Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. november 19., csütörtök Otthoni gondoskodás Érdekes ellátásokat, új szolgáltatásokat is nyújt az az idősek klubja, mely a közelmúltban nyílt meg Észtergomban. A klub tagjai jövedelmüktől függően 10-50 forint tagdíjat fizetnek naponta, s ezért teljes ellátást — étkezést, egészségügyi gondozást, sőt mosatást is — vehetnek igénybe. A klub gondoskodik az ápolásra szorulók otthoni ellátásáról is. Decemberi üdülés A Balaton somogyi oldalán is — Siófokon, Földváron, Lel- lén — kínál novemberre és decemberre szóló, háromhetes üdülőszanatóriumi jegyeket az Üdülővendég-szolgálati Iroda (Budapest VI. kér. Dózsa Gy. út 84/B.). A batonföld- vári és a balatonlellei üdülőkben — ahova fogyókúrázni vágyókat várnak — kétágyas, összkomfortos szobák fogadják a vendégeket, így oda házaspárok is beutalhatok. Kalocsai tiltakozók Tiltakozást fogalmaztak meg Kalocsán a Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok képviselői, melyben — egyebek között — a kétkulcsos áfa tervezett bevezetése ellen, illetve azért emelnek szót, hogy a jövő évi nyugdíjemelés tervezett mértékét nem az aktív lakosság előző évi nettó átlag- keresetéhez igazítják. A tiltakozó nyugdíjasok 1993-ban 16 százalékos nyugdíjemelést követelnek. Folytatódik a segélyakció A Népjóléti Minisztérium támogatásával működő Gyorssegély Alapítvány segélyakciója az idén is folytatódik. A fővárosban és az ország számos megyéjében több mint 40 ezer, egyenként mintegy 1300 forint értékű ajándékcsomagot osztanak szét ebben az időszakban a rászorulók között, az önkormányzatok segítő szervezeteinek közreműködésével. Információk, féláron Ötvenszázalékos kedvezményt ad a szolgálatait igénybe vevő nyugdíjasoknak az Information Bank. A fővárosban működő vállalkozás központi irodája a Krisztina körúton rnyílt meg (telefon: 202-6644), s meghatározott összegű ellenszolgáltatás fejében például vásárlási, jogi, orvosi ügyekben adnak felvilágosítást — nem csak munkanapokon — a hozzájuk forduló érdeklődőknek. A „gombafej üeket” fényképezte Ha élne, 80 éves lenne Hoffmann Dezső magyar származású fotóművész, aki •harminc évvel ezelőtt és azt követően — Dezo Hoffmann néven — számos, azóta hh réssé vált felvételt készített a világhírű Beatlesekről. Fényképezőgépével megörökítette Frank Sinatrát, Marilyn Mon- roet-, Mick Jaggert és még számos világnagyságot. A hat éve elhunyt művész fotóiból Londonban aukciót és kiállítást rendeztek. Párosán szép az élet TÁRSKERESÉS TÚL AZ ÖTVENEN » lálni az igazit — ez bili könnyű feladat. Különösen nehéz idős korban, egy sikertelen házassággal a hátunk mögött, s még inkább mély gyásszal a szívünkben. Vannak, akik meg sem próbálkoznak vele, és beletörődnek, hogy hátralévő életüket egyedül élik le. De vannak, akik másképp gondolkodnak, keresnek, kutatnak, hátha sikerül megtalálni azt, aki szebbé tehetné mindennapjaikat. Hogy hányán vannak ilyenek, nem tudom, hisz senki sem beszél szívesen a magányról, amely egyre elviselhetetlenebb, de amely végül mégis áttöri a szemérmet, s győz a valakihez tartozás érzése, és megkezdődik a gyakran évekig tartó keresés... Egy idős hölgy postafiókba kérte a házassági hirdetésére érkező válaszokat, mert mit szólnának a faluban, ha kiderülne, hogy túl a hatodik x-en férjet keres magának. Szájára venné a falu, kibeszélnék, talán ki is nevetnék. Nem, jobb, ha senki sem tud róla. így vélekedik erről S. Józsefné is, aki szívesen beszél házaséveiről, s legújabb partnerkeresési