Somogyi Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

1992. november 16., hétfő 10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS MEGDÖBBENTŐ STATISZTIKA A KÖZLEKEDÉSI BALESETEKRŐL Élő torpedók az éjszakában Huszonhatan haltak meg Kaposváron és környékén A fotómodell természetes halála Jakab Henriett, tizenhat éves kezdő fotómodell — nyár végén, egy siófoki panzióban bekövetkezett — halálával kapcsolatban lezárult a nyo­mozás. Az államigazgatási el­járás során bebizonyosodott: a fiatal lány természetes halál­lal halt meg, tragédiáját geny- nyes hörghurut, kezdődő tü­dőgyulladás talaján kialakult légzési, majd vérkeringési elégtelenség okozta. Magyar leánykereskedők Ausztriában Ausztriában két magyar le­ánykereskedőt tartóztattak le. A 38 éves Szilágyi György már ismerős az osztrák ható­ságoknál, másodszor „élvezi” vendégszeretetüket. Az év elején kilenc magyar lány ausztriai futtatásáért tartóztat­ták le, majd nem sokkal ké­sőbb szabadon bocsátották. Most a klingenbachi határátke­lőnél tartóztatták fel: hamis út­levele és a társaságában levő teljesen megfélemlített ifjú hölgy szúrt szemet. Huszon­négy órán belül fogták el tár­sát, a 27 éves Szatmári Nor­bertét, aki éppen egy brucki mulatóban próbálta behajtani a pénzt az egyik lánytól. Heroinkísérlet Svájcban Több svájci nagyvárosban a jövő évtől kezdve 1996 végéig kereken 500 súlyos kábító­szerfüggésben élő személy orvosi ellenőrzés mellett az ál­lamtól kapja majd a napi drogadagját. Az állami adago­lás kettős célú: egyrészt javí­tani akarják a súlyos drogosok egészségi állapotát, segítve őket a szenvedélyük megsza­badulásától, s visszatartva a bűnözéstől, másrészt pedig a hatóságok abban bíznak, hogy a kísérlet eredménye­ként olyan ismeretet szerez­nek, amely lehetővé teszi a kábítószerfüggés kialakulásá­nak hatékony megelőzését. Eddig a huszonhat svájci kanton közül tizenkettő je­lentette be érdeklődését a program iránt. Kaposváron és környékén ebben az évben — novembe­rig — 613 közlekedési bal­esethez kellett kivonulniuk a helyszínelőknek, a megsérült személyek közül huszonhatan meghaltak. Soha nem volt még ennyi baleset, mint, ez évben — hangsúlyozta Ősz István százados, a Kaposvár Városi Rendőrkapitányság közlekedési osztályvezetője. Veszélyzónák 247 személy megsérült, 67 gyalogost ütöttek el. Az osz­tályvezető három olyan hely­színt emelt ki, ahol igen gya­koriak a balesetek. Ezek közé tartozik, és különös figyelmet érdemel a járművezetők ré­széről Kaposváron a Búzavi­rág utca és a Füredi út közötti szakasz, ahol a tökéletes köz- világítás ellenére szinte na­ponta áldozat egy-egy gyalo­gos (esős estén előfordul, hogy több gyalogost is elüt­nek). Az autósok a kétszer kétsá­vos úton a városba érkezve nem csökkentik megfelelő módon járművük sebességét, holott ezen a szakaszon igen nagy a gyalogosforgalom. A másik helyszín a 61-es út Ta- szár utáni vasúti átkelőhelyé­nél van. Itt óriási a jugoszláv átmenő forgalom, nem ismerik az útvonalvezetést, s a meg­engedettnél jóval nagyobb sebességgel közlekednek. A harmadik pedig ugyanennek az útnak a kaposmérő-kapos- fői szakasza. A balesetek 20-25 százalé- kánál(!) — vagy a sértettnél, vagy pedig az elkövetőnél — „jelen van” az alkohol. Sokan úgy gondolják, hogy egy masszívan átitalozott éjszaka, illetve néhány órás alvás után beülhetnek a kormánymögé. Nincs „tűréshatár” Pedig ekkor még bőven van alkohol a vérben, sokszor még 24 óra is kell, hogy a „lenyelt” szeszes italt a szervezet le tudja bontani. Többször elő­fordul az úgynevezett „ráivás” is: mondván „a baleset után annyira megijedtem, hogy el­szaladtam a közeli kocsmába és megittam néhány deci tö­ményét”. Orvosszakértői esz­közökkel az esetek többségé­ben be lehet bizonyítani, hogy az ivászat a baleset előtt vagy után történt. Míg a nyugati or­szágokban elfogadott, hogy egy megállapított nagyságú véralkoholkoncentrációval még gépjárműbe lehet ülni, ezzel szemben nálunk az al­koholt tekintve nincs ilyen jel­legű „tűréshatár”. Törvényeink szerint minden járművezető — jogosítványbevonással járó — Egy hétéves jugoszláv kis­lány tragédiájának hely­színe szabálysértést követ el, aki­nek a vérében a legcseké­lyebb alkoholkoncentráció is kimutatható. Arról, hogy bal­esetnél mikor kell rendőrt hívni, megtudtuk: a csak anyagi káros baleseteket nem kell bejelenteni a rendőrség­nek abban az esetben, ha a „felek” meg tudnak egyezni. Ha nem, hívhatják a rendőrt, hogy a felelősséget megálla­pítsa. S ez nem minden eset­ben jelenti szabálysértési eljá­rás kezdeményezését, a rendőr „csak” segít. A vétlen autósok azonban ne dőljenek be annak, hogy „házaugrom a betétlapért, nem az én autóm, majd a tulajdonos megkeresi önt”, s figyeljenek arra, hogy a felelősség rovat jól legyen ki­töltve. Ugyanis ilyen okok mi­att gyakran előfordul, hogy a baleset után két-három nappal — mivel nem hívott rendőrt, megbízott a balesetet elői­déző vezetőben — feljelentést tesz a vétlen fél a rendőrsé­gen. Ilyen esetekben a valódi felelősség megállapítása — főként több nap elteltével — nehézkes, nem minden eset­ben lehetséges. Viszont köte­lező rendőrt hívni személyi sé­rülés esetén. Cserbenhagyás A cserbenhagyásos, hely- színelhagyásos balesetek száma ugrásszerűen megnőtt, mintegy 150 százalékkal emelkedett. A helyszínelha­gyás oka, hogy a gépkocsive­zető ittas, nincs kötelező fele­lősségbiztosítása, nincs átírva az autó. A cserbenhagyás — ha nincs sérülés, akkor is — bűncselekmény, s komolyabb rendőrségi eljárás indul, mintha a helyszínen megvár­nák a rendőrt. Mivel a baleset helyszínén minden esetben maradnak az elkövető jármű­ről árulkodó nyomok, anyag­maradványok, ez idáig az ilyen balesetek elkövetőinek 90 százalékát sikerült felderí­teni. Megdöbbentő tapaszta­lat, hogy az éjszakai vezetés­nél a korlátozott látási viszo­nyok ellenére az autósok nem csökkentik a sebességet, ha­nem többségük a nappali fényviszonyoknak megfelelő átlagsebességgel közlekedik. Éjszaka — különösen esős, ködös időben az optimális, il­letve a maximális haladás 60- 70 kilométeres sebesség lenne. Ezzel szemben 100- 120-szal száguldoznak, még szemben jövő forgalom ese­tén is. Ilyenkor százas tempó­nál, tompított fényben alig harminc métert lát előre a ve­zető, s másodpercenként 30- 35 métert halad(l) Egy hirtelen felbukkanó akadály esetén -arra sincs ideje, hogy a lábát a gázról áttegye a fékpedálra. Már csak a csattanást hallja. Ha