Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. november 4., szerda Terroristák ítélete Életfogytig tartó elzárásra ítélték tegnap Stutt- gart-Stammheimben a más bűncselekmények miatt már amúgy is börtönbüntetéssel sújtott volt terroristákat: a 41 éves Peter-Jürgen Boockot és 40 éves társát, Christian Klart, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori tag­jait. 1979-ben Zürichben másokkal együtt részt vettek egy bankrablásban, amely­nek során 548 ezer svájci frankot vittek el, menekülés közben fegyverüket használ­ták, s megöltek egy járóke­lőt, két rendőrt pedig súlyo­san megsebesítettek. Megkerült képek Idősebb Lucas Cranach- nak, illetve tanítványainak októberben ellopott képeit hamarosan visszaakasztják a weimari múzeum falára. A festmények minimális káro­sodást szenvedtek és resta­urálhatok. A rendőrség Alsó-Szászországban buk­kant rá a nyolc, összesen 63 millió márkát érő képre. Makacs védelem A tömeges tiltakozások, több ország fenyegetése el­lenére Szlovákia makacsul védelmezi nacionalista energia-politikáját: eltérítette a Dunát, és tovább akar mű­ködtetni két elavult atomre­aktort — írta tegnapi pozso­nyi tudósításában a The New York Times. A lap befe­jezett tényként írt a Duna el­térítéséről, a vízlépcső mű­ködtetéséről. egyúttal be­számolt arról, hogy míg a Jaslovske Bohunice-i, szov­jet gyártmányú atomerőmű két reaktora viszonylag új és biztonságos, a két másik több, mint húsz évvel ezelőtt épült, elavult és veszélyes. A menedékjog .......szigorítása A brit parlament támogatta a kormány törvényjavaslatát a beutazás és a menedékjog ellenőrzésének szigorításá­ról. az új törvény az ellenzék és az emberi jogi szerveze­tek tiltakozása ellenére meggyorsítja a kormány által „nem valódi” menekülteknek tartott emberek kiszűrését, kiutasítását, kitoloncolását, kenneth Clarke belügymi­niszter szerint nem remélhet valaki új otthont Nagy-Bri- tanniában csupán azért, mert hazájában polgárhá­ború folyik. Bűnösnek találták a miniszterelnököt Tízévi szabadságvesz­tésre ítélték tegnap Szófiá­ban Georgi Atanaszov volt bolgár miniszterelnököt. A bíróság bűnösnek találta a volt kormányfőt abban, hogy 1989-ben az ő utasítására nem a rendeltetésének meg­felelően használta fel a 210 ezer levát. Három évvel ez­előtt Georgi Atanaszov uta­sítására negyvenkét sze­mélynek nyújtottak lakásépí­tési, illetve vásárlási ked­vezményt. A kedvezménye­zettek valamennyien felnőtt állampolgárok voltak, akik­nek a szüleit az 1944-es kommunista fordulat előtt partizánként megölték. Erre hivatkozva különítettek el számukra fejenként ötezer leva támogatást az árvák alapjából. Üzemi tanácsokat választanak jövőre (Folytatás az 1. oldalról) Az 1992. évi költségvetési törvény módosításának vitá­jában két fideszes képviselő mondott véleményt. Varga Mihály szerint a pótköltségve­tés azt mutatja, hogy a kor­mány gazdaságpolitikáját a tehetetlenség jellemzi. Mádi László kifejtette, hogy a kor­mánynak már márciusban be kellett volna nyújtania a pót­költségvetés tervezetét. A déli szünetben tartott MSZP-és sajtótájékoztatón Gál Zoltán frakcióvezető kije­lentette: pártja szolidáris a kétkulcsos áfa ellen éhség- sztrájkot folytatókkal (köztük van dr. Ilkei Csaba somogyi képviselő is), ha nem ért is egyet e módszerrel. A kisgaz­dapárt sajtótájékoztatóján Ist­ván József somogyi képviselő visszautasította azokat a saj­tóban megjelent állításokat, hogy az FKGP-nek köze lenne a skinheadekhez. A párt saját ifjúsági szervezetet próbál szervezni, de ennek nem bőr- fejűek a tagjai. Szili Sándor szocialistapárti