tapasztalatairól, nevét azonban nem hajlandó adni a nyilatkozathoz. — Nem szeretném, ha a környezetem ezen csámcsogna. Ez az én magánügyem, s nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Az emberekben sajnos sok a rosszindulat, s félreértik a legtisztább szándékot is. A magam részéről, az én koromban — elmúltam hatvan — egy plátói kapcsolatot képzelnék el, mely barátságra, egymás kölcsönös tiszteletére épül. Számomra fontos, hogy a férfi, akivel élek, szellemileg magasabb szinten álljon nálam, hogy fel tudjak nézni rá, tudjam őt becsülni. Ahhoz sem ragaszkodnék, hogy összeköltözzünk, jobb, ha ilyen idős korban, mikor egyre több az ember rigolyája, mindenki a saját, külön otthonában él, s a saját nyugdíjából gazdálkodik. Ez nem zárja ki, hogy sokat legyünk együtt, hogy mindent megbeszéljünk egymással, ami fontos. A férjem halála után négy évig éltem egyedül, közben sokat voltam kórházban, s borzasztó volt, hogy soha senki sem jött meglátogatni. Három gyereket neveltem föl, de mind kirepültek már, távol élnek, nem szeretnék a terhűkre lenni. Viszont egyedül sem jó. Tudom, hogy a gyerekek is szeretnék, ha lenne mellettem valaki. Ezt a valakit azonban nem könnyű megtalálni. Kevés az olyan klub, ahol az idős emberek összejöhetnének egy kis beszélgetésre, ismerkedésre. Az újsághirdetésekről beszél- getőpatmeremnek nincs túl jó véleménye, szerinte, ha leírja a korát, csupa hetvenöt éves öregapó jelentkezik, aki azt szeretné, ha valaki gondját viselné, főzne, mosna, takarítana rá. — Nekem pedig ilyen nem kell. Én egy fiatalos, szellemileg friss férfit szeretnék magam mellé — mondja az idős hölgy. — Voltam néhány ismerkedési esten, amelyet egy házasságközvetítő iroda szervezett, ott azonban megdöbbenve tapasztaltam, hogy a velem hasonló korú férfiak a negyven év körüli hölgyeket részesítik előnyben, rá sem néztek az olyan idős nőre, mint amilyen én vagyok. Én meg nem kezdeményezek, engem másképp neveltek. Elvárom, hogy a férfi lépjen először, ő mutassa ki az érzelmeit; udvaroljon, s ne várja el, hogy én menjek fel elsőként a lakására. Lehet, hogy túlságosan archaikus elvek ezek, s ha még a szemérmemet, a gátlásaimat is hozzátesszük, talán nem is csoda, hogy nem találtam még magamnak társat. De nem adom fel. Hiszem, hogy én is meglelem azt a férfit, aki megszépíti hátralévő életemet. Széki / / FEJEZETEK SOMOGY NÉPRAJZÁBÓL A szuloki német viselet A Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban megtekinthető Fejezetek Somogy néprajzából című állandó kiállításon látható ez a Szülök községből való leányviselet. A német lányok iskolába kerülésük alkalmával kaptak először félszoknyát, kasmir-lajblit, ami alá inget húztak. A vállukra virágmintás kendőt kötöttek. A szoknyára fehér vagy kék alapszínű széles kötényt kötöttek. Ezt a viseletét egészen férjhezmenetelükig megőrizték. A hajukat középen elválasztva hátra fésülték, fonatot készítettek, a végébe pántlikát kötöttek. A német viseletben a menyasszonyi ruha is hasonló mintázatú darabokból épült fel. A fehér, pli- szérozott, apró virágmintás szoknyára széles, fehér kötényt kötöttek. A fehér ingre fekete selyemblúzt vettek fel. A vállat beborító, virágmintás vállkendőre fehér masnikkal díszített rozmaringot tettek. A lány derekára piros szalagot kötöttek. A fejére koszorút tettek, amit házilag készítettek, vagy a falu ügyesebb asszonyai művirágok és szalagok felhasználásával állítottak össze. L. Kapitány Orsolya Szuloki leány vasárnap délutáni viselete (XX. század eleje) (Fotó: Király J. Béta) A mozgáskorlátozottak kedvezményei A mozgáskorlátozottakra vonatkozó különböző kedvezményeket a Magyar Közlöny 1991. évi 81. számában megjelent 91/1991. (VII.18.) sz. kormányrendelet foglalja egységbe. A kedvezmények szempontjából az minősül mozgássérültnek, aki tömegközlekedési eszközt egyáltalán nem tud igénybe venni, s erről szóló igazolással rendelkezik. Az igazolást, illetve szakvéleményt a jogosítvánnyal rendelkezőnek az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Országos Orvosszakértői Intézetének területileg illetékes bizottsága adja ki. Itt kell jelentkeznie annak is, aki ezután kíván jogosítványt szerezni. Egyéb esetekben a megyei tisztiorvos által felkért eseti szakértői bizottsághoz kell fordulni olyan igazolásért, mely az igényelhető közlekedési támogatások egészségügyi jogosultságát tanúsítja. A támogatások iránti kérelmet a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mert végeredményben ő állapítja meg a kedvezményekre vonatkozó jogosultságot, s ő folyósítja a járandóságokat is. A mozgáskorlátozottak közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről az 53/1992.(111.21.) számú kormányrendelet intézkedik. (Megtalálható a Magyar Közlöny 1992. március 21-i, 29. számában.) Az ilyen vonatkozású engedélyt is az önkormányzat jegyzője adja ki — nemcsak annak, aki a tömeg- közlekedési eszközöket egyáltalán nem, hanem annak is, aki az ilyen eszközöket csak nagy nehézségek árán tudja igénybe venni, illetve nem képes arra, hogy nagyobb távolságra gyalogoljon. — hf— SZEXUÁLIS ŐSZ Perben az öregedéssel Azt mondják, a nők a változás korában olyan kellemesek, vonzóak lehetnek, mint az indián nyár, ha... Ha nem akarnak tinédzsernek látszani. A „szexuális ősz” általában 45-55 év között köszönt be, de az egyéni adottságok módosíthatják az alsó-felső korhatárokat. A gyönge, törékeny alkatúak többnyire előbb jutnak a klimax küszöbére, mint a kifejezetten nőies felépítésűek. Késlelteti a fogamzóké- pesség megszűnését a kiegyensúlyozott szexuális élet, az egészséges életmód, a hivatásszerűen végzett munka. Nem törvényszerűek, de gyakoriak a változás korában fellépő kisebb-nagyobb pszichés zavarok; az ingerlékenység, a gyors hangulatváltás, a türelmetlenség, a túlérzékenység. Nagyrészt lelki tényezők számlájára írható, hogy az indián nyár asszonyainak életvezetése olykor rossz irányba fordul, s könnyen a méltatlan szerelmi kapcsolatok, szenvedélybetegségek csapdájába esnek. Szerencsére a nők többségének nem okoz különösebb megrázkódtatást a klimax; a reális önértékeléssel, egészséges felfogással rendelkező asszonyok viszonylag köny- nyen megbirkóznak a változás korának nehézségeivel. Sophia Lőréétől Tina Turnéiig sok világhírű asszony példázza, hogy lelassítható a biológiai órák járása. Persze, sokan mondhatják, hogy könnyű nekik, hiszen mindenük megvan vonzerejük konzerválásához. Igaz, de a „mindent” az ő esetükben sem elsősosorban a fény, a jólét és a pénz jelenti, hanem a testi és lelki önfegyelem, a tudatos fizikai és szellemi ápoltság. Aki figyel önmagára, s ahogy mondani szokás, nem hagyja el magát — éveket perelhet el az öregkortól. A kellő önbizalom, az egészséges életmód, a gondos testápolás és a torna hatásában túltesz a kozmetikai vagy plasztikai bűvészmutatványokon. Az időhiányra való hivatkozás pedig gyönge alibi, mert mindenkinek arra van ideje, amire szakít magának! A változás korában az alkatnak megfelelő, ízléses öltözködés, a visszafogott kozmetika persze szintén