Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — TUDOMÁNYOS KALEIDOSZKÓP 1992. november 25., szerda Túlértékelik a komputervírus veszélyét Erősen eltúlozzák a veszélyt, amellyel a vírusok a személyi számítógépeket fenyegetik: erre a következtetésre jutottak az IBM számító- gépes konszern szakértői egy vizsgálat nyomán. A komputervírusok esetében olyan programokról van szó, amelyek a számítógép adattárolójában kárt okoznak, egyes adatokat törölnek vagy meghamisítanak. Jeffry O. Kephart, az IBM kutatója most megállapította, hogy a komputervírusok tömeges elterjedésének elmélete téves feltevésen alapul, nevezetesen azon, hogy szinte minden komputer csaknem az összes többi komputerrel ösz- szeköttetésben áll. Valójában azonban nem ez a helyzet. A feltételezett veszélyt csökkenti az is, hogy a vírusok nem a komputerhálózat útján, hanem az adathordozókon keresztül terjednek, amelyeket végülis könnyű ellenőrizni. Az IMB kutatói szerint egy ezer komputerrel dolgozó cégnek átlagosan négy vírusfertőzéssel kell számolnia évente. Ki lett a főléghajós? Az Európai Közösségek tisztségviselőinek kara fontos beosztással bővült. A francia Eric Stephane Raffault, aki 15 éve szolgál már a Közös Piac székházában, kinevezték az EK főléghajósának. Helyettese egy belga kollégája. A „légből vett” állás tisztességes fizetséggel jár, havonta háromnegyedmillió forintnak megfelelő összeget kapnak még hozzá adómentesen. Feladatuk, hogy a 12 csillaggal díszített Európa léghajóval rövidebb-hosszabb körútakat tegyenek, ilymódon is népszerűsítve a közösség politikáját. Eddig 36 alkalommal keltek útra. Decemberben természetesen Edinburgh a cél: ott tartják a Tizenkettek esedékes csúcsértekezletét. Titok még a papiruszok titka Az emberiség egyik örök vágya a láthatatlanság. Hogyan váljunk láthatatlanná? Erre ad választ egy évezredes papí- ruszgyűjtemény. Állítólag. Csak egy gond van vele: a tudósok ez idáig nem tudták megfejteni az írást. Dr. William John Tait angol tudós rájött, hogy a gyűjtemény egy orvosi szakkönyvből való, s több mint száz gyógynövény hatását ismerteti. A recepteket görög kurzív írással írták, ami a hieroglifák egyik változata. Tait még nem fejtette meg a titkot, de annyit már sejt, hogy egyes rózsa-alapanyagú gyógyfüvek a láthatatlanság csodájára is képesek lehetnek. Mert annyit már megfejtett, hogy a varázsló láthatatlanná válik, „mihelyt rózsakoszorút helyez a fejére.” Kártérítés az agymosásért A kanadai kormány fejenként százezer kanadai dollár (hetvenkilenc ezer amerikai dollár) kártérítést fizet azoknak, akiket az 1950-60-as években agymosási kísérleteknek vetettek alá — jelentette be a kanadai igazságügyi miniszter. A CIA és a kanadai kormány által közösen finanszírozott kísérleteket az 1967-ben elhúnyt Ewen Cameron pszichiáter végezte 1957-62 között a montreali Allan Memorial intézetben mintegy 80 páciensen, akiket hozzájárulásuk nélkül kábítószereztek és elektrosokkoltak, hogy kitöröljék emlékezetüket. Daniel C. Fisher a Michigan Egyetem őslénytankutatója újságíróknak nyilatkozik, miután egy 11 ezer éves masztodon csontvázat talált a szántóföldön. Balról a 63 éves Harry Brennan, a föld gazdája. Újból működik a Krakatoa Négy év óta első ízben működik ismét Indonézia rettegett tűzhányója, a Krakatoa. Több egymást követő robbanás után az 1800 méter magas tűzhányó kráteréből szombat óta hamu és láva lövell a magasba. Egy közeli obszervatórium 15-20 földmozgást észlelt. A Krakatoa vulkán 1883. évi kitörése az egyik legpusztítóbb volt a történelemben — 36 000 