képviselő kérdésére vála­szolva Boross Péter kijelen­tette: az államrendet nem fe­nyegeti veszély sem szélső­jobbról, sem pedig szélsőbal­ról. A belügyminiszter szerint a szélsőbaloldali veszély po­tenciális, az elmúlt 45 év ta­pasztalatai alapján nagyobb, mint a szélsőjoboldali. Meg­nyugtatta azonban a T. Házat, hogy baloldali tevékenység miatt pillanatnyilag bűnvádi el­járás vagy nyomozás nem fo­lyik. A képviselők elfogadták a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési tá­mogatásából elkülönített tarta­lékalap elosztását. A Ghandi-alapítvány ebből köz­vetve több mint egymillió-két­százezer forintot kap a cigány- tanulók oktatására. A T. Ház úgy döntött, hogy március 18-a és április 2-a között kell megválasztani az üzemi, il­letve a közalkalmazotti taná­csokat, valamint a társada­lombiztosítási önkormányza­tokat. Módosították a házsza­bályt annak érdekében, hogy jobban lebonyolíthassák a költségvetés vitáját. A T. Ház először a központi költségve­tés bevételeiről és kiadásairól dönt, fejezetenként és ösz- szességében, utána pedig egy második fordulóban hatá­roz azokról az indítványokról, amelyek a fejezetek kiadási és bevételi összegét, és így a fő­összeget nem érintik. A má­sodik csoportba tartozó hatá­rozatok meghozatala előtt a költségvetési bizottság tájé­koztatót készít a T. Háznak. Az Országgyűlés szerint meg­sértették két fideszes képvi­selő — Deutsch Tamás és Glattfelder Béla — mentelmi jogát, amikor a rendőrök nem fogadták el képviselői igazol­ványukat. Deutsch Tamást éppen Somogybán érte az at­rocitás, amikor a fonyódi kapi­tányságra kísérték be. Fölkér­ték a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedé­seket, hogy a képviselők men­telmi jogát ne sértsék meg. KÉRDŐJELEK Vívódó Európa Nyugtalan a vajúdó Európa miatt Genscher német ex-kül- ügyminiszter. És sokaktól eltérően azt az egész kontine- nesre jellemző vívódások szerves részének tekinti, hogy „növekednek a gondok a délkelet- és kelet-európai fejlemé­nyek miatt. Mi friss elemzésének legfontosabb követeztetése? Az, hogy „Európa osztatlan egész”. Az is a mi ügyünk, ami tőlünk keletre történik. Ma ugyanarra az átfogó látásmódra és hatá­rozottságra van szükség, amely nélkülözhetetlen volt akkor, amikor a hidegháborúnak és a vasfüggönynek kellett véget vetni”. Mi adódik ebből számára? Az, hogy a mai körülmények egyértelmű kiállást követelnek „ a Párizsi Gharta értékrendje mellett: a népek önrendelkezési jogának betartásáért, a ki­sebbségek jogai iránti igények garantálásáért, az emberi ér­tékek és jogok, s a demokratikus elvek érvényrejuttatása ér­dekében". Mindegyikért külön-külön és együtt, s főként azo­nos módon egész Európában, mert ha ezeket bárhol, bárkik megsértik, az „összeurópai választ igényel”. Egyetért-e vele a földrész minden felelős tényezője? Aligha, pedig mind inkább úgy tűnik, éppen ettől függ Európa közös jövője. Sikerül-e megfékezni „Nyugaton és Keleten egyaránt a po­litika újra-nacionalizálódását"; s ezzel egyidőben „túllépni a nemzeti egoizmusokon”? Ezek most a genscheri politikai lo­gika kulcskérdései, amelyeket a Welt am Sonntag című te­kintélyes német hetilapban tett fel. Elemzéseinek egyik vég­eredménye, hogy „a Nyugat nem hagyhatja egyedül politikai és emberi problémáival a kontinens keleti felét”. Ez talán még időben jött figyelmeztetés a Nyugatnak. De azért mi itt, Keleten ne felejtsük el: az rajtunk múlik, hogy ne teremtsünk olyan helyzeteket, amikor a Nyugat mégis úgy érezheti, kénytelen egyedül hagyni bennünket. Kocsis Tamás Egy moszkvai taxi ajtaja