fontos kellék. De vigyázat, hölgyek: a túlzás, az erőltetett külső önfiatalítás visszaüt és fordított eredménnyel jár! Az indián nyárnak a természetben is más színek és hangulatok adják igazi vonzását, mint a kánikula forró évadjának. Dr. Takács Ilona A doktor bácsi ünnepe A 91. születésnap A bensőséges ünnepen egész falu köszöntötte idős orvosát a 91. születésnapján Somogyszobon. Eljött mindenki, aki csak tudott, és gondolatban itt volt az is, akit a munkája vagy a távolság akadályozott a megjelenésben. A nem mindennapi ünnepséget a helyi JET-kör tagjai szervezték és rendezték dr. Várvizí János nyugalmazott körorvos tiszteletére. Elsőként a legapróbb polgárok köszöntötték a doktor bácsit: Kisülés Hajnalka és testvére, a hároméves Sanyika a versikék elmondása után kis óvodás dallal kért áldást az ünnepelt fe; jére. Az idős orvos életútjának felidézésével lepergett előttünk az ezredfordulót követő évtizedek szomorú és viharos történelme. Eljöttek azoknak a közösségeknek a képviselői, amelyek nem felejtették el máig sem dr.Várvizi János áldásos orvosi, gyógyító és nevelő munkásságát; megjelentek Tarany, Bolhás, Kaszó, Somogyszob faluközösségeinek vezetői, ott volt az egykori katonatárs — valamennyien az ünnepelt emberségét, szaktudását hangsúlyozták. Várvizi doktor a szegények orvosa volt. Nem szerzett vagyont a hosszú-hosszú évtizedek alatt, nem gazdagodott meg — de mindig nyugodtan hajtotta álomra a fejét, mert a lelkiismerete tiszta maradt. Miután megköszönte a születésnapi megemlékezést, az életéről mesélt. Szegény család gyermekeként a szentbalázsi tanító javaslatára indult el az első világháború közepén a kaposvári Somssich Pál Gimnáziumba, majd, mivel bízott magában és a felkészültségében, az akkor működő mindkét orvosi egyetemre benyújtotta felvételi kérelmét. S mindkét intézménybe felvették! Végül a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemet választotta, s miután a tanulmányait sikeresen — kitűnő eredménnyel! — befejezte, az ingyengyakornokság következett az Alföldön. Az ott eltöltött évek után visszavágyott Somogyba: megpályázta és elnyerte a taranyi orvosi állást, majd pár év múlva Somogy- szobra került. A somogyszobiakban nem csalódott. Az emberek befogadták, s önmagát nem kímélve éjjel-nappal gyógyított. Felesége — Juci néni — a munkában is hű társa volt, együtt öregedtek meg. Ha éjszaka beteghez hívták, a családja nem tért ki azzal, hogy nincs itthon — ha szükség volt rá, hóban és fagyban akár gyalogosan is elindult, hogy segítsen a szenvedőkön, a szülő nőkön. S közben egy falu figyelme és szeretete kísérte, és óvja még ma is fáradságos útjain. Mert még ma is segít, ha megkeresik, ma is gyógyít, ha mással nem is, de vigasztaló, hitet adó, erősítő szavaival. Elégedett ember. Munkáját felettesei is elismerték, ezért nevezték ki annak idején megyei tisztiorvos-helyettesnek. Vállalta az ezzel járó, naponkénti utazgatást Kaposvárra, mert somogyszobi kis házától nem akart megválni. Megérhette, hogy az aranydiploma után a gyémántdiplomát is egészségesen, szellemileg frissen átvehette és szívből örülhetett a kitüntetésnek, fogadhatta a gratulációkat. És megérhette a 91. születésnapját is, amikor az egész falu kívánta neki, hogy jó egészségben vehesse át a vasdiplomát is! A születésnapon az ünneplő emberek kezében ösz- szecsendültek a pezsgőspoharak, s gondolatban megszorították Várvizi doktor úr kezét és további jó egészséget kívántak neki azok is, akik a jeles ünnepen nem lehettek jelen. Báli Györgyné