nincs szerencséje, ez volt az utolsó hang az életében... Végül Ősz István a közle­kedési morálról elmondta: a gépkocsivezetőkben egymás iránt semmi segítőkészség nincs. A balesetek vizsgálata során többször tapasztalták, hogy a járművezetők meg sem próbálnak a bajba jutott autóstársukon segíteni. Elgondolkodtató. Főként, ha statisztika is mutatja: ha nem így lenne, súlyos balesetek is megelőzhetők lennének. Len­nének... Tamási Rita Ebben, a felismerhetetlenné vált — vétlen — Skodában há­rom tagú család lelte halálát Magyarországon húzódik a „tavaszi országút” ÖNKORMÁNYZATI SEGÍTSÉGET KÉR A RENDŐRSÉG Pénz nélkül nincs közbiztonság A közrend és a közbiztonság helyzete szorosan össze­függ a lakosság komfortérzetével. Kaposváron az önkor­mányzat Fidesz-frakciója arra kérte dr. Király Ferenc rend­őrkapitányt, hogy készítsen helyzetértékelést, amely tük­rözi a megyeszékhely közbiztonságának állapotát. Az ENSZ kevésbé ismert in­tézményei közé tartozik a Bűnügyi Tanulmányok Hiva­tala, amely a világszervezet tagállamai elé tárja a nemzet­közi bűnözési helyzetet, hogy segítse a bűnüldözés munká­ját. Legújabb jelentésében ki­emelt helyen közli a nagy eredményt, miszerint a mexi­kói rendőrség 30 éves kutatás után letartóztata Roberto Balt- ram Felixet, a kábítószer­csempészés egyik bandafő­nökét. Szeme láttára el is égették 200 tonna kokainját. Az ENSZ-jelentés szól a ka­liforniai határrendészet sikere­iről is, mert egy 38 főnyi csempészbandától összesen 1,7 milliárd dollár értékű hero­int sikerült elkoboznia. A számunkra közelebbi Balkán szintén szerepel a je­lentésben, tudatva, hogy a délszláv harci események folytán kerülőre kényszerül­nek a kábítószer-szállítmá­nyok, veszélyeztetve Magyar- országot is. Országunk a „fél-finom” készítmények tarta: lékútvonalából Strada Prima- véra (Tavaszi országút lett), azaz 1. sz. tranzitútvonallá lé­pett elő. Mit szól az ENSZ-je- lentéshiez a magyar szakértő? — Érkeznek vízen és leve­gőben, menetrendszerű jára­tokon, taxihelikoptereken és bérelt jachtokon is — mondja —, de leginkább a közúti átjá­rók vám- és határőreit teszik próbára. Nem ritka, hogy eme­letes gépkocsiszállító traille- rek és vasúti platókocsik rejtik a drogokat. A kamionok gyak­ran azon „buknak meg”, hogy a jelzett vámáru mennyisége és a lemért málha között kü­lönbség van. Ez jelzi, hogy ér­dekes mélyebbre nyúlni a ku­tatásban. — Turistabuszok esetében volt példa arra is, hogy a szú­rópróbaszerű ellenőrzésnél olyan „életmentő gyógyszerre” bukkantak, amelyről feltéte­lezhetően maga a küldemény postása sem tudta, minek a továbbítására kérték meg. A jelzett ENSZ-intézmény, az Unikri Magyarországot ve­szélyeztetett övezetnek minő­sítette, s megtisztítására fel­ajánlotta a nemzetközileg összegezhető tapasztalatokat, és információkat. Ferenczy Europress — Arra kértük, hogy fogal­mazza meg azokat a gondo­kat, amelyek megoldásához önkormányzati segítséget vár — mondta Szita Károly alpol­gármester. — A rendőrségi törvénytervezet már a parla­ment előtt van, ám az idén nincs esély az elfogadására. Azt is tudjuk, hogy pénz nélkül nincs közbiztonság. Informá­cióink szerint nem növekszik lényegesen a rendőrség költ­ségvetése, nincsenek