kivágódik... Jelcin-ellenes titkos rohamosztag? A moszkvai rendőrség járőr­kocsija a Nagatinszkaja úton haladt, amikor hirtelen kivágó­dott a közelben álló taxi ajtaja, s annak vezetője segítségért kiáltott. Kotyelnyikov és Na- persztkov őrmesterek odaro­hantak. A sofőr közölte: utasa nem hajlandó kifizetni a viteldí­jat, sőt fenyegetően ráfogta 9 milliméteres Makarov piszto­lyát. A két rendőrrel szemben ugyan nem tanúsított ellenál­lást, de baljóslatúan megje­gyezte, gondja lesz rá, hogy száműzzék őket Szibériába. Mindezzel együtt nem látszott nagy ügynek az eset, a fegyver és a megjegyzések is hozzá­tartoznak manapság a moszk­vai esti incidensek megszokott forgatókönyvéhez. A rendőrőrszobán derült ki, hogy Khudin Arszanakhejev bútorgyári igazgatót állították elő, aki mellesleg csecsen nemzetiségű. Legnagyobb meglepetésre érvényes fegy­verviselési engedélye volt, amelyet Ivan Bojko tábornok ál­lított ki, az Orosz Föderáció legfelsőbb államhatalmi szer­veinek védelmét ellátó osztály részéről. Egy ellenőrző telefon nyomán azonnal odaérkezett a hosszú nevű testület száza­dosa, s magával vitte az igaz­gatót, Az Izvesztyija tudósítója is csak a bejegyzést rögzít­hette az őrszoba naplójából, hogy „minden anyagot átadtak” a jelzett osztálynak. Az újsá­gíró azonban annyit megtudott, hogy nem kormányőrségről vagy testőrségről van szó, ha­nem a mai Oroszország — idézzük — „legtitokzatosabb s a nyilvánosság előtt legke­vésbé ismert struktúrájáról.” A bonyodalmak tovább folytatód­tak, amikor a bútorgyári igaz­gatóról kiderült, hogy Ruszlán Haszbulatovnak, az orosz par­lament ugyancsak csecsen nemzetiségű elnökének, tehát az ország egyik legmagasabb közjogi méltóságának unoka­öccse. Haszbulatoyot, aki is­mert közgazdász professzor, Jelcin választotta 1990-ben parlamenti alelnökként maga mellé, s akkor úgy tűnt, hogy a két politikus ugyanazokért a cé­lokért küzd. Ám amikor Jelcin államfővé választása után ő lett a parlamenti elnök, szem- befordult a gazdasági refor­mokkal s az orosz törvényho­zásban a Jelcint bíráló erők él­ére állt. A korábbi kommunista párttag az iszlám-gyökereket is felfedezte magában: az idén zarándoklatot tett Mekkában s megkapta a zöld turbánt. Az Izvesztyija úgy véli, hogy a Védelmi Osztályt, amelynek tagjait ezerötszáz és ötezer közöttire becsülik, s amely nincs alárendelve sem a bel- ügynek, sem az elnöknek, egy­fajta rohamosztagnak szánhat­ják a hatalmi harcokban. Igaz, vannak, akik Moszkvában túl­zottnak tartják ezeket az állítá­sokat, arra hivatkozva, hogy a tekintélyes újság illetve Hasz- bulatov között egy idő óta ke­mény mérkőzés folyik s nem takarékoskodnak az egymás elleni vádaskodásokkal. Tény viszont, hogy a moszkvai alvi­lág egyik legbefolyásosabb té­nyezője a csecsen maffia, s el­képzelhető: a politikában is lét­rejöhet egy befolyással bíró csecsen szerveződés, orosz- és más nemzetiségű, Jelcin-el­lenes erőket tömörítve. A Na­gatinszkaja úti közjáték szálai tehát messzire vezethetnek. Ferenczy Europress Sándor trónörökös Budapesten Ha az emberek többsége monarchiát óhajt Szerbiában, úgy sze­mélyemben erőteljes, demokratikus királyuk lenne — jelentette ki Karagyorgyevics Sándor szerb trónörökös, tegnap budapesti sajtó- értekezletén. Az uralkodó család leszármazottja elégedetten szólt a magyar politikai élet vezetőivel folytatott megbeszéléseiről. „INDOKOLATLAN A HISZTÉRIA” Meciar-vádak Bős ürügyén „Magyarország az összes szomszédjával közös államha­tárt kétségbe vonja. A közép-eu­rópai feszültség egyetlen oka az törekvés, amely a államhatáro­kat a nyelvhatárok