Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

1992. november 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 7 Ismét gondot okoz a tetű és az ekcéma Hatásos gyógyszerek az autoimmun betegségekre (Foto: Gyertyas László) Műtét Az Orvostovábbképző Egyetem Urológiai Klinikáján, Budapesten, több mint egy éve működik az ország leg­korszerűbb vesekőzúzó gépe. Az elektromagnetikus rezgé­sek által képzett lökéshullá­mokat kibocsátó szerkezet csak nálunk volt újdonság. Az elsőt a Magyar Külkereske­delmi Bank 1991 szeptembe­rében vásárolta meg. A 80 mil­lió forint értékű berendezés működéséről, előnyeiről dr. Magasi Péter egyetemi tanár, az OTE Urológiai Klinika igaz­gatója nyilatkozik. Mi újat ho­zott ez a berendezés a ve­sekő-gyógyászatban? Vesekövek — Amióta emberiség léte­zik, vannak vesekövek. Állító­lag akkor keletkeztek először, amikor elkezdtünk két lábon járni. De a háziállatoknál — így például a sertésnél — is megtalálhatók. A hólyagkő sebészi eltávolítása a leg­ősibb sebészi beavatkozások közé tartozik. Rendkívül fáj­dalmas beavatkozás volt. Hosszú idő után jutottunk el ehhez a modern vesekőzúzó géphez. Legfontosabb tulaj­donsága az, hogy a beteget nem kell műteni. így a műtéttel járó komplikációk, szövődmé­nyek is elkerülhetőek. A paci­ens kevesebbet szenved, s majd kéthetes kórházi kezelés helyett csak néhány órát, eset­leg napot tölt a kórházban. — Fájdalommentes-e a géppel való zúzás? — A fájdalomérzet a bete­gek egyéni érzékenységétől függ. Ezért a beavatkozást fájdalomcsillapítással végez­zük. A beteg érzi ugyan a lö­késeket, de ez nem elviselhe­tetlen számára. Ez a gépünk a biztonságos kezelés végett EKG-val van összekapcsolva. A beteg a gép működése köz­ben állandó orvosi felügyelet alatt van. Egyetlen pillanatra sem hagyjuk őt magára. / Évente 4500 igény Előfordulhat a kezelés so­rán, hogy egy nagyobb kőből több apró kő lesz, de nem elég kicsi ahhoz, hogy a vize­lettel távozzon a szervezetből. Ekkor — hasfali metszés nél­kül — ultrahangos zuzóval Igen gyorsan terjed az AIDS Európában, és azok az állítá­sok, miszerint a gyilkos kór egyre kevesebb embert fertőz meg, félrevezetőek. Legalább­is ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nemrég közzétett adatokból. Az ENSZ szakosított szer­vezetének francia igazgatója, Jean-Baptiste Brunet — az Európai Parlament által finan­szírozott — konferencián el­mondta: 1992 első hat hónap­jában 28 százalékkal nőtt Eu­rópában a nyilvántartott AIDS-betegek száma. Brunet állítása szerint az AIDS futó­tűzként terjed az Európába bevándorló afrikaiak között. Ezt a jelenséget eddig min­denesetre elhallgatták az ille­tékesek. A WHO statisztikái azt mu­tatják, hogy az AIDS-betegsé- get okozó HIV-vírussal fertő­zött afrikai származású terhes nők száma Franciaországban az utóbbi négy évben megkét­szereződött. A WHO igazgatója — aki egyébként járványügyi sza­kértő — arról is beszámolt, hogy a többi európai ország­nélkül vagy lézersugár segítségével kisebbítjük meg a követ. — Mennyi zúzást végeztek eddig, s vannak-e szövődmé­nyei az eljárásnak? Hányszor ismételhető az ilyen beavat­kozás? — Évente az országban kö­rülbelül 4500 betegnek lenne szüksége vesekőműtétre. Új gépünkkel azonban egy év alatt több mint ezer embernek zúztuk szét a vesekövét, így a jelenlegi igényeket négy-öt géppel tudnánk ellátni. Szö­vődmények? Mint minden be­avatkozásnak, ennek is lehet­nek szövődményei. Ez azon­ban jóval ritkább és kevésbé súlyos mint műtét esetén. — Mennyibe kerül egy keze­lés, és hol van az országban még ilyen