emberéletet követelt, hamuval borította be Jáva szigetét és igen erős szeizmikus hullámokat keltett. A robbanások csaknem 5000 kilométer távolságban is hallhatók voltak. A tűzhányó legutóbb 1988-ban volt aktív, akkor lávafolyam indult el a kráterből. Mind a Krakatoa, mind a vele szomszédos Anak Krakatoa — a XX. század elején alakult kis vulkanikus sziget — népszerű turisztikai látványosság. Természettudósok is sűrűn látogatják, hogy ritka növényfajták után kutassanak. Bevált a szélturbina JÖN A DZSINGISZ KÁN? Még nem érkezett meg az influenzavírus Bajorországban már felbukkant a közép-ázsiai eredetű, stílszerűen Dzsingisz kánnak elnevezett influenzavírus. A legnagyobb példány- számú német napilap, a Bild szerint a fertőzés legalább három héten át ágynak dönti áldozatát, magas lázzal és fejfájással jár. Ezért a német orvosok azt javasolják, hogy a fertőzésnek leginkább kitettek — idősebbek, tanárok, gyerekek, sok ember között dolgozók — kérjenek speciális védőoltást. Az ázsiai-influenza különösen veszélyes a gyerekekre és a hatvan éven felüliekre — adta hírül a Bild. — Vajon mi a helyzet nálunk? Megérkezett-e a Dzsingisz kán a Kárpát medencébe is? — kérdeztük dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi Intézet járványosztályának vezetőjétől. — Ma még nincs influenza- járvány! Hetente kapjuk a fővárosi adatokat a táppénzes betegek számának alakulásáról, és ez semmilyen emelkedést nem mutat. Eddig vidékről sem érkezett aggodalomra okot adó jelzés, és az ENSZ egészségügyi világszervezete sem értesített bennünket, hogy a környező országok bármelyikében influenzajárvány lenne. A vírusokról még nem tud mindent az orvostudomány, ezért meglepetéseket is okozhatnak. Ma még ugyan nincs jelen járványszerűen az influenza, de nem kizárt a Dzsingisz kán megjelenése. Ami pedig a speciális oltást illeti? Aki már megfertőzödött, annak teljesen fölösleges oltásra jelentkeznie, mert az influenzát csak a fertőződés előtt beadott védőoltással lehet megelőzni. Novemberben megkapjuk az új oltóanyagot, és ma a helyzet indokoltá teszi, megkezdjük az oltást. Az A-, illetve a B-kompo- nensű hatóanyagot két hét különbséggel adják be a háziorvosok. A gyerekekre azért veszélyes az influenza, mert ők még nem estek át a fertőzésen. Az idősek a koruk, a gyengébb ellenállóképességük, és főleg a szövődmények miatt veszélyeztetettek. Ezért javasolják a szakemberek a hatvan éven felülieknek az influenza elleni védőoltást. Ha mégis megérkezik Dzsingisz kán? Egy ismert svéd orvos, dr. Lennarzt Palmefors ré- ges-régen ismert módszereket javasolt az influenza kezelésre. Az első tanács: a láztól nem kell megijedni, mert az a szervezet védekezése a vírusok ellen. A második: a beteg feküdjön ágyba, igyon meleg teát, vegyen forró fürdőt. A harmadik: együnk friss, nyers foghagymát. Mint ismeretes, a kínai és egyiptomi papok már több évezrede fölfedezték a fokhagyma gyógyító, valójában vírusölő hatását. — szó — A kaliforniai Livermore-ban székel az „U.S. Windpower” cég, a legnagyobb szél- erőmű-vállalkozás a világon, amely az Altamon-hágónál San Francisco közelében 22 környezetbarát szélturbinát üzemeltet. Olyan hatásosan és gazdaságosan működnek ezek a turbinák, hogy a szakértők véleménye szerint egy napon felválthatják a szén- és olajerőműveket. A 24 méter magas acélvázakra szerelt szélturbináknak komputer által ellenőrzött 33 méteres átmérőjű műanyag légcsavarjai vannak. A turbinák egyenként annyi áramot termelnek, Manhattanban évtizedeken át egyre magasabbra nőttek a felhőkarcolók, az építészek minden méterért harcoltak. Most szokatlan színjáték tanúi tehetnek a New York-iak: mivel az építtetők vétettek kerületük beépítési terve ellen, egy 31 emeletes lakóház felső tizenkét emeamennyi elegendő 80 családi ház áramellátásához, beleértve a légkondicionálást is. A fogyasztás kilowattórára eső költsége nem több, mint a hagyományos erőművek esetében, sőt... A szélturbinák előnye: az óriási propellerszárnyakat komputer segítségével úgy lehet állítani, hogy 14 és 96 km/óra szél- sebesség között egyenletesen működnek és olcsó áramot termelnek. Kalifornia a 80-as évek eleje óta a szélenergia felhasználásának úttörője, s a világ szélturbináinak 85 százaléka ma itt működik. Ferenczy Europress letét le kell bontaniuk. A ház- tulajdonosok a bírósághoz fordultak: az eset eljutott a Legfelsőbb Bíróságig — mindhiába. A felhőkarcoló felső részét felállványozzák és lebontják. Az elveszett tizenkét emelet pótlására a tulajdonosok egy másik tizenkilenc emeletes toronyházat akarnak építeni. SZOKATLAN SZÍNJÁTÉK „Lefejeznek” egy felhőkarcolót Veszélyes a déli tavasz Rekordnagy s ágú az ózonlyuk Azt a tényt, hogy a Déli sark feletti ózonlyuk az idén rekordnagyságot ért el — 15 százalékkal nagyobb a tavalyinál — a tudósok prognózisuk helyességét igazoló bizonyítéknak tekintik. Úgy értékelik, hogy a sztratoszférába 10 és 50 kilométer közti magasságba felkerülő klór- és brómmolekulák okozzák az ózon felbomlását. Meghatározó, hogy a klór aktív vagy inaktív formájában van-e jelen. Döntő szerepük van a legfinomabb anyagi részecskéknek és kristályoknak, amelyek a hónapokig tartó rendkívüli hideg déli sarki téli éjszakában felhőkké fagynak. Mindezekhez hozzájárult a Mount Hudson és Pinatubo vulkánok kitörése, mindkettő 1991-ben. E vulkánok kénsavkibocsá- tásának következményeképpen az ózon bomlását kiváltó finom részecskék száma megszázszorozódott és ezek hozzájárultak, hogy az „alvó” klór nagy része a hideg déli télben ózonfelbontó hatást fejtett ki. Amikor a déli tavasz idején a Nap most visszatér, ezek a klórmolekulák elkezdik erőteljes ózonfelbontó tevékenységüket. Ferenczy Europress Amerikai tudósok szenzációs felfedezése Nyolc szíve volt a baroszaurusznak! A dinoszauruszok között létezett egy gigantikus zsiráfelőd, amely nyolc szívvel rendelkezett. A barosza- urusz 150-200 millió évvel ezelőtt élt, s egy csontváz rekonstrukciójánál kiderült, hogy ezeknek az óriás állatoknak 12 méter hosszú nyakuk volt. A kutatók szerint a főszív a mellkasban vert. Efölött feküdt, ugyancsak a mellkasban, egy második szív. A nyakban, páronként egymástól 2,44 méter távolságra 6 csatlakozó szív helyezkedett el, hogy a vért továbbszállítsák az agyba. Mindezek következtében a baroszaurusz épp úgy hajlamos volt a szív véredényeinek korai megbetegedésére, mint a gutaütésre. A természettudósok eddig azt vallották, hogy a baroszaurusz szíve 1,6 tonnát nyomott és nyolcszor olyan nagy volt, mint egy 15 méter hosszú bálnáé. Az újabb kutatások viszont bizonyítják, egy ilyen nagyságú szív annyira lassan verne, hogy a nyakban lévő véroszlop minden dobbanásnál viszszazuhanna a szívbe. A kutatók különösen érdekes elképzelése, hogy amikor a növényevő állat legelt, a fejét le kellett hajtania, s a nyak hajlása következtében a szívritmus lelassult, ami vérelégtelenséghez vezethetett az agyban. Az idősebb állatoknál ez a szédülési roham olyan erős lehetett, hogy a szaurusz felborult. A földön aztán a cirkuláció újra megindult, a pulzus felgyorsult, a vér az agyba szökött, s helyreállt az őszsiráf életfunkciója.