meg azok a feltételek, amelyek a jó közbiztonsághoz nélkülözhe­tetlenek. A kapitány beszámo­lóját a novemberi közgyűlés tárgyalja meg. Javasoljuk a testületnek, hogy az eszközök beszerzésére nyújtson anyagi fedezetet. — Az elmúlt két-három év­ben érzékelhetővé vált, hogy anyagilag kedvezőbb hely­zetbe került a rendőrség — ál­lapította meg dr. Király Ferenc városi rendőrkapitány. — Megkezdődött a gépjármű­park cseréje, fejlesztettük a híradóeszközöket és itt van a számítástechnika, amelynek a használatát meg kell tanulni. Ugyanakkor az is tény, hogy az eszközök fejlesztése mel­lett több rendőrre van szük­ség, nemcsak a városban, hanem a falvakban is. Az év végére 45 rendőrrel több telje­sít szolgálatot a kapitánysá­gon, mint a korábbi években. De változatlanul gond, hogy a felvett embereket ki kell ké­pezni, s ez egy-két évig tart. Egyre többe kerül a rendőrség fenntartása. A gépjárművek­nek menni kell, nem mondhat­juk a sértettnek, hogy tessék valaki mástól segítséget kérni, mert nincs benzin a helyszí­nelő gépkocsiban. — Még nem fenyeget ez a veszély? — Nem kellett drasztikus korlátozásokat bevezetni, de ha több a feladát, akkor többet kell menni. Feltétlenül szük­ségünk van külső segítségre. Nem látjuk a kiutat, amely azt eredményezné, hogy hama­rosan lényegesen jobb lesz a helyzet. Ézért azt gondoljuk: az önkormányzat is hozzájá­rulhatna a közbiztonság javí­tásához. Kaposvár megye- székhely, ennek minden gond­jával és előnyével. Hosszú évek óta itt követik el a bűn- cselekmények kétharmadát. A többit a 74 környékbeli telepü­léseken. Az önkormányzat elé tárjuk, hogy a jelenlegi lehető­ségeinkkel mit vállalhatunk. Kéréseinket is megfogalmaz­tuk. Szeretnénk, ha működő­képes maradna a lovasrend­őrség. Számszerűen is bizo­nyítható a tevékenység haszna. A külső területeket jól felszerelt lovasrendőrökkel jobban tudjuk védeni, mint bármilyen autócsodával. Más­részt a városi közlekedésre alkalmas motorral ellátott járőrök jobban mozgatha­tók, mint a gyalogos rendőr. Egy motor tizedébe kerül, mint egy autó. Ennek a két tervnek a megvalósításához kérünk anyagi támogatást a kapos­vári önkormányzattól. Termé­szetesen vannak más — eset­leg hátrább sorolható — kéré­seink és elképzeléseink is. — A közbiztonság romlása indokolja a kérést? — Annyival változik a bűnü­gyi helyzet, amennyiben rosz- szabbodnak a .körülmények. Az is igaz: nincs igazán meg­felelő jogi eszköz a birtokunk­ban ahhoz, hogy bizonyos ga­rázda, lumpen elemeket fé- kentartsunk. Ezek az embe­rek, hogy szépen fogalmazzak rendszeresen ártanak a város nyugalmának. A lakosság ez alapján is gondolhatja: romlott a közbiztonság. — A polgárok szerint való­ban romlott Kaposvár közbiz­tonsági helyzete... — Nem tudom, ezt mi alap­ján érzékelik, mert a bűncse­lekmények számának alaku­lása nem ezt mutatja. De ha az alapján ítéljük meg a köz- biztonsági helyzetet, hogy a közterületeken nincs rend, túl sok helyen és túl sokan enge­dik el magukat és viselkednek útszéli módon, több a rongá­lás, akkor beszélhetünk rom­lásról. Ezeknek a megfékezé­séhez és megakadályozásá­hoz több rendőrre van szük­ség. Ehhez pedig pénz kell! Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents