencia hitelhez ha­sonlóan az MRP-hitel igénybevé­teléhez is szükség van bizonyos méretű saját tőkére. 5 millió forin­tig egy-egy résztvevőnek a véte­lár 2 százalékával kell legalább rendelkeznie. Ötmillió forint felett 100 ezer forint, illetve még az öt­millió forint feletti összeg 15 szá­zaléka az a minimális saját pénz, amit a bankok elvárhatnak a hi­telre jelentkezőktől. 10 millió fo­rint felett 850 ezer forintot és a 10 millió feletti vételár-rész 25 száza­lékát kérik a bankok. A sajáterős részt az MRP szervezet tagjai kárpótlási jegyekkel is teljesíthe­tik. Újvári Gizella AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL Ha tetszik — hitelfedezet

Next

/
Thumbnails
Contents