Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
1992. november 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 7 Újabb „kihívás” előtt a világ Népességrobbanás Dél-Ázsiában Dél-Ázsiában — ahol már most az emberiség csaknem egynegyede él — a népesség növekedési üteme a jövőben az összes többi földrészt meghaladó mértékben fog fokozódni, ha nem kap azonnal kiemelt hangsúlyt az egészségügyi felvilágosítás és a születésszabályozás. A Nemzetközi Családtervezési Szövetség (IPPF) által a napokban Újdelhiben megrendezett konferencián a szervezet egyik vezetője kijelentette: a mostani népességnövekedési ütem mellett 2025-re a hét dél-ázsiai ország lakossága fogja alkotni az emberiség felét. Az IPPF — a legnagyobb nemzetközi családtervezési szervezet — felhívására 130 ország egészségügyi és népesedésügyi szakértői gyűltek össze az indiai fővárosban, hogy megvitassák az egyetemes népességrobbanás kihívásait. Az adatok szerint Dél-Ázsiában ma megközelítőleg 1,2 milliárd ember él, és ez a szám évente 2,3 százalékkal növekszik. Egy pakisztáni szakértő kifejtette: mivel Dél-Ázsia várhatóan a legnagyobb mértékben fog hozzájárulni a közeljövőben a földkerekség népességének növekedéséhez, ezért a legnagyobb erőfeszítéseket ebben a térségben kell kifejteni. Mint közölte: Pakisztánban a leggyorsabb a lakosság növekedési üteme. EGY ÉLŐ LEGENDA Kimutatott rendellenesség Orvosimüszeradomány Hangkép a babáról Ohio államból Egészségügyi missziót teljesített a Peter Somani vezette amerikai küldöttség, amely egy hetet töltött hazánkban. Segítő szándékuk jeleként Ohio állam 15 millió dollár értékű adományát hozták. Az EKG-készülékek, magzatmonitorok, röntgen- berendezés, sebészeti, szemészeti és fogászati eszközök, tolószékek, valamint egy mentőautó a budapesti, a pécsi, illetve a karcagi egészségügyi intézmények felszereltségét javítja. Mintegy 1,5 millió dollár értékű angol nyelvű orvosi szakirodalmat is hoztak, hogy segítsék a magyar kollégák jobb tájékoztatását. Programjuk során a vendégek ellátogattak az őrboty- tyáni gyermekotthonba és egy menekülttáborba is. Bőrgyógyászok francia nyelven 40 éve kapott Nobel-díjat Albert Schweitzer Éppen 40 éve történt. 1952-ben hideg volt az a késő ősz, de nemcsak meteorológiai értelemben. Nyirkossá, fagyossá tette a politikai légkört, a hidegháború is. A svéd királyi palotában azonban ezzel éppen ellentétes témáról, a békéről, a humanizmusról folyt a beszélgetés. A téma illett a személyekhez és az alkalomhoz: a No- bel-békedíj átadása után fogadta Gustav Adolf svéd király a frissen kitüntetett Albert Schwe- itzert. A tudós orvos Nobel-díjá- nak szép története van. Az orvosi és teológiai diplomával rendelkező férfi elhatározta, hogy a beteg afrikaiak gyógyításának szenteli az életét. Kórházának első cölöpépítménye már 1912-ben, tehát 80 éve került tető alá Francia Egyenlítői Afrika egyik szegletében, az Ogawe folyó partján. Ott telepedett le a német állampolgárságú házaspár, őket az első világháború kitörése után nem sokkal a Pireneusokban levő tábor drótkerítései mögé internáltak. A hajdani sorbonne-i diák gyanús volt! Amikor vége lett a háborúnak, éveken át járja Európát, hogy pénzt szerezzen az afrikai kórház bővítéséhez. Már 1939-et mutat a naptár, amikor Európából végleg viszatér az őserdőbe, hogy újabb és újabb bambuszpavilonokban gyógyítsa a maláriában, a tífuszban, a leprában szenvedő betegeit. Az 50-es években hosz- szabb amerikai körutat tesz, amelynek nyomán Schweitzer társaságok szerveződnek, s ezek révén több szállítmány gyógyszer, kötszer és élelmiszer érkezik a lamberenéi dzsungel-kórházba. A nagy humanista 1965. szeptember 4-én súlyos betegségben hal meg az őserdei klinikán. Alig vett magához gyógyszert, „kevés van, kell a betegeknek” — mondta orvosainak. Az 1957-ben elhunyt felesége mellé temették az őser: dőben. A lamberenéi kórház ma már korszerű intézmény. Híven őrzi azonban a Nagy Fehér Csodatevő emlékét, aki nemcsak a tudományaival, hanem lényének humanizmusával, mélyen emberi érzéseivel is gyógyított. Ferenczy Europress Az ultrahang fájdalom és veszély nélkül mutatja ki az ikerterhességet — Jaj, de pici! — csúszik ki egy vékony fiatalasszony száján. Most kapta kézhez az ultrahang-készülék által készített képet. A fotón 9 hetes ikerterhessége látható: két apró, egyenként 1,7 centiméteres „gömb”, amelynek közepe táján már ott pulzál a szív. A csodát a Kaposi Mór Megyei Kórház belgyógyászatának alagsorában, a szeptemberben telepített amerikai gyártmányú, színes képet és — ha szükséges — hangot is adó Acuson márkájú készülék segítségével élhettük át. — A szín és hang különösen a szív, valamint a keringés vizsgálatánál jelentős — modta dr. Bárdos László főorvos. — A méhen belül élő magzat agyi ereiben, az aortában és a köldökzsinórban mérhető és figyelhető meg szemléletesen a véráramlás. A színek az utóbbi sebességétől függően változnak. A régebbi készülékekkel ezt még nem láthattuk, ezért nekünk is újdonság. Az orvostudományban, a diagnosztikában és a terápiában egyaránt ismert eljárást 1979 óta alkalmazzák a kaposvári szülészeten. — A műszer használata előtt ikerterhességet gyakran csak szülés közben sikerült felismerni — mondta a főorvos —, és ez olykor komplikációt okozott. Kezdeti élményei között említi: egy terhes asz- szonynál észlelték, hogy rossz a magzat szívműködése. A gyors beavatkozás megmentette a baba életét. — Talán az egyik legfontosabb, hogy beavatkozás nélkül nyerhetünk ismeretet a méhen belül történektől. Ezért van nagy jelentősége a szűrő- vizsgálatoknak, amelyeket a terhesség 18. és 30. hetében kötelező jelleggel végzünk. A korábbi időpontban a leggyakrabban előforduló és beavatkozást igénylő fejlődési rendellenességeket — nyitott hátgerinc, vízfejűség, agykoponya-hiány —■ tudjuk biztonságosan felismerni. A 30. héten a magzat elhelyezkedéséről, fejlődéséről és életfunkcióiról kapunk felvilágosítást, majd a 34. héten még egy utolsó vizsgálattal kontrollálhatjuk az állapotát. A beavatkozás fájdalom- és — mai ismereteink (Fotó: Csobod Péter) alapján — veszélymentes. A diagnózis 95 százalékban pontos. A terhességet már a hetedik héten felismerik. Mérni tudják a magzat nagyságát, fejlődését. Az úgynevezett mola- vagy üszög-terhesség korai felismerése lehetővé teszi, hogy időben elvégezzék a szükséges beavatkozásokat. A nőgyógyászat területén a petefészek-dagna- tok, valamint a méh izomdaganatának diagnosztizálásában jelentős az ultrahang. Az új készülékkel már azt is biztosan meg lehet állapítani, ha valaki szült vagy elvetélt. Ezek a vizsgálatok bűnügyeknél sokszor perdöntő bizonyítéknak számítanak. Sajnos, a méhen kívüli terhesség felismeréséhez még szükségünk volna egy speciális vizsgálófejre; erre azonban nincs elég pénz. De igazán akkor örülnénk, halft, a szülészeten is volna egy saját készülékünk. Ezzel megkímélhetnénk a terhes anyákat a sorbanállástól és a fölösleges mozgatástól. Naponta ugyanis 30-50, évente 5000-5500 ultrahangos vizsgálatot végzünk. Várnai Ágnes Orvosi Nobel-díjasok Edmond M. Fischer és Edwin G. Krebs a washingtoni egyetem professzora nyerte el az 1992. évi orvosi Nobel-díjat. A két orvosprofesszor kutatásait 1950-ben kezdte el, s a Nobel-díjat az enzimek területén elért sikereikért kapták. Mindketten Seatleben élnek. (FEB Foto) Felújításra váró épületek a kaposvári kórházban Régi álom válna valóra egy diagnosztikus tömb megépítésével a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórházban. Ebben többek közt a laboratórium, a véradóállomás és a gyógyszertár kapna helyet, hiszen az itt dolgozók kétségbeejtő körülmények között látják el feladatukat. A véradóállomás például bármelyik pillanatban életveszélyessé válhat... Amikor az intézmény vezetői megfogalmazták stratégiájukat, a struktúraváltás, a racionális gazdálkodás, az egészségügyi dolgozók szemléletmódjának megváltoztatása mellett kiemelt helyet szántak a betegellátás minőségének javítására. Ám a gyógyítás színvonala csak akkor emelkedhet, ha a körülmények is javulnak. Kétségbeejtő a régi sebészeti tömb, a belgyógyászat teljes épületének, az idegosztálynak, a pszichiátriának az állapota. Csak a belgyógyászat felújítására 250-300 millió forint kellene. A legújabb kimutatás szerint a megyei kórház épületeinek 1,2 százaléka — majdnem 4 ezer légköbméter — szanálandó. Az épületek 25,2 százaléka — mintegy 80 ezer légköbméter — rekonstrukcióra szorul, 35,9 százaléka — 115 ezer légköbméter — felújítandó. Mivel az épületek nagy része elavult, a felújítás folyamatos, ám a szűkös anyagi lehetőségek miatt nehézkes. Dr. Gyócsi János orvos-igazgató bízik benne, hogy hamarosan elkészülhetnek majd a diagnosztikus tömb tervei is: címzett támogatásért nyújtották be igényüket. Többéves ütemezésben 1998-ig 6,2 milliárd forintot szeretnének kapni. Ehhez a nagy összegű beruházáshoz azonban parlamenti döntés kell, a Népjóléti, Pénzügyi- és a Belügyminisztérium támogatásával. Az új, árkádos épület a régi csecsemőotthon helyén lenne. Az építkezés pedig a panelbizottság javaslata alapján 1995-ben indulna. (Lőrincz) A Kaposi Mór Megyei Kórház bőrgyógyászati, valamint patológiai osztályának munkatársai francia nyelven ismertették esettanulmányukat. Az írás az Annales de Dermatologie et de Venerologie szaklap ez évi 2. füzetében látott napvilágot. Mérgező könyvespolcok? A vásárlók tömege kereste meg a napokban az Ikea linköpingi áruházát azzal a kérdéssel, hogy valóban a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaz-e mérgező formaldehidet a cég népszerű Billy könyvespolccsaládja. A német Stern magazin 18 Billy könyvespolcot megvizsgáltatott, és ebből nyolc tartalmazott az európai normánál nagyobb mennyiségű formaldehidet. Néhány esetben 400 százalékkal volt magasabb a mérgező anyag, mint a megengedett mennyiség, és a megvizsgált polcok formaldehidtartalma csak három esetben maradt a megengedett szint alatt. A formaldehid ekcémát okozhat, és különösen az allergiás emberek érzékenyek rá. A németországi Ikea úgy határozott: ha a vásárlók kívánják, visszaveszi tőlük a könyvespolcokat. Infarktus után fontos a gyors szállítás Svájcban majdnem minden második ember a szív- és koszorúér-betegségekbe hal bele. A franci-svájci orvosi hatóságok már eddig is fölléptek a dohányzás, a túlsúly, a ko- lesztorol és a magas vérnyomás ellen, most pedig új kampányt indítanak a szívtrombó- zisos krízis esetén való gyors közbelépésért. A betegek átlaga ugyanis csak az első rohamtól számított tíz és fél percen belül ér a kórházba, sokan saját autón, buszon vagy gyalog. Pedig a' páciensek felét megmenthetnék, 48 százalékuk életét legalább egy évvel meghosszabbíthatnák, ha időben észreveszi, hogy a fájdalom a szívtrombózis jele, és azonnal megkapja a nagyon hatékony kórházi kezelést és a trombózist-oldó gyógyszereket. Most azt reklámozzák, hogy ha a gyógyszer bevétele után 15 percen belül nem múlt el a fájdalom, azonnal hívják a kardio-mobil mentőket.