szerint akarja megváltoztatni” — nyilatkozta a tegnap Prácának adott interjú­jában Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök. „Mi az egyenjo­gúság és a kölcsönös előnyök elvei szerint készek vagyunk tárgyalni Magyarországgal, de nem azért függetlenítjük ma­gunkat a Cseh Köztársaságtól, hogy elveszítsük a Budapesttel szembeni függetlenségünket” — folytatta Meciar, majd együttműködést és a jószom­szédi kapcsolatokat szorgal­mazva hozzátette: „készek va­gyunk a széles körű kompro­misszumokra, mert pozitív eredményt akarunk elérni, de a tárgyalásokhoz partnerre van szükségünk." „A Duna elterelése körül kel­tett hisztéria indokolatlan — mondta. — A bősi csatorna üzemeltetéséhez a Duna vizé­nek öt százaléka is elegendő...” Csehszlovákia eddig 30 milliárd koronát áldozott a bősi erőműre, és első kára a nagymarosi mun­kák leállításából származott — mondta Meciar. Emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi buda­pesti látogatásakor felvetette a kártérítés kérdését, de a magyar fél erről nem kíván tárgyalni. Ki­jelentette, hogy a közelmúltban lezajlott magyarországi útján is ajánlatot tett: Csehszlovákia le­mond a pótmegoldásról és anyagi kártérítési igényéről, ha lehetséges a vízlépcsőt az ere­deti tervek szerint felépíteni. „Ez korántsem szűkmarkú ajánlat, kiváltképpen ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a ká­rok 20 milliárd forintra rúgnak. A végén azt javasoltuk, hogy min­den munkát leállítunk és meg­várjuk a Közös Piac nemzetközi bizottságának döntését, ha Ma­gyarország megtéríti a napi né­hány milliót kitevő késedelmi ká­rokat... Elsőként javasoltuk, hogy vi­gyük a vitát a hágai Nemzetközi Bíróság elé. Csakhogy Hágától mi az egyoldalú visszalépés és a kártérítés kérdésében várnánk a döntést, míg Magyarország a munkák teljes leállítását akarja elérni. Ezért is kértük az EK döntését, ezért nem mentünk bí­róság elé”. Lengyel honatyák panamái Egyre több lengyel hona­tya kerül pártállására való te­kintet nélkül kellemetlen helyzetbe gazdasági tevé­kenysége miatt. Nem vélet­len, hogy a korrupció-elleni törvény előírásai értelmében már csak néhány hetük van a szejm és a szenátus tagjai­nak, hogy válasszanak: vagy gazdasági tevékenységüket folytatják, vagy a politikai pá­lyán maradnak. Janusz Ba- ranowski szenátor — akit szívrohammal kórházba szál­lítottak, miután az általa ala­pított és igazgatott Westától, Lengyelország harmadik legnagyobb biztosítótársasá­gától megvonták a további működési engedélyt és vizs­gálatot indítottak ellene — a kórházi ágyáról küldte el cé­gének lemondó levelét. A magánvállalat ellen többek között azért indítottak eljá­rást, mert engedély nélkül folytatott banki tevékenysé­get, s a károsultaknak járó biztosítási összegekre már nem maradt fedezete. Az igazságügy-miniszter leg­utóbb Maciej Zalewski, a jobboldali Egyetértés Cent­rum párt egyik honatyája mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte a szejmtől. Nyilvános kivégzés Kabulban Elrettentésül nyilvánosar akasztottak fel négy férfit Ka bul központi parkjában. Előző leg bírósági tárgyaláson bű nősnek találták őket rablásbar és gyilkosságban: megöltél több mint 12 embert, öt asz szonyt kifosztottak, izgattak í kormány ellen és megkárosí tották az államot... Több eze ember nézte végig a kivég zést, amit a mudzsahedinel sorfala mögött ejtettek meg Ez a második nyilvános kivég zés volt Kabulban. A bíró, ah felolvasta az elítéltek bűneit beszéde végén felhívta a tö meg figyelmét, hogy mindent- így jár, aki bűnt követ el.

Next

/
Thumbnails
Contents