szerkezet? — Égy kezelésért a Társa­dalombiztosítási igazgatóság 35 ezer forintot fizet intéze­tünknek. Egy kezelés teljes költsége csaknem 80 ezer fo­rint, de a különbséget nem a betegnek kell fizetnie. Vidéken Miskolcon, Nyíregyházán is végeznek hasonló beavatko­zást. És van egy úgynevezett „vándorgép” is, mely az or­szág több városában — közöt­tük Kaposváron — is megfor­dul. De a klinikán lévő vese­kőzúzó gép a legmodernebb, s a kiegészítő műszerekkel legjobban felszerelt az or­szágban. Szeretném azonban felhívni a betegek figyelmét újból és újból: nem minden összetételű kő zúzható azzal a szerkezettel. Klinikánkon mindazonáltal rendelkezésre állnak azok a módszerek, me­lyekkel — sebészeti beavat­kozás, vagyis vágás nélkül — a kőeltávolítást, zúzást sike­resen elvégezhetjük. Vidékiek is — Vidéki betegek is kérhe­tik itt vizsgálatukat, kezelésü­ket? — Igen. Mivel országos fel­adatot látunk el, sok vidéki be­teg is megfordul nálunk. En­nek egyik feltétele, hogy a ve­sekőproblémával bajlódó be­teg kezelőorvosa kérjen inté­zetünktől — akár telefonon is — előjegyzést. Természete­sen, ha a kolléga úgy látja, hogy sürgős esetről van szó, nem kell az előjegyzésre várni. Urbán Ilona ban szintén hasonló tenden­ciák érvényesülnek. Értékelése szerint mindez Afrika és Európa közötti né­pességáramlásnak, valamint „az Éurópa megfertőzését elősegítő életvitelnek” kö­szönhető. A WHO adatai szerint június­végén hivatalosan 77 ezer AIDS-beteg volt kontinensün­kön. Ez a szám azonban nem tükrözheti a valóságot, mivel sok esetről nem is tudnak a hatóságok, és számos tér­ségben nem állnak rendelke­zésre ilyen vonatkozású ada­tok. A francia szakértő elő­adásában mintegy félmillióra becsülte a HIV-pozitív (HIV-ví­russal fertőzött) személyek számát Európában. Az adatgyűjtés nehézségei­vel kapcsolatban kifejtette, hogy a megbízható informá­ciók nagyon lassan érkeznek be a szervezethez. A Függet­len Államok Közösségéből (FÁK) például már legalább egy éve nem kaptak megbíz­ható adatokat. Számos országban pedig csak második helyre sorolják az egészségügyet a fonto­A Kaposi Mór Megyei Kor­ház műtéti tömbje előtti téren nemrégiben avatták föl a 155 évvel ezelőtt született névadó bőrgyógyász professzor em­lékművét. Az ünnepi megem­lékezések sorában dr. Jean Malevilie professzor, a Francia Dermatoiógiai Társulat elnöke is méltatta a kivételes tudós munkásságát, majd az utódok tevékenységének elismerése­képpen átnyújtotta dr. Nagy Gyulának, a bőrgyógyászat főorvosának a társulat em­lékplakettjét. A francia bőr­gyógyászok ezzel a gesztus­sal honorálták a főorvosnak és munkatársainak a Kaposi Mór tudományos hagyatékát gon­dozó tevékenységét, valamint a francia nyelven írott és a társulat által publikált tanul­mányait. Jean Malevilie pro­fesszorral az avatást követően beszélgettünk. sabbnak tartott politikai átala­kulásokkal szemben. A nyil­vánosságra hozott felméré­sekről kiderül, hogy az új AIDS-betegek csaknem há­romnegyede a lakosság úgy­nevezett „magas kockázatú” csoportjaiból — a homosze­xuálisok és a kábítószerélve­zők köréből — kerül ki. „Nem lehet egyetlen jár­ványról beszélni, hanem a kü­lönböző népességcsoportok közötti járványsorozatról” — jelentette ki Brunet. A WHO járványügyi szakértőjéjnek ál­lítása szerint a homoszexuáli­sok egyre inkább figyelmen kívül hagyják a közegészség- ügyi felhívásokat és nem haj­landók óvszert használni, mert úgy hiszik, nincsenek na­gyobb veszélynek kitéve, mint a lakosság többi része. Ezzel kapcsolatban Brunet a követ­kezőket jelentette ki: „Teljes mértékben igaz, hogy bárki megkaphatja az AIDS-t, mint ahogy a szerencsejátékban is bárki nyerhet. A különbség csupán annyi — és ezt nem árt, ha mindenki figyelembe veszi —, hogy a tét a két eset­ben nem ugyanaz”. — Mikor és milyen céllal alakult meg a Francia Derma- tológiai Társulat? — 102 évvel ezelőtt alakult és azóta már megsokszoro­zódott a tagjaink száma. A társulat segítségével kapcso­latot szeretnénk teremteni a honi és külföldi bőrgyógyá­szokkal, hogy jobban megis­merjük egymás munkásságát, kicseréljük tapasztalatainkat és szorgalmazzuk a kiadvá­nyok — köztük a Kaposi Mór­ról írott tanulmánykötet — megjelenését. A kaposvári kórház bőrgyógyász szakem­bereivel is jó munkakapcsola­tot sikerült kialakítanunk. Nemcsak a néhai bőrgyó­gyászprofesszorról írott ta­nulmányaikkal, de egyéb, dermatoiógiai problémát fel­dolgozó írásaikkal is bekap­Itt van a nátha, itt van újra — idézhetnénk a költőt sza­badon, mert csakugyan me­netrendszerűen megérkezett a hűlés, a torokfájás, a köhö­gés. De ne csak az őszt szid­juk, mi is ludasak vagyunk a nátha tömeges megjelenésé­ben. Öltözködésünkben nem követjük az időjárás szeszé­lyeit. Amikor fázunk, az orr-ga­rat nyálkahártyájában időle­ges vérszegénység alakul ki, s ennek nyomán a szervezet természetes védekezőképes­sége meggyöngül. A megfá­zás, a nátha önmagában nem betegség, de a körülöttünk kavargó — vagy „ugrásra kész” — vírusok és baktériu­mok aránylag könnyen boldo­gulnak a meghűléssel bajlódó emberrel. A náthát általában nem kiséri magas láz, s né­hány nap alatt túl lehet jutni rajta. A tapasztalatok azonban arra intenek, hogy ha az orrfo­lyás, torokkaparás, rossz kö­zérzet egy hét alatt sem múlik, jobb orvoshoz fordulni, mert nagy valószínűséggel valami­lyen szövődmény lépett fel. csolódtak a társulat munká­jába. — Az idő múltával változtak a bőrbetegségek is. Ma me­lyek, milyen típusú bőrbajok okozzák a legtöbb gondot? — A hólyagos bőrbetegsé­gek, az autoimmun betegsé­gek okozzák a legtöbb prob­lémát, de a lupus erithemato- des — amelyet Kaposi Mór is leírt — ugyancsak egyre gyak­rabban fordul elő. Emellett fel­éledtek olyan „hétköznapi” bőrbetegségek is, mint pél­dául a tetvesség és Borde- aux-ban, — ahol én is dolgo­zom — egyre több olyan tró­pusi betegséggel találkozunk, amelyeket ezekből a déli or­szágokból hurcoltak be az emberek. Ugyancsak a mi kli­nikánkon figyelhettük meg az endogén eredetű ekcémás gyerekek számának növeke­dését. Említést kell tennem a rohamosan szaporodó AIDS- betegekről. Ezzel a kórral gyakorta együtt járnak olyan komoly bőrbajok, mint például a ka- posi szarkoma, amelyet ne­künk kell tudni kezelni. — Vannak-e hatásos ké­szítményeik ezeknek a beteg­ségeknek a kezelésére? — Vannak. Ilyenek például a kortikosteroid készítmények, de a ciklosporin is nagyon jó hatású, és ez a szer tesz&le- hetővé, hogy egy átültetett szervet a szervezet ne lökjön ki magából. — A ma praktizáló bőrgyó­gyászok hasznosíthatnak-e valamit a múlt század végén élő magyar professzor, Kaposi Mór gyógyító módszereiből? — Azóta már nagy a fejlő­dés, de bizonyos helyileg használatos szereket még ma is alkalmazunk. A higany azonban túl gyakran okoz tú­lérzékenységet és az arzént sem használhatjuk már. A Kaposi-terápiában alkal­mazott bizonyos diétás rend­szabályokat és fürdőkezelé­seket azonban még ma is hasznosíthatjuk. Gyógyszert a nátha ellen fölösleges szedni. A hőemel­kedés vagy a komolyabb láz tulajdonképp szervezetünk kedvező visszajelzése: véde­kező apparátusunk létezik, dolgozik... A hidegrázás, a belső forróságérzet ellensze­réért sem kell patikába menni; elég, ha sós lábfürdőt ve­szünk. Egy lavór langyos víz­hez adjunk két-három evőka­nál konyhasót, s lábáztatás közben igyunk forró teát. Az izzadás kezdete a gyógyulás első jele — bújjunk gyorsan ágyba, jól takarózzunk be, s reggelre ki is alhatjuk a náthát. A meghűlés kellemetlensé­gein könnyebben úrrá lehe­tünk, ha étrendünkbe magas vitamin- és ásványianyag-tar- talmú ételeket iktatunk be. Ki­tűnő például a kompót (főleg, ha aszalt gyümölcsből ké­szül), a zabkása, a mazsolá­val ízesített kukoricakása és a krumplileves. A burgonyában tudniillik sok B és C-vitamin van. Igyunk sok gyümölcsteát, tartósított és szénsavmentes gyümölcsleveket. -szabó­Egészségügyi menedzserképző program A négy magyarországi or­vosegyetem együttműködé­sével — az Európai Közösség Tempus Alapjának támogatá­sával — egyetemi szintű, posztgraduális egészségügyi menedzserképzés indul ha­zánkban 1993 első negyed­évében — tájékoztatták az újságírókat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A program célja — mondta Réthelyi Miklós rektor —, hogy a budapesti, a szegedi, a pécsi és a debreceni orvosegyetem bevonásával létrejöjjön a ma­gyar orvostudományi egyete­mek egészségügyi menedzser- képző intézeteinek hálózata. Átadták a Kulka- emlékérmet Az aneszteziológia és az in­tenzív terápia témakörében benyújtott pályázata alapján Hargitai Zoltán V. éves orvos- tanhallgatónak ítélte oda — az idén első ízben — a Kulka-em- lékérmet a „Kulka Frigyes Em­lékére” Alapítvány kuratóri­uma. A díjat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen adták át. A pályázatok sokszí­nűségére való tekintettel a ku­ratórium különdíjat is adomá­nyozott, ezt Maláj Tamás, a Zala Megyei Kórház-Rendelő­intézet orvosa kapta. Az alapítvány célja A „Kulka Frigyes Emlékére” Alapítványt 1991 augusztusá­ban alapította a nagy hírű se­bészprofesszor lánya. Az ala­pítvány célja, hogy segítséget adjon az aneszteziológiai és az intenzív terápia hazai fejlő­déséhez, Feladatának tekinti e tudományág hazai elismer­tetését, az orvostanhallgatók, a szakképzett egészségügyi dolgozók magas szintű szak­mai felkészültségének ösz­tönzését. Ehhez kívánt hozzá­járulni az alapítvány a Kulka-emlékérem létrehozá­sával is, amelyet évente, pá­lyázat alapján ítélnek oda. Az abortuszról - a képviselőknek Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az abortusz — a törvényektől függetlenül — minden társadalomban létező jelenség. A törvény szigorával a világon sehol sem lehetett az abortuszok számát hosszú távon csökkenteni. Ilyen ese­tekben ugyanis csak a legális beavatkozások száma mér­séklődik, szemben a súlyos egészségügyi következmé­nyekkel járó illegális abortu­szokkal. Ennek a meggyőző­désének adott hangot a Sza­bad Döntés Jogáért Kam­pánycsoport „a magzati élet vé­delméről” szóló törvényjavaslat­hoz fűzött állásfoglalásában. Leálló osztályok Egy hónapra leáll, illetve december 11-étől visszafogja tevékenységét Gyulán Békés megye kórházában a reumato­lógia, a bőrgyógyászat, az uro­lógia, az onkológia, a szemé­szet, a fül-orr-gégészet, a kar­diológiai rehabilitáció, vala­mint a gyermekpszichiátria, miután a kórháznak anyagi gondjai vannak — nyilatkozta dr. Kander Zoltán igazgató. A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház azért kényszerül erre a lépésre, mert majdnem fele­akkora összegből költhet do­logi kiadásokra, mint két évvel ezelőtt. Várnai Agnes Gyorsan terjed az AIDS Házi medicinák